Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-06 / 49. szám
1910. December 6. felelte, hogy arca üdeségét egy földijének, az Esterházy-cognacnak — mely tiszta bordistiiá- tom — köszönheti, amelyet rendszerint este lefekvés előtt szokott használni. Oh felség, mondotta erre a diplomata, ez a dolog nagyon meglep engem, mert szép honfitársnőimtől mindig azt hallottam, hogy semmi sem rontja meg úgy és teszi oly keménnyé a bőrt, mint az alkohol. Meglehet, felelte a királyné, de én az Esterházy-cognac-kal nem az arcomat, hanem a torkomat nedvesítem. Marhavész. Szatmárvármegye alispánja f. évi november hó 24-én kelt 23233. számú rendeletével a nagybányai járás területén a ragadós száj- és körömfájás járványos fellépte miatt, Nagybánya sz. kir. r. t. városból és a járásnak következő községeiből: Alsófernezely, Alsóuj- falu, Felsőujfalu, Giródtótflau, Tőkés, Misztót- falu, Misztmogyorós, Misztbánya, Láposbánya, Erdőszáda, Balotafalu, Mezőaranyos, Szamosuj- falu, Láposhidegkut, ‘Feketefalu, Zazar, Farkasaszó, Oíáhtótfalu, Tomány, Szakállasdombó, Felsősándorfalu, Oláhkékes vészkerületet alakított. A ragadós száj- és körömfájással fertőzött községekre elrendelt 1. fokú hatósági intézkedések változatlanul fenntartandók. A be nem fertőzött, de vészkerületbe vont községek hasított körmü állatai (szarvasmarha, juh, kecske és sertés) a község határába legeltetés és mezei munka végzése végett hajthatók, a község határából azonban ki nem vihetők. Hasított körmü állatokra marhalevelek kiadása tilos. A vészkerületből kivezető utakra az illető községek őröket kötelesek állítani, kik éjjel és nappal felügyelnek, hogy hasított körmü állatok a vészkerületen át ne hajtassanak ki, továbbá hogy a vészkerületen át idegen hasitott körmü állatok ne hajtassanak és szálas takarmány a vészkerületből ki ne szállíttassák. A községi elöljárók az őröket naponta ellenőrizni tartoznak. Bánatában a halálba. Jukabi Imre istvándi lakos évek óta elváltán élt feleségétől, ami any- nyira elkeserítette, hogy az ivásnak adta magát. Rövid idő alatt vagy 1000 koronát vert el a vagyonából és most mikor már a vége felé közeledett, a műit héten egy este még egy nagyot mulatott s éjjel a korcsmából a bátyja házához menve az istállóban felakasztotta magát. Tettét csak reggel vette észre sógornője, de akkor már rég halott volt. jövedelmező állattenyésztés. Ha valaha, hát akkor most van az az idő, amikor a gazda állat- tenyésztésből is szép jövedelmet lát. Az állatárak általában véve olyan magasak, aminők normális viszonyok között egyáltalán nem szoktak lenni s a mostani árakkal az állat- tenyésztés ma kétségen kívül legjövedelmezőbb ága a mezőgazdaságnak. Akár a szarvasmarba, akár a sertés, akár a juh árakat tekintsük, akár az azoktól származó termények árait, mindenképen arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a gazdának első érdeke ma minél több állatot tartani, hogy azokból mennél több jövedelmet lásson. Annyival is inkább érdeke ez a gazdának, mert a mai árak nem ideig óráig tartók s a legkomolyabb kilátás van arra, hogy ezek az árak, ha talán csekély hullámzással is, hosszú időn keresztül tartani fogják magukat. Tekintettel azonban arra a körülményre, hogy a gabona árak is olyan nivón vannak, amelyek mellett igazán érdemes gabona műveléssel foglalkozni, nem cselekedne helyesen az a gazda, aki azért, hogy több állatot tarthasson az eddiginél nagyobb területen termesztene takarmány- növényt. Nincs is erre semmi szükség, csak az eddig is takarmányra használt területeket kell nagyobb termésekre kényszeríteni, ami különösen a réteknél annyival is könnyebben lehetséges, mert azok termése országszerte kri tikán alól csekély; országos átlagban sem haladja meg a I6V2 q-át, holott ennek kétszeresét is könnyen lehetne elérni. Rétjeink többnyire annyira be vannak mohosodva, hogy sem levegő, sem viz a talajba be nem hatolhat, miáltal termőképessége mesterségesen csökentetik. Holott a bemohosodást könnyen meg lehetne szüntetni. Különösen őszszel nagyon fontos a rétet keresztülkasul éles boronával megjártatni, miáltal nemcsak a mohát pusztítjuk hathatósan, hanem megnyitván a talajt, módot nyújtunk a hóié behatolására, elraktározására, biztosítván ezáltal magunkat az esetleges szárazság következményeitől. A füféiék gyökereinek megszakításával azokat erőteljes sarjadzásra indítjuk, a gyomféléket irtjuk, vagyis a réteknek füSZ1NÉR VÁRALJA anyagát is megjavítjuk. Egyetlen ősz folyamán sem lenne szabad a rétek erős megboronálá- sától eltekinteni. A második őszi munka a rétek termésének megkétszerezésére, azok meg- trágyázása, amely célra legalkalmasabb a trágyalé és a szuperfoszfát. Ezeknek együttes alkalmazása bámulatos hatást végez. A boronával fel hasogatás után 150 —200 kg. szuperfoszfátot szórjunk el, azután hígított trágyalével öntözzük meg a talajt, amely eljárás mellett már bizonyosan kétszeres termés többletet érünk el a következő évben. Ennek az eljárásnak három évre terjed a hatása s ha az évente való boro- nálás mellett minden harmadik évben hasonlólag trágyázunk, úgy megtettünk mindent arra, hogy szénatermésünket megkétszerezzük. Ha őszszel nem jutna időnk ezen munkák keresztülvitelére, tavaszra is hagyhatjuk azokat. Figyelmeztetés a postai csomagok célszerű csomagolása, helyes cimzése stb. tárgyában. A karácsonyi és újévi rendkívüli csomagforgalom ideje alatt a küldeményeknek késedelem nélkül való kezelése csak úgy biztosítható, ha a közönség a csomagolásra és címzésre vonatkozó postai szabályokat betartja. Különösen szem előtt lar- tandók a következők: 1. Pénzt, ékszert más tárgyakkal összecsomagolni nem szabad. 2. Csomagolásra faláda, vesszőből font kosár, viaszos vagy tiszta közönséges vászon kisebb értékű és csekélyebb súlyú tárgyaknál pedig erős csomagoló papir használandó. Vászon vagy papirburkolattal bíró csomagokat, göb nélküli zsineggel többszörösen és jó szorosan át kell kötni, a zsineg ke- resztezési pontjain pedig pecsétviasszal kell lezárni. 3. A címzésnél a címzett vezeték- és keresztnevének vagy más megkülönböztető jelzésnek (pi. ifjabb, idősb. özv. stb) továbbá a címzett polgári állásának vagy foglalkozásának és lakhelyének pontos kitételére kiváló gond fordítandó; a Budapestre és Bécsbe szóló küldemények cimirataiban ezenkívül a kerület, utca, házszám, emelet és ajtójelzés stb. kiteeudő. A rendeltetési hely tüzetes jelzése (vármegye) s ha ott posta nincs, az utolsó posta pontos és olvas49, szám. (3) ható feljegyzése különösen szükséges. 4. A címet magára a burkolatra kell irni, de ha ez nem lehetséges, úgy a cim fatáblácskára, bőrdarabra vagy erős lemezpapirra Írandó, melyet tartósan a csomaghoz kell kötni és erősíteni. A papírlapokra irt címeket mindig egész terjedelmében kell a burkolatra felragasztani. Felette kívánatos, hogy a feladó nevét és lakását, továbbá a cimirat összes adatait feltüntető papírlap legyen magában a csomagban is elhelyezve arra az esetre, hogyha a burkolaton levő cimirat leesnék, elveszne, vagy pedig olvashatatlanná válnék, a küldemény bizottsági felbontása utján a jelzett papirlapról leolvasható cim alapján a csomagot mégis kézbesíteni lehessen. Kívánatos továbbá, hogy a feladó saját nevét és lakását a csomagon levő ezimirat felső részén is kitüntesse. 5. A személyszállító vonatok rendes közlekedésének biztosítása céljából f. évi december 19-től 24-ig a postai csomagok nagyobb részét a vasúti fővonalokon nem a rendes mozgópostákkal, hanem gyorstehervonatokban rendszeresített külön csomagszállító menetekkel szállítjuk. Ezen körülmény a csomagok szállításában némi késeltetést idéz elő. Hogy a rendszerint alkalmi ajándék- tárgyakat tartalmazó postai csomagok mégis idejében rendeltetési helyökre szállíthatók legyenek, kívánatos, hogy a közönség a csomagokat ne az utolsó napon, hanem egy-két nappal előbb adja fel. 6. A csomagok tartalmát úgy a cimira- ton, mint a szállitólevelen szabatosan és rendszeresen kell jelezni. Budapestre és Wienbe szóló, élelmiszereket, illetve fogyasztási adó alá eső tárgyakat (husaemü, szeszes italok stb.) tartalmazó csomagok cimirataira, nemkülönben az ilyen csomagokhoz tartozó szállítóleveleken a tartalom, minőség és mennyiség szerint kiírandó (pl. szalonna 2 kg., egy pulyka 3 kg., 2 liter bor stb.) A tartalom ilyen részletes megjelölése a fogyasztási adó kivetése szempontjából szükséges és a gyors kézbesítést, lényegesen előmozdítja. Nagyvárad, 1910. november 23. Siket Tarján s. k. Főmunkatársak: dr. Kaba Tihamér és (Ír. Katona Sándor.-8> S © s © a © a © jLi Legközelebb megjelenik sajátkezű munkája E 7T TT aZ általuk gyógyító Y*1 \ C* 1 ) fi feitalalt 55^^^ szerről. JL Vj3 .A. ACIvíCA AZ EREDETI KISKRL.ETEK MEUOROKIIrták: Dr. Ehrlich P. és Hata S. Magyarra fordította, előszóval flp MílPQpllílltn TflmÁQ : kolozsvári : és magyarázatokkal ellátta: • HlülotliaiMJ 1 űlliao egyetemi tanár. Tudományos értéke mellett szenzációsan érdekes munka, melynek tartalmát minden kulturembernek ismernie kell. Bolti ára: fűzve 6 K, diszkötésben 8 K. Az előfizetési összeg beküldése esetén bórmentvö küldjük, utánvételes rendelés esetén a portót a rendelő fizeti. — Megrendelhető': ss. Ae* m könyvkiadóhivatalátó1 SM,r,'czen és bármely más hazai könyvkereskedőnél. © O i-í ©éten N fl>et9? 1—■ fart)in Legközelebb megjelenik a képviselőházban H @ @ ® ü most letárgyalt uj © © ® ® © pr- PtliiÉgj PEIIEIITIIliS ******************** czimü könyv. ********.************ I Bírák, ügyvédek, kereskedők és iparosoknak nélkülözhetetlen! fÉ Összeállította, magyarázatokkal és széljegyzetekkel ellátta: I DÁVID, kir. járásfeiró. A 400 oldalra terjedő törvénykönyv, mely a legfinomabb papíron, zsebben §H ****** hordható alakban lesz kiállítva, bolti ára fűzve 6 korona. ****** Megrendelhető: g| Manyák és Tóth könyvkiadóknál Nagykárolyban és Ág S>4*> minden hazai könyvkereskedőnél üiüiHIS
