Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1910-11-08 / 45. szám

1910. November 8. SZINÉRVÁR ALJ A 45. szám. (3) nek feltétele az, hogy az eladónak árui minél nagyobb körben találjanak vevőközönségre és hogy minél többen tudják meg azt, ami termé­szeténél fogva többekre tartozik. Mégis vannak bizonyos életpályák és fog­lalkozások, amelyeknél ha nem is tételes tör­vénybe, hanem az általános közfelfogásba ütköznék az, ha czégerezés, hirdetés és reklám tárgyául szolgál. Nemcsak visszatetsző, hanem egyenesen megbotránkoztató is lenne, ha pél­dául az ügyvéd, orvos és különösen a biró a közhírré tételnek bármiféle nemét vagy faját választaná és alkalmazná abból a czélból, hogy minél több ügyfele, még több pancziense avagy elismert neve és tekintélye legyen. Az ilyen reklámozás az, ami árnyékot vet a felmerült esetek által az egész karra és rendszerré vál­ván alkalmas megrontani egy egész testület er­kölcsi jó hírnevét. Sajnos azonban, hogy ezek a tünetek és jelenségek napjainkban már nem szórványosak. A nagy közönséget, de különösen az egész em­beriséget érdeklő újabb tudományos felfedezé­sek, különösen az orvosi szakban, már-már amerikai színezetet öltöttek magukra a szünet nélküli híradás és foglalkozás révén. De igv van ez a kenyérkereseti foglalko­zások más terén is. S bizonyára napról-napra hallunk bűnügyi dolgok szellőztetéséről, ol­vasunk hasábokra terjedő közleményeket, me­lyeknek utolsó akkordja az, hogy a védelmet X vagy Y. ügyvéd vállalta el. Vagy hogy éppen elfogulatlannak ne látszassunk, úgy a fővárosi, mint a vidéki lapokban következetesen előfor­dul ennek vagy annak a bírónak a neve, aki talán a legjelentéklelenebb dologban is köte- lességszerüen eljárni tartozik. Mi tagadás benne, ez sehogy sincs jól. Nincs jól azért, mert a híradás és közlemény­nek az orvos, ügyvéd és biró nevével össze­kötött rész czélzaíos, irányzatos; egyenesen megtévesztésre szolgál. Eszköze, módja csak annak, hogy ily módon X-nek vagy Y-nak a neve a nagyközönség fülébe lopódzék, ott meg­ragadjon és a nyomtatott betű varázserejével hatva azt a feltoiuió gondolatot erősbitse meg, hogy X vagy Y nem közönséges, átlag, luczat- ember, hanem kiváló a többi közül; talán le- kintélyszámba is megy. Ezt a tekintélyt azon­ban nem külső formájában kell érteni, hanem anyagiakkal összekötve gyümölcsöztetőnek fel­ismerni és ily módon reá jövünk, hogy a rek­lám csak arra szolgál, hogy a hiresztelt vagy éppen kiszerkesztett nagyobb jövedelemre és ezáltal kedvezőbb anyagi jólétre tegyen szert, mint azok, kik nem kevesebb tanulmánynyal, szorgalommal és tudással működnek ezen vagy azon a pályán, de hiányzik bennük az üzleti élelmesség és ügyesség, hogy képességüket a maguk javára kamatoztassák. Ez az oka, hogy az orvosi és ügyvédi tes­tületek megkísérelték visszaszoriiani ezt az áramlatot abba a mederbe, ahonnan kicsapott és minden tudomásukra jutott esetben fegyelmi eljárást indítanak azok ellen, akik üzletszerűen gyakorolják a közbizalom rovására menő rek­lámozást Persze vajmi nehéz ennek a beiga- zolása. Hiszen elég közel vagyunk a Balkánhoz, hogy nálunk is ismerjék azt a török közmon­dást, »Allah kezei hosszúak« s bizony-bizony annyi érdek átszőtte, a társas élet teremtette viszonyok mellett ellenőrizhetlen, hogy bizonyos nevek micsoda utón és módon szerepelnek minduntalan a nagy nyilvánosság előtt. A bírói kar részéről ilyen ezélzatok egészen ki vannak zárva. Ez természetes is. Bizonyos ideális fel­fogástól eltekintve ez már azért is lehetetlen, mert e kar tagjainak az előhaladása kizárólag a felügyeleti hatóságoktól függ, kiket meg nem téveszt a reklám és könnyen felismerik az ér­dekeltséget. Nemcsak feltenni, hanem hinni is kell, hogy az alkalmazott megtorló eszközök elégsé gesek lesznek a járványszerü tünet megakadá­lyozására és a reklámnak ilyen felburjánzását mihamarabb gyökerestől kiirtja majd a becsü­letes munka elismerése és méltánylása, amely egyaránt érdeke minden embernek, aki csukott szemmel járni nem akar, avagy előbb utóbb kitörli szeméből az odahinlett port, amely a mesterségesen táplált reklám állal arczába csa­pódott. Nag-y Zoltán. HÍREK. I Uj ezredparancsnok Szatmáron. Őfelsége Bistei Gönczy Imre ezredest, a 12. honvéd- i gyalogezred parancsnokát a honvédelmi mi- I niszteriumba helyezte át, helyébe pedig ezred- i parancsnokul a deb reczeni 3. gyalog ezredbeli ; ezredest, Schamschula Rezsőt nevezte ki. Áthelyezett segédtanfeiügyelö. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Hajnal Bernát hajdú- vármegyei segédtanfelügyelőt a szatmárvármegyei tanfelügyelőséghez helyezte át. Hymen. Farkas Jenő dr. szatmári ügyvéd jegyet váltott dr. Tanódi Márton orvos leányával, Annával. Templomszentelés. A szinérváraljai gör. kath. templomot tudvalevőleg szépen kiépítették mintegy 36000 korona költséggel úgy, hogy az ma már egyik dísze községünknek. A templomot még ez őszön újból felszentelik. A felszentelés iránt az intézkedések folyamatban vannak s mint értesü­lünk, a szentelési ünnepség november 21-én lesz megtartva. A szentelés után bankett és tánc- mulatság lesz, mégpedig külön az intelligeus kö­zönség és külön a nép számára. Kinevezés. Nagyon üdvös reform a minisz­tériumoktól, hogy nem elégesznek meg csak rendeletek kiadásával, hanem gondoskodnak azok végrehajtásának ellenőrzéséről is. Mert, régi igazság, mit ér a rendelet, ha végre nem hajtják. Most is Szatmár vármegye területére a m. kir. földmivelésügyi miniszter, a minisztérium kebeléből alakított hegyvidéki kirendeltség helyi megbízottjává — kinek feladata vármegyénk la­kosságának gazdasági és kulturális előhaladá- sára ügyelni — dr. Sárvári Béla miniszteri se- gédlitkárt rendelte ki. A megbízott székhelye Nagykároly és működését deczember hó 1-én kezdi meg. Iskolai ünnepély. A helybeli áll. el. iskola tanítótestülete f. évi nov. 19-én d. e. 9 órakor, Erzsébet királyné halálának évfordulója alkalmá­ból gyászemlékünnepélyt tart, melyre az érdeklődő közönséget tisztelettől meghívja. Az ipartestület bálja. Az október 30-án megtartott ipartestületi mulatság úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben srépen sikerült. A Burg- hofferné-féle vendéglő nagy termét teljesen meg­töltötte a viruló ifjúság s láncolt világos reggelig oly pompás kedvvel, amiiiöt ritkán lehet látni. A konyha pompás, a bor jó volt. A zenét a Rácz Lajos bandája szolgáltatta mindenki megelége­désére. Az összes bevétel 230 korona volt, miből körülbelül 150 korona jut mint tiszta jövedelem az ipartestület pénztárába. A részletes elszámo­lást eddig még nem küldték be hozzánk. Szép volt! Még az idősebb nénik is táncoltak, sőt egyikök úgy benne volt a hangulatban, hogy a négyes sikere érdekében ugyancsak sokat segített a rendezőnek. Hát igy van az! Talán még igaza lesz a mulatók szokásos kitörésének: »Sohse balunk meg!« Megyebizottsági tagok választása. E hó 3 án töltötték be Szinérvaraljan a megürült két bizott­sági tagsági helyet. A szavazás a községházánál folyt titkosan s az eredmény az, hogy Bárány Béla községi bírót és Fényes Béla községi pénz­tárost nagy többséggel megválasztották Losonczy Gyulával és Kora Györgygyel szemben. Az állami iskola építésének ügyében eljárni most volna a legalkalmasabb idő, inig a jövő évi költségvetés nincsen megszavazva. Valóságos szégyene a magyar államnak, hogy ily jelentős helyen, mint Szinérváralja, olyan iskolaépületet tart fenn, amely egyáltalán nem méltó sem a magasztos célhoz, melyet szolgálnia kell, sem a közég előkelőségéhez. Jó lesz mozogni, inig nem késő! Talán egy kis deputáció sem ártana! Villámlás, jégeső novemberben. A kellemet­lenné lett és megbizhatlan időjárás e hó 3-án, csütörtökön meglepetést hozott reánk. Ugyanis e napon délután egy óra tájban hirtelen langyo­sabba leit a levegő és sűrűn kezdett hullani a jég, közben erősen dörgött és villámlott. Gyászhir. Móricz Lajos nyug. törvényszéki elnök okt. 31-én délelőtt 11 órakor 79 éves Szatmáron elhunyt. A szatmárnémetii ügyvédi kamara. Csomay Imre szatmárnémetii ügyvedet elhalálozása folytán, Nyilván Miklós nagysomkuti ügyvédet önkéntes lemondása folytán az ügyvédek névjegyzékéből törölte és előbbi irodája részére gondnokká dr. Glatz József szatmárnémetii ügyvédet kirendelte. Dr. Nyilván Aurél szinérváraljai ügyvéd irodáját Nagysomkutra helyezvén át, ezt a kamara köz­hírré teszi. Adomány. Gerber Frigyes ur, a ruttkai állomás főnöke koszorumegváltásként 10 koronát küldött a szinérváraljai szegénysorsu iskolás gyermekeket segélyező egyesület céljaira. Az ado­mányért hálás köszönetét mond az egyesület. Országos állatvásárok lesznek vármegyénk­ben e hónapban, 9-én Nagysomkuton, 11-én Erdőszádán, 14-én Nagybányán és Mátészalkán, 17-én Királydaróczon és 18-án Csengerben. Betörés. Október 31-én éjjelen eddig is­meretlen tettesek feltörték az avasujvárosi vasúti állomás pénztárát, a pénzszekrényt kiemelték, ki­vitték a malomhoz s ott felbontották. A szek­rényből 1000 koronát elloptak. Az éjjeli látogatók előbb a Neumann Samu üzletét kísérelték meg feltörni s midőn ez nem sikerült, törtek be az állomás épületébe. A csendőrség keresi a tet­teseket. Uj rendelet. A belügyminisztérium, az »At­las« értesülése szerint, az útleveleket kiállító hatóságoknak uj rendeletet küldött, mely a következőkről szól: Minthogy a múltban az út­levelek kiadása körül visszaélések fordultak elő, amennyiben a kivándorlók útleveleit nem arra a kikötőre érvényesítették, melyet a kivándorló bemondott, hanem más kikötőre, melyen át a tengeri utazás Amerikába sokkal több időt vesz igénybe, a belügyminisztérium utal az útlevél­törvény 24. szakaszára, mely parancsolóiag elő­írja, hogy az útlevélben ama kikötő jelölendő meg, melyet a kivándorló kivan. Az uj rendelet egyúttal figyelmeztet arra is, hogy az említett szakasz szerint »az útlevelet kérelmező kivándorló mindig megkérdezendő, mily irányban akarja az országot elhagyni és az útlevélbe a kivándorló által megjelölt útirány Írandó.« A költözködési szabadság e törvénybiztositotta kelléke minden esetben, kivétel nélkül, szem előtt tartandó és az ez ellen vétőket fegyelmiig meg fogják büntetni. Mezei egerek irtása Szatmármegyében. Az ország több részén nagyon elszaporodtak a mezei egerek, amelyek nagyon sok kárt tesznek a vetésben. A földmivelésügyi kormány épen ezért kiküldte Jablonovszky Lajos rovartani fel­ügyelőt, hogy az egérirtásra vonatkozólag intéz­kedéseket tegyen az egyes hatóságoknál. A mi­niszterhez jelentés érkezett Szatmármegyéből is, hogy itt is nagyon elszaporodtak az egerek. Jablonovszky Lajos értekezletet hivott össze Debreczenbe és meghívta arra Bihar-. Szalmái'-, Szabolcs- és Jásznagykunszolnok megyék ki­küldöttjeit is. Az értekezletet október hó 29-én tartották meg. Szatmármegye képviseletében Szinlay Gábor aljegyző jelent meg. Jablonovszky Lajos ismertette az egéritást, előre kijelentvén, hogy e tárgyban a kormány utasítást adott ki, melyet megküld a hatóságoknak. Az irtás fosz­for és szfrichin-oldattal történik, amely oldatot be kell önteni az egérlyukba. A mérges szert a drogériák hatósági rendeletre adják ki. Minden egyebekben a hatóságok kioktatandók, hogy hogy viszont azok a gazdákat világosítsák fel a további teendőkről, melyeket a nyomtatásban megküldött rendelet magyaráz meg. Felhívta a jelenlevők figyelmét a szigorú ellenőrzés elren­delésére. Az érdeklődő gazdák felvilágosítást s illetve nyomtatványokat az alispáni és a mező­rendőrségi hivataloknál kaphatnak. Főmunkatársak: dr. Kaba Tihamér és dr. Katona Sándor. Veszek bármilyen szatmári Üiitzíli és iparvállalati r és z vény t. Csak oly levelekre válaszolok, melyekben az árak közöltéinek. 45-3 Horváth Béla, Szatmár,

Next

/
Thumbnails
Contents