Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-27 / 52. szám

(2) 52. szám. 1910. Debember 28. Nem panaszkodni akarunk, csak a lelki mérleg egyensúlyát megállapítani. S amikor ezt cselekedjük, nem nyomhatjuk el feltörő panaszszavunkat. Az elmúlt esz­tendő nem volt a haladás jegyében működő, ne sajnáljuk tehát annak kimúlását. A letűnő nap biborsugárait elnyeli a látóhatár ezüstös tengere, mig keleten uj nap kél fényesen, aranysugarakban fürödve. A hegyek oldalai aranyglóriát öltenek ma­gukra s a reménység örökké élő fája újra kizöldel, mert ime elérkezett az uj esztendő, mely a reménységek valóra válását, kíván­ságunk teljesülését hozhatja magával. 1911. Örömmel köszöntünk! Légy jobb, boldogabb, sikerekben, eredmények­ben gazdagabb elődödnél! HÍREK. Kinevezés. Csaba Adorján főispán Kerekes Zsigrnond II, aljegyzőt vármegyei tb. főjegyzővé nevezte ki, Kirendelés. A m. kir. föidmivelésügyi mi­niszter Szokol Ziza gazdasági és háziipari szak- tanitónőt a nagybányai állami gazdasági ismétlő iskolához a háziipari szak tanitására kirendelte. Kitüntetett vármegyei tisztviselő. A király Medvey Lajos vármegyei iktatót buzgó szolgá­latai elismeréséül az arany érdemkereszttel lün- tette ki. Uj kanonok, A király Benkő József ungvári I apátplébánost szatmári kanonoknak nevezte ki. ! Uj jegyző. Az igazságügyi miniszter Kádár í István dr kismartoni járásbirósági gyakornokot Magyarláposra jegyzőnek nevezte ki. A szatmári járásorvosi állás. Dr Egri Ká­roly nyugdíjaztatása folytán üresedésbe jött. A meghirdetett állás egyetlen pályázója dr Lachetla Brúnó, szatmári orvos, kinek kinevezése befeje­zett dolog. Papok inkompatibilitása. Egy uj dekrétum a papokat egy súlyos kánoni büntetés terhe alatt eltiltja pénzügyi vállalkozásokban való minden közvetlen, vagy közvetett részvételtől, kivéve a fogyasztási egyleteket, a kölcsön-egyieteket és más közhasznú intézményeket, amelyek a lelkész­ség védnöksége alatt állanak. Törvényszék Nagybányán Legutóbb a nagy­bányai városi közgyűlésen Stoil Béla biz. tag a nagykárolyi mozgalom alkalmából indítványt tett, hogy Nagybánya is tegyen lépéseket régi tör­vényszékének visszaállítása iránt. A képviselők egyhangúlag magukévá telték az indítványt, me­lyet emlékirat alakjában Stoll Béla fog kidol­gozni s fölkérik Földes Béla, Bay Lajos orsz. SZINERVARALJ A képviselőket, valamint a város díszpolgárait az ügy támogatására. Eljegyzés. Éliás Arankát (Szinérváralja) el­jegyezte Angel Béla (Máramarossziget.) Hirtelen halál. Kimpián Jánosné szinér- váraljai lakos karácsony első napján tehénfejés céljából az istállóba ment. Fejés közben hirte­len hátra hanyatlott s nyomban meghalt. Sziv- szélhüdés ölte meg. Helyreigazítás. Lapunk múlt számában a szedő hibájából lényeges hiba csúszott be azon hírünk közé, hogy Szilágyi Tihamér ref. egy­házi főgondnok az egyház javára gyűjtött. A gyűjtött összeg 32 K 10 f-ben van feltüntetve, holott az 323 K 10 f. Ezt a sajnálatos tévedést sietünk helyreigazítani. A sürgető kérvény illetékmentessége. A közigazgatási bíróság humánus határozatot ho­zott a napokban. Kimondotta ugyanis, hogy az ügyfélnek a pénzügyigazgatósághoz intézett azon kérvénye, amelyben illetékügyének elintézését sürgeti, nem tekinthető kedvezményt kérő be­adványnak, mely egy korona bélyegilleték alá esik, hanem az, mint a már első Ízben bélyeg­mentesen beadott kérvénynek pótlására benyúj­tott ujabbi kérvény az illetéki díjjegyzék 14. tételének p) pontja alapján bélyegmentes. Visszahelyezik a vármegyei számvevőségeket. Evekkel ezelőtt, a vármegyei és gyámpénztára­kat államosították. Ez az intézkedés úgy látszik, nem bizonyult jónak. Most, mint értesülünk, a pénzügyminiszieriumban már el is készítették a törvényjavaslat-tervezetet, amely szerint a volt vármegyei számvevőségeket célszerűségi szem­pontból visszahelyezik az alispáni hivatalok mellé és igy azok a belügyi tárca kötelékébe fognak tartozni. A javaslat-tervezetet törvénybe iktatják, amely 1913. január hó 1-én lép életbe. Vasúti etgázolás. F. hó 22 én a vasúton véres katasztrófa történt a nagykárolyi vasúti állomáson. Tolatás közben ugyanis az egyik vo­nat elgázolta Oláh Veronkát, egy a pályatesten gyanútlanul tovahaladó 13 éves leányt. Mire dr Czukor István pályaorvos kiszállt a szerencsét­lenség színhelyén, a szegény leány már meghalt. Pályázat orvosi állásra. Dr Török István szatmári orvos elhalálozása folytán megüresedett szatmári városi kórház-orvosi állasra a pályázat január 15-iki lejárattal még van hirdetve. Eddigi pályázók: Dr Lükő Béla, dr Czukor István, dr Jeney Sápdor ezredorvos, budapesti sebészek. Tragikus halál. Szabó Sándor nagybányai kir. bányaigazgalósági számtiszt hirtelen elhalt dec. 17-én Kolozsvárt. Szerény, rokonszenves, müveit fiatal ember volt, 26 éves, telve a legszebb reményekkel. Dec. 15-én kívánságára Kolozsvárra vitték az ottani klinikára, hol azonnal műtét alá vették csütörtökön este, azonban nem lehe- iett az életnek megmenteni, szombaton hirtelen elhalt. Szülei Ujtordára vitték hollt-siét s ott temették el, a kincstári számtiszti kar koszorút helyezett a ravatalára s külön gyászlapot adott ki, mely igy hangzik: A nagybányai m. kir. bánya­igazgatóság mellé rendelt számvevőség tisztikara szomorodott szívvel jelenti, hogy szeretett kar- társuk, Szabó Sándor m. kir. pénzügyi számtiszt életének 26-ik, állami szolgálatának 7-ik évében, rövid szenvedés után Kolozsváron elhunyt. Nagy­bánya, 1910. december hó 18-án. Nyugodjék bé­kében ! Második Dános. Borzalmas rablógyilkosság történt csütörtökről péntekre virradó éjszaka Csengerbagoson, melynek eddig két áldozata van s egy 70 éves öreg ember halálosan megsebe­sült. A község közepén lakik Kaufman Noé korcs máros feleségével s Klein Piroska unokájával. Csütörtökön éjszaka 11 óra tájban Kaufmanné zajra ébredt fel s észrevette, hogy valaki jár a szobában. A rabló szavára felébredt Kaufman is, s lámpát gyújtott, mire az egyik torkon ragadta s pénzt követelt tőle. Kaufman át is adta 60 korona pénzét, de a rablók ezzel sem elégedtek meg s többet követeltek. Közben Kaufmanné ki akart osonni az ajtón, de az egyik rabló észre­vette s késével szíven szúrta. Az öreg asszony szó nélkül holtan esett össze. A védekező Kauf- í mant s unokáját szintén összeszurkálták, úgy, hogy az utóbbi végső perceit éli, még Kaufman felépüléséhez van valami remény. A rablógyilko­sokat, kiket a házban elrejtőzött cseléd látott, a csengeri csendőrőrs nyomozza s minden lé­pést megtett a kézrekeritésükre. Halálos szerencsétlenség. Busekán Mária miszrótfalui 19 éves cselédteany fát vágni ment falumenti »Fecziora« erdőre. Az izmos falusi leány erejében bizakodva, nekiállott egy hatal­mas fatörzsnek s döngetni kezdte. Keresztül is vágta a fát, de szerencsétlenségére nem érive a fa ledöntéséhez, saját maga felé döütötte azt. A fa holtra zúzta a szerencsétlen leányt. Több lesz a finánc. Az 1911-ben életbelépő uj szeszadó-törvény következtében a pénzügy­miniszter 200 uj állást rendszeresített és pedig: 100 pénzügyőri szemlészi állást egyenként 1200 korona zsolddai és 100 pénzügyőri fővigyázói állás évi 1000 korona zsolddai. Tehát összesen 220 000 korona személyzetszaporilási löbbköit- séggel jár egyelőre az uj szeszadótörvény. Es ki tudja, mennyi uj adóleher-jövedelemrael. Ma már mindenki tudja, hogy lakást, búto­rozott szobát, üzlethelyiséget bérelni, kiadni in­gatlant úgy a fővárosban, mint a vidéken venni, eladni csak Huszár A. hirdetési irodája utján lehet. Budapest, V. Zrinyi-utca 1. Gresham-palota. Válaszbélyeg. Legmegbízhatóbb vállalat. Elsőrangú ajánlatok. Kálvineum. A magyar református lelkészek nagyszabású mozgalmat indítottak a lelkész­árvák számára »Kalvineum« név alatt építendő árva otthon létesítése iránt. A ref. lelkészi özvegyek ugyanis évi 500, — lelkész árvák évi 100 — ha egész árvák, 150 K gyámdijat kap­deite, mintha a Madonna képe előtt térdelne . . . mit akarsz ennél többet . . . s most sincs egyéb hátra, mint sirni . . . sírni . . . sirni . . . egész éle­tünkön át . . . Mert ő oda ment, ahonnan nem szokás visszajönni; á!dott legyen Isten és atyus- kánk a cár! Megértettem, hogy ettől a két embertől mit sem tudok meg. Sietek tehát magam a titok ki- fürkészésére; egyik hivatalból a másikba utasí­tottak, egyik rácsablaktól a másikhoz és min­denütt zárkózott arcokat, ellakatolt lelkeket és néma ajkakat találtam. Senki mitsem tudott ... nem akart tudni .. nem volt szabad tudnia. Ekkor elhatároztam, hogy megyek magához a cárhoz és a lábai e!é vetem magam. Néhány tiszt barátom azonban, akiknek a tanácsát kértem, a legkomolyabban le­beszélt erről. — Csitt! Ilyesmiről nem szabad beszélni . . . Felejtse el a dolgot, ha nem akar nagyobb bajba keveredni. És a bánatom csillapítása végett meghívtak j a társaságukba estére: — Lesz pezsgő és leány, néhány pincért kidobunk a restaurant ablakán . . . Derék barátok! Csak a harmadik napon jutottam végre a | rendőrfőnök elé, kit igen jól ismertem s oki rne- j leg barátságával tisztelt meg. De alig szóltam . előtte egy szót az esetről, rögtön közbevágott. — Csitt! .., Vannak dolgok, melyekről nem i szabad beszélni ... de még gondolkozni sem j felettük! És hirtelen egy párisi színésznő iránt kér- j dezősködött, aki néhány nap óta a színpadunkon I énekel és elbájolta őt a szépségével. Végre nyo'c rettenetes nap — nyolc év- ! század — múltán díszelőadás volt a színházban. A cár magához hivatott a testőrtisztjével. Szív- j dobogva siettem hozzá és reméltem, hogy most j végre a titokzatos eset földerül; hanem, amikor ! a hatalmas ember előtt állottam és ő szomorú I szemeit rám szegezte, összeszorult egész bensőm I és én képtelen voltam egy szót is szólani. — Gratulálok uram — szólt a cár — ön i olyan szépen játszott Guitry. És miután kezét kegyesen csókra nyújtotta nekem, kegyesen el voltam boesfejiva. Két esztendő mull el: a szüntelen bánat, a bizonytalan félelem nem akart csillapodni. Képzel- ; hetik minő életem volt s minő hangulattal kellett : a színpadon az élet vidámságait játszanom. Én : magam éreztem is, hogy nagyon veszteit a művé- j szetem, no ha a közönség állandóan és változat- j lanul tovább is tapsolt nekem. A cár, akit több .j ízben láttam, mindig ugyanazzal a jóságos figye- ! lemmel halmozott el s minden alkalommal ki- ; tüntetett megszólításával. Hányszor fogadtam meg, ! bogy mindent kockára vetek. Lábai elé vetem | magam és kegyelemért könyörgök . . . Oh, miért is nem volt soha erőm ezt megtenni! ... Nem tudtam tovább türtőztetni magam. Újra felkerestem a rendőrfőnököt. — Hogyan, hát még mindig gondol arra ? Azt hittem, már régen elfelejtette . . . Tanácsolom kedvesem, felejtse el; még pedig teljesen. . — Hallgasson meg uram . .. én nem azért jövök, hogy kegyelmet kérjek szegény húgom számára ... azt sem akarom már tudni, hogy mit vétett és hol van . . . csak azt mondja el, hogy él-e. vagy halott ? A rendőrfőnök hallgatag ült helyén. Leborultam előtte s úgy rimánkodtam, hogy adjon kérdésemre választ Rimánkodtam, mit férfi talán soha meg nem tesz, mig végre megindí­tottam. — Nos legyen, magam ugyan nem tudok semmit, de majd értesittefem magam s azután tudósítom önt . . . Ezt kívánja? Hat hónap telt el. Rettenetes hat hónap, már azt hittem, hogy semmit sem kapok, mikor végre levelet kaptam a rendőrségtől. Lázasan bontottam fel s reszkető kezemben alig tudtam e pár szót elolvasni. Ennyi volt az egész: — A húga él, de hófehér a haja. * Az elbeszélő felkelt a pamlagrói. Krétafehér volt az arca és beesettek a szemei, mint betegé. — Ma éppen a születésnapja van szegény húgomnak . . . huszonhárom éves ... és hófehérre őszült!. .. Szólt a színész, aztán kezet, szorított velünk s elsietett.

Next

/
Thumbnails
Contents