Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-18 / 42. szám
(2) 42. szám. 1910. Október 18. SZINÉRVARAL J A A vármegye közgyűlése. — 1910. okt. 13. 14 — Csütörtökön tartotta a vármegye őszi közgyűlését Csaba Adorján főispán elnöklete mellett. A gyűlés nem volt oly népes, mint máskor, a terem félig telt meg, nem voltak tisztviselőválasztások s a megye közönsége folyó ügyekért nem szokott megmozdulni, pedig a főtárgysorozaton 344, a póttárgysoron 185, összesen tehát 529 tárgy voft kitűzve. A megye vezető notabilitásai majdnem mind olt voltak. Zsidót azonban egyetlen egyet sem láttunk, igen természetesen, mert nekik nagy ün- nepjük, hosszunapjuk volt. A főispán rövid beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. Az alispáni jelentésnél Szuhányi orsz. képviselő szólalt föl az utak építésére vonatkozólag, hogy azok lassan készülnek, egyes utakat egészen abbanhagynak mig a domahidit építik. Kacsó Károly és még mások is hozzászólónak a dologhoz s végre többen kezdték követelni az itt-ott abbanhagyott utakat, az alispán megnyugtató válasza után az ő jelentését tudomásul vették, melyből kiemeljük a következőket: A fegyelmi ügyekben egyedül egy felfüggesztés történt, tehát megszűnt az a régi állapot, mikor az egész vármegye tele volt fegyelmivel. Besoroztak 987 újoncot, 273-at a honvédség részére. Az anyakönyvi ügyek ellátása teljesen kielégítő. Útlevelet okt. 1-ig 735-öt adtak ki, ezekből kivándorolt 662. Több mint tavaly 162-vel. Könyöradomány-gyüjtésre 273 engedélyt adott az alispán. Vadászati kihágás igen kevés volt. A közegészségügy az év második negyedében igen kedvezőtlen volt, a megbetegedések és a halálozások száma emelkedett. Hevenybélhurut, kanyaró lépett fel szokatlan nagy terjedelemben, gyérebben a vörheny. Kanyaró 448, hökhurut 307. fültőmirigylob 126, vörheny 32 esetben. Trachomás beteg 249 van, legtöbb az erdődi járásban 124. Kórházban ápoltak 665 beteget. Halálozás öt hó alatt 3267, ezekből 7 éven aluli gyermek 1840. Elmebetegség 30, ebmarás 30 eset. 200 iskola mindig zsúfolt. Fertőtlenítés heveny fertőző megbetegedés alkalmából 560 esetben foganatosíttatott. A községi és körorvosi székhelyiyel biró községekben az országos fertőtlenítő tanfolyamon Budapesten szakképzett fertőtlenitők fogják a jövőben a fertőtlenítést eszközölni. A közhelyeken kimért italok gyakran vizsgáltattak, az esetek túlnyomó részében jóknak találtattak s nem kifogásoltattak. A kereskedésekben elárusitott tápanyagok és élelmi cikkek, mint tej, vaj, túró, gyümölcs, Éppen ebben a pillanatban lépett be az ajtón a lóvátett másik vén varázsló. Alaposan elcsodálkozott, hogy Hemzsegit már ágyban találta, holott azelőtt egészen reggelig bújta a vén, rejtelmes könyveket. Es azon is csodálkozott, hogy Nyüzsögi merev tekintettel, olyan különösen néz bele a faggyugyertya lángjába. — Mi bajod és miért nézel olyan különösen? — kérdezte. Valami látomásod van? — Oh barátom, nyöszörögte a beteg vén ember, én meghatok. Valami ősrégi várost látok, amelyik egyre duzzad, nagyobbodik és telve van ismerős emberekkel! A jóbarát figyelmesen nézte Hemzsegi- Nyüzsögi arczát, aztán azt mondta : — Nem város az, amit te látsz, öreg komám, (hanem csak egy csepp viz! És megtörülte a beteg ember szemét. Kitörülte belőle azt a könnycseppet, amin ke- j resztül az olyan furcsa dolgokat látott. Hemzsegi-Nyüzsögi nagyon elszégyelte j magát és még azon az éjszakán meghalt. húsfélék, gombák, lisztnemüek, fűszer átvizsgálása alkalmával megfelelőknek találtattak. Tanulmány tárgyává tétettek más törvény- hatóságok gümőkor elleni küzdelmének módszerei és e célra szolgáló anyagi segélyforrások megnyitási módjai. Minthogy a vármegye betegápolási alappal, melylyel a gümőkórosak elkülönítését célzó kezdeti beruházásokat fedezhetné, nem rendelkezik, — a tisztán társadalmi segélyakció és állami támogatás módszerére alapított előterjesztés, egy szatmárvármcgyei tüdővész ellen védekező egyesület megalakítása céljából jelen közgyűlés tárgysorozatába vétetett fel. Azon vizsgálatok, melyek az ivóviz-szolgál- tatás mai minőségének megállapítására a vármegye valamennyi községében még 1909. év dec. havában megkezdettek, f. évi szeptember hó elején befejezést nyerlek. Az összegyűjtött adatok alapján készítendő tervezetek és szabályrendeletek munkálatai, — melyek az ivóviz-szolgáltatás megjavítását, továbbá az ivóvíz és talajnak fertőzésektől való megóvását célozzák —jelen közgyűlés elé azért nem voltak terjeszthetők, mert a közbejött koleraveszély elleni óvintézkedések végrehajtása és ellenőrzése miatt azon munkálatok befejezhetők nem voltak. A koleraveszély miatt foganatosított hatósági óvintézkedések során tapasztaltatott, hogy a községek belterületén képződött belvizek levezetésénél felmerült nehézségek leküzdésére és hogy a végrehajtott munkálatok a közegészségügy javára minden időkre a jövőben is fenntarthatok legyenek — elkerülhetetlenül szükséges a községek álló belvizeinek levezetéséről szóló szabályrendelet megalkotása. A tárgysorozatba felvétetett. Második helyen elfogadták a vármegye jövő évi előirányzatát 435 ezer korona bevétellel és ugyanannyi kiadással. Ezután a közigazgatási bizottságba beválasztották Madarassy Dezsőt 152, Jánosy Andort 141, Kende Zsigmondot 133, dr. Falussy Árpádot ; 103, Böszörményi Emilt 94 szavazattal. Szalkay | Sándor 92 szavazatot kapott s igy ő megbukott j Böszörményivel szemben. Kende és Falussy uj tagok a bizottságban. A mandátum 1911-től 2 évre szól. A központi választmány tagjai lettek 3 évre: Ujfalussy Lajos, Berger Armin, Jékey László, Madarassy Gyula, Medvey Lajos, Luby Géza, Debreceni István, Berey József, Szuhányi Ferenc, Papolczy Béla, Szentiványi Gyula, Mán Lajos, Boer Endre, dr. Falussy Árpád, dr. Kovács Dezső, Domahidy István, Madarassy Dezső, Szalkay Sándor, Jármy András, Jékey Zsigmond, Kende Zsig- mond, Nagy Béla, Kölcsey Antal, Luby Béla, Böszörményi Emil, Rébay Dezső, Helmeczy József, Makray Mihály, Nonn Gyula, gróf Teleky Sándor, Nemestóti Szabó Antal, dr. Adler Adolf, Kaufmann Jenő, Boros Zoltán. Az állandó választmányba beválasztattak: Dr. Adler Adolf, Csipkés András, Domahidy Pál, Ilosvay Ferenc, Madarassy Gyula, Mangu Béla, Nonn Gyula, dr. Schönpflug Richárd, N. Szabó Antal, N. Szabó Albert, Roóz Samu, Ilosvay Aladár, Kacsó Károly, Schusterits Ferenc, Pap Béla, dr. Péchy László, Kerekes Zsigmond, Stoll Béla, Domahidy István, Révész János, Szintay Kálmán, Szalkay Sándor, Berey József, Böszörményi Zsigmond, Jékey Mór, Jékey László, Jékey Zsigmond, Ujfalussy Lajos, Damokos Andor, Kovács Jenő, Kovács M’klós, Mándy Zoltán, Nagy Béla, Szentiványi Gyula, Szuhányi Ferencz, Tóth Mór, gróf Teleky Sándor, Kende Zsigmond, Boros Zoltán, Szeőke Sándor, Luby Géza, Sántha Kálmán, Papolczy Béla, Madarassy Dezső, dr. Boros Lajos, Luby Béla, Domahidy Viktor, Isaák Elemér, dr. Vass Gyula, Böszörményi Emil, Jármy András, Gáspár Pál, Rébay Dezső, Rácz Elemér, Kaufmann Jenő, dr. Kovács Dezső, Márkis Romulusz, Jármy Béla, dr. Falussy Árpád. Majd a múzeumi bizottság és igazoló választmány megalakítása után megszavaztak 5% pótadót közművelődési, vasúti, kölcsöntörlesztési és nyugdíj célokra. Első nap a főispán nagy ebédet adott, melyre többnyire a központi tisztviselők voltak hivatalosak. A magyarláposi vasútra nagy küzdelem után 200.000 koronát szavaztak meg. Vidéki pénzintézetek központja. Irta: Glücksmann Miksa, a Lugosi Közgazdasági Bank cégvezetője. Gróf Tisza István volt az, aki éles szemmel látta, hogy a vidéken parlagon heverő tőkéket csak úgy lehet a teljes immobilizálástól megóvni és egyúttal a kisbirtokosokon segíteni, hogyha oly közzépponti intézményt teremtünk, mely az immobilizálásnak induló tőkéket, mintegy leszámítolva visszajuttatja a vidéknek ujabbi fel- használás céljából. így alakult meg a Magyar Takarékpénztár Központi Jelzálogbankja, a vidék egyik hatalmas támasza, melynek sok kis provinciális intézet köszönheti létét és virágzását is. A gyakorlatban bevált nyomon tovább haladva alakult meg később egy erkölcsi és egy anyagi középpont is és pedig utóbbi ellentétben a Tisza által alapított pénzintézettel, nem lekötött jelzálogos kölcsönök fel- szabadulását tűzve ki célul, hanem azt, hogy a vidéknek minden más dolgában is legyen egy erős és hathatós érdekképviselete. A Magyar Pénzintézetek Központi Hitelbankja azonban mindeddig nem tudott kifejlődni, mig nem függetlenítette magát az erkölcsi középponttól. De attól a naptól fogva bámulatos gyorsasággal indult a fejlődésnek, melynek tetőpontját még soká nem fogja elérni. A pénzkrizis, mely 1907-ben oly sok vidéki pénzintézetet idegenitett el fővárosunktól, volt a Központi Hitelbank megnagyobbodásának közvetlen előidézője. És mig azelőtt, húzódoztak a belépéstől, ezen forduló után úgyszólván tömegesen keresték fel és sürgették a vezetőséget, hogy elégítse ki kívánalmaikat. Ha visszagondolunk arra az időre, amikor ezen intézetet alig lehetett egy millió koronával létesíteni, mely tökével a főváros kis bankjai közt foglalhatott csak helyet és ha ezt szembeállítjuk azzal, hogy mit végzett a kartelidőben, amikor a kis — már ötmilliós — bank képes volt a hatalmas ringgel szemben számottevő ellenállást kifejteni, akkor nem tehetjük ezt anélkül, hogy kalapot ne emelnénk a vezetőség céltudatos működése előtt. Emlékszünk mi arra az időre, amikor a vidéket be kellett járni és majdnem kérve-kérni az egyes pénzintézeteket arra, hogy a központ kötelékébe lépjenek be. És ma, amikor az öt milliós alaptőkének tiz millióra való felemelése oly rövid idő alatt fényesen sikerült és az intézet indíttatva érzi magát újabb tiz millióval az alaptőkének húsz millió koronára való felemelését elhatározni, csakhogy a sok jelentkezőt befogadhassa, be kell látnunk, hogy nálunk Magyar- országon is végre belátják a szövetkezés célszerű voltát. Ott, ahol öt évvei ezelőtt azzal érveltek, hogy a fővárosi bankok eléggé tudják kielégíteni a vidék szükségletét, ahol a Központi Hitelbank alapítását nem nézték egyébnek, mint a fővárosi pénzintézetek indoktalan, tehát felesleges szaporításának, ott is tisztában vannak már a Magyar Pénzintézetek Központi Hitelbankjának a vidékre nézve közvetlenül missiót teljesítő feladatával és elismerik, hogy a bank fontos érdekek támogatására van hivatva. És ha a Központi Hitelbank eddig, amíg csakis a rendes kerékvágásban működött évről- évre szaporodó klientúrára tekinthetett vissza, mennyivel fog ez növekedni a kötvény kibocsátás gyakorlati fölvétele esetében. Hiszen a vidéken, a Magyar Pénzügy legutóbbi összeállítása szerint 153,379.000 korona szabadulna fel igy és kerülne ismét forgalomba. Egy óriási összeg! Ennek az Choluoky László. Róth Bankház A k r BUDAPEST. Bank-központunk: VI, Váci-körűt 45. Telefon: 92—25 (Interurban) Díjtalanul nyújtunk bárkinak szakszerű felvilágosítást. Válaszbélyeg ■ mindenkor melléklendő. ■ v v FOLYÓSÍTUNK: Törlesztési kölcsönöket földbirtokokra és bérházakra 10—75 éves törlesztésre 3%—37«%—4%—4',°|0-os kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket Il-od és 111-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 5%-al, esetleg 5‘l*°|«-al. Személy- és tárcaváltóhitet iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 2'j,—10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és , életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 95%-áig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett. Tőzsdemegbizásokat a budapesti és külföldi tőzsdékben lelkiismeretesen és pontosan teljesítünk mindenkori eredménynyel; az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos , törlesztéses-, személyi- és váltókölcsönt. — Mindennemű bel- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reálisügyletet a legnagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítjuk le. BV~ Bankházunk képviseletére meghízható egyéneket felveszünk.
