Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-29 / 13. szám
Szinérváralja, 1910. Márczius 30. — 13. szám. Hetedik évfolyam. GAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. Negyedévre 1 korona 50 fillér. Egyes szám ára 12 fillér. Nyilttér soronkint 40 fillér. ME G JELENIK MINDEN KEDDEN. Felelős szerkesztő : FÁBIÁN ISTVÁN. A lapra vonatkozó mindennemű közlemény és küldemény, valamint az előfizetési dijak a „Szinérváralja“ szerkesztőségéhez Szíriérváraljára küldendők. = Hirdetéseket mérsékelt árakon közlünk. = Hegyi beszéd. (F. É.) Az ünnepek, mint a múltban, I úgy a jelenben is lezajlottak. Pajzán nap- ä sugár kacagott le ránk az azúr menybolt- j ról. A templomok harangzúgását, a belőlük | kiáramló hozsánna ének harsogta túl. Ün- j népi arcok, pazar ünnepi köntösben pom- j pázott tarka összevisszaságban. A7 áhitalos j közönség ezrei szorongtak a remekművű J Megváltó holtteste körül s bűnbánóan j verték mellüket, miközben a vallás által í előirt — a »mea culpá«-t siránkozták az ; ájtatos hívők. Uj élet, uj tavasz nyílott a j szivekben. S amint e jelenségeket örvendve tekintettük, s amint e pár napi »treuge deit« Isten országának eljövetelét örömmel szemléljük, balgán azt hívén, hogy mindez már maradandó örökéletü lesz e földön, épen olyan elszomorodotí szívvel látjuk az ünnepek elmúltával a szivekben bimbóba szökkenő virágok elhervadását, a feltett jó szándékok feledésbe merülését s trenga- delnek gyors tovalünését. Hiába csak nem akar az emberiség megváltozni. Hű marad régi elveihez, amiként hűtlen az ur fiának tanításaihoz. Ha a biblia azt mondja szeresd felebarátodat mint tenmagadat, az ember megváltoztatja s hirdeti . . . Gyűlöld felebarátodat, mint senki mást. S ez elveihez ragaszkodva megtipor, megrágalmaz, a sárba ránt minden jó szándékot, igazságos törekvést, mely mástól származik. Nem engedi érvényesülni az érdemest, gáncsot vet annak, kiknek a tehetsége támogatást, segítést kíván. Elveszi tőle még a reménység halványan pislákoló világát., hogy az őt körülfogó sötétségben, bepusztuljon az élet mocskos, csúf fertőjébe. S kacag, pokolian kacag, felebarátja kudarcán. Pörösködik, bosszankodik, sikerein erigykedik érvényesülni. Csak a vízbe folytam, elpusztítani, kiirtani mindenkit, aki a faiaí kenyerével szintén küzdeni akar . . . Ö maga pedig minden eszközt jónak, szentnek, megengedhetőnek tart, mely céljai, ónos céljai elérhetésére vezet. S nem tekint sem jobbra, sem balra, hanem mindkét könyökét segítségül hiva bele- furakodik oda, ahol a. legnagyobb a népáradat s ahol minden ökölcsapás eleven húst ér. S küzdve halad előre. Irgalmatlanul, könyörtelenül. Lába alatt az eltaposott gyönge virágok, a törekvő emberek gyönyörű lelki művei elgázolva hevernek, de ő csak törtet előre, mint a megbőszüit vadkan, az irdatlan rengetegben. liyen képet szemlélhetünk, a feltáI madás gyönyörű ünnepe után. S annál elszomorítóbb, annál fájdalmasabb látvány, j mert hogy épen a szép, a magasztos, a I tiszta, a patyolat fehér isteni béke után ; láthatjuk. Azután hogy az emberek őszintén magukba tértek s igazán megfogadták i a hit lanitásait nemcsak a templomokban, j szivekben, zsoltárokban gyakorolni, hanem kimenni a rideg életbe s alkalmazni ott, : hol a — strugle for lifec a létért való ; küzdelem a leghevesebb, a legveszedelmesebb. De csak rövid ideig tartott az egész. Mint mikor a- napsugaras tavasz kicsalja a főid aló! a csírázó vetést, hogy az sarjuba csap át s egy éjszakán a szeszélyes fagy I kipusztitja magvető minden reménységét, 1 ép úgy a mi lelkűnkben sarjadzó remény- ! ségeL egy jobb korszak eljövetelén, lefagyasztotta az emberek csalfa kétszinü- ; sége, megbízhatatlansága, jellembeli gyön- : gesége. S nekünk már hiába mosolyog a tavaszi nap kábító sugara, hiába kacér- ; kodik az enyhe fuvalatu szellő, zsongitó i hatásuk nem sugdos megnyugtató gondolatokat? az emberek elvetemültsége, rosz- szasága aggódásba ejt s félve gondolunk reá, — hogy miként annak idején Szodomát és Gomorát — egy felsőbb hatalom elsöpörje a világ színpadáról! ? A „SZINÉRVÁRALJA“ TÁRCÁJA. Petőfi Sándor fia. Szendrey Júliának sokan szemére vetették, hogy Petőfi eltűnésének évfordulója előtt letette az övegyi fátyolt és újból férjhez ment. Ebben a szemrehányásban a »szeptember végén* cimü vers hatása érezhető: a szentimentális embereknek jobban tetszett volna, ha a valóság a költészethez alkalmazkodik. Arra senki sem gondolt, hogy a fiatal Szendrey Júliának joga volt a maga életéhez s az emberi jogok szempontjából a maga akarata szerint rendelkezhetett a sorsával. Annyi szenvedés, annyi rágalom közepette, amennyiben része volt, valósággal örvendeznie kellett, hogy olyan derék férfinak nyújthatta kezét, amilyen a második férje, Horváth Árpád egyetemi tanár volt. Gyermekének sorsa is eszébe juthatott, amikor rászánta magát az özvegyi fátyol »eldobására*. Petőfi Zoltán másfél esztendős volt akkor s gondoskodnia kellett a neveltetéséről. Nem sejtette még akkor, ebben a fiúban milyen végzetes módon fog megnyilatkozni az apjától örökölt temperamentum. Különös és rejtelmes jelentősége a teremtésnek, hogy a nagy emberek tehetsége visszafejlődik az ivadékaikban, akik a legtöbb esetben nem tudják tovább fejleszteni a fajt. Igen sok nagy ember utódok nélkül halt meg, vagy ha volt gyermekük, ebben vagy ennek gyermekében kiszáradt a családja. Mintha a természet : egy-egy családsor tagjainak fejlesztése közben j egyszerre minden energiáját összeszedte volna, j hogy a sor végén létrehozzon egy igazi nagy j embert s ebben azután kimerült volna az ener- ! giája. A fiúra vagy az unokára olykor kiárad j még egy-egy sugara az apa lelki fényességének, i de legtöbb esetben csak korcs törpéket nemzettek j az óriások Az ember igazi nagysága csak szellemi i I erejének hatalmas voltában rejlik, a régi hires j hadakozók, vagy másféle régi ősök, akiknek j j ivadékai hosszú évszázadokon át szaporítják az > emberek számát, rendesen csak az emlékezet j í hamis véleményén át nézve voltaknagyemberek, I i egyébként semmi más kiváiló tulaldonsággal j j nem dicsekedhettek a testi erejükkel vagy a i helyzetek jól kihasználó természetes okosságuk- ! ! kai. Jó vérü, erős testű, szaporaságra képesített : emberállatok voltak és rendes menetben fej- j j lesztették tovább a nemzetségüket. Nem minden I hires hadakozót áldott meg a teremtés Napoleon j : lángeszével. S ime Napoleon sem tudta tovább ' ■ fejleszteni a faját, fiában már kimerült a terem- : i tés energiája. Hol vannak a világ legnagyobb ; eszü embereinek maradékai? A teremtés be- j j végezte ezekben a nagy emberekben a mun- ! ! káját és a család embersorának végén utoljára j ! hatalmas fényt árasztott a nagy célokra ki- ! I szemelt, kiválasztott emberek leikébe. Azután í 1 kioltotta ezt a fényt örökre, megfosztva attól az utódokat, hogy úgy örököljék ezt, mint a testi erőt, a magas termetet és más hasonló külső tulajdonságokat. Ha a mi nagy embereink során végig tekintünk, seregestől akadunk rá hasonló jelenségre. Nagy embereink vagy utódok nélkül haltak meg, vagy a gyermekeikben szakadt vége a faj tovább fejlesztésének. Petőfi Sándornak sem maradt utóda: fiában vége szakadt az ő ember-sorsának. S nem meglepő és sok példa nélkül való jelenség az sem, hogy fiában mennyire visszafejlődött a leikébe oltott energia Petőfi Zoltán tehetséges ember volt s apja eszének néhány sugara beletévedt az ő leikébe is. De valójában csak az apja temperamentumát örökölte: a szervezetbeli, úgy mondhatnók, állati tulajdonságok szálltak át rá arról az emberről, aki apja volt. A nagy észbeli tulajdonságok nélkül ezek a temperamentumbeli tulajdonságok végzetessé váltak rá. Élettörténete, amelyet a »Petőfi könyvtár* számára nagyon gondosan és érdekesen irt meg most Déri Gyula, kezdettől fogva azt mutatja, hogy Petőfi Zoltánt a temperamentuma kergette bele a tragikus sorsába. Valami különös, módszeres és gondos neveléssel talán meg lehetett volna benne fékezni ezt a temperamentumot s nem közönséges ember válhatott volna belőle, de erős kéz nem működött közre ebben. Anyja, talán a sok igazságtalan szemrehányás meg a magával való békétlenkedés miatt, ideges, türelmetlen és hisztérikus kitörésekre hajlandó nő volt. Ha fáj a feje, Bér etv ás-p ászt illát, w mely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást. elmuGsztja. — Ära 1 korona 20 fillér. Kapható minden gyógyszertárban. Készíti Beretvás Tamás, gyógyszerész Kispesten. Orvosok által ajánlva. Három doboznál ingyen postai szállítás.
