Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-08 / 10. szám
(2) 1910. Márczius 8. 10. szám. SZÍN ÉR VÁR ALJ A serves filléreinket az osztrák ipari és árucikkekért adjuk ki, akkor a legnagyobb ostobaságot követjük el, mert józan eszü ember a halálos ellenségét nem gazdagítja. A kérdés társadalmi és közgazdasági oldalát tekintve, mindenki tisztában lehet azzal, hogy ami pénzt az osztrák ipar és kereskedelem helyett a magyar ipar és kereskedelem istápolá- sára fordítunk, azt jóformán egyik zsebünkből a másikba tesszük. Mert ha a magyar iparos és kereskedő anyagilag gyarapodik, azzal tulajdonképen az ország közvagyona növekszik s a közjóiét emelkedik. Hiszen az iparos és kereskedő itthon költi el a munkájáért és árucikkeiért bevett pénzt, az a pénz tehát közöttünk marad és a hazai közforgalmat emeli. Nem hizlalunk idegeneket és ellenségeket a magunk zsírján, hanem a saját javunkat, a magunk vérbőségét szaporítjuk, a nemzeti erőforrásokat gyarapítjuk. Hasztalan kényszerítik akkor reánk erőszakosan az úgynevezett gazdasági közösséget, amely különben csak annyiból közösség, hogy az osztrák piócák a testünkre tapadnak t és bőségesen lakmároznak a vérünkből. Hasztalan tagadják meg a vámsorompók felállítását hazánk és Ausztria határán, ha minden magyar ember a saját háza küszöbén állítja fel a vámsorompót és azon nem bocsát be a házába semmiféle osztrák ipari vagy kereskedelmi cikket. Nem áltatjuk magunkat és teljesen tisztában vagyunk azzal, hogy ennek a kivitele nem könnyű feladat. Mert az osztrák ipari és kereskedelmi cikkeknek régi, állandó piaca van itt, amelyhez különösen a kereskedőket erős kötelék fűzi. Ez a kötelék főleg a hitelnyújtásban áll és abban a lekötöttségben, hogy az eddigi hiteleiből származó adósságokat ki kell fizetni, ha a kereskedők az osztrákokkal megszakítják, másrészt pedig uj hitelek után kell nézni. Hogy ez a kereskedőknek nem kényelmes, az bizonyos. Ám ha a magyar társadalom kimondja — és ehez az elhatározáshoz komolyan és erélyesen ragaszkodik is, — hogy csupán hazai ipartermékeket és árucikkeket vásárol; amit pedig itthon eleállitani nem lehet, azokat a vámkülföldről: Német, Francia és Angolországból, vagy Belgiumból kívánja bészereztetni, a kereskedők kénytelenek lesznek ehez a követeléshez alkalmazkodni és aránylag nem is kerül nagy megerőltetésükbe, mert a vámkülföldön ép úgy megtalálják a hitelt, mint Ausztriában s valószínűleg — uzsora nélkül. Az megtörténhetik, hogy a mesterségesen elsatnyitott magyar ipar az árakban egyelőre nem képes kiállani a versenyt az általunk immár felhizlalt gyáriparral, de ez nem baj, annyi áldozatkészségnek kell mindnyájunkban lenni, hogy a kitűzött célért: az osztrák gazdasági Alig akartam hinni a fülemnek ; de félszemmel rásandilva nemes szabású arczélére: megértettem. Arczának rendes halványsága gyöngéd rózsaszínnel volt bezománczozva; az aszkéta hideg temperamentumát forrongásba hozta Veuve Cliquot, a mai Mumm öreganyja. Az akadémia felé tartottunk. Az Akadémia persze még akkor egyedül búslakodott. Ö volt az egyetlen épület azon a téren, ahol, mint Csen- gery mondta, húsz évvel azelőtt vadkacsára jártak vadászni a pesti vasárnapi koczapuskások. De a rakodópart már ki volt építve s a Margit- hidig, azaz dehogy a Margit hídig, hiszen az akkor még papíron se volt meg, hanem a tájékáig kényelmesen lehetett sétálni, ha nem is aszfalton csak homokon, de ami minden gyalogjárónál jobb, mert ruganyos. Eleinte szótlanul ballagtunk. Csengery hallgatott, én pedig köteles kíméletből nem mertem zavarni. Azután beszélni kezdett s végül, bizonyára a mai társalgás hatása alatt, rátért Deák tréfáira. — Igaz, most jut eszembe, — szólt egyjárom alól való felszabadulásért némi anyagi veszteséget is elszenvedjünk. Még ha drágább is a hazai ipartermék, akkor is azt kell vásárolnunk, mert busásan megtérül a különbözet abban, hogy a pénzünk nem vándorol idegen földre, ahonnét csak uzsorára kapjuk vissza, hanem itthon marad. És ha bekövetkezik az az eset, hogy az osztrák piactól való elzárkózásunk miatt egyelőre nélkülöznünk kell a luxus cikkeket, mivel azokat itthon még nem képesek olyan minőségben előállítani, mint Ausztriában, akkor se riadjunk vissza egy kis nélkülözéstől a jobb és szebb jövendőért s jusson eszünkbe, hogy hatvan esztendővel ezelőtt anyáink és nagyanyáink inkább az itthon készült, úgynevezett »kékfestő« ruhában jártak, apáink és nagyapáink pedig megelégedtek a kevésbbé mutatós, de annál tar- tósabb posztóval, csakhogy pénzüket ne adják oda az osztrákoknak. Hej, ha Kossuth Lajos csak nehány esztendeig fejleszthette volna a gyönyörűen indult védegyletet, hova jutott volna azóta a magyar ipar és kereskedelem?! De nem késő most sem, ha annyi esztendő múlva most valósítjuk meg nagyszabású gondolatát, mely bizton elvezet bennünket a boldogulás és anyagi jólét útjára. Ezt a célt szolgálja a Magyar Védőegyesület és az annak kebelében alakult ifjúsági liga, a Sorompó, amely már eddig is lelkes buzgalommal szervezte az egész országban a magyar ipar támogatására irányuló mozgalmat. A vidéki társadalom minden vezető tényezőjének csatlakozni kell ehez a mozgalomhoz és vegyék kezükbe a propagandát különösen a nők: áldásosabb, hazafiasabb, jótékonyabb és üdvösebb dolgot ennél csakugyan nem művelhetnek! Ezeknek a soroknak különösen most van aktualitásuk, amikor, a tavaszi idény kezdetén, a társadalom minden rétege nagy beruházások előtt áll. Ne feledkezzen meg róla senki sem, hogy mivel tartozik hazája iparának és ha csak pár fillérrel is, de legyen reszese mindenki annak a nagy nemzeti munkának, amely Magyarország iparát fogja megalapozni és gazdag virágzáshoz juttatni! Szinérváralja nagyközség szervezési szabályrendelete. Az állami közigazgatás érdekében kiadott minden törvény, szabályrendelet és utasítás végrehajtása a bírót illetvén, köteles: a) gondoskodni arról, hogy a törvények, rendeletek nemcsak pontosan kihirdettessenek, hanem a községi irodában megtekinthetők lehessenek ; szerre, hogy mit akartam én neked mesélni. De ígérd meg, hogy mig a szereplők élnek — bár senkit nem kompromittálna — nem hozod nyilvánosságra. Megígértem. — Hát azt már tudod, hogy az öreg urnák — igy kezdte Csengery beszédét — legnagyobb passziója az embereket megtréfálni. Nem felültetni, mint most mondják, sem lóvá tenni, mint apáink mondták; hanem úgy egy kissé megjáratni velük az áprilist. Azokon aztan jókat mosolyog magában lelogó bajusza alatt. Hát képzeld csak, mivel lepte meg most karácsonykor a minisztereket ? Erre én is csak véletlenül jöttem rá, mert nekem se szólott róla. A minap Keménynél vagyok s beszéd közben meglátok egy uj könyvet az asztalán. Kérdem: micsoda? Azt mondja: bizonyosan valami szamárság. — Hát nem néztél bele? — Nem én. (Folytatjuk.) b) főfelügyelője az egészségügynek, végrehajtja és megtartja az egészség-rendőri szabályokat; eszközölteti a himlőoltást, szegénysorsu betegek kórházba szállitásáról gondoskodik; c) szigorúan felügyel az állatrendőri szabályok megtartására; d) minden járványt, vagy annak mutatkozó betegségeket (úgy az emberi, mint az állati betegségeket) haladéktalanul felettes hatóságának bejelenteni köteles; e) szigorúan felügyel a kártékony állatok (hernyók es rovarok), valamint kártékony növények (szamártövis, szerbtövis) és más káros gaz és gyom (aranka) kiirtására vonatkozó rendeletek megtartására és teljesítésére; f) a katonai szolgálati viszonyok közül kiadott utasításba ráruházott teendőket teljesiti, a katonai szállásolást, az előfogatok kiállítását, élelmezését a fenálló rendeletek és szabályok szerint pontosan eszközölteti, az elszállásolás arányos felosztására ügyelni, az elszállásolásért és élelmezésért járó pénz kiosztását pontosan foganatosítani s őrködni afelett, hogy egyrészről a katonaság jogos igényei teljesittessenek, másrészről a lakosság jogtalanul ne terheltessék; g) gondoskodik a község szegényeinek eltartásáról, a munkaképesek foglalkoztatásáról s a koldulásra vonatkozó s a m. kir. belügyminisztérium által kibocsátott szabályrendeletek pontos megtartásáról; h) a tűzbiztonság érdekében a kormányrendeletek végrehajtását foganatosítja. 19. §. Gondoskodik arról, hogy az árvák ügyeiben a törvényhatóságnak, avagy vármegyei árvaszékek rendeletéi a legnagyobb pontossággal teljesittessenek. 20. §. Támogatja a jegyzőket minden teendőikben. 21. §. A községi épületeket és a benne levő ingóságokat tűzkár ellen biztosítja. A községi pénztárba szóló bevételi és kiadási utalványokat a főjegyző ellenjegyzése mellett aláirja. A megállapított költségvetés keretén túl nem utalványozhat. 22. §. A piaci rendre felügyeltet, az éretlen gyümölcs áruba bocsátását megakadályoztatja. 23. §. Felügyel a községi faiskolára. 24. §. Általában minden teendőket, melyeket a fent elősoroltakon kívül országos törvények, felsőbb hatóságok rendeletéi, vagy a képviselőtestület hozzá utal, végrehajtani és végrehajtatni köteles. Eljár a község gazdasági ügyeiben, gondoskodik a földek bérbeadásáról, a bérleti Összeg behajtásáról, községi épületek jó karban tartásáról, a faszükséglet pontos beszerzéséről gondoskodik, hivatalos tetteiért és mulasztásáért va- gyonilag felelős. 25. §. Hivatalos hatásköréhez tartozó ügyekben bárkit megidézhet. 26. §. Országos vasárok alkalmával mint vásárbiró, a vásár egész ideje alatt kint a vásártéren tartózkodni köteles. 27. §. A biró hivatalos működése körében telt minden cselekedetéért és mulasztásaiért va- gyonilag felelős. VII. fejezet. A községi jegyző teendői. 28. §. A községi főjegyző a község jogi tanácsosa, Ő képviseli a községet minden ügyben a bíróval együtt. Ö osztja ki az egyes darabokat az elöljáróság tagjai között a jelen szabályrendelet intézkedései szerint. 0 veszi át és bontja fel az érkező postát. Mint anyakönyvvezető, az állami anyakönyvek pontos vezetéséért felelős. Hatásköréhez tartozik: 29. §. Közigazgatási ügyekben: a) törvények, felsőbb hatósági rendeletek foganatosítása; b) a közrend és csend, személy és vagyonbiztonság fentartása körüli őrködés, a tüzrend- őrség s idegenek feletti gondoskodás, útlevél Róth Bankház i BUDAPEST. > Bank-központunk: VI., Váci-körut 45. Bankpalota. Telefon : 92—25 (Interurban) Díjtalanul nyújtunk bárkinak szakszerű felvilágosítást. Válaszbélyeg ■ mindenkor melléklendő. a ^ v FOLYÓSÍTUNK: v v Törlesztési kölcsönöket földbirtokokra és bérházakra 10—75 éves törlesztésre 30/0— 3'/j°/o—4%—4's‘jo-°s kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket Il-od és 111-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 5%-al, esetleg ö‘|i"|,-al. Személy- és tárcaváltóhiteit iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 2'j* —10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és , életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 95%-áig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett. Tőzsdemegbizásokat a budapesti és külföldi tőzsdékben lelkiismeretesen és pontosan teljesítünk mindenkori eredménynyel; az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos , törlesztéses-, személyi- és váltókölcsönt. — Mindennemű bel- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reálisügyletet a legnagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítjuk le. Bankházunk képviseletére megbízható egyéneket felveszünk.
