Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1910-04-26 / 17. szám

(21 1910. Április 26. SZINÉRVARALJA 17. szám. Sző.lőmüvelési tanfolyam. A szőlőmivelés szempontjából kiváló fon­tossággal biró községekben alkalmazott nép­tanítók részére az e téren működő szakközegek vezetése alatt, az előző évek példájára, a folyó évben is négy hétre terjedő szőlő- és bor- gazdasági tanfolyamok tartását vettem tervbe. 1. A tanfolyamok célja, hogy az azokon résztvevő néptanítók a szőlő- és borgazdaság terén különös tekintettel az elpusztult szőlők felújítására, gyakorlatilag és részben elméleti­leg is kiképeztessenek oly célból, hogy e szak­mában a népiskolákban és a gazdasági ismétlő­iskolákban a tanulóknak oktatást nyújthassa­nak, illetőleg az ifjú nemzedékben a szőlőmű­velés iránt érdeklődést ébreszteni képesek le­gyenek s általában az egyszerű szőlő- és bor gazdasági ismeretek népszerű terjesztését a nép között előmozdtisák. 2. Ilyen tanfolyamok a folyó évben három helyen u. m, a ménesi, pozsonyi, és tarczali vincellériskoláknál fognak tartatni. Az egész tanfolyam négy hétre terjed és két részletben tartatik meg és pedig a tanfolyam első része tavasszal május hó 18-tól bezárólag május hó 31-ig a második része pedig ősszel a tarczali vincellériskolánál október hó 17—29-ig a másik két vincellériskolánál pedig október hó 5—18-ig. 3. A tanfolyamon mind a két időszakban tehát az egész négy héten át ugyanazon ta­nítók vesznek reszt. 4. A tanfolyamokra csak oly néptanítók vehetők fel, akik — tekintet nélkül arra, hogy állami, községi, vagy fe­lekezeti iskoláknál vannak-e alkalmazva — oly hegyvidéki községekben működnek, ahol a űloxera a szőlőket már megtámadta, vagy már el is pusztította s ahol a lakosság főkereseti forrását a szőlőművelés képezi. 5. A tanfolyamokra felvett néptanítók úti­költségeik s lakás és élelmezési költségeik fede­zésére az egész négy heti tanfolyam tarta­mára egyenkint 120 K, azaz egyszázhusz ko­rona átalányt kapnak, mely összegnek fele a tavaszi, másik fele pedig az őszi tanfolyam vezetője által fog kifizettetni. 6. A tanfolyamokra felvett néptanítók mind az elméleti oktatásban, mind a gyakorlati munkákban állandóan pontosan és szorgalmasan résztvenni tartoznak, ellenkező esetben az illető néptanító a felvett átalányt köteles az állam­kincstárnak visszafizetni, nemkülönben az is, aki a tanfolyamot annak bevégzése előtt el­hagyja. 7. Azok a néptanítók, akik ezeken a tan­folyamokon részt venni óhajtanak, egy koronás bélyeggel ellátott kérvényeiket (amelyben élet­koruk, nyelvismeretük, tényleges alkalmaztatá­suk, a szőlő és borgazdaság terén esetleg eddig történt működésük is feltüntetendő s ezen kö­rülmény közvetlen iskolai hatóságuk által is igazolandó) legkésőbb folyó évi április 30-ig az illetékes kir. tanfelügyelő utján ahhoz a szőlé­szeti és borászati felügyelőhöz (illetőleg vin­cellériskola igazgatóságához) nyújtsák be, akik­nek kerületében működnek. Budapest, 1910. április 12. M. kir. földmivelésügyi miniszter. HÍREK. Földes ellenjelöltje a kormány részéről Schmidt József, nyug. kereskedelemügyi állam­titkár, ki hir szerint már a napokban lejön a kerületbe. Az uj jelölt 62 éves, bő ismerettel rendelkező ember, ki Wekerlévei együtt tanult Székesfehérváron. Úgy hallottuk, hogy Földes is lejön a napokban s kizárólag Szinórvárafján fog tartózkodni, hogy a község ügyes-bajos dől- gait közelebbről és részletesen megismerje. Ör­vendünk e hírnek, bár igaz lenne! Elhunyt 48-as. Brán László, szinérváraljai lakos, 48-as honvéd e hó 18-án 78 éves korában elhunyt. 20-án temették el a nagy napok vitéz katonáját a gör. kath. egyház szertartása szerint. Szomorú, hogy nem akadt, aki hirül adja az öreg küzdő halálát s igy a temetésen csak nehányan jelenhettek meg a magyarok kközül. A nagyon ünnepélyes egyházi szertartás után Fábián István hajtotta meg a koporsó fölött a nemzeti lobogót s búcsúzott el a nagy idők derék emberétől, ki mindenkor hűséges és általánosan ismert alakja volt nemzeti ünnepeinknek. Érdekes, hogy az elhunyt már régen elkészíttette koporsóját, mely lakása padlásán volt elhelyezve s abba gyakran belefeküdt. A magyarok sírkövet szándékoztak az öreg Uránnak emelni, de mielőtt a gyűjtés megindult volna, kisült, hogy az öreg erről is gondoskodott jó előre. A föld, amelynek az ő vére is nyújtotta a termékenyítő erőt, adjon neki csendes pihenést! Vettük a következő meghívót: A szatmár- vármegyei függetlenségi 48-as pártot meghívom a május 11-én este 9 órakor Nagykárolyban, a polgári olvasókör helyiségében tartandó párt­értekezletre. A 12-iki megyei közgyűlés tárgy- sorozata feletti határozat, tisztviselői választások és esetleges indítványok tárgyában. Hazafias üdvözlettel Luby Géza megyei pártelnök. Siketnémák felvétele. A siketnémák deb- reczeni intézetébe az 1910/11. iskolai évre val­lásra, nemzetiségre és nemre való tekintet nél­kül 15 siketnéma gyermek nyer felvételt, akik 7 évesek már elmúltak s életüknek 15 évét még nem töltötték be. Felvétetnek továbbá a később siketültek is, akik az intézet szakszerű tanítása nélkül beszélőképességüket idővel teljesen el­veszítik. Magánúton tanításban részesülhetnek továbbá a hibás beszédű gyermekek is. Min­denre kiterjedő felvilágosítással szolgál a hozzá fordulóknak az intézet igazgatósága Debre- czenben. „Napsugár“ név alatt egy uj folyóirat fog rövid időn belül megindulni, mely folyóiratnak czélja a magyarországi kulturális és jótékony nő­egyleteknek egymás közötti érintkezését lehetővé tenni. A különféle, ma még úgyszólván elszige­telten működő nőegyletek ilyenformán egy egysé­ges, hatalmas táborrá egyesülnének s női hiva­tásukhoz választott emberbaráti és kulturális mozgalmaik ellenállhatatlan erővel ragadnák ma­guk körébe azokat is, kik az egyes csoportoktól távol állván, azok tényleges működésében részt nem vehetnek. Az egyleti hírek és a női moz­galmak tudósításai mellett a lap társadalmi kér­désekkel, a szépirodalommal s művészet minden ágával is foglalkozni fog. Meg vagyunk győződve, hogy mindenki szívesen fogja ezen folyóiratot első megjelenésében üdvözölni s — tekintve az erkölcsi alapot, amelyen a folyóirat eszméje nyugszik — a továbbiakban támogatni. A nő­egyleteket érdeklő értesítések díjtalanul lesznek a folyóiratban közölve s az első számban meg­jelenésre szánt ilynemű közlemények már most beküldendők a folyóirat szerkesztőségébe (Komá­rom, Klapka-tér.) Irodalmi munkásságot is szíve­sen fogad a folyóirat szerkesztősége, valamint alkalmi érdekességü amateur felvételek és tudó­sítások beküldését is. Veszettség. Dunka Lászlóné szül. Marosán Flóri remetemezői lakost január hóban egy kutya megharapta, sebét gyógykezeltette, de annak mi­— 0, maga komisz 1 — Elveszi majd a lelkét, azt a szende, szép lelkét... — Maga komisz disznói — kiált fel a nő és nagyot kacag. A főpincér rájuk szól: — Ne egyen a fene benneteket, gyerekek! A vendég gyülölködően bámulja őket: — Ezeknek viszonyuk van — gondolja. — Csúf állatok: jók egymásnak. Ez a nő annak a férfinak ... az a férfi ennek a nőnek ... Emez meg szorgalmasan számol. Reggel öt óra felé számol .. . Hazamegy, lefekszik, délután felkel, sétál, este bejön és reggel megint számol. Ez se élet! ... Ez se élet,az se élet, amaz se élet! . . . Munka nélkül nincs élet és a munka megrontja az életet . .. Dolgozni, dolgozni, dol­gozni és aztán meghalni . . . S hogy vágyom erre a nőre! Lám,szegény fejem, még erre is vágyom! Még erre is kell vágyakoznom I . . . Pedig amaz közönyösen, minden meleg érzés nélkül nézi a nőt és a kezét is csak úgy megtűri a vállán . . . A nő most kínálkozó — bizonyára — de mintha mégis hiába kínálkozó lenne ... A főpincér gú­nyosan mosolyog, a pincér unatkozik. A nő hall­gat, bámészkodik, ásít. . . A vendég távolságokba merül. Hirtelen ka­cagásra riad, a nőt csak úgy rázza a nevetés. A főpincér halkan, nevetve beszél, nem hallani, hogy mit. A vendég megint nézi őket és szo­morúan gyűlölködik. Később aztán, ahogy azok csittulnak, elszánja magát, összeszedi magát és mivel ép a nő néz reá, nyugodtan, szinte szó­lásra késztetően, tehát hozzá szól : — Látom, hogy nem álmos . . . — Kérem ? — Még nem álmos, ugy-e? — Nem. — Meddig van maga itt? — Hétig. — Azután hazamegy és lefekszik . .. — Igen. — És meddig alszik ? — Estig. — Aztán bejön és itt van ismét reggelig... — Persze. — És ez midennap igy megy? — Persze, hogy igy. — És mondja nem unalmas dolog ez, ti­zenkét órán át egyfolytában itt ülni és a maga csúf egyforma munkáját végezni? — De hát mégis ez igy mindennap. Mindig egyformán. Mi célja van ennek ? Érdemes ezért élni ? — Bizony nem érdemes .. . Dehát mit csi­náljak? Élni muszáj és máskép nem lehet. — Nem lehet ? Ez esetleg igaz, esetleg nem. De az semmikép sem igaz, hogy élni muszáj! Ha valakinek komisz az élete, vesse el magától. A nő boszus megdöbbenéssel bámul a ven­dégre. Az folytatja: — Lám, igy érdemes élni, ahogy én élek. Akkor fekszem le, amikor akarok, akkor kelek fel, amikor akarok. És nem dolgozom. Kajánul, gonosz indulattal néz a nőre. — És ha már vannak silány emberek, akik viselik érdemetlen életüket, azok legalább legye­nek szerények, meghuzódók, félők . .. — Nem értem — mondja a nő csodálkozva. — — Hát lássa, miért nevet maga, ha ilyen az élete? Miért kacag folyton? Miért nevetnek maguk mind a hárman ? Van maguknak nevetni valójuk ? Magának ? .. . Hiszen magának sírni kellene! . . . Mikor egyedül van, mikor senki sem látja, mindig sírnia kellene .. . Mert gonoszok ám a nevelő, elégedetlen rabszolgák. Aztán elfordul a vendég a nőtől. Csönget egy pénzdarabbal és fizet. Gúnyos megjegyzést tesz a kávéra, mely ihatatlan volt;gonosz hangon szói rá a pincérre; mikor az feladja a kabátját nem köszöni meg, a köszöntéseket nem fogadja és senkire sem nézve távozik ... A pincér még fanyarul nevet egyet és azt mondja, hogy ez a vendég nyilván bolond volt. De nemsokára valami csekélységen összevész a felirónővel és komoly szidalmakkal gyötrik egymást, tehetetlenül, kény­szerültén. A vendég még sokáig hordja nehéz, meg­kínzott lelkét odakünn a reggeli hideg, nedves utcákon. noth Bankház i BUDAPEST. > Bank-központunk: VI., Váci-körut 45. Bankpalota. Telefon : 92—25 (Interurban) Díjtalanul nyújtunk bárkinak szak­szerű felvilágosítást. Válaszbélyeg ■ mindenkor melléklendő. ■ FOLYÓSÍTUNK: Törlesztési kölcsönöket földbirtokokra és bérházakra 10—75 éves törlesztésre 3%—3‘/*%—4%— 4'/,0|0-os kamatra készpénzben Jelzálog kölcsönöket Il-od és 111-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 5%-al, esetleg 6,|,*|,-al. ' F Személy- és tárcaváltóhitelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 2'|t —10 évi időtartamra Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és , életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 95%-áig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett. Tőzsdemegbizásokat a budapesti és külföldi tőzsdékben lelkiismeretesen és pontosan telje­sítünk mindenkori eredménynyel; az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos , törlesztéses-, személyi- és váltókölcsönt. — Mindennemű bel- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reálisü^yletet a leg­nagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítjuk le. Bankházunk képvi­seletére megbizható egyéneket felveszünk, 1

Next

/
Thumbnails
Contents