Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-20 / 51. szám
(2) 51. szám. SZÍN ÉR VAR AL JA 1910. Debember 24. sejtelmes éjszakán. Megszületett hirdetve a tant: »Szeresd felebarátodat, mint tenma- gadat!« Ezelőtt majd kétezer évvel. S vájjon az eszme, melynek ily gyönyörű tanításai vannak, ily hosszú idők elteltével bele- jutott-e a köztudatba?! Úgy szeretjük felebarátainkat, mint Önmagunkat?! Vagy az önszeretet nem üli éppen napjainkban legnagyobb orgiáit?! A szent éjszaka misztikus szépsége nem tűri, hogy ezekkel a profán kérdésekkel tolakodjunk előtérbe. Nem tűri, hogy arról beszéljünk, ami nincsen s kívánjuk a lehetetlent. De annyi bizonyos, hogy az Eszme uj megszületése nagy, igen nagy szükségessége az emberiségnek, mert a harangok elhangzásával, az ünnepélyes ruha levetésével az ünnepi hangulat, a keresztyéni érzelem is kivetkezik belőlünk, hogy helyet adjon a mindennapi, minden szere- tetet nélkülöző, gyűlölködő, pogány érzelmeknek, melyek uj Megváltó születését várják s kívánják. Közgazdaság és táplálkozás. Mig az ipari téren ott tartunk már, hogy a repülőgép- és hadi léghajó-gyárakat kezdenek berendezni és az ipari produkció szinte korlátlanul fokozható, mezőgazdasági téren világszerte bizonyos fennakadás tapasztalható. A világ minden müveit államában nagyon keresetté és drágává lett minden élelmi cikk s a mezőgazdaság , már évek óta nem tud eleget termelni. Az Északamerikai Egyesült-Államokban, amelyeknek nagy termelése még nemrégiben elértéktelenitette az ó-világ mezőgazda- sági termelését, az emberek a mieinknél sokkal nagyobb drágaságokkal küzdenek. A nagy mező- gazdasági államok, mint a délamerikai és balkáni országok, Oroszország, egyáltalán nem képesek a szűkös állapotokat enyhíteni. Világos tehát, hogy az az ország, amely leghamarabb tudja termelését fokozni, a közeli nyolc-tiz esztendő alatt igen szép nyereségre tehet szert. Magyarország azok közé az államok közé tartozik, amelyek a mezőgazdasági produkció gyarapítása terén legelői járhatnak. A világ müveit részében, arányban a legnagyobb mező- gazdasági népességgel bir, földje sok és bőtermő, Borulat. Irta: Lampérth Géza. Megcsókolta az édes anyja fejfáját és ment — röpülni szeretett volna — haza, hogy csókolja, ölelje a feleségét s a kis gyermeke — hidegre, holtra vált tetemét .. . Nagyon elborult egyszerre Bathóék fölött. A fiatal asszony felgyógyult; lassan, lassan visszanyerte régi kedvességét, hóditó szépségét, talán még szebb, még kívánatosabb volt, mint valaha. Hanem az elborult ég nem akart derülni. A virágok egymásután hervadtak el, pusztultak ki s egyszer csak — tudja Isten — a kaczagó, csókolózó gerlék is eltűntek onnan az eresz alól s a gyöppadon csak egy magános tücsök czirpelt esténkint egyhangú, bus melódiákat . . . III. Kunegyháza, jun. 16. Egyetlen mamám! Azt irod, eljösz hozzánk, hogy egy kis részt kérj a mi boldogságunkból. Szegény jó mamám, ne jöjj, ne jöjj. Hallgattam idáig, titkolóztam még előtted is, tovább nem bírom, nem bírom ... ki kell, hogy öntsem előtted szivemnek minden keserűségét. Annak a bájos regénynek, melyet neked a mi napsugaras nagy boldogságunkról azokban az örömtől áradozó levelekben írtam, csak az eleje való — a többi kegyetlen hazugság . . . Abba a kis sírba eltemették az én tiszta, nagy boldogságomat, elborult azon a szomorú napon az én egem . .. Hallgattam idáig erről s hazudtam tovább boldogságunk regényét, pedig majd a szivem úgy népének, mint földjének termelőképessége nemcsak hogy a véksőkig feszítve nincs, de talán félig sincs kihasználva. Főbajunk az, hogy gazdáinkban nem elég erős és eleven a vállalkozási szellem s lassan mozognak. Ilyen körülmények között igen nagy szükség van a kormányzati inciativára, ösztökélésre és támogatásra. Az ország megelégedéssel vette tudomásul, hogy a földmivelésügyi miniszter, Serényi Béla gróf, elejétől fogva a termelés fokozását karolta fel s elsősorban az állattenyésztés fejlesztésére fordítja főgondját. Mert a termelés fokozása ma nem annyira mezőgazdasági, mint inkább egyetemes közgazdasági és szociális érdek. A táplálkozás szűkös és drága voltát nemcsak a mostani nemzedék zsebe és egészsége érzi meg, hanem a jövőé is. Fontos dolog tehát, hogy a kormány megtegyen mindent, ami a szóban levő téren való haladás tekintetében módjában áll és hatáskörébe esik. Az állattenyésztés fejlődése önmagában is szaporítja a táplálkozási anyagokat, de más termelési ágak hozamát»is gyarapítja. Ebből a szempontból a földmivelési kormány erősb állat- tenyésztési akcióját általánosan is jóhatásunak kell mondanunk. Ez az akció pedig az 1911-ik évi állami költségvetésben jelentékeny uj támasztékot nyer. Ott látjuk mindenek előtt a tenyészállatok állami közvetítésére szolgáló három és félmillió hitel szaporodását újabb egymillióval. E hitelből eddig csak apaállatok szereztettek be. Serényi gróf az állami közvetítést kiterjesztette, a nő ivaru állatokat is nagyon megcsökkentette. Az állami közvetítés községeknek és közbirtokosságoknak 10—20 %-os kedvezményekkel juttatja az apaállatokat. A nő ivaru állatok beszerzését Serényi gróf nagyrészt az egyesületi utón nagyobb számban beszerzett anyaállatok vételárának 3—5 évre terjedő kamatsegélyezésével (a vételár 6%-ig menő kamatjának felével), a beszerzési és szállítási költségek, valamint az egy évi állatbiztosítási dijak megtérítésével segélyezi. Vagyonosabbaknál a segélyezés kisebb, kisgazdáknál nagyobb mérvű lehet. De arra mindenesetre előnyösen hat, hogy mentői több jó állat tenyészállattól neveltessék föl. A másik fontos tétele az uj költségvetésnek a városi fogyasztási piacok berendezésének segélyezésére szánt 400,000 K. Fölösleges bővebben fejtegetni, hogy minden városunk rá van szorulva úgy az állatvásárok, mint egyéb élelmiszerek piacának modernebb és nem városi jövedelemforrást alkotó berendezésére, A miniszternek most említett intézkedése röviden a belső fogyasztás modernebb szervezését és renszakadt meg bele ... azt gondoltam nem tarthat igy soká, majd csak kiderül ismét ... Hiú remény volt. Tudod, imádtam kis angyalunkat s halála fájón sebezte szivemet, azt mondtad: az idő meg fogja gyógyitani. Hiszem, hogy meg is gyógyította volna, ha föl nem szaggatja még jobban az, aki imádásom másik, most már egyetlen tárgya — a férjem. Attól a naptól kezdve nem ölel, nem csókol meg, ha elmegy, nem hallom egy nyájas szavát, ha megjön, nem látom egy mosolyát, nem ejti ki a nevemet, »Te asszony« vagyok neki. S nem tudom, miért? nem tudom, nem mondja. A világ is megváltozott körülöttem, az emberek is. Az a néhány barátnőm —a járásbiróné, a doktorné — elmaradtak, sőt kerülnek egy idő óta és titkolózva összesúgnak, ha látnak. Az a büszke — patikárus-íeány meg — tudod, akivel Bélát először hírbe hozták — tegnap meg egyenesen a szemembe kaczagott. Mindig úgy féltem ennek a fúriának a gyilkos, ördögi tekintetétől s Béla is mondta többször, hogy egy idő óta nem tud ránézni. Valami azt súgja nekem, hogy szavát állta az a szívtelen teremtés — emlékszel, mit mondott! — s csakugyan ő ölte meg a mi boldogságunkat. Bubánat, szomorúság vesz körül, csak az vigasztal, hogy én nem érdemeltem. Turbékoló kis gerléink elpusztultak — egyőnk sem etette udvarunkban, a virágok el- bervadtak, senki sem ápolta, senki sem öntözte. .. Elmentem volna innen régen, hozzád, vagy elbujdostam volna bárhova a nagyvilágba, csak dezését jelenti, ami úgy a termelés, mint a városi fogyasztás szempontjából igen fontos és sürgős. A tenyész- és haszonállat-forgalom javítására a fővárosban elsőrangúan berendezett és a forgalmat nem terhelő nagy telepet létesít a miniszter. Végül a közlegelő szaporítás és javítás érdekében megindított, általánosan ismert akciójának pénzügyi eszközeit egy félmillióra szaporította. Mindez intézkedések arra vallanak, hogy a földmivelésügyi kormány hathatós és gyakorlati eszközökkel dolgozik köztáplálkozási viszonyaink javításán s az érdekelt körök ösztönzésére és támogatására nagy súlyt fektet. Hogy pedig közgazdasági szempontból mit jelent az, ha a világszerte legkeresettebb, legdrágább cikkekben, élő állatokban és húsban sok millióval gyarapodik nemzeti vagyonunk és jövedelmünk, bővebb fejtegetésre nem szorul. HÍREK. Kedves olvasóinknak és munkatársainknak boldog karácsonyt kívánunk. Esküvő. Makray Sándor iparos, e hó 18-án tartotta esküvőjét a ref. templomban Hodász Terézzel, Hodász Károly egyházi gondnok leányával. Hangverseny. A szinérváraljai szegénysorsu iskolás gyermekeket segélyező egyesület január 14-én tartja szokásos és rendszerint sikeres tánc- estélyét. A rendezőség gondoskodott arról, hogy az estély fényét egy igazán értékes hangversenynyel gazdagítsa s ezáltal alkalmát adja annak, hogy Szinérváralja áldozatkész közönsége mentői nagyobb kedvvel áldozzon annak a nemes hivatásnak, amelyet az egyesület betölt. A hangversenyre sikerült megnyerniük Gerber Jenő urat, városunk szülöttét, aki művészi hegedüjá- tékával Budapesten is tekintélyss hirt szerzett magának. Elragadó kedvesnek Ígérkezik Bárány Béláné úrnő, Pendl Margit és Pujda Margit kisasszonyok és Kálnay Gyula éneke, valamint Kauffmann Sándor zongorajátéka. Sikerült megnyerni a Szatmár városi színház igazgatójának, Heves Bélának is szives közreműködését, aki az estély műsorának gazdagítására két elsőrendű művészét engedte át. Eltekintve a meglepetésektől, amelyeket a rendezőség fenntartogat, bizton hisszük, hogy az estély erkölcsi s művészi sikere mellett rongyosaink anyagi sikere is biztosítva lesz. Követendő példa. Gerber Bála, helybeli gyógyszerész a szegénysorsu iskolás gyermekeket segélyező egyesületnek tiz (10) koronát adone kötne ide az a kis sirhalom s a nagy szerelem . . . mert szeretem Bélát most is, úgy mint az első napon. Odakünn busán zugnak a harangok . . . szegény munkáspárt temetnek, a part ütött* oda őket, ők már boldogok. Zúgjatok, zúgjatok csak, harangok, olyan édes nekem a zugástok . . . Ne jöjj el mamám, ne jöjj. Ölel, csókol szerencsétlen leányod Ilona U. i. Az eltemetett munkáspárnak egy kis árvája maradt, a takarítónőnk hozta ide; gyönyörű kis gyermek, most kezd gügyögni s annyira hasonlít a mi elköltözött kis angyalunkhoz. Az aranyszőke feje ... a nefelejtskék szemei . . . mintha csak őt látnám. Itt fogom s ha Béla engedi, fölnevelem, legalább nem leszek oly egyedül. IV. Balhó Béla éppen akkor ért haza, szomorú, lehorgasztolt fővel, mint rendesen, mikor felesége elkészült a kis árva felöltöztetésével. — Éppen ilyen volt a mi kis angyalunknak a szöszke fejecskéje, a nefelejtskék szemei — csókolta, beczézte az asszony a kapálódzó kis porontyot — észre sem véve, hogy férje már perczek óta nézi az üvegajtón keresztül. Bathó Béla hevesen tárta fel az ajtót, arcza kiderült s hangja mély megindulástól remegett: — Te asszony . .. Ilonkám, hiszen te ártatlan vagy, te — nem ölted meg a gyermekünket! — Nagy Isten, hát azt hitted ? . . . Most már értem, tudom . .. tört ki az asszonyból az örök kárhozattal fölért pár hónap minden elcsititott, szivébe fojtott keserve, fájdalma. Férje a tárczájába nyúlt szótlannl adott át
