Szinérváralja, 1911 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1911-03-02 / 9. szám

1911. Február 28. 9. szám. (á) színé rv Áralja tási gyakornokot pedig tb. szolgabiróvá ne­vezte ki. Eljegyzés. Losonczy Gyula, földbirtokos e hó 25-én eljegyezte Budapesten Konrád Jolánkát, Konrád Jenő, egyetemi magántanár és a Schvarcer- intézet igazgató-főorvosának leányát. Szinház. Radó Béla színtársulata a mai nappal befejezte előadásait. E! kell ismernünk, hogy az egész társulat dicséretes igyekezettel törekedett megnyerni a közönség tetszését. Ez sikerült is nekik; de ebben a sikerben föltétle­nül legnagyobb érdeme van Molnár Paulának, ki nemcsak kedves játéka által, hanem a darabok átérzése s azok szerint való alakításai által a mi közönségünk személyében magasan kiemelkedik a társulat többi tagjai fölött. Hogy közhelyet használjunk: ő volt a társulat csillaga. Radót mindig szívesen látjuk. Mostani sikere után még- inkább. Felekezeti jellegű iskolák községi segélye­zése. Egy felmerült esetből kifolyólag a közigaz­gatási bíróság kimondotta, hogy a felekezeti is­kola részére megszavazott segély fedezésére ki­vetendő községi adóhoz való hozzájárulás alól a más felekezelekhez tartozó községi lakosok fel nem menthetők. Értesítés. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület szokásos évi bikavásárát ez évben is megtartja Szatmáron; miután azonban a vár­megye területén a száj- és körömfájás még mindig nagyobb mérveket ölt, a vezetőség nincs abban a helyzetben, hogy a vásár határ­idejét már most kitűzze; felhívjuk azonban úgy a vásárra felhajtó szatmármegyei gazdákat, mint a vásárló községeket és tenyészetek tulajdono­sait, hogy úgy eladó apaállataikat, mint szük­ségleteik fedezését a vásárra tartsák fenn, ame­lyen a kereslet és kínálat még a múlt évinél is nagyobb mérvűnek Ígérkezik. A részletes tájékozást lapok utján és falragaszokkal fogjuk közhírré tenni. Szatmárnémeti, 1911. február 24. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Titkári Hivatala. Halálozás. Községünknek nagy halottja van. Hivatali állása is nagy volt, de nagygyá mégsem ez teszi, hanem a szive. Nagy ember az, ki ezreket tart szivében s nem nézi, szegény-e, vagy gazdag, zsidó-e, vagy pogány. Ö ember volt a mint ember nagy volt. Szomorú, hogy a kevesek közül öt is el kellett temetnünk. Óvári Szeőke Bálint, a zilahi törvényszék nyugalmazott elnöke a mi nagy halottunk. Méltatásáról lapunk más helyén szólunk. E rovatban csak azt jegyezzük fel, ami dátumszerü az ő életében a gyászjelen­tés alapján, mely itt következik: Szeőke István a maga, testvérei, az alantirt hozzátartozók, va­lamint az összes rokonok nevében mély fájda­lommal tudatja, hogy a szerető jó apa, após, nagyapa, szépapa, testvér és rokon: Óvári Szeőke Bálint nvug. kir. törvényszéki einök, a III. oszt. vaskoronarend lovagja, Szatmárvármegye törvény- hatóságának biz. tagja, életének 79-ik évében, 1911. február 21-én éjjel 11 órakor, rövid szen­vedés után jobblétre szenderült. Megboldogult szereltünk hült teteme felett f. hó 23-án d. u. 4 órakor, Bercsényi-utca 80-ik szám alatt, a ref. egyház szertartása szerint fog a gyászistentisztelet megtartatni, mely után Szinérváraljára fog szál­líttatni és ott február 24 én d. e. 10 órakor tar­tandó ima után a családi sirkeribe fog örök nyu­galomra helyeztetni. Szatmárnémeti, 1910. febr. 22-én. Legyen áldott emlékezete 1 Szeőke Ilona férj. Kölcsey Jánosné, Szeőke Kata özv. dr. Bö­szörményi Józsefné, Szeőke Bálint, Szeőke Zsig- mond gyermekei. Kölcsey János veje. Szeőke Istvánná sz. Kaizler Maria, Szeőke Baiintné sz. Örley Márta, Szeőke Zsigmondné sz. Ratkó Klára menyei. Szeőke Mária, Kölcsey Ferenc, Kölcsey Magda férj. Jármy Béiáné, Kölcsey György, Bö­szörményi Kata, Böszörményi Mária férj. Sepsy Károlyné, Böszörményi Jóska, Szeőke Eszter, Szeőke Mártha, Szeőke Judith, Szeőke Margit unokái. Szeőke Béla testvére. Jármy Béla, Sepsy Károly unokavejei. Jármy Sári, Jármy Évi, Sepsy Katinka szépunokái. — A temetés 24-én történt Szinerváralján, az ő nagyon kedves helyén. A szatmári búcsúztatás után ide hozták az elfáradt vándort, hol oly sokat s oly nagy kedvvel dol­gozott, az ő keze által paradicsommá varázsolt I sirkeriben. Itt, éleiének fele mellett, kinek sír­jánál oly sokszor pihent meg lelke, békén alussza álmát Óvári Szeőke Bálint, kinek adjon az Ur örök üdvösséget a lelkiekben, csendes nyugalmat a poroknak! Koporsóját teljesen elborították a szebbnél szebb koszorúk. A koszorúk feliratai mind az élő szeretet tanúbizonyságai. Az idő rö­vidsége miatt csak a következőket volt módunk­ban fö’jegyezni: »A zilahi igazságügyi hatósá­gok, szeretett főnöküknek.« »Tisztelete jeléül a helybeli bírói és ügyvédi kar.« »A hála jeléül jő földesurának, Weisz.« »Ilona és családja.« »Anna és Sándor.« »Felejthetetlen Bálint bátyánk­nak, Ágnes és Zsigmond.« »Kedves jó bátyjának, Kozányi Zsiga.« »Bálint bácsinak szeretettel Róza.« »Zoltán és családja.« »Keizler György és családja.« »Szeretett, nászának, Böszörményi Józsefné.« »Jó apánknak, István és Mari * »Jó apánknak, szerető gyermekei« »Márta, Kálmán Judith.« »Szeőke Sándor é3 családja.« »Mici.« »Béla és Magda.« »Anna és Sándor.« »Ilona, János és családja.« »Szidi.« »Károly, Manyi és Katinka.« »Évi és Sári.« iubiléris kiállítás Szatmáron. A Szatmár­megyei Gazdasági Egyesület jubiláris kiállítása, — melyről már lapunkban megemlékeztünk, — folyó hó 22-én tartott választmányi ülésében hozott határozat szerint, folyó évi szeptember hó 24-e október 2-a közötti időben lesz Szatmár- Németiben, a Kossuíh-kertben megtartva. A vá­lasztmányi ülés népes volt, amennyiben a kiálli- tás sorsa iránt nagyon is érdeklődő gazdák, da­czára a rósz ulaknak azt tömegesen keresték fel, külsőleg is kimutatva ez által, hogy a kiállítás sikerére nagy súlyt helyeznek. Élénk vita tárgyát képezték a kiállítási nagybizottság és vidéki bizottságok megalakítási, különösen ez utóbbiak­nak helyes, előlreiátó összehozása nagyon fontos a kiállítás erkölcsi és anyagi sikere érdekében. A vidéki bizottságok szervezésére a főszolgabirá- kat és polgármestereket kéri fel az egyesület, igy remélve, hogy azok a legrövidebb idő alatt s a helyi viszonyoknak legmegfelelőbbre lesznek megalakíthatok. A nagybizottságot, mely tagjai­nak száma 600 lesz, csak ezután fogja a végre­hajtó bizottság összeállítani. Falussy Árpád dr. egyleti alelnök bejelentette az ülésnek, hogy Böszörményi Emil dr. alelnök és Világossy Gáspár titkárra! f. hó 21-én együttesen, Nagy­károlyban voltak, s úgy a vármegyei alispán­nál mint a város polgármesterénél a legnagyobb érdeklődést tapasztalták a kiállítás iránt s mind­ketten a legmesszebbmenő támogatást Ígérték meg, az iparosok pedig kik a kiállítás ügyében értekez­letre lettek összehiva, a legnagyobb lelkesedéssel fogadták a kiállítás eszméjét s tömegesen jelent­keztek mint kiállítók; ezenkívül mintegy 65-ön részt kívántak venni a rendezés munkájából és jelentkeztek a nagybizottság tagjaiul. A végre­hajtó bizottság felhatalmazást nyert a kiállítási általános határozmányok összeállítására s úgy azoknak mint a bejelentő iveknek szétküldésére. Rövid időn belül tehát közölni fogjuk olvasóinkkal ezen nagyszabású kiállítás részletes tájékoztatóját. Narancs vérvörös catániai legeslegjobb mi­nőség öt kilós postakosárral 2.80, eredeti kosárral 100 darabbal 5 20, eredeti ládával 180 avagy 150 darabbal 7 korona, eredeti ládával 360 avagy 300 darabbal 12 koronáért. Mnskátnarancs vér­piros primissimó minőségű szép nagyok eredeti ládával 100 avagy 80 darabbal 8 korona,eredeti ; ládával 200 avagy 160 darabbal 12 K 50 fillérért. Sárga fajnaranos messinai mézédes ötkilós posta - kosárral 2 50, eredeti ládával 180—150 darabbal 5 K 25 fill., eredeti ládával 300 avagy 200 da­rabbal 10 korona. Citrom, elsőrendű ötkilós pos­takosárral 2 20, eredeti ládával 180 darabbal 5, eredeti ládával 360 avagy 300 darabbal 9 korona. Karfiol csodaszép fehér ötkilós po3takosárrai 2.20, tizkilós kosárral 3.60 eredeti kosárral 18 darabbal 4 korona, Maroni római conservált tar­tós téiiáru ötkilós postakosárral 2 60, huszonöt- kilós zsákkal 9 koronáért. Füge kiskoszoru idei kilónként 50 fillérjével. Szentjánoskenyér mézes kilónként 30 fillérjével. Araehid amerikai mo­gyoró héjas cukrászok sütemény készítéséhez használják kilónként 80 fillérjével, tizkiló vételuél kilónként 70 fillér. Mogyoróbél levantei kimérve kilónként 160 fillér. Datolya Califat kimérve kilónként 86, francia berber datolya kimérve kilónként 2 20 fillér. Malagaszőlő extra Royanx kimérve kilónként 2 50 fillér, héjas mandula kilónként 2 30, Loucum füge primissima egy és két kilós ládíkákban kilónként 1.30 Cukrozott gyümölcs bozeni kiváló szép vegyes egykilós iádi- kával 3 40 fillér. Mazsolaszőlő világos kimérve kilónként 1 90 f-ért szállítja utánvéttel bérnienlet- lenül az Agrumen déligyümölcs nagykereskedés Budapesten Szarka-a. 7. Tessék eiőnyárjegyzéket kérni friss gyümölcsökről és déligyüinöicsökről. Népmozgalmi adatok 1911. február hónap­ban : Született: Kosztán László és Lár Anná­nak: György, g. kath. Biró Károly és Szondi Ilonának: Béla, ref. Miski Máriának: Sándor, r. kath. Bálán György és Kardos Juliánnának : Mária, g. kath. Meghalt: Nap Zseni g- kath. 3 éves, víz­kör. Kató Róza ref. 6 hónapos, gégegörcs. Bumla György, g. kaíh. 26 éves, tüdővész. Miski Sándor r. kaíh. 4 napos, veleszületett gyenge­ség. Polenczki Sándor g. kath. 85 éves, vég- elgyengülés. Rusz János g. kath. 75 éves, vég- elgyengülés, József Ignác izr. 77 éves, vég- elgyengülésben. , Házasságot kötöttek: Katona János és Achim Julánna, Antal József és Pálinkás Mária, Váncza Gábor és Kis Ilona, Achim György és Drágos Terézia, Rotyis László és Anderkó Mária, Rustyuk György és Katona Melánia, Pintye Sándor és Argyilán Mária, Vaszucz Já­nos és Barbus Mária, Sötér András és Reiter Apollónia. Kihirdetés alatt áll: Mariska László és Czinczás Mária. A modernizmus. A címnek irt fogalom egyike a ma leg­aktuálisabb kérdéseknek. Ezzel foglalkozik jó­formán mindenki és elmondható, hogy ebben a szélhuzó társadalomban alig akad példa hasonló egyhangú összetaríásra. Nemcsak a vallás ellen­ségei, hanem a mi elv beli testvéreink is kevés kivétellel a modernizmus mellett apostolkodnak. Ritkán lehet tapasztalni ekkora elfogult rossz­akaratot az ellentáborban és ekkora nemtörődöm olvasatlanságot és jelszavaknak, bizonyítás nélküli támadásoknak való behódolást azok között, akik­nek pedig kötelességük a nyílt kritika, az igazság akarása, a keresztény világrend megvédelmezése. És ehelyett, helyeselve az igazságtalan támadá­sokat és a kérdés mivoltának legcsekélyebb tanul­mányozása nélkül — visszhangozza a szenzációs Ítéletet boldog-boldogtalan: ime, az Egyház igy kötötte meg a kerekét minden időkben a haladás szekerének; ime ezzel az antimodernistaencikli- kával ad a pápa kegyelemdöfést az amúgy is ezer korlát közé szorított szabad kutatásnak; s igy tovább. Mai világban nincs vége-hossza az iily politzálásnak. Hanem aki igy beszél, az vagy maga is modernista; vagy olyan, aki a kérdést sohase tekintette még meg minden oldaláról; vagy olyan, aki nem lehet képes arra, hogy önállóan alkosson magának nézeteket. És ebben az utolsó esetben még csak nem is lehet felelősségre vonni őt, hanem igen is azokat, akik a huszadik század legerköicstelenebb merényletét követik el az emberiség nagy tömegei ellen azáltal, hogy olyan egyének közé szórják ki megtévesztést célzó elméleteiket, akik műveltségűk fogyatékosságánál fogva képtelenek a helyeset a helytelentől el­választani. Ezek után nézzük, mi a tartalma a moderniz­mus fogalmának. A modernizmus-név közös kifejezés az ön- istenitésen alapuló elméleteknek, amelyek közölt legnevezetesebb elterjedésre jutott a raciona­lizmus, a humanizmus és a liberalizmus. Á humanizmus a tizenötödik században ütötte fel fejét és azóta sok hívet és hitterjesztőt szerzett maga köré és mint individualizmus és idealizmus és másnevü tanrendszer a mai napig él és virágzik bizonyos körökben. Alapelve min- deniknek ugyanaz: az ember önálló, senkinek se köteles engedelmeskedni, se Istennek, se ember­nek, azt tesz, amit akar, azt hiszi, amit akar, sőt megteheti, hogy semmit se hisz, hanem eszé­nek független ítélete szerint igazodik minden tekintetben. Ezeknek az ideálja az »embernyi ember«, akit Nietsche »Übermensch« nevezete alatt te­remtett meg. És aki Kant szerint is maga-magá­nak szab törvényeket, forrása az igaznak és jó­nak, nem tartozik felelősséggel senkinek, függet­len minden törvénytől és tekintélytől és örök, tévedhetetlen biróul az észt, a saját belátását, akaratát választja. Örök élet, örök jutalom és igazságszolgáltatás nincs; a valláserkölcsök he­lyébe a »független morál« kerül, amely a jót nem azért teszi, mert kell tennie, hogy a Teremtő gondolata szerint beleilleszkedjék a világrendbe, hanem azért, mivel a jó: jó. Vagyis — önmagáért. Ez a független morál és a korlátlan indi­vidualizmus a — modernizmus.

Next

/
Thumbnails
Contents