Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-15 / 11. szám

11. szárn.

(2) 1910. Márczius 15.

Népies állattenyésztésünkért.

A földmivelésügyi miniszter a minap nála tisztelgő gazdasági felügyelőknek sürgős feladatává tette, hogy vegyék munkába az elhanyagolt községi és közbirtokossági legelők jókarba helyezését, illetve ahol egyáltalán, vagy pedig elegendő legelő nincs, támogassák az érdekelt gazdákat a megszerzésében. Ez intézkedés sokkal közvetlenebbül érinti a vidék, de főleg a falusi lakosság érdekét, semhogy ne kellene vele behatóbban foglalkoznunk.

Mint az ország legtöbb vidékén, úgy vármegyénkben is valóságos szégyenét alkotják a közlegelők a mezei gazdálkodásnak. Alig van az országban közlegelő, mely a javításnak, gondozásnak, egyszóval okos gazdasági kezelésnek még csak a szinét is látta volna. Igaz, hogy a leg- roszabb legelő is többet ér, mintha egyáltalán nincs; de nagyban és egészben a meglevő közlegelők sem tudnak illően megfelelni fontos hivatásuknak. Pedig a mi viszonyaink között az állattenyésztés, de főleg a kisgazdák és birtok- talan falusi lakosok állattenyésztése a közlegelőt nem nélkülözheti. Ám vitatkozzanak rajta az elméleti tudósok, hogy kell-e a jó állattenyésztéshez levegő vagy sem, annyi bizonyos, hogy a mi népünk közlegelő nélkül kellő mennyiségű marhát tartani, egészséges és további tenyésztésre alkalmas állatokat felnevelni nem tud. Az az intézkedés tehát, melynek közlegelőink jókarba hozatala és a hiányzó legelő területek pótlása lesz az eredménye, praktikusan veszi munkába nemcsak állattenyésztésünk fejlesztését, hanem a falusi élet gazdasági erősödésének, tehát szociális békéjének biztosítását is. A mai állapotot, amelynek közepette a közlegelők roszasága vagy hiánya a szegényebb elemekre nézve lehetetlenné teszi az állattartást, kihat népünknek nemcsak anyagi állapotára, de táplálkozására, tehát testi és lelki egyensúlyára is.

A magyar törvényhozás már 1907-ben megalkotta az állattenyésztés állami támogatásáról szóló törvényt, melyben módot adott arra, hogy a falusi kisgazdák úgy a legelő javításánál, mint megszerzésénél is igénybe vehessék az állami segítséget. Ugyané törvény amikor a kisebbek kivételével minden vármegyébe egy gazdasági felügyelőt állított, gondoskodott a végrehajtását mozgató helyi szakközegekről is. A törvény végrehajtását a közbejött politikai zavarok jóformán megakasztották. Az igy származott hiányokat és vétlen mulasztásokat pótolja most az uj földművelésügyi minisztérium fent említett rendelkezése. Kívánatos, hogy e rendelkezés végrehajtásában ne csak a gazdasági felügyelők és közbirtokosságok, de a helyi élet összes vezetésre hivatott tényezői is közremunkáljanak.

A dolog természetesen nem fog rögtönös eredményeket felmutatni. Századok mulasztását nem lehet egyszerre pótolni és igy a közlegelők kimerült talaja, elsilányodott növényzete, általánosan elhanyagolt kezelése nem fog egy-kettőre

__________SZINÉRVARALJA____=

ide

álissá változni. De bizonyos, hogyha évenkint csak egynéhány közlegelő kerül egy-egy vármegyében gondosan vezetett és ellenőrzött javítás és kezelés alá, néhány év alatt nagyot javul gazdasági életünk mérlege. Hiszen a két-három millió holdnyi legelőknek csak becsületesebb kezelése is mindjárt husz-harminc millió koronával gyarapíthatja a gazdassgi hasznot. Az pedig sokszorosára rúg ennek az összegnek, amit a legelők jókarba hozatala, vagy pótlása az állatok számának és értékének gyarapításával eredményezhet. Érdemes tehát ezzel a dologgal komolyan foglalkozni és alig szerezhet magának bárki is nagyobb érdemet községével szemben annál, mint aki értelmes gazdaember létére oda hat, hogy a közlegelők megjavításának és helyes kezelésének gondos és aprólékos munkája mentői előbb meginduljon. Annál inkább meg kell és meg lehet ezt tenni, mert ahol ez a munka túlságos nagy költséggel járna, az állam méltányos segítsége is igénybe vehető. Természetesen a gazdasági felügyelőknek lesz a gondja, hogy az állam csak érdemes munkát támogasson, de az ilyen munka aztán meg is kapja a támogatást.

Ha statisztikát vezetnénk az egyes községekben mutatkozó békétlenség, sőt számos ki- vándorlási eset okairól is, az a statisztika elég nagy számokkal utalna arra, hogy hány ember gazdasági exisztenciája ment tönkre azzal, hogy marhája kiszorult a közlegelőről, vagy semmiképen sem tudott legelő-területhez jutni. Igen sok községben valóságos harc folyik a legelőért. Mindez pedig nagyon természetes. A legszegényebb ember is tudja és látja, hogy egy-egy állat felnevelése, vagy pláne az állattenyésztés minden évben biztos és bő hasznot ad. Tehát mindenki igyekszik egy-egy állatot tartani, de ez az igyekezete meghiúsul, ha nincs olyan legelőterület, amelyen az év hét-nyolc enyhébb hónapján az állat eléljen és növekedhessek. A szociális béke barátainak szempontjából tehát igen fontos tényezők a közlegelők. Közgazdasági tudósaink pedig azt mondják, hogy a nagy export- képességíi, tehát igazán nagy világpiaci jelentőségű állattenyésztés számtalan jövedelmező iparágnak az erős alapja és eszerint sokszorosan hat az ország gazdasági gyarapodására. Mivel pedig a népies tenyésztés javarészben a közlegelőkre támaszkodik, minden megjavuló vagy megszerzett legelő-terület egy-egy lépést jelent állattenyésztésünk hasznos fejlődésére nézve. Okosnak és helyesnek kell tehát elismernünk az uj föídmive- lésügyi miniszter szóban lévő intézkedését, melyben nemcsak praktikus közgazdasági érzék nyilatkozik meg, hanem meleg érzés is falusi föld- mivelő népünk gazdasági boldogulása iránt.

Similli oagizsc} szms! síülpitt.

c) betegségek és járványok terjedése es lefolyásának figyelemmel kisérése, e tárgyra vonatkozó jelentések megtétele általában a közegészségi ügyekben intézkedik. Az előljátóság tagjait kötelességök teljesítése körül tanácsaival támogatja.

b) mindennemű statisztikai kimutatások elkészítése, beterjesztése, országgyűlési törvény- hatóság és községi választásoknál jelenlétei az ő kötelessége. Három napnál hosszabb tartózkodás esetén pedig helyettesítés eszközlése végett a járás főszolgabirónpk jelentést tenni köteles.

Gyámhatósági ügyekben.

30. §. A gyámhatósági és gondnoksági esetek közül az 1877. XX. t. c. értelmében a halálesetek felvétele, hagyatékok leltározása (1894 XVI. t. c.) az árvákra s ezek javainak kezelésére megkiván- tató felügyelet.

31 §. Igazságügyekben az 1877. XXII. t. c. és 1894. XII. t. c. szerinti bíráskodás felső bírói meghagyások foganatosítása.

Közoktatási ügyben.

32 §. Felügyel az ide való rendeletek foganatosítására, figyelemmel kiséri és ellenőrzi a beiskolázást, kellő szigorral alkalmazza és behajtja a büntetéseket az iskolaszéktől kiállított mulasztott szüleiktől.

Közlekedési ügyekben.

33 §. Folyók, patakok szabályozása körüli helyhatósági őrködés. Az utak jókarban tartása feletti ellenőrzés. Az építkezési ügyekben a helyszíni szemlél a községi bíróval megtartja véle- ményes jelentés kíséretében az iratokat a főszol- gabirósághoz beterjeszteni.

Kereskedelmi és ipari ügyekben.

34 §. A vásárok feletti felügyelet.

Zárlatokat a nap meghatározott órájában

a pontos kiszolgáltatás a jegyzőkönyvnek pontos vezetése.

Katona ügyekben.

35 §. Mindazon teendőknek pontos ellátása, melyeket törvények, utasítások avagy rendelkezések az elöljáróság hatáskörébe utalnak.

36 §. A magán munkálatokért szedhető dijakat a törvényhatósági szabályrendelet állapítja meg. Az elöljáróság többi tagjainak segódkezést nyújt s netán tapasztalt mulasztásoknál a községi elöljáróságot hivatalos kötelessége teljesitéséte utasítani és figyelmeztetni köteles.

A községi főjegyző hivatalos munkakörében és egyesek érdekében tett minden cselekményéért vagy mulasztása által okozott kárért személyileg és vagyonilag felelős.

37 §. A községi főjegyző kezeli az iktatókat betüsorost és irattárt, valamint a kiigazítási ügykörébe tartozó összes nyilvántartásokat vezeti. Jegyzőkönyvbe veszi a felek által tett panaszokat. Köteles a hivatalos órákat pontosan megtartani s az ügykezelési szabályrendelet szerint irodát vezetni.

sajnos, nem találok már élvezetet Brillat Savarin művészetében sem. Vénülök, mindig fáj.

— Talán azért irta urambátyám ezt a La Rochefoucould axiómát ide?

— Azért. Az a La Rochefoucould herczeg volt, de jobban ismerte az életet minden rongyos czinikusnál. Vagy nincs igaza, mikor azt mondja : A filozófia tud orvosságot a műit és jövendő szenvedésekre; de azok, amelyek a jelen pillanatban gyötrik az embert, fityet hánynak neki.

Aztán belemelegedve, egész filozófiai disz- szertácziót tartott.

— Jegyezd meg magadnak jól, hogy csak egy élvezettől nem csömörük meg az ember; a szellemitől. Azzal sohasem lehet jóllakni. Csak az élet ne volna olyan rövid! Semmit se tanulhat az ember.

— De hiszen urambáíyámat a legolvasottabb embernek tartják a parlamentben — véltem én.

— Nevetséges! Hogy az ember egy Divus Plátót alaposan ismerjen, kevés az élet. Aztán hol marad a nagyok közt is a legnagyobb: a Veruíami? Spinoza, Hume, Locke, Cartesius, Kant s akit mostanában úgy fölkaptak Németországban : Schopenhauer ? Aztán hol van a művészettörténet, a természettudományok legújabb vívmányai, a belletrisztika, a lira ? amivel az ember egytől-egyig au courant szeretne lenni. Mondom neked, hogy lehetetlen valamit tudni.

Ha szabad kérdenem, a lira három királya közül melyiket tartja a legnagyobbnak ?

— Petőfit, Bérangert és Heinét érted ?

— Igen.

— Föltétlenül Heinéi, mert alapvonása a pesszimizmus, ami nélkül nagy költőt elképzelni se tudok.

Ezután látva, hogy beszélő kedvében van, megkérdeztem olvasta-e Auguste Comte-ot? Mosolygott. Már hogyne olvasta volna! Ö, a magyar

d‘ Alembert, aki egymaga össze tudott volna állítani egy enczildopédiát.

— Neked, mint vörös jakobinusnak bizonyosan az tetszett legjobban, amit az alkotmányos mouárkiáról mond ?

— Stalán nincs igaza? vetettem föla kérdést

— Vagy igen. Teljesen igaza van, hogy ez a legesztelenebb s önmagának legellentmondóbb kormányforma.

... De beszéljünk egyébről. Voltál tegnap a Házban? Hallottad Tiszát? Hogy szertelenke- dik; pedig ép úgy fogja végezni, mint az apja, aki véresszáju rebellisből megyefőnök lett.

Hogy belelátott a generális veséjébe! ... Emberismeretének s politikai éleslátásának akkor adta legfényesebb jelét, mikor ezt a Pesti Napló hasábjain megjövendölte.

Ez volt az utolsó találkozásom Kemény Zsigmond báróval, a halhatatlan hős Kemény Simon puritán jellemű unokájával.

Róth Bankház

i BUDAPEST. >

Bank-központunk:

VI., Váci-körut 45. Bankpalota.

Telefon : 92—25 (Interurban) Díjtalanul nyújtunk bárkinak szakszerű felvilágosítást. Válaszbélyeg ■ mindenkor melléklendő. ■-.r FO L YÓSÍTUNK:

Törlesztési kölcsönöket földbirtokokra és bérházakra 10—75 éves törlesztésre 3%—3'/*%—£%—■í'V|»-os kamatra készpénzben.

Jelzálog kölcsönöket Il-od és üí-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 5%-al, esetleg 51|*®|»-al.

Személy- és tárcaváltóhitelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 2'|,—10 évi időtartamra.

Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és

, életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is.

Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 95%-áig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magvar Bank kamatlába mellett. Tőzsdemegbizásokat a budapesti és külföldi tőzsdékben lelkiismeretesen és pontosan teljesítünk mindenkori eredménynyel; az árfolyamokat naponia díjtalanul közöljük.

Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos , törlesztéses-, személyi- és váltókölcsönt. — Mindennemű bel- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reálisügyletet a legnagyobb pénzcsoportoknal levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítjuk le. b«~ Bankházunk képviseleteve megbízható egyéneket felveszünk.