Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1910-02-22 / 8. szám

(2) 1810. Február 22.

SZINÉR VÁRALJA

8. szám.

vannak betakarva. Mig a lugas befödésr; nehézkes s néha ngyszólván kivihetetlen, addig a karó mellett alacsony tőkének nevelt szőlő befedésénél követik el a legnagyobb hibát, a hiányos befedést. Enyhe télen elég ha csak egy ujjnyi föld takarja a vesszőt. De a nagyobb téli hidegben ez elégtelen.

Tavasszal a bontás kezdetekor mit sem sejtve, buzgón folyik a munka s a gazda reménynyel várja a duzzadtnak látszó szemek megindulását. Csak akkor ébred szomorú csalódására, midőn az itt-ott jól áttelelt tőkék kövér hajtásait megpillantja.

Nagyot káromkodik s kedvetlenül otthagyja. De nem úgy van. Jövőre vigyázni fogok, hogy minden vessző tetején 5 ujjnyi réteg földnél kevesebb ne legyen egész hosszában, ügy nem fog lefagyni egy szem se.

Pótolhatunk, kell valamit bünbánólag tennünk, amit elmulasztottunk.

Ha ugyanis tőkénk teljesen ki nem fagyott s nemes részében még élet van, akkor onnét majd törnek maguknak utat a rejlett szemek. Ezeket a természet a maga védelmére teremtette, hogy szükség esetén magát továbbra is fenntarthassa. Legtöbbször a tőkefej fagy el, mig a tőkenyak egészséges marad.

Tehát a tőkenyakból előtörő hajtásokra ügyeljünk s úgy kezeljük, mintha sima ojtványt vagy vesszőt dugtunk volna be. Száraz puha földdel kissé betakarjuk, hangyától, iloncátó! távol tartjuk minden másod, harmadnappal való óvatos kibontás által. Csak ily eljárással fogjuk hasznát látni fáradozásainknak, midőn junius, julius végén két arasznyi erőteljes hajtásunk van s annak duzzadt szemei októberre gyönyörűen be fognak érni.

Most már látjuk, ha ez az eljárás sikerült, mit nyertünk: 3 évet. Minden egyéb megjegyzés nélkül látni fogja mindenki, ha nem riad vissza azon kevés költségtöbblettől s fáradtságtól, egy év alatt pótolhatja még veszteségét.

Tegyünk kísérletet, figyeljük meg. Elfagyott tőkefej alól kihajtott s magára hagyott hajtás rövid, vékony, csenevész hajtást ad, mintha Chlorosisban szenvedne. Még ez is megjárná, bizonyául annak, hogy van még élet a tökében, de ily vessző és szem be nem érik. Októberben szürkészöld nyers használhatatlan vesszőnk van, amit a metsző-olló irgalmatlanul levesz s azzal a tőke befejezte életét.

Sok hiba történik azonban még a jó erőben levő el nem fagyott tőkében is.

Előfordul lépten-nyomon, hogy a tőke valamely oldala a metsző hibája folytán csupasz marad, nem gondolva meg, hogy egy ügyetlen ollózés által nyomorékká tesz egy tőkét.

Ez szintén orvoslásra vár. Előtörnek májusban a nagy sebhely környékén a rejlett szemek. Néha öt-hat egy csomóban ; ezeket megritkuljuk

Rablótámadás a fővárosban 1 Miért ne lehetnék egyszer én az áldozat ?

Másnap a remegő Bibulusné asszonynak hatalmas gesztusokkal éppen azt adtam elő, hogy mikép esett meg a rablótámadás s támadóimat borzasztó ökölcsapásaimmal mint szórtam széjjel, csupán az órám veszett oda, midőn a cselédem egy urat jelentett be.

— Nagyságos uram. visszahoztam az órát!

Elkékülve vettem észre, hogy ott a prímás.

Félszemmel akkorát intettem rá, hogy a szemhéjam fenakadt.

— Már megbocsásson a nagyságos ur, de kell a becsület máskorra is. Kaptunk mi bankót eleget, ezt az órát én nem tarthatom meg. Tegnap is csak azért vettem el, mert láttam, hogy a nagyságos urnák egy kicsit jó kedve van.

Ami még az események teljessége szempontjából hátra volna, az családi titok . . .

úgy, hogy akadálya ne legyen a megfelelő helyen nőtt hajtásnak a fejlődésben.

Ezt minden valamire való szőlőkezelő tudja s többé-kevésbbé meg is teszi. De rajta legyünk, hogy megtörténjék s ha arasznyi lesz a hajtás, ne hagyjuk egyszerűen kötözéskor, a bokor felé huzni, hanem vékony karó leszurása után ahhoz kötjük s úgy idomítjuk, hogy kissé kifelé, de felfelé fejlődjön s igy jövőre kifejlett csapunk lesz, amely meghálálja a ráfordított figyelmet.

Schafer Dozsö.

Szinérváralja nagyközség szervezési szabályrendelete.

IV. fejezet.

A képviselőtestületi gyűlésről.

11. §. A képviselőlesiütet rendes közgyűlésének szama négyben állapittatik meg, vagyis minden harmadik hónap első felében tartja a képviselőtestület gyűléseit. A márciusi közgyűlésen első tárgynak mindig a megelőző évi számadás tűzendő ki. Az augusztusi közgyűlésen pedig a jövő évi költség megáliapitása tűzendő ki első tárgyalásnak. Ha a képviselőtestület összehívására időközben szükség merül fel az 1886: XXII. t.-c. 56 § ban előirottak kívánják, úgy tartozik a biró rendkívüli gyűlést összehívni. A képviselőtestület gyűlésének összehívása a tárgy- sorozat pontjait magában foglaló gyűlési meghívással történik, mely meghívó minden képviselő taggal láttamozandó.

Rendes gyűlések alkalmával a kibocsátott meghívóban a felvett tárgyakon kívül mindazon előterjesztések tárgyalandók a gyűlésen, melyek 24 órával a gyűlés előtt a községi jegyzőnél be lettek jelentve. Rendkivüii gyűlésen ellenben csak azon tárgyak tárgyalandók, melyek a tárgysorozatban fel lettek véve.

Rendes gyűlési meghivő a gyűlés elölt 18 nappal bocsátandó ki. Rendkívüli gyűlési meghívó a gyűlés előtt legalább 48 órával bocsátandó ki. A képviselőtestület elnöke a biró, kivéve azon eseteket, midőn a törvény ezt a jogot főszolgabírónak tartja fent. A biró akadályoztatása esetén helyettese, az albiró elnököl.

A képviselőtestület jegyzőkönyveit a köz- igazgatási jegyző, ennek akadályoztatása esetén helyettese, az adóügyi jegyző vezeti. E gyűlés előadója a közigazgatási jegyző és az adóügyekben az adóügyi jegyző.

12 §. A gyűlés tárgya a meghívóban jelzett sorrendben tárgyalandó a sorrend megváltoztatása azonban bármely képviselőtestületi tag javaslatot tehet s ezen javaslat el vagy el nem fogadása felett a képviselőtestület határoz.

Képviselőtestületi gyűlés határozat képességéhez kivéve e szabályrendelet XX §. 14. pontjában felsorolt eseteket a birón és a jegyzőkön kívül legalább négy tag jelenléte szükséges. A tárgyhoz szavazás előtt szólani egyszer mindenkinek jogában áll azon sorrendben, amint előadó jegyzőnél szólásra jelentkezett.

Szavazás előtt egy tárgyhoz egyszernél többet szólni, kivéve az indítványozót, ki még zárszóval élhet, senkinek sem szabad. Községi biró és jegyzők észrevételeiket bármikor megtehetik, sőt felhívásra nyilatkozni kötelesek.

Aki tárgyalás alatti ügyben személyesen van érdekelve, személyesen sem a tanácsban, sem a szavazásban részt nem vehet. Szólást félbeszakítani vagy közbeszólókkal megszakítani senkinek sem szabad, de ha a tárgytól eltér, elnöknek kötelessége figyelmeztetni, hogy térjen vissza a tárgyra.

Ilynemű vagy illetlen kifejezést használó szólótól elnök kétszeri eredméuytélén figyelmeztetés után köteles a szót megvonni. Akitől a szó megvonatott, az ugyanazon tárgyhoz nem szólhat.

Soronkivüíi szólásra jelentkezhet:

a) aki indítványát visszavonja ;

b) vagy aki napirendre vaio auérést indítványozni akarja;

c) ki a tanácskozás közben felmerült s személyét illető megtámadásra vagy kérdésre válaszolni; ,

d) aki a tanácskozási szabályok és ügyrendre figyelmeztetni kíván;

e) ki egy őt illető rendreutasítás után magát menteni óhajtja, ki a tanácskozás méltóságát, vagy gyűlés tagjait sértő kifejezéssel bántalmazza és ezt rögtön vissza nem vonja, avagy botrányos magaviseleté által a tanácskozást figyelmeztetés dacára zavarja széksértést követ el és a gyűlés által felebbezés kizárásával 30 koronáig terjedő pénzbírsággal büntetendő a községi szegény-alap javára. Míg a terhelt a rászabott pénzbírságot a község pénztárába be nem fizette, a gyűléseken részt nem vehet. A képviselőtestületi ülések nyilvánosak, ha azonban a hallgtóság a csendet és rendet elnök általi kétszeri megintés dacára zavarja, teremből kiutasítandó, úgyszintén kiutasítandó azon egy hallgató is, aki kétszeri figyelmeztetés után a tanácskozásba beleszól. A tárgyalási ügyre vonatkozólag beadott határozati javaslatok csak akkor vétetnek szavazás alá, ha az előadó javaslata elvettetett.

A határozat felállással történő szavazással hozatik, kivéve, ha tiz tag Írásban kéri a névszerinti szavazás elrendelését. Névszerinti szavazás rendelendő el továbbá a községi vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, terhes szerződések megkötéséről vagy felbontásáról, községi kölcsönről, vagy pénzek elhelyezéséről van szó. Úgyszintén a községi törvény 110. §-ában felsorolt eseteiben. Szavazások egyenlősége esetén az elnök szavazata dönt, ki csak ez esetben és legutoljára szavazhat.

HÍREK.

Kinevezés és helyettesítés. Vármegyénk főispánja dr. Kovács Mór nagysomkuti körorvost tiszteletbeli járásorvossá, N. Szabó István és Galgóczy István szolgabirákat tiszteletbeli főszol- gabirákká és dr. Gyene Pál vármegyei aljegyzőt tiszteletbeli árvaszéki ülnökké kinevezte ; a fehér- gyarmati közkórháznál elhalálozás folytán megüresedett közkórházi igazgató-főorvosi állásra dr. Kis Antal kórházi másodorvost, a fehérgyarmati járási orvosi állásra dr. Ascher Kálmán körorvost helyettesítette.

Körorvosi helyettesítés. Dr. Weisz Emil lemondása folytán megürülvén az erdőszadai körorvosi állás, a közigazgatási bizottság a helyettesítéssel dr. Gondos Mór nagybányai járásorvost bizta meg.

Szatmárvármegye állásfoglalása. Szatmár- vármegye törvényhatósága legutóbb tartott közgyűlésében a kormány kinevezését tudató leiratra a következő határozatot hozta:

»A törvényhatósági bizottság kijelenti, hogy miután gróf Khueu Héderváry Károly elnöklete alaít megalakult kormány azon ténye által, hogy az 1867. évi X. t.-cz. tiltó rendelkezése daczára az országgyűlést törvényen kívüli állapolbau királyi kézirattal elnapolta, alkotmányjogunkkal ellentétbe helyezkedett, vele szemben bizalommal nem viseltetik, őt a várt támogatásban nem részesíti, miért is a ieiratok felett napirendre térve, azokat irattárba tenni rendeli.*

Ki lesz Szatmárvármegye főispánja. Szatmárvármegye főispáni állásának betöltésére vonatkozólag már ezideig is számos név került forgalomba; e nevek legnagyobb része csak kombinácziókon alapulnak. A legilletékesebb forrásból vesszük a hirt, hogy Kliuen-Héderváry miniszterelnök a főispáni állást L. Bay Lajosnak ajánlotta föl, azonban azt L. Bay Lajos nem fogadta el. A főispáni székre most az egyedüli komoly jelöli Csaba Adorján szatmári főBibalns.

Róth Bankház

i BUDAPEST.

It.

V

Bank-központunk :

VI., Váci-körűt 45. Bankpalota

Telefon: 92—25 (interurban) Díjtalanul nyújtunk bárkinak szakszerű felvilágosítást. Válaszbélyeg n mindenkor melléklendő. m

F OLY 0 SITU NK: xr v

Törlesztési kölcsönöket földbirtokokra és bérbázakra 10—75 éves törlesztésre 3°/o—3'/j%—4%—41 a"|0-os kamatra készpénzben.

Jelzálog kölcsönöket lí-od és tU-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 6°/o-al, esetleg 6'|t,|«-al.

Személy- és tárcaváitóhitelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 211* —-10 évi időtartamra.

Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és

, életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is.

Érték papírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 95%-áig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlaba melleit. Tőzsdemegbizásokat a budapesti és külföldi tőzsdékben lelkiismeretesen és pontosan teljesítünk mindenkori eredménynyel; az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük.

Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos , törlesztéses-, személyi- és váltókölcsönt. — Mindennemű bel- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reálisügyletet a legnagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítjuk le. bv Bankházunk képviseletére megbízható egyéneket felveszünk, -^ss