Szinérváralja, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-11 / 24. szám

24 szám

(2)

SZINÉR

ga költségét, szántatja a földet, ad vetőmagot, elmellőzve itt sokra menő aprólékos kiadásokat, magának nem hagy adóra, de még élelemre sem marad semmi.

De ez még kevés. Uj követelésekkel állanak elő az aratók s általában a mezei munkások, az eddigi napszám helyett is. Eddig kora reggeltől estig volt a munkaidő és ez egész napra volt meghatározva, most ezt elvetik és az órabért akarják meghonosítani.

Szép, szép. Hiszen bár olyanok volnának a viszonyok, hogy mindenki megelégedett] legyen, jól keresvén boldogan éljen. Utóvégre a munkások saját érdekükben is mozgolódnak, ami érthető is volna, csak az a baj, hogy a körülményekkel nem számolnak. — Hogyan lehet azt elképzelni, hogy a gazda ugyan olyan alapú bért fizessen a nyári fontos’ és nehéz munkájú ’aratásért, mint a téli szórakozásj számba menő munkáért? Az ilyesmi lerontaná a munkások erkölcsi értékét is. Aztán hogyan számítják majd az órabért s ki ellenőrzi azt. Némely kis gazdának a határ egyik végéről kell hordáskor a kalászt szállítani. Ilyenkor a munkás dolga a fel és lerakás, egyébbként pedig esetleg 2—-3 óra hosszáig a szállító kocsi tetején ül s pipázik. Ezért követelhet 2—3 órai dijat? Hogy mennyi félreértés, visszaélés, veszekedés, sőt rászedés is lehet az óradij szerinti számításból az kiszámíthatatlan. A gazda és munkás valósággal ellenségek lesznek, megszűnik a jóviszony, mely az egyesült munkában mindig megteremtette a maga hasznos gyümölcseit. Ha jó termés volt, jó volt mindkettőjüknek, rossz termés esetén együtt szomorkodtak. De egymás baját megértették s igyekeztek azt egyetértéssel kevesbíteni.

Szép termő határainkat minden körülmények közt szeretni és becsülni kell, akár fehér kalácsot ad, akár száraz kenyeret. Ezt csak azzal mutathatjuk ki, ha egymást szeretjük.

Az iparosok és a választójog.

A Magyar Kereskedők Lapja közli velünk az ország első kereskedelmi e- gyesületének, a Budapesti Kereskedelmi Testületnek a választójogi reformra vonatkozó követeléseit. Az alábbiakban az ország első ipari testületének, az Or- zágos Iparegyesületnek idevonatkozó ela- boratuma konklúzióját közöljük, mely igy hangzik :

A választójog legyen állandó és egyenlő minden pluralitás kizárásával vagyis minden választónak csak egy szavazata legyen. A magyarságnak, az intelligenciának és ezzel együtt az iparüzö népességnek megérdemelt és kívánatos mértékben való politikai érvényesülését a kerületeknek helyes, igazságos, a gazdasági, társadalmi, népesedési fejlődés eredményéhez képest mért beosztásával, az apró kerületek szétosztásával véljük biztositandónak.

A szavazás módjára nézve általánosságban áll az, hogy a mi a választók politikai akaratnyilvánításának függetlenségét, a választások tisztaságát, a demokratikus érdekeknek az eljárásban is érvényesülését szolgálja, mindaz kívánatos az ipar szempontjából is.

A legelső és legfontosabb feltétel e részben a szavazas titkossága, a mely a választóknak illetéktelen befolyását a lehetőséghez képest korlátozván, a szavazás szabadságát emberi számítás szerint biztosítja. Különösen fontos ez az iparos szempontjából. Az iparos függ a vevőjétől, függ a hatóságtól, a mely, különöfedte el valami függöny, melyen apró méhecskék voltak kivarrva. Belül égett a lámpa és látni lehetett a függöny rajzát Mikor odaért az ablak alá, lolyton a falábára figyelt s az ajkába harapott, mikor a faláb nagyot koppant a kövezeten A mankóját erősen szorította a hóna alá, s szinte úgy lopta magát odább lépásről- lépésre.

— Csendesen — mondta. — Csak csendesen. Most koppant egyet.

— Mondom, hogy csendesen 1 — fedte önmagát. — Hát nem tudsz vigyázni ?

Hiába volt a figyelmeztetés. A faláb egyre kopogott.

— Igazán mondom, elment az eszed. Ki az ördög lá'ott már ilyen ügyetlen embert mint te vagy. Ha még egyszer.. .

A harangozó megállt és rárt.

— Úgy Most mehetsz tovább — tanította aztán önmagát. De ha mégegvszer megtörténik, kikapsz. Érted ?

Bólintott, mintha beleegyezett volna a büntetésbe és azt gondolta :

— Úgy kell lépned, mint a többiek szoktak. Csendesen, mint a fehér egerek.

S lépett tovább és kopogott a csendes utcán, melyben csak a két sarkon égett egy-egy lámpa, A keblében azonban szörnyű lobogással égett a szerelem, a vágy es a gyönyörű»

ség szomjúsága perzselte idegeit. Éppen ezen az estén nem volt elég óvatos. A faláb nagyot kopogott az ablak alatt és az asszony mindent észrevett. Már messzire meghallotta a sántát és mikor az az ablak alá ért, mérgesen elfujta a lámpást. A falábú még látta, mikor elfujta. Azután nem látót semmit, csak egy fehér foltot. Ez volt az asszony. Aztán hallotta hogy odaben reccsen az ágy, mikor az asz- szony belefeküdt. Hirtelen valami őrült gondolata támadt. Azt gondolta hogv kopogtat, és kopogtatott. Először lassan kopogtatott, mintha azt mondta volna:

— Könyörgök.

Aztán dühösen ütötte meg az ablakot. — Már akkor azt mondta :

Nyisd ki I

Harmadszorra már az ablakrámát verte az öklével és eldobta a mankóját. Belülről lassan nyitották ki az ablakot:

— Kérem — mondta az asszony — Menjen el 1

— Nem.

— No, ha mondom, menjen el.

— Nem.

— Ha még egysyar megüti az ablakomat, kiáltok

— Kiálts 1

— A pandúrért megyek I

— Menj 1

— Majd meglátja —mondta az asszon — s aztán hallatszott, amint kinyitotta az ajtót. A falábú pádig csak állt ott az ablak mellett és rázta a rámát. Aztán öklével ütött egyet az vegre, megvérezte a kezét, de ő nem törő - üdött már a vérrel, az üveg csörömpölésévé Egyre döngette az ablakot, letépte a méhecs-1 kékkel kivarrt függönyt és bőgött, ordított és egyre azt mondta:

— Édes asszonykám 1 Édes . ..

*

Égy félóra múlva haza vitték a csendőrök. Le sem vetkőzött, csak úgy dobta magát az ágyára, a fejét magasra tartva kinyújtott nyakkal. Egy pár óráig feküdt igy.

i 1/ 1 u JUIHU3 II*

sen választások előtt mühelyvizsgálat, inasok iskolázásának ellenőrzése, egészségügyi ellenőrzés és az ipari rendészet százféle paragrafus arzenálja révén

könnyen befolyásolja az iparost.

Fontos a titkosság a munkaadónak és a munkásnak egymáshoz való viszonya szempootjából is, mert csak igy kerülhetők el a munkaadó és alkalmazott között azok a súrlódások, a melyek külön bözö politikai véleményekből, pártállásbó esetleges kapacitálásból támadhatnak.

Hogy a műhelyt politikai viták színhelyévé tenni nem kívánatos, az egészen nyilvánvaló. A nyílt szavazás mellett az i yen viták felmerülése nagyon is valószínű.

Fontos a községenként való választás a fuvarpénzek és ellátási pénzek neve alatt űzött vesztegetések és kényszer megakadályozására és különösen arra, hogy a választás ne zavarja meg az i- paros rendes foglalkozását, ne legyen olyan processziós mulatság, mint ma, hanem komoly embereknek komoly munkája.

Fontos továbbá, a törvényes választási költségek megszüntetése már csak azért, hogy a vagyontalan, de arra méltó polgárok is vállalhassanak jelöltséget existentiájuk kockáztatása nélkül Egyébként, centralizált választás a szavazók számának megnövekedésével erős technikai nehézségekbe is ütköznek s az eddiginél fokozottab mértékben adnak alkalmat véres rendzavarásokra.

Az általános, egyenlő, titkosan és községenként gyakorlandó választójog alapján kívánjuk tehát az uj magyar választási törvény megalkotását. És kívánjuk ezzel együtt a választókerületek oly beosztását, a mely az eddig fennálló aránytalanságokat megszüntetvén, a túlnyomóan erős magyar érzésű városi polgárság mai igazságtalan, elnyomott helyzetét megszünteti.