Szinérváralja, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-18 / 25. szám
Szinérváralja, 1912. Junius 18. — 25 szám. IW Kilencedik évfolyam RVARALJA 91 TÁRSADALMI, üAZDASAGl ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. Negyedévre 1 korona 50 fillér. Egyes sz-ím ára 12 fillér. Nyilttér soronkint 4 > fillér. MEGJELENIK M1 N D E N K ED DEN. Felelős szerkesztő fábiAn istván. A lapra vonatkozó mindennemű közlemény és küldemény vala i int az előfizet ési dijak a „Szinérváralja“ szerkesztő• ségéhez Szlnérváraljira küldendők. = Hirdetésehet mérsékelt árakon kosiunk. = í\ kisgazdák Irányítása. A kisgazda áz emelkedő közterhek és igényei fokozása által nem is úgy gazdálkodik, mint apáitól látta. Már pedig megfelelő gazdasági eszközök nélkül silány igavonókkal a földet jól megmunkálni nem lehet; a gondosan meg nem tisztított vetőmag gazt terem: cse- kély számú marha álomány után a földekből kivont táperő nem pótolható. Nem vádként hozzuk fel ezeket a kisgasdák ellen, csupán rámutatunk ezen jelenségekre és hozzátesszük, miszerint természetesnek találjuk, hogy a kisbir- tokon való gazdálkodás belterjesebb irányban nem fejlődött. Természetes- í nek találjuk, mert a kisgazda nem igen olvas szaklapokat, szakkönyveket, melyekből a gazdálkodás fejlődéséről tudomást szerezhetne, nem látogat kiállításokat, nem haHgat felolvasásokat, melyekből ismereteit gyarapítaná, nem tagja egyesületeknek, melynek a kisgazda gazdálkodásával és annak fejlesztő- ! sével foglalkoznak és végül: nincs olyan szervezet, mely a kizgazda irányításával foglalkozik, s a tökének a gazdaságba való jövedelmező befektetésére megtanítaná, Az illetékes körök már sokat tettek a múltban a kisgazdák érdekében. Föld- mi vés iskolákat, baromfi tenyésztési kiképző iskolákat állítottak fel, mintha ez nem lett volna elég, tovább mentek. Minta-paraszt gazdaságokat szerveztek és állattenyésztési, tejgazdasági, szőlészeti felügyelőségek mindolyan intézmények, melyeknek hivatása, rendeltetése a kisgazda gazdálkodásának fejlesztése. De aföldmives iskolákból kikerülök nagy része a nagyobb gazdaságokban igyekszik szolgálatot keresni és ismeret teit nem hasznosítja a saját gazdaságában a köz javára. Gondoskodni kellene tehát olyan szervezetről, mely a helyi érdekekből kifolyólag kizárólag a helyi gazdasági ügyekkel foglalkozzék, mely a gazdákat egy érdek csoportba tömörítse és a gazdálkodás fejlesztésére éppen tömörülésben rejlő anyagi, értelmi és erkölcsi erővel közreműködjék. A falusi gazdakör vezetői a faluból kerülnek ki és igy irányozni fog a szellemi képesség a vezetésre és a gyakorlati irányításra. Ezt kaphatnék erre feletül. Ez nem all. Szervezzünk csak falusi gazdaköröket. Feladatuk ezeknek, hogy fokozzák a gazdák szakértelmét, gazdálkodásukat fejlesszék! Mindenekelőtt igyekezzünk a kisgazdákat falusi gazdakörökbe csoportosítani, fejtsük ki eiőttuk a tömörülésben rejlő erőt, s győzzük meg őket. hogy anyagi boldogulásukat egymás kölcsönös támogaa „sziráuítófiwfi“ otacm Papságom. Már kis gyermek- koromban szüleim papnak szántak. Mikor pedig tanulmányaim folytatásában jó sikert mutattam fel, egészen úgy tekintettek, mintha mar meg is volnék válsztva kis községünk szegény öreg, gégesorvadásos. rekedt papja helyett, sőt még ő is utódjának tekintett. Nem tudom, nem vette-e észre, hogy öregsége egyedüli öröme: a kis csintalan Kati- oza és én nem idegenkedtünk egymástól, sőt velem szemben különös komoly, de ragaszkodó magatartást tanúsítóit. Egyázer történt otthon léte n alkalmával, t, hogy kántorunk ross .ul lett, úgy berúgott szegény a pincében, hogy nem tudott a talpára állani és nekem kellett helyette egy kis halottat elbúcsúztam. Igaz, nem én faragtam a búcsúztatót, de papunk hangtalan hangjához, kántorunk brekegő szeszrozsdás, hadaró beszédéhez szokott jámbor, egyszerű paraszt népben nagy hatást kehett üde, esengi és lágy hajlékonysággal szavalásként elmondott beszédem, úgy hogy alig győztem dicséretüket, az anyó kák cirógatásait fogadni és ettől fogva aztán csakis „ha!lja kegyelmed, tisztelendő ur“ nak tituláltak. Ezután pedig Ígéretemet vette öreg papunk, hogy a templomban a szószékben is fellépek legközelebb egy preaikáczióval, illetve egy teljes ’Stentiszteletet végezni, mert számított reá, hogy ezentúl vakációs időben felmentem őt a neki már fáradságos szolgálatától Választolt hát számomra egy gyönyöü pünkösdi prédikációt Megtanultam betürííl-betü- re, hogy akárhol adtak‘volna meg egy szót belőle, folytatni tudtam még álmomban is. Elérkezett a nagy nap. A természet is ünnepies díszt öltött, pompás virágos ruhát vett magára, a nap teljes tényében ragyogott az azúrkék égről, még a szellő is csak enyelegve játszott a virágdus növényekkel, mintha a zsongó bongó rovarok sem a mindennapi dongásu- kat hallatnák, hanem lágyabb, zengzetesebb melódiát Künn sétáltam nagy gyümölcsös kertüo- virágozj fái alatt, Szilaj ifjú képzeletem szár nyain az ábrándok magas régiójában jártam melyben nagy, sikerekről, dicsőségről álmodék, mely ábrándjai n szövésében nagyban támogatta érzékeny idegezetemet következendő fellépésem izgalma, az ünnep hatása, a természet ébredésének titkos varázsa: |a ragyogó, vidám, derült idő, s a virágdus természet andalító, illattelt lége. Álmodozásomból a templomba hívogató harangocska megcsendülése ébresztett fel. Vala ni titkot elfogul »ág neh zz adott reán, minőt akkor érez az ember, ha valami nagyon nehéz dolog elvégzésébe kell kezdenie, Jaj, hííha titkos rossz sejtelem kedvezőtlen élőáráét ez— villant ung a gond slat aztásával sikeresebben mozdíthatják elő. A mezei munka szünetelése alatt tartson fel a gazdakör alkalmas helyiséget, járasson földmiveseknek való szaklapokat szerezzen be hasznos olvasni valókat és nyújtson alkalmat arra, hogy a gazdák az olvasottak felett eszméiket kicserélhessék. Igyekezék a gazdákat téli foglalkozására buzdítani, keresse és jelölje meg annak irányát és fejlessze azt. A hol az iparnak csirái, a még oly jelentéktelennek is látszik azon házi ipar, igyekezzék azt a gazdakör fejleszteni és a házziipar termékeinek keressen helyben vagy vidéken elhelyezést. Foglalkozzék a vezetőség a lakosság gazdálkodási rendezésével, annak hátrányaival : jelölje meg a javitandókat, figyelje, meg a szomszédos községek gazdálkodását, annak általános eredményeit, a jót igyekezzék a helyi viszonyokhoz képest meghonosítani, a rosszra mint intő példára rámutatni; foglalkozzék a népnek anyagi boldogulását gátló szokásaival, mutasson rá általánosságban annak következményeire és igyekezzék a bajokat egyesült erővel orvosolni, Szerezzen be baromfiakat, mozdítsa elő a baromfitenyésztést: fejlessze a marhatenyésztést és igyekezzék a mai vegyes marhaállományt nemesebb fajuakkal felcserélni és buzdítsa a gazdákat takaragyamban — melyne k elnyomására önkéntelen prédikációm mondásába kezdtem és annak egyes kiemelkedő részének kellemes, hatást keltő hansulyozásávai ismét elenyészett kételyem Előttem láttam a sok ájtatos hivő rajtam csüngő illetódött tekintetét, az asszonyok kénytől csillogó szemeit; hallani véltem „kánt’ ram* erőltetett hangon tett szokásos gratulilásit „bravó, bravó, jól sikerült, nagyszerű volt külömben én sem tudtam volna elmondani“, továbbá tisztelendő ur nagy örömét és láttam. Katicza nyájas, sokat mondó meleg tekintetett .. . de jaj . .. itt ismét elszorult keblem, szivem haobsgonna dogott... Majd megcsendült a második harangszó- Andalgó, ünnepies léptekkel közelgett a templomhoz egy-egy, majd csoportosulva több dolmányos, egészséges, napsütött nyugodt békés arczu polgár ember, kiknek arezüdességét, nagy ban elősegítette a vásárban vett egy koronás borotva ünnepieséget csinálni akaró eljárása Majd az asszonyok és leányok is megjelentek áinbor ájtatosságu és áh tatos szokott modor- jan. S azt sem tudják, sőt nem is sejti senki, bogy én fogom ma végezni az istentiszteletet. Mennyivel naäyobb lesz a hatás emeg* lepetéssel En pedig bátran és flegmatikusán lépek fel prédikacziómat tudom, s menni fog mint a karikacsapás, hanghordozásom, illet re előadásom jó különben sem tudja megbírálni, az „öregen kivül senki s min: a tisztelendő atya mondta: úgy tekintsetek végig az egész pub.i-
