Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-03 / 18. szám

(2) 1910. Máj us 3. SZINÉRVARALJ A 18. szám. napok, melyeket a műhelyekben szorgalom­mal, kitartással, munkával becsülünk meg. Ezek a szürke hétköznapok az igazi ünnepei a munkának, ezeket kell meg­becsülnünk s tisztelnünk, mert ezeknek köszönhetjük majd, hogy mi is egy sorba kerüljünk azokkal a hatalmas országokkal, melyekben a szociálizmus, annak küzdelme s minden fegyvere jogosult és indokolt. A modernizmus és a gyermek. Essék szó egyszer egy nagyon fontos tár­sadalmi kérdésről, a gyermekről. Schopenhauer azt mondja, hogy a természet csalfa módra, egy percnyi kéjjel csapja be az embert s kényszeríti arra, hogy a gyermekszülés és a gyermektartás súlyos kötelességét magára vállaja. Csúnya, kalmárlelkü és természetellenes bölcsesség. A szigorú, összeráncolt homloku német bölcset megcáfolja az első kislány, a kis, éretlen gyermek, aki kócos, porcellánarcu babáját épen olyan végtelen szeretettel gyügyögteti, mint ahogy később fogja az élőt, az igazit, az ő szülöttjét. A Schopenhauer bölcsesége igazi férfibölcseség; a férfié, aki a kéjért, a kéjen keresztül szereti meg a gyermeket. Az asszony gondolkozása épen megforditottja ennek. A természetes, hamisítatlan asszony szemeiben főcél a gyermek; odaadásá­ban már benne van a vágy, az akarat a gyer­mek után. Ez szól az igazi, természetes asszonyokra. A mi modern asszonyaink azonban magassarku cipőt, szoritós midért viselnek; ami asszonyaink hamis hajbetétet viselnek, rizsport és pirositót raknak az arcukra. A mi asszonyaink mereven és feszesen járnak, mint az automata-bábák; nem azt mondják, amit gondolnak, éreznek, ha­nem azt, ami illő, a mai kor erkölcsei szerint kötelező. A mi asszonyaink messze távolodtak a természettől és velük együtt távolodunk mi férfiak is. Minden ösztönünk az újfajta életmód­hoz, a civilizált igényekhez idomult. Miért csak az anyaság s a gyermek után való vágy maradt volna a régi, természetes és hamisítatlan ? Nem is maradt. És a Schoppenhauer igaz­sága egyszerre megizmosodik, mihelyt a modern társadalom jelenségeit kell vele magyaráznunk. A modern nő nem akarja, vagy kisebb számban akarja a gyermeket. Gazdasági erők változása és a gazdasági helyzettel összefüggő előítéletek okozzák ezt az átalakulást. A primitiv társadalmakban gazdagság, erő és hatalom a sok gyermek. Több kéz több földet müvei, több fegyvert forgat, az egyén érdeke tehát összeesik a társadalom érdeké­vel s erősiti az ősi ösztönt. A modern társadalom ellenben teherré, uj gondok forrásává tette a gyermeket. Ilyen körülmények közt a természetes ösztönök eltorzulnak, uj társadalmi problémákat teremtenek. A mai gazdasági berendezkedés mellett az látszik, ha nem is természetesnek, de ésszerűnek, hogy törvények és jogszokások tervszerű lánco­latával állapítsák meg azt, hogy a gyermek el­tartására mikor ki köteles. Az állam közügynek tekinti a gyermek jövendőbeli sorsát és a maga törvényeivel és bíráival kényszeríti ki azt, amit eddig a szülők önként adtak; az utódok eltartását. A mai állam kapitalista és militarista tervezet. A mai állam­nak katonára, munkáskézre van szüksége, mind a kettőből minél többre. A gyermek ha felnő, munkájával többé nem a család vagyonát, hanem az egész családot kiuzsorázó tőke profitja szapo­rítja. És az utód fegyveres ereje nem a család nagyobb hatalma, hanem az egész állam haderejé­nek egy atomja. És ennek dacára az állam még mindig az egyéntől követeli a generációk nevel­tetésének terhét. A proletár napszámos napszám- jának felét arra kénytelen költeni, hogy uj mun­kást és uj katonát neveljen maga helyett az államnak. így aztán nem csoda, ha mindinkább akad­nak és mind nagyobb számmal akadnak apák és anyák, akik azt mondják : »Hogyha a gyermek az államnak kell és az államnak hasznos, itt van, tessék, tartsa el az állam!« Ettől a követeiét tői sem lehet megtagadni a jogosságnak némi látszatát! j Apró komédiák. A honatya a kerületben. Talán fölösleges is magyarázni — hiszen mindenki tudja — hogy szerte az országban most tartják részben beszámoló, részben prog- rammbeszédeiket a hon volt és leendő képviselői. Nagyon érdekesek ezek a beszédek. Azon nyá­jas olvasóink részére, kiknek nincs módjukban ilyen beszédeket végighallgatni, közreadunk egy ilyen beszédet és megnyugtatásul azt is közöljük, hogy ezek a beszedek mind ilyen kaptafára van­nak fölhúzva. A képviselő: Igenis, tisztelt választó pol­gártársaim ! Hallgattam a parlamentben az egész cikluson át. Vártam, hogy a viszonyok maguk­tól megjavuljanak és ne kelljen beleavatkoznom az ország sorsába. Önök jól tudják, ez nem tör­tént meg. A hurok a végletekig feszültek. Végre bekövetkezett a nevezetes nap. Törvénytelenül feloszlatták az ország házát. A szemeim elborul­tak, a vér elfutotta arcomat, hazafias keblemet végtelen keserűség töltötte meg, m.kor a ház­feloszlató iratot felolvasták. Magyar ember va­gyok. Tűrök, szenvedek, ameddig lehet. De ami­kor már nem lehet, akkor oroszlán leszek. így történt meg, szeretett polgártársaim, hogy egy önfeledt pillanatban felkaptam a súlyos tenta- tartót és a miniszterelnök arcába csaptam. Vád alá helyeznek, törvény elé hurcolnak ezen csele­kedetemért, de én nem törődöm vele, mert ne­kem is az a jelszavam, ami a nagy Széchényié volt: »A haza mindenek előtt!» Egy hang: Nem is Széchenyi mondta ezt. A képviselő: Lehet, hogy nem Széchenyi mondta ezt az örök igazságot, azonban mindegy. A magyar nemzet most ünnepelte a nagy Szé­chenyi emlékezetét és igy jutott eszembe a leg­nagyobb magyar neve. Egy választó: Éljen a nagyságos kép­viselő ur! A képviselő: Szeretett választóim! Nagy feladatok előtt állunk. Törvénytelen kormány vezeti az ország sorsát és minden ténykedése arra irányul, hogy bécsi iga alá hajtsa az or­szágot, hogy eltemesse szeretett hazánk függet­lenségét, hogy Bécsnek liferálja az ország mil­lióit ! Sok választó: Le a törvénytipró kormány­nyal! A képviselő'. Küzdeni akarok a jövőben is hazánk függetlenségéért, boldogságáért és ami a fődolog a kerület érdekeiért. Igenis, én ismerem a kerület összes bajait, tanulmányoztam azokat és szilárd meggyőződésem az, hogy e bajokon segíteni lehet, ha olyan ember veszi kezébe a dolgokat, aki nem csak ígér, hanem tesz is. Tisz­telt polgártársaim! En vagyok az az ember, aki tenni akar, aki tenni fog és aki nem retirál meg egy miniszter elől. Ha belém helyezik a bizal­mukat, tisztelt választó polgártársaim, akkor jó helyre helyezik az. Nem mondhatok mást, mint azt »Éljen a haza! Éljen a függetlenség! Éljen a kerület! És éljenek e tisztes kerület tisztes függetlenségi polgárai!« Most pedig szívesen lá­tom önöket, tisztelt választó polgártársaim, egy kis barátságos ebédre az »Utolsó Pillanathoz« címzett vendéglőbe. Az összes választók: éljen a szeretett kép­viselő ur! (Megindulnak a vendéglőbe.) Egy lelkesült választó: (útközben a tár­sához) Mégis csak érnek valamit ezek a válasz­tások. Legalább egyszer kedvére ihatik az ember ! A másik: (áhitatos meggyőződéssel) A biony ! . . Pinty-urfi. HÍREK. Kérelem. Tisztelettel kérjük lapunk azon t. járatóit, kik előfizetési dijukkal hátralékban van­nak, hogy a hátralékos összeg beküldése és az előfizetés megújítása iránt intézkedni szívesked­jenek. A helybeli megrendelők e héten kézhez kapják a második negyedévi nyugtákat. Kérjük azokat beváltani. rá az előtte heverő könyvre, de gondolatai nem voltak most itt. Elkalandoztak azok vala­hová, el, oda a fényes pék üzletbe, ahol egy barnahaju, kékszemü leány méregeti a vevők­nek a kenyéradagokat. * Az »óra« szerelmes volt. Meglátott a pék­üzletben, ahová minden este betérni szokott, egy lányt s elementáris erővel támadt fel benne az egyedüllét tudata. Erezni kezdte, hogy az ő élete száraz, sötét s tudatára ébredt annak, hogy ezt az,életet csak egy asszony világosíthatja meg. És miért ne? . . . Számolni kezdett önmagával. Szabad-e neki nősülni? Leszakított egy üres cédulát, amelyre ad­dig csak a tartozások összegezését szokta je­gyezni, s elkezdett számolni. — Ötvenöt forint fizetésem van. Tizenket­tőt keresek azzal a másolással, amit otthon végzek: az már hatvanhét Le fogok szokni a dohányzásról, az is legalább 3 forint, volna t úgy összesen: 70 forintom. Hetven forint. Es elmosolyodott, bízva, reménykedve. A gyakornok meg a levelező nem tudták azt sehogy se megérteni, miért is mosolyog azon.olyan titokteljesen, hogy a Henrich & Tibor cég hetven forinttal tartozik. Az a contó volt tudniilik felütve előtte... * Már kilenc óra is elmullott, amikor Grün ur, a két krajcár ára kenyérrel még ott strá- zsált a pékbolt előtt s várt a leányra. Tervez­getett .. . Meg fogja mondani, hogy el akarja venni feleségül. Megint fejébe szállt ugyan a vér, de azért csak strázsálta rendületlenül. A boltban kezdték eloltogatni a gázlám­pákat, leeresztették a redőnyt s kilépett rajta a leány. Az »óra« azt hitte, hogy menten kiugrik a szive, úgy elkezdett dobogni. Elindult a leány után s a sarkon utói is érte. Félénken, alig hallható hangon szólalt meg, miközben megemelte mélyen kopott ka­lapját. — Jó estét, kisasszony... jó estét. .. — Jó estét, Grün ur, — felelt a leány s fehér kis kezét oda nyújtotta a férfinek. Hová ? — Ha megengedi ... ha megengedi — dadogta — hát elkísérem ... — Szívesen — mosolygott a leány, lega­lább nem leszek egyedül. Mentek egy darabig szótlanul egymás mel­lett, s a férfi csak tűnődött azon, hogy hogyan is kezdje el a mondókáját. Végre megszólalt: — Ugy-e tetszik tudni, hogy én . . . itt akart valami dicsérőt mondani magáról, de aztán meggondolta és máskép folytatta: — Én . .. én igazán egy nagyon fontos dolgot akartam Bianka kisasszonynak mondani. A leány kérdőleg nézett reá. — Nos? — Hát, tetszik tudni, én igaz csak rövid ideje ismerem kegyedet, de, de — én nagyon megszerettem önt... és . .. igenis, és azt gon­doltam ; hogy — alig merte kimondani — hogy Róth Bankház i BUDAPEST. > Bank-központunk : VI., Váci-körut 45. Bankpalota Telefon: 92—2ö (Interurban) Díjtalanul nyújtunk bárkinak szak­szerű felvilágosítást. Válaszbélyeg ■ mindenkor melléklendő. b ír ír FOLYÓSÍTUNK: ír ír Törlesztési kölcsönöket földbirtokokra és bérházakra 10—75 éves törlesztésre 3°/„—37«%—'4%—-41/*°|o_os kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket Il-od és 111-ad helyi betáblázásra 5—15 évre ö°/o-al, esetleg 6‘|«#|,-al. Személy- és tárcaváltóhitelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 211*—10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és , életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 95%-áig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett. Tőzsdemegbizásokat a budapesti és külföldi tőzsdékben lelkiismeretesen és pontosan telje­sítünk mindenkori eredménynyel; az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos , törlesztéses-, személyi- és váltókölcsönt. — Mindennemű bel- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reálisügyletet a leg­nagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítjuk le. Hf- Bankházunk képvi­seletere megbízható egyéneket felveszünk, -pt

Next

/
Thumbnails
Contents