Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-13 / 50. szám
(2) 50. szám. SZINÉRVARALJA 1910. Debember 13. hanem azáltal is, hacsak részben is, érhető el, hogy a belföldi piac áruvéíeli képessége erősbit- tetik. Különösen nálunk kell az utóbbinak nagy jelentőséget tulajdonítani, mert hiszen kivitelünk, minden erőlködésünk dacára, még mindig szegényes. A belföldi piac vételereje abban az arányban izmosodik, amint a szegényebb néposztályok bére és vagyoni helyzete javul. Azokat az áldozatokat tehát, amelyeket a felsőbb osztályoknak a szociálizmus térfoglalása miatt hozniok kell, egyrészt a növekedő kelendőség kárpótolja. Abban a tekintetben is javítja a szociális haladás a hazai piaci viszonyokat, hogy a társadalom szervezéséhez vezet; szervezett társadalom inkább van abban a helyzetben, hogy sikeresen ellent- állhasson üzleti pangásnak és kereskedelmi válságoknak, mint a szervezetlen. De menjünk még tovább: mik is voltaképpen az úgynevezett felsőbb osztályok mások, mint vezetői az alsóbbaknak a nemzeti együttmunkálkodás nagy procesz- szusában ? Főleg e szerepüknek köszönhetik jövedelmüket, tekintélyüket, állásukat. A gyáros, a földbirtokos kapitánya alárendeltjei századának; a közigazgatási hivatalnokra, a bíróra, az orvosra, az íróra más alakban van bízva tágasabb néprétegek vezetése és irányítása. Hogyan volna lehetséges, hogy ezek a hivatalok, ezek az állások tekintélyüket és jövedelmüket csorbítatlanul megtartsák, sőt fokozzák is, ha az alap, amelyre építenek, sülyed, ahelyett,hogy emelkednék? Különösen szembeötlik ez a modern konkurenciaküzdelemben, melyet az ipar kénytelen megvívni. A modern népek iparversenyében a siker kétségtelenül a felsőbb osztályok ügyességétől függ, de nagy mértékben az alsóbbakétól is! A szegényebb osztályok ügyetlensége idővel szükségszerűen a magasabbakat is magához fogja lerántani és ezért a szociális haladás, mely a szegényebb osztályok izmosodását eszközli, a felsőbbeknek is érdekében áll. A mindennapi életben is észlelhetjük aszociális haladás áldását, melyben a felsőbb osztályokat részesíti. Alig bir az egyes vagy a nagy köz értékesebb kincset az egészségnél. Ez értékes kincs épségbentartására pedig sokat lehet elvárni a szociális haladástól. Csak ennek alapján lehet a ragályos betegségek ellen eredményesebben védekezni. Ameddig a ragályok a rosszabb viszonyok közt élők körébe fészkelődhetnek, a felsőbb osztályok közeléből is nehezen küszöbölhetők ki. A szűk, túlzsúfolt lakásokból, a szegények siuylő testeiből a betegségek betörnek a jómódúak gondosan őrzött házaiba, féltve oltalmazott életeibe. Ezt nem lehet elkerülni. A mosőné, a küldönc, aki betér a gazdag házáha, az áruk, amelyeket átvesz, akarva, nem akarva érintkezést létesítenek a jómódú és a szegények világa és bajai között. A péklegény, aki reggeli süteményét készítette, lehet hogy rühös kezű s lehetséges, hogy a szabó, aki ruháját készítette, sorvadásban szenved. Ezeket a példákat még szaporítani lehetne, kegyelmeznek, most, mikor szive úgy tele van boldogsággal! Pedig dehogy is azért volt. II. Talán jól is van az úgy bevezetve, hogy a a verőfényes ég néha egy kicsit el-elborul. Hanem a Bathóék háza fölött egyszerre nagyon, nagyon elborult. A virágos, hangos bölcsőtől fekete, néma koporsóhoz hívta Bathó Bélát szűkszavú telegramul — az édes anya koporsójához. Rajongva szerette volt öreg édes anyját s váratlanul bekövetkezett halála fájó sebet ülött megpróbáltatásokhoz még nem szokott szivén. Felesége is hirtelen rosszul lett, lázas, magán- kívüli állapotban feküdt. Az amúgy is elborult szivü ember most, hogy távoznia kellett volna — hiába biztatta orvosa — aggódó szemeivel már ott látta felesége arcán azokat a halványpiros kis rózsákat, melyek a halálra jegyzett fiatal anyák arczán fakadnak . .. Habozott, nem tudta elhatározni hirtelen, mit csináljon ? Két óriás vívódott szivében: az anyai és hitvesi szeretet . .. mig végre az elsőnek egy lehellet-gyönge és mégis oly erős segítsége jött: — El kell menned Bélám, menj el. . . én már jobban vagyok. * Két napig volt oda, de hosszabb volt ez a két nap a végtelenségnél. (Vége köv.j de van még közvetlenebb és kíméletesebb ut, amelyen a szegények visszahatást kelthetnek a gazdagnk világára: a bűn. A bűn nagyobbrészt szociális tünet, melyet a szociális szükség szül. Természetesen nem szabad azt kizárólag a szükség, a nyomorúság következményének tartani, az összeköttetés vele tagadhatlan. Nem-e nagyobbrészt a nyomor késztet lopásra, rablógyilkosságra és egyéb bűntettekre és a nyomornak nem-e főleg szociális bajok az okai ? S másrészt: a szokásos gonosztevő, a csavargó nem-e legkivált szociális viszonyaink produktuma? Előbb talán csak önhibájukon kívüli munkátlanság kergette őket a szerencsétlenség útjára. S nyilvánvaló, hogy a bűn legelsősorban a felsőbb osztályok ellen irányul, tehát a büntettek csökkentésével legelőbb reájuk háramlik haszon. De nemcsak a tényleg végrehajtott büntettek jönnek itt tekintetbe, hanem a gondatlan biztonság érzete is. A városok és községek határai és kültelkei este és éjjel rendesen veszélyesek; nem remélhető-e, hogy a szociális haladás révén egykor majd eltűnik a bizonytalanság érzete és nyugodt biztonsággal lesz lehetséges mindenütt és mindenkor szabadon járni-kelni? Lesznek bizonyára sokan, kik a szociális haladásban sok hátrányt is fognak találni a felsőbb osztályok részére, különösen anyagiakat. De azért mégis általánosságban a nagyszerű kilátások egész sorozatát nyitja meg a szociális haladás ép azoknak, kik benne első tekintetre csak megkárosításukat látják. Oly sok és oly fontos a kilátás, hogy túlzás nélkül állíthatjuk: a nagyszabású szociális haladással a felsőbb osztályok uj aerája kezdődik; ez az aera áldozatokat követel ugyan, de mégis a boldogulás és a tökéletesedés aerája lesz! HÍREK. Áthelyezett gazdasági szaktanítók. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Alexy Pál feivinei áll. gazd. szaktanítót a felsőbányái, Kopniczky Kamill bavinistai áll. gazd. szaktanítót a nagy- somkuti gazdasági népiskolához áthelyezte. Esküvő. Makray Sándor, szinérváraljai iparos e hó 18-dikán délután tartja esküvőjét a szinór- váraljai ref. templomban Hodász Terézzel, Hodász Károly, egyh. algondnok és neje, szül. Szilvási Ágnes leányával. Meghívó. A szinérváraljai ref. egyházi énekkar által a ref. egyház Szinórváralján, 1910. évi december hó 26-dikán, a központi vendéglő összes termeiben rendezendő zártkörű táncvigalomra. Belépti dij: Személyjegy 1 korona 60 fill. Családjegy 4 korona. A jótékonycélra felülfize- téseket köszönettel fogad s hirlapilag nyugtáz a rendezőség. Kezdete este 7 órakor. Ételnemüt hozni a vendég tetszésétől függ. Ételekről és italokról Kertész Antal vendéglős gondoskodik. Gyászhir. Dr. Török István, szatmári hírneves orvos, kihez Szinérváraljáról is igen sokan fordultak orvosi tanácsért, e hó 5 ikén vérmérgezés következtében 48 éves korában meghalt. Halálát fiatal nején és harmadfél éves leánykáján kívül az egész társadalom őszintén gyászolja. Uj járásbíróság. A zilahi törvényszék elnöke a napokban Kiúszna község elöljáróságához megkeresést intézett, melyben tudatja, hogy a krasz- nai járásbíróság létesítéséi a minisztertanács elhatározta. Felhívja tehát a törvényszéki elnök a község elöljáróságát, hogy sürgősen intézkedjék a járásbirósági és fogházépületnek egy év alatt leendő felépítése iránt. A bírósági épületet a régi községháza telkére építik . Az egyéves önkéntesek csapatlest választása. A véderőtőrvény a csapattest választását bizlositja az önkéntesek számára. Gyakran fordul elő azonban, hogy az önkéntes, ki a közös hadsereg valamely ezredéhez jelentkezik, az ujonczkontingens leszámolása után a honvédséghez jut. Miután ezt a leszámolást meglehetősen későn hajtják végre és ennélfogva csak későn közölhető az önkéntes jelöltekkel, elrendelte a minisztérium, hogy az egyéves önkéntes jelöltek a közös hadseregbeli ezreden kívül egy honvédezredet is jelöljenek meg, melynél idejüket esetleg leszolgálni óhajtják. Gyászhir. Vettük a következő gyászlapot: Szendrői Geőcze István és neje: Gyalay Ida, szendrői Geőcze Ella gyermekei, Sarolta, Gyula unokái, valamint az összes rokonok nevében is mélységes fájdalommal tudatjuk, hogy felejthetetlen kedves jó édesanyánk, özv. szendrői Geőcze Istvánné szül. várnai Darnóczy Cláudia f. hó 6-án délután l1/* órakor, áldásos és fáradhatatlan életének 72-ik és özvegységének 10-ik évében, rövid szenvedés után, megerősítve az üdvösségünkre rendelt utolsó szentségekkel, büszke nemességgel viselve az élet fájdalmait, fáradt lelke elment megpihenni oda, honnan nincs többé visszatérés. Drága halottunk hült tetemét f. hó 8-án délután 2V2 órakor fogjuk róm. kath. vallás szerint örök nyugalomra helyezni, mig jó lelkének üdvéért a szentmise-áldozatot f. hó 9-én délelőtt 9 órakor fogjuk jóságos Istenünknek felajánltatni. Nagybánya, 1910 dec. 6. Gyermekeid igaz szeretete virraszt siri álmaid felett! Farkaskaland. Nem mindennapi rémes eset történt e hó 1-én Mán Péter felsőfernezelyi lakossal, ki a Nagybánya város tulajdonát képező erdőben van mint erdőmunkás alkalmazva. A Romana-völgyön át a Petőfi-vágásba iparkodott 10 — 12 éves fiával együtt, hogy ott fát vágjon. Amint mennek, szemben messziről farkasokat látnak. Futásnak eredtek visszafelé, de észrevették, hogy a farkasok jobban tudnak futni, azért hirtelen egy gyertyánfára kapaszkodtak fel. A farkasok a fa alá mentek. Heten vollak, két hatalmas hím és öt nőstény. Haditanácsot tartottak, körülülték a fát és éhségtől tajtékzó pofával néztek fel a fán lévő halál- félelmet kiálló két emberre. Egyik-másik még meg is próbálta, hogy a fának támasztotta két első lábát, szeretett volna a pecsenyéhez közelebb jutni, de az ember baltájával feléje csapott és elriasztotta. A farkasok várakozó álláspontot foglaltak el. Mintha tudták volna a rusnya bestiák, hogy ki is lehel ám az embert éheztetui. Erre gondolt Mán is, mert volt ugyan náluk málé- liszt, de hát azt előbb, meg kellett volna főzni, hogy ehető legyen. Órákig tartott e rettentő állapot. A szegény emberek halálos kínját, borzasztó rettegését el lehet képzelni. Végre a farkasok megunták és elmentek — de egy ott maradt strázsának a beste-lelkek közül. A farkasok, úgy látszik, valami prédára akadtak a völgyben, ordítani kezdtek, mire ott maradt társuk is elment utánuk. A két ember hirtelen leszállt a fáról és bemenekült gyorsan a városba. A farkasok garázdálkodásának környékünkön az lehet az oka, hogy sok a vad s azért jönnek ide. Papír kartel alapításán fáradoznak a bécsi pénzintézetek által finanszírozott szakmabeli magyar és osztrák gyárak, de eddig még nem tudtak megegyezésre jutni. Ha a kartel létre is talál jönni, az csonka marad, mert a közös vámterületen több olyan apró papírgyár van, amelyekkel a nagy vállalatok nem akarnak szövetkezni. De meg minden jel arra mutat, hogy a nagy gyárak minden czikkét sem sikerül majd a kartel körébe belevonni. Egyelőre a tárgyalások csak annyi eredménnyel jártak, hogy a finompapir-kartelt meghosszabitották. Bükkfatermelök szervezkedése A bükkfatermelés helyzete siralmas. A termelési költségek folytonos emelkedése dacára a bükkfaáruk állandóan hanyatlanak és ma már az előállítási költségeket sem fedezik. A bükkfa fogyasztása sem a belföldön, sem a külföldi piacainkon általában kielégítőnek nem mondható. Majdnem kizárólag csak szelvényáru kel, mig a hajlított fabútor- gyárak maguk manipulálják az anyagukat, talpfákat pedig egyáltalában nem lehet eladni. A termelők éhesek az üzletre, a végletekig menő éles versenyt folytatnak. Az árak tehát rendkívül alacsony nívón állanak. A viszonyok ilyetén elfajulásának főképpen az az oka, hogy a magas konjunktúra idejében, amikor a bükkfatalpfákért többet fizettek, mint most a tölgytalpfákért, gomba- módra keletkeztek az uj bükkfatermelő vállalatok a legtöbb esetben minden szakértelem és tőke nélkül. Mikor aztán a krach bekövetkezett, az újonnan létesített bükkfatermelő vállalatok temé- keiket nem tudták értékesíteni és igy az őket finanszírozó bankokkal és a magántőkésekkel szemben vállalt kötelezettségeiknek nem tudtak eleget tenni. Ebből azután olyan dolgok keletkeztek, amelyek számos exisztenciának vesztét okozta. Már hónapokkal ezelőtt, mozgalom indult meg ezeknek a tarthatatlan állapotoknak a rendezésére. Az érdekeltek körében több javaslat is merült fel, de a tárgyalások nem vezettek eredményre, mert a legnagyobb bükkfatermelő a Fakereskedelmi r. t. amikor a megegyezés félig-meddig már meg volt, a héten kereken kijelentette, hogy semmiféle megállapodásba nem megy bele. Erre a tárgyalások megszakadtak.
