Szinérváralja, 1911 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1911-02-23 / 8. szám

(2) 8. szám.

1911. Február 21.

folytán a testi és szellemi degenerálás és elfajulás jellemzik? Nekünk tehát a jövendő regeneráló időszak számára kell élőmunkát végeznünk és nem idegesen afölött kétségbe esnünk, hogy ez már lehetetlenség, mert ez a legbiztosabb eszköz arra, hogy korunk idegességét és a most általánosan elterjedő elpuhulást gyökeresen kiirtsuk. Mit is jelent tulajdonképen ez az idegesség? Ez a typusa, a kinyomata a testi és erkölcsi össz- megmérgezésnek, mely a helyi és általános emésztési gyöngeségből ered, miáltal a pótló képesség hiányai folytán olyan önmérgek támadnak a szervezetben, melyek az akaratot, az energiát, az értelmet és a jellemet megbénítják és szervezeti megbetegedésekre indokul és alapul szolgálnak. Táplálkozási és emésztési zavarból támadnak: a hugy és oxalsók fölöslege és ezek az okozói a most modern ütőér-elmeszesedésnek, a köszvény, elhízás, cukorbetegség, szivtágulás és májzsugorodásoknak. Mindama kórjelenségek azonban ma- gasfoku idegesség által vannak kisérve, úgy, hogy mondhatjuk, miszerint: az idegesség a lassanként kifejlődő szervezeti elbetegedések tünete, épen azért például: egy idegbeteget épen úgy kell kezelnünk, mint egy szívbajost.

Tavaszszal a hugyvizsgálat majdnem általában magasabb hugysavat és oxálsótartalmat tüntet fel, épen azért van enyhére a tavaszi gyógykezelések rendszerének. De vájjon nem volna-e jobb például mindjárt a hóban és a szabad levegőn hemperegni, ahelyett, hogy a meleg kályha patkán tunyálkodva önmagunkban a mérgek csiráját keltjük ki? Egy időszak sem alkalmasabb a gyógyító sport és a testedző játékok üzésére, mint a tél az ő fokozottabb ózontartalmu levegőjével, mely mintegy gymnasticus befolyással van a véredónyekre épen lehűtő hatásánál fogva, miáltal a test melegének készlete hatalmas izgatásnák van kitéve. A tüdő és a bőr tevékenysége a téli sport által jelentékenyen elő- segittetnek, mindkettőnek lélegzése által több és nagyobb mennyiségű szénsav választatik ki, a sejtszövetek vizanyaga csökken, ez által pedig keményebb lesz és nagyobb ellenálló képességet nyer, mert mint tudjuk, a kemény alma rövidebben szokott függeni, a szív megaeélozódik, a székletétel tevékenysége fokoztatik és ami fődolog: a téli sport hatalmasan befoly az akaratra és az erőlyre, átalakítja az ember belsejét s ezen uj belsőből újra formálja, harmonikusé, összhang- zóvá az emberi testet. Egy szóval tehát a téli sport testileg és szellemileg ellenállóképessé tesz. Nagyon természetes azonban manapság épen a legtöbb esetben hiányzik. Szivizomerőgyöngeség és bélenyheség, amit insufficientiának neveznek, igen gyakoriak.

Aki a téli sport üzéséhez megkívántaié testi conditióban nincsen, az előbb készítse elő tüdejét lélegzési gyakorlatok által, melynél a lélegzés becsukott száj mellett, az orron keresztül történjék s azonfelül gyakran használjon légfürdőfényük csak csekélyke kört világított meg a nedves járdán.

Anna úgy érezte, hogy ezer éhes gyilok leselkedik feléje a kertek nedves sötétségéből. A szél hangja az ágak közül csalogatva hívogatta! ügy látta, hogy karok nyúlnak feléje.

— Nem akarok — gondolta utolsó erő- megfeszitéssel. A feltámadt életkedv küzködött benne a halál éjszakájával. Anna mindkét kezével markolt bele az előtte levő kapu rácsozatába. ügy érezte, hogy a kertből feléje jön a sötétség és ránehezedik a lelkére és az érzékeire. Megtántorodott.

E pillanatban kinyílt az ajtó. Egy hölgy és egy ur lépett ki rajta a támolygó leány mellé.

Az ur felfogta karjaiba az eszméletlen idegent.

Belenézett az arczába.

— Anna! — rebegte ijedten.

A hölgy kérdőleg nézett reá.

— A fiatal hölgy alkalmazottaim egyike 1 —■ mondta az ur röviden. Bevitte Annát a házba. A hölgy szótlanul követte.

— Eljött hozzám — gondolta Vedelstädt Rolf, és a zavar érzéséhez, mely a felesége miatt fogta el — meleg öröm szegődött. Nem bírta ki tovább nálam nélkül. Ah, mennyire vágyódhatott kis szive utánam!

Szobájában lefektette az eszméletlen leányt.

A felesége, aki szótlanul vetette le a kabátját és kalapját, fáradozott Anna körül. Kölni vízzel dörzsölte a halántékait és bort csöpögte- tett a szájába.

S Z IN ÉR VA RAL J A

két, összekapcsolva kar- és lábgyakorlatokkal, törzsforditásokkal, ugrással és dobálással. A va- lámivel erősebbek részére, kik nem minden alkalommal kapnak elfulladást vagy szívdobogást, ajánlhatók a korlát- és nyujtógyakorlatok, a létrán való mászások, Lawn Tennis stb. Az aránylago- san egészségesek részére megfelelő lenne: a birkózás, boxolás, vívás, futás kellő távolságokra, a kerékpározás és végül a hegymászás; — utóbbi azonban csak egyéniséghez mért arányban, megfelelő átmenet és rendszeresség mellett.

A már edzettek részére téli sport gyanánt mindenekelőtt ajánlhatók: a havazás alkalmávali légfürdő, összekapcsolva egy pár fentebb nevezett tornagyakorlattal. Kinek azonban hideg kezei és hideg lábai vannak, ezektől lehetőleg tartózkodjék, mert az ilyen légfürdőnek első és fő kelléke : jó és megfelelő testmelegség. Az ilyen hóban vett légfürdő elsősorban az étvágyra van igen jó hatással. Az oly emberek, kik mindig fáznak, meleget tartó száraz bepakolások által előbb kellőleg trainirozzák magukat ezen sportra. Hogy az ilyen légfürdők után az ismert elővigyá- zati rendszabályokat meg kell tartani, önmagától értetődik. A hóban való mezítláb járás, mi távfutás mellett végzendő, szintén igen jó téli sport, hogy a fej felé való vértorlódást a lábak felé levezethessük, de ez alkalommal ne kis, hanem nagy lépéseket, sőt közben ugrásokat is végezzünk. Ha nagyobb lépéseket csinálunk, akkor több időt nyerünk arra, hogy a fáradság érzetét előidéző husszénsavat felszivassuk, ugyanakkor könnyebben előáll a reactiválo testmeleg. Ha a lábak ilyenkor eléggé felmelegedtek, a gyakorlatot szakítsuk meg és ugorjunk a lábbelibe.

Igen előnyös sport továbbá az úgynevezett jégtörés, mely a tekézéshez hasonló: 3 fél azon iparkodik, hogy jégpálcáikat lehetőleg egy cél, valamely tuskó felé dobják. Úgyszólván egy tekepályát kell felállítani, amelynek az egyik végéről a jégpálcák a sima jégen csúsztatva löketnek a célhoz. Ezen gyakorlat mindenekelőtt erősiti a szemet és az összes testi izmokat.

A korcsolyázás és a hócipő (Ski) futás nem csupán a testre, hanem a szellemre is elsőrangú befolyással bir, megfontolttá, kitartóvá, bátorrá tesz és főleg erősítő hatással vau az izomrendszerre, emésztésre é? a testi meleg képződésre.

De a téli sportok között a legmagasabb fokon az Alpin-sport, a havasi sport áll. Mily magasan hatolunk itt a hó és jég régiójába és mily felemelőleg és léleküditőleg hat egyénileg a sport eme neme? Épen úgy, mint az erdőben, a hegyeken is a szabadság uralkodik. A tüdő tiszta, vért felfrissítő ózont szív be, a szív erősebben lüktet vagy dobog, a vér a perifériák felé vigab- ban árad és tér ismét vissza a szívbe. Ezenkívül mily elvarázsolóan hat a téli tájkép változatossága a kedélyre és a képzeletre és a képzelet tulajdonképen nem egyéb, mint a léleknek sétája; ennél elfelejtjük a mindennapi élet nyo— Benn volt ma az irodában ? kérdezte.

— Már hetek óta nem volt! — volt a szakgatott válasz.

Most hirtelenül felegyenesedett az asszony és mereven nézett az ura arczába.

— Miért maradt el?

A férfit teljesen lebirta a zavar. Kezébe fogta a felesége kezeit.

— Esedezem Dina, segíts legelsőbben ezen a szegény leányon. Később elmondok neked mindent.

Az asszony okos szemeiben megértő kifejezés volt, amely mindinkább mélységes bánattá változott.

Anna fölé hajolt és némán íolytatta fáradozásait.

A leány szemei felnyíltak. Első pillanatban csak a föléje hajló jóságos női arczot pillantotta meg. Rögtön bizalmat érzett iránta.

— Éhes vagyok — dadogta. Az asszony szelíden megnyomta a kezét és jóságosán mondta:

— Rögtön hozok ennivalót. Eltávozott.

Anna csodálkozva nézte a világos, gyönyörű helységet, amely hirtelenül szemei elé tolult. Hogyan kerülhetett ide ?

Ebkor az ajtó közelében meglátta a férfit, aki őt nézte. Oly panaszosan sikoltotl, hogy Dina asszony besietett a szomszéd szobából.

Odaintett az urának, hogy távozzék. Amikor bezárult mögötte az ajtó, Anna remegve kérdezte:

— Hol vagyok?

— Az uram szobájában! Anna gyorsan felmorát, az izmok és csuklók szokatlanul megerősödnek, a bőr és bél a kiválasztásra hatalmasan serkentve lesznek; az ily hegyi kirándulás többet ér, mint bármely téli sport; a kedély és a lélek nevelésére, a szivizomerősitésre, a tüdőműködés fokozására, a vizenyő eltávolítására, az emésztés, az anyagcsere és energia előmozdítására és edzésére egyaránt a legnagyobb hatást gyakorolja. Ezeknél azonban elsősorban a trainirozás a főkellék, miként ez a téli sportnál általában már előbb megemlítve volt, azonban előbb megfontolás tárgyává tegyük, hogy mennyire képes a meglevő testi erő s az energia s akkor is kellő előrelátással fogjunk e sporthoz, hogy a szerencsétlenségnek elejét vegyük. Tulságba se vigyük és gondoljuk meg, hogy némely szervezetek nem képesek minden erőltetést elviselni, azért szükséges, hogy az ilyenek előbb megfelelő munkával arra képessé legyenek idomítva. Főleg óvjuk magunkat a meghűléstől, mert ez nem egyéb az önmérgezésnél. Felső ruházat gyanánt az egyénhez mért alsó ruházathoz steyer-lóden legyen alkalmazásba véve, kerüljük az alkoholt, fő tápláló italt készíthetünk a mandulatej táblácskákból, cacaóból; roboratpiskóta, őrlött diótáblácskák, állati hús stb. kevésbé alkalmas, mert az izomerőképzéshez a tésztanemüek bebizonyitottan alkalmasabbak, mint az állati izomfehérnye.

Ezek után, úgy hiszem, a téli sport vázolásában eléggé kimutattam, hogy télen át ne aludjunk hörcsök módjára téli álmot, hanem a télnek felifjitó téli lehével már a tavasz üdvözlésére elvégezzük az élőmunkát azért, hogy valósággá legyen azon már idézett mondás, hogy fehér karácsonyra — következik a zöld husvét.

Színház.

Február 13-án bérletben színre került a Kis Cukros 4 felvonásos vígjáték. A darab cime után bizalommal mentünk az előadásra, de bár a szereplők mindent megpróbáltak, a közönség unatkozott.

A főszerepet Beregi Gyula mint Paul Normánd és Radoné mint a kis cukros Benjamin igen kitünően játszották. Jó volt Nagy Józef, Állaga Géza és Telvi Zoltán. Ugyancsak jól játszott Munkácsi Gizi és mégis, bizony gyenge volt a siker. Az oka különben az, hogy egy színház látogató közönségünk vau, amely bizony kifárad a gyengébb daraboknál.

Február Í4 én bérletszünetben Molnár Paula és Nagy József jutalomjátékaként szinre- került Tilos a Csók vigoperette, 3 felvonásban. Mindketten kedveltjei a mi közönségünknek, kik mindig oly szép és kedves estéket szereznek nekünk játékukkal s mind csak dacára bizony nem voltunk annyian az előadáson mint a mennyi látogatót megérdemeltek volna. Maga az előadás kerete nagyon jó volt. A jutalmazanegyenesedett, de erőtlenül dűlt vissza helyére. Az arcza eltorzult, szörnyű kin gyötörte.

Dina asszony anyásán zárta karjaiba.

— Addig nem beszél gyermekem, amig nem evett!

És etette, mint a gyermeket; és boldog volt, amikor a sápadt — elsőben ellenkező — ajkak mindinkább pirosodtak, a szívesen befogadott, jókony táplálék hatása alatt.

A szomszédszobában kissé bosszankodással járkált föl-alá Vedelstädt Rolf.

Eltűnt az Anna viszontlátásán fakadt öröme, de a kínos helyzet fölött érzett zavara is. Tehát nem vágyódás hozta ide Annát. Nem is ő hozzá kívánkozott.

Csak éhség, közönséges, testi éhség okozta, hogy eszméletlenül összerogyoít a kertajtóban. Csak véletlenül az ő háza előtt történt. Előbbeni ijedtsége elárulta, hogy fogalma sem volt arról, hová került.

Ez a lány már untatta. — Mi történt tulajdonképp közte és a leány között? — Semmi!

Egy ártatlan csók miatt csinált ekkora galibát. Hirtelenül kimaradt az üzletből és kitette magát az éhenhalásnak . . .

Dina asszony hallotta, mint csukódik be utána az előszobaajtó és hallgatódzott a kavicsos utón elhaló lépései után.

Szótlanul nézte, mint fogyasztja el Anna — nem gondolva máris semmivel — az eléje tett ételeket. Oh mily aranyos fénynyel villant meg a fiatalság a szőke leány fején! Dina meg-