Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-01 / 9. szám

9. szám.

1910. Márczius 1. (3)

a községet közvetlen érdeklő ügy elintézése elsősorban őt és a jegyzőket illeti.

16. §. A biró elnököl — az 1886. XXII. t.- cz. 72. és 142. §-ában foglat esetek kivételével — a képviselőtestületi gyűléseken, vezeti a tanácskozást, felügyel a tanácskozási rendre, szükség esetén a szavazást elrendeli s a határozatokat a többség szerint mondja ki. Naponként 9-től 11-ig hivatalos órát tartani köteles.

17. §. A községi közigazgatást vezeti s intézkedik minden oly ügyben, mely a képviselő- testület vagy más elöljáró hatásköréhez nem tartozik s felelős a községi ügyek kezeléséről.

18. §. Egyéb jogai és kötelességei:

1. Végrehajtja a képviselőtestületi határozatokat, a törvényhatósági rendeleteket, a felsőbb hatóságok ezek közegeinek törvényes utasításait.

2. A községet a főjegyzővel együtt képviseli.

3. Őre a község pecsétjének.

4. A jegyzék ellenjegyzése mellett aláírja s a községi pecséttel ellátja a község nevében kiállított okmányokat össziratokat és felterjesztéseket.

5. Felügyel a község vagyonára, a községi jövedelmeket oda fordítja ahova azok rendelve vannak, minden a község érdekében kivetett költségeket behajtatja.

6. Felügyel a költségvetésnek szeptember 1-ig leendő elkészítése és előterjesztése iránt intézkedik. Hasonlóan a számadásoknak március végéig leendő elkészítését és az előterjesztéseket számon tartja.

7. Gondoskodik a vármegyei alapokat illető összegek és adók pontos beküldésére.

8. Felügyel a községi utak, hidak jókarban tartására az utak és terek foglalását meggátolja.

9. Végzi az 1879. XXXI. t.-c. és az 1894. XII. t.-c. a községi bíróságok hatáskörébe utalt kihágásokat, mint biró elintézi s az 1877. XXII. t.-c. értelmében 40 korona, polgári keresetekben birótársaival Ítélkezik s amennyiben végrehajtásnak van helye, azt részrehajlatlanul foganatosítani, illetve ha a végrehajtás ingatlanokra is lesz rendelve a dologi bíróságot az iratok átküldése mellett a végrehajtás foganatosítása végett megkeresi.

10. A szolgaszeméíyzet felett a községi főjegyzővel együtt felügyeletet gyakorol s gondoskodik arról, hogy a rendőrök közül egy állandóan a község házán legyen.

11. felügyeletet gyakorol a közbiztonság és rend felett.

12. Minden hó végével a jegyzők jelenlétében megvizsgálja a városi pénztárt, valamint egyéb pénzkezeléssel és számadással megbízott előljárósági tagok naplóit, jegyzékeit behatóan megtekinti s azokról a legközelebbi képviselő- testületi gyűlésnek írásban jelentést tesz.

13. Gondoskodik és intézkedik, hogy az iskola ügyek semmi hátrányt ne szenvedjenek.

A gyermekeiket iskoláztatni nem akaró szülőktől a bírságot szigorúan behajtja. Az iskolai hatóságok megkeresését pontosan teljesiti; az iskola ügyeit általában előmozdítja, népnevelés és közerkölcsiség ellen felmerült minden sérelmet a felsőbb hatóságnak haladéktalanul feljelent, ellenőrzi és felügyel a községi közmunka ledolgozására, vezeti a ledolgozási naplót és főkönyvet.

HÍREK.

Teleki Antal búcsúja. Miután Szinérváraljá- ról távozom és betegségem folytán nem vagyok azon helyzetben, hogy jó barátaim és ismerőseim mindegyikétől külön-külön búcsút vegyek, igy felhasználom a »Szinérváralja« szívességét arra, hogy barátaim és ismerőseim mindegyikének »Isten veled<-et mondjak azzal, hogy továbbra is tartsanak meg szives emlékezetükben. Szinérváralja, 1910. febr. 26-án. Teleki Antal.

Változások a megye tisztikarában. Csaba Adorján, szatmári főszolgabírónak főispánná kinevezése teljesen befejezett dolog lévén, a kinevezés folytán megürülő szatmári főszolgabírói állásra megindult a kombináció, ügy halljuk, hogy úgy a vármegye vezető férfiai, mint maga a szatmári járás B. Kováts Sándor, erdődi főszolgabíró neve körül csoportosul, ki úgy alapos tudása, mint előkelő egyénisége, rátermettsége, humánus és mégis igazságos bánásmódja folytán legméltóbb erre az állásra. Az erdődi főszolgabiró- ságra Jékey István van kiszemelve. Jékey győzelmét nemcsak a kiterjedt rokonság, hanem az az elismerés is biztosítja, mellyel az erdődi járás,

SZINÉRVÁRALJA

meg az egész vármegye adózik Jékey hivatali és közéleti szereplésének.

Felsőbánya uj díszpolgárai. Felsőbánya sz. kir. r. t. város képviselőtestülete Stoll Bélát és Színik Antalt, a város érdekeinek istápolásában szerzett kiváló érdemeik elismeréséül Felsőbánya város díszpolgáraivá választotta. Vájjon Szinér- váraljának mikor lesz oka valamelyik fejlesztőjét díszpolgárrá választani ?

Lelkészmeghjvás. A németi ref. egyház presbitériuma dr. Erdős József theologiai tanár meghívása mellett foglalt állást. A presbitérium tagjaiból alakult küldöttség dr. Erdőst vasárnap felkereste Debreczenben, ki a meghívást a legnagyobb készséggel elfogadta.

Öngyilkosság. Bajczi Károly pénzügyőri vigyázó f. hó 24-én reggel */2 6 órakor szolgálati fegyverével öngyilkossági szándékkal fejbe lőtte magát és rövid haláltusa után meghalt. Öngyilkosságának oka ismeretlen. Egy közös levélben elbúcsúzott szakaszvezetőjétől Síkos Lajos szetnlésztől, kartársaitól és ismerőseitől, egy levelet pedig hozzátartozóinak hagyott hátra, de a közös levélben egy betűvel sem indokolta tettét. F. hó 23-án még a Józsefházi hegyen volt szolgálatban, onnan visszatérve mindjárt a vendéglőbe ment vacsorázni, honnan egész rendes állapotban tért haza. Szobatársával rövid ideig beszélgetett és lefeküdt anélkül, -hogy tragikus szándékáról bármit is sejtetni engedett volna. Kartársa Bartha Ferencz reggel fél hat órakor egy lövés dördü- lésére ébredt fel. A közös lakószobában Bajczit nem látta sem az ágyán, sem a szobában. Erre a szakaszvezető ablakán zörgetett és jelentette, hogy Bajczi valószinüleg meglőtte magát. Erre Barta és a szakaszvezető bementek a szerelvény- tárba, ahonan a lövés kihallatszott és ott Bajczi Károlyt az ajtó melletti sarokban összeesve találták. Fejéből patakzott a vér, mert a golyó a jobb halántékán bement, a bal halántékán kijött és egész homlokrepedést idézett elő s a rögtön előhivott orvos már csak a haldoklást állapította meg. Szülei és rokonai táviratilag értesittettek. Temetése f. hó 25-én d. u. 72 4 órakor, a közeli pénzügyőri szakaszokról megjelent pályatársai és a helybeli nagyszámú gyászoló közönség osztatlan részvéte mellett a róm. kath. egyház szertartása szerint történt és kihűlt teteme a róm. kath. temetőben örök uyugalomra helyeztetett. Béke poraira 1

Halálozás. Részvéttel vettük s közöljük a következő gyászjelentést. Özv. Oláh Ferencz úgy a maga mint gyermekei és unokái nevében mély szomorúsággal tudatja, hogy szeretett hitvesse, a legjobb anya és gyöngéd nagy anya id. Oláh Ferenczné szül. Kőrösy Karolina e hó 23-án reggeli 5 órakor hat havi kínos szenvedés után életének 56-ik, boldog házasságának 35-ik évében jó lelkét visszaadta Teremtőjének. Drága halottunkat e hó 24-én d. u. fél 4 órakor fogjuk a róm. kath. egyház szertartásai szerint beszenteltetui és a szinérváraljai róm. kath. egyházi sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozatot e hó 25-én d. e. 9 órakor fogjuk az egek urának bemutatni. Szinérváralja, 1910. február hó 23-án Emlékét kegyelettel őrizni és áldani fogjuk. Édes anyja id. Kőrös^y Sándorné Oláh Veronka és férje Funecán Sándor, ifj. Oláh Ferenc és neje Sebő Mária, Oláh József, Oláh Sándor és menyasszonya Stauder Emma, Oláh Erzsébet és férje Alby Gyula mint gyermekei. Kőrösy Sándor, özv. Szárka Gyuláné szül. Kőrösy Teréz mint testvérei. Funecán Margit, Funecán Huka, Oláh Mariska, Alby Gyula, Alby Erzsiké, mint unokái.

A lucernás uj veszedelme. Francia és Olaszországból újabban lucerna magot szállítanak Ausztria-Magyarországba s több kereskedő ezzel a külföldi termékkel akarja gazdáinkat ellátni. Gazdasági intézetek kísérletet tettek a különféle származású lucerna magokkal s arra a meggyőződésre jutottak, hogy a magyar lucerna a legjobb, mert az idő viszontagságainak legjobban ellent tud állani, egészen tél álló és igen dús növényzetet ad, mig az egykor oly hires provencei lucerna mag, — miután a hírhedt turkesztáni mag után nyerték, — nemcsak, hogy sem a fagyot, sem a szárazságot ki nem birja, hanem azonkívül rendesen megtámadja a lisztharmat és ez annyira elgyengíti a növényeket, hogy fejlődésében nagyon is visszamarad s legfeljebb csak egyharmad rész annyi hozamot nyújt, mint a hazai lucerna. Különben gazdáink figyelmét ezzel a különféle káros következményekre Mauthner

Ödön magkereskedőnek úgy több rendbeli cikkeiben, mint árjegyzékében állandóan ébren tartja.

Főmunkatársak:

dr. Kaba Tihamér és dr. Katona Sándor.

1201—1910. tksz.

Hirdetmény.

Szinérváralja községnek telekkönyvi betétei az 1886. XXIX, az 1889. XXXVIII. és az 1891. XVI. t. c. értelmében elkészíttetvén és a nyilvánosságnak átadatván, az azon felszólitással tétetik közzé:

1. Mindazok, akik az 1886. XXIX. t.-c. 15. es 17. §-ai alapján, ideértve e Í-nak az 1889. XXXVIIÍ. t.-c. 5. és 6. pontjaiban és az 1891. évi XVI. t.-c. 15. |-ának a. V. pontjában foglalt kiegészítését is, valamint az 1889 évi XXXVIII. t.-c. 7. §-a és az 1891. évi XVI. t.-c. 15. §. b. y. pontja alapján eszközölt bejegyzése érvénytelenségét kimutathatják evég- ből törlési keresetüket, azok pedig, akik valamely tehertétel átvitelének az 1886. XXIX. t-c. 22. §-a, illetve az 1889. t.-c. 15. §-a alapján való mellőzését megtámadni kivánják, evégből keresetüket hat hónap alatt, vagyis az 1910. évi augusztus hó 27. napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbítható záros határidő elteltével indított kereset annak a harmadik személyek, akik időközben nvilvánkönyvi jogot szerzett hátrányára nem szolgálhat;

2. hogy mindazok, akik az 1886. t.- c. 16. és 18. §-ainak eseteiben, idézve az utóbbi §-nak az 1889. XXXVIII. t.-c. 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészítését és a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellentmondással élni kívánnak, Írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt vagyis 1910. évi augusztus hó 27. napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz benyújtsák, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő letelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog;

3. hogy mindazok, akik az 1. és 2. pontban körülirt eseteken kívül a betétek tartalma által előbb nyert nyilván- könyvi jogaikat bármely irányban sértve vélik, ide értve azokat is, akik a tulajdonjog arányának az 1889. XXXVIII. t.-c. 16. §-a alapján történt bejegyzését sérelmesnek találják e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényöket a tkvi hatósághoz hat hónap alatt vagyis 1910. évi augusztus hó 27. napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő elmúlta után a betétek tartalmát csak a törvény rendes utján és csak az időközben nvilvánkönyvi jogot szerzett, harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg.

Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a betétek "szerkesztésére kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy amennyiben azokhoz egyszersmint egvszerü másolatokat csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtottak, az eredetieket a tkvi hatóságnál átvehetik.

A szinérváraljai kir. járásbíróság mint tkvi hatóság, 1910. évi február hó 8. napján.

Petneházy Boldizsár,

8—3 kir. aljárásbiró.