Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-11 / 41. szám
(2) 41. szám. SZINÉRVARALJA 1910. Október 12. a szüret három első napján s bármely szakkérdésben a kir. borászati felügyelő rendelkezésükre fog állani. Jablonszky György, m. kir. szőlészeti és borászati felögyelő. Emlékbeszéd Halász Ferencz miniszteri tanácsos felett. (A Szatmármegyei ált. tanitóegylet 1910. okt. •4-én tartott közgyűlésén elmondotta. Bodnár György kir. tan- felügyelő.) Tisztelt közgyűlés! Az emberi szív örömének van egy neme, melyet tiszta örömnek neveznek. Ennek az örömnek forrás az érdek nélkül való szeretet. Talaja, melytől sarjadzik, a lobogó lelkesedés. A nyomában fakadt érzés felemeli az érdek salakjából a szivet egy ideális világba . .. de ennek a világnak lakója csak az lehet aki mintegy feledni tudja önmagát, hogy egészen másoké . . . eszményekké és elvekké legyen. Ez az érzés az emberi öröm gyémánt kiadása. Nekünk édes mindnyájunknak nagy örömünk van, mikor a mi Tanitóházunk kapui megnyíltak és ott halljuk nyüzsögni, látjuk hullámozni az aranyos ifjúságot, akikből kiépül a jövő! De minket mégis bizonyos érdekszálak földhöz kötöznek, az élet érdekeinek szálaihoz fűznek .. . De ha az éleinek és halainak ura megengedi vala, hogy ... a mi Halász Ferencünk ez órában, legalább e percekben itt lehetne, — itt köztünk, az ő nagy, hatalmas családja egy ágának fellobogott uj tűzhelyén ... itt az ő tanítónak csendes, de annál mélységesebb ünneplő körében .. . nem csilámlaua-e meg szemében egy gyémánt könnycsepp . . . kristály harmata amaz édes érzésnek, boldogító öntudatnak, jövendőbe látó sejtelemnek, — melyet mondom a filozófusok tiszta, — igaz Örömnek szereztek el ? Ám mégis nem szabad igy beszélnem igy gondolkodnom ! Van az emberiség kebelében egy másik szent érzelem. A bit, — mely arra taniija az embert, hogy nem halhat az meg soha, aki milliókért élt. A hit, mely a sirokban nem csak a porladó testet látja, hanem hiszi, hogy azokból a sírokból a nagy lelkek, a megdicsőült szellemek kilépnek, kiszállanak, valahányszor azokkal az eszmékkel, azokkal a titani küzdelmekkel idéztük, melyekért éltek, dolgoztak, harcoltak, áldást hintettek, jövendőt teremtettek. Az a hit ez, mely az elhunytak szellemét össze tudja kötni az élők szellemével, mely a letűnt múltnak szent törekvéseit össze tudta kapcsolni a folyó jelen — és a bekövetkező jövő nagy és hatalmas eredményeivel. E hittel idézem én szerény tanítványa a nagy mesternek ... Halász Ferenc szellemét! E hittel érezzük mi édes mindnyájan, hogy ő neki sokkal taztozunk; a szőke Szamos pártján virágzó magyar város, — a történelmi emlékekben gazvármegye hálás kegyelettel szertel maradandó elismerést és hervadhatlau virágot az ő emlékezetének. * * * Valóban Halász Ferenc sokszorosan a mienk! Szatmár városáé és az egész megyeé isi Alig van szép Magyarországnak talán egyetlen zuga, ahová az ő elméjének melegítő sugara, szivének hazájáért dobogó lüktetése, munkájának eredménye vagy terve el ne ért volna. De Szatmár egészen lényében van nőve. Mint ifjúságba szökni készülő gyermek jő ide a Tiszahátról, a lomba Vérke partjainak városából Beregszászból. Ajkán a tiszta magyar szó csengésével, szivében az elszegényedett, de egykor jobb napokat élő, jótékony családnak beléje oltott érzelmeivel lép be a szatmári kath. tanítóképzőbe. Itt a képzőben ringott az ő egyéniségének bölcseje, a fegyelmezett nyugodt gondolkozás, a melegen érző szív és az acélozott akarat, mely Halászt egész életpályáján kisérik. Elvégezvén fényes eredménnyel a tanítóképzőt, egy megyénkbeli tekintélyes községbe kellett volna mennie . . . Tanítónak. De mi történik ?! Az ifjú tanítót a község nem fogadja el. A gondviselés utjai sokszor kifürkészhet- len s első pillanatra talányokat ad az embernek. De e talányok egyszer vagy talán későbbre világos, érthető tanulsággá vátoznak. így volt ez most is. Halász nevelő lesz megyéjében, hogy rátalálhasson arra a hidra, mely őt átsegíti, átviszi, a legáldásosabb később legfényesebb pályára! Elsőbben tolnok, hat évvel később Beregvármegye kir tanfelügyelője legyen. Tehát szülőmegyéjében! ott, hol őseink a kanyargó Latorca mentén először pihentek meg e hon határai között. Ott, hol az első magyar lehellet szállt a levegőbe, ott, hol a hős Zrínyi Ilonának szelleme él, a nagy Rákóczi dicsőséges fejedelem első ifjúságának bimbója fakad . . . ott hol . .. »mégis annyi az idegen ajkú, hogy több mint a magyar, ott hol a népoktatás hosszú időkön keresztül elhanyagolva, siralmas állapotban nyögött«. Halász tudatában volt nagy felelősségű állásának és hivatásának. Kitartó, szívós küzdelemmel veti magát reá, a népoktatás ügyeire. Tapintattal, de vasakarattal, alkuvást nem ismerő következetességgel viszi keresztül az egész megyét felölelő tervezetét. Hogy azokat a ruthéneket is kik szívvel már a hazáéi, magyar kultúrával, magyar szóval is a hazához fűzze. »Miként a jó hadvezér — irja a »Magyar Tanítóképző« kész haditervvel indult a csatába. Működését alapos tervszerűség jellemzi. Meg vannak a maga éles nézetei, melyet férfias nyíltsággal hirdet és megvalósítása felé tapintattal törekszik. Hivatása és felelőssége teljes tudatában lelkesedik a magasztos célért, mely felé megyéjének tanügyét vezetni akarja. Gondolkodik, tervvel, tanácsol és megró, vagy megdicsér. Gondolatai tiszták, tervei eredetiek, tanácsai jóaka- ratuak. Megrovásaival nem sért, a dicséretet túl nem hajtja. Müvelíségévet és modorával a megye egész társadalmát a népnevelésügy tényezőjéül tudja megnyerni és ilyenekül megtartani. Érintkezéseiben előzékeny, föllépésében alárendeltjeivel és a közigazgatással szemben egyaránt méltósá- gos.« íme Halász Ferencznek a tanfelügyelőnek híven megrajzolt lélektani képe. * He * Beregmegyében tehát az iskola ügye s általában a népoktatás a legszebb virágzásnak indult. Tizenhat évi küzdelmes munka után azonban az ő lelke onnan vágyott. Nem mintha elfáradt volna, hanem vágyott a szélesebb látókör felé. A nemzeti érzéstől áthatott, megizzott lélek a magyarság szivébe, egyéniségébe, a jó magyar nép életébe akart bepillantani. A szervező, a gondolkodó lelkeknek egyik kiváló sajátsága, hogy keresik az összehasonlitást. Az összehasonlítás a leiket, a gondolkodást nagy és megdönthetien ítéletekre vezeti, elemzésre kényszerűi, hogy aztán az összetevésben megállapítsa a valót, a logika kérlelhetetlen igazságait! Halászt Hevesvármegyében találjuk már. Itt helyezkedik ő el a hevesi magyarság szinméze között. Itt nyílnak meg szemei a nemzeti érdekek biztos és határozott meglátására; itt fo- gamzik meg lelkében az a nagy gondolat, irányeszme, mely nemzeti népoktatásunknak ma is sarkpontja és a magyar faj megerősödésének, vezető képességének egyedüli bázisa. Kezdi önmagát bírálni. A nagy gondolkodó fők módjára tapasztalatait beviszi önéletébe és megállapítja, hogy eddigi működésének álláspontja egyoldalú volt. »Változtatni kell — úgymond — a nemzeti kultúrpolitikán. Nem szabad elfogadnunk, hogy ez az ország poliglott ország. Magyarország a magyar nemzeté, azért elsőrendű politikai feladat : előbb saját fajunkat, a magyar nép millióit jó népneveléssel, értelmi és közgazdasági tekintetben minél magasabb színvonalra emelni, mert csak azáltal biztosíthatjuk a magyarságnak szup- remáczióját és csak e törekvéssel párhuzamosan munkálandó a nemzetiségek kultúrája.« Nagy, hatalmas nemzeti gondolat, mely ma már vezérgondolattá vált! Mély, átlátszó, tiszta gondolat, mint a megkristályosodott eszme, mely készen áll a gyakorlati kivitelre. A világ legértelmesebb népe ez a magyar nép, ezt e müveit nemzetek is elismerik. Ez Isten adta értelmet, józan gondolkodást megragadni szálon fogni, ezt a nemes fogékony szivet megmunkálni, ezt a hajló akaratot, mint az acélt a tűzben erőssé, szilárddá tenni, hogy ez a magyar faj itt Európa szivében hivatásának emberül megfeleljen, megtartani a nemzeti sajátságokat, teremteni nemzeti műveltséget valláserkölcsi alapon s úgy helyezkedni el Európa müveit nemzetei sorában, hogy a magyarságot minden emberfia a kultúra versenyfutásában koszoruzottan láthassa, ez volt Halásznak és ez ma édes mindnyájunknak nagy célja. Nem álma, nem délibábja, de valóra vált jogos és öntudatos törekvése. A magyar faj iránt való izzó szeretete, a nemzeti egységben megtalált hatalmas támasztópontja vezette Halászt hevesi működése alatt is. * * * E nehány perc nem alkalmas arra, hogy részletekbe merülve adjam azokat a mozgató erőket, mik Halászt aránylag rövid idő alatt az ország szivébe, a kultuszminisztériumba vezették. Az az ut, melyen ő oda jutott, nem a protekciók kényelmes útja volt. Az az ut tele volt öntve a munka verejtékével, a lobogó lelkesedés legszebb virágaival. Ki volt kövezve acélos akarattal és határtalan munkaszeretettel. Rendkivüli tünemény volt az már akkor, hogy az egyszerű pedagógus minden protekció nélkül ráléphetett arra a lépcsőre, melyen a magasabb régióba juthat. Halász pedig gazdag lélekkel, nagy eszmékkel, megkristályosodott elvekkel, széles látókörrel nyitja ki a kultuszminisztérium ajtóit. És hogy ott neki jogos hely jutott, hogy ő azt a helyzetet, mibe jutott, nemcsak szép hivatalnak, de hivatásnak tekintette, azt minden embernek el kell ismerni, ha mindjárt ellenséges indulat is lappangott leikében. Ö ott a népnevelés kormányzóinak szivében nemzeti missziót teljesített. Kezét ott tartotta a nemzeti népnevelés ügyének ütőerein Olt állott a nemzet kulturális hajójának ormán, kezében biztos evezőt tartott. A legképzettebb, a legbátrabb és a legnyugodtabb; de a legeréiyesebb hajós éleslátásával, gyors és biztos ítéletével, nem alkudozó, habozó elhatározással vezette a csatát, melynek diadalába vetett bittel, örvendetes lélekkel leste, várta a magyar faj értelmi és kulturális izmosodását. A magyar tanítóság volt az ő nagy családja ; miként első és utolsó szerelme a nemzeti népnevelés szent ügye vala, úgy egész lelke, egész lénye mintegy beleömlött a nemzet napszámosainak, a tanítóságnak életébe és munkájába, de sorsába is. Mint a jó hadvezér, úgy ismerte ő katonáit munkásait. Ismerte a küzdő családapák sorsát, baját, gondját.; küzdelmekből jövő verejtékét, a gyermeknevelés nagy nehézségeit; azért dobogott úgy szive a tanitógyermekek nevelőintézeteért, azért volt az ő életének kinyílt szép rózsája minden hir, mely egy-egy tanítói internátusnak szervezése, vagy megnyitásáról szólott. Azért volt tiszta salaktalan az öröme, amikor egy-egy katonájának sorsán lendíthetett. Ezt a jelenséget el kell ismerni mindért tanító embernek. És éini kell ennek a felemelő tudatnak századokon keresztül a magyar tanítóság lelkében, emlékében és szivében. És szállani Róth Bankház a i BUDAPEST. k. r Bank-központunk: VI., Váci-körűt 45. Telefon: 92—25 (Interurban). Díjtalanul nyújtunk bárkinak szakszerű felvilágosítást. Válaszbélyeg ■ mindenkor melléklendő. n ír ír ír FOLYÓSÍTUNK: Törlesztési kölcsönöket földbirtokokra és bérházakra 10—75 éves törlesztésre 3%—4%—‘U'j'Vos ]jamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket Il-od és 111-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 5%-al, esetleg 5‘|i0|0-al. Személy- és tárcaváltóhitet iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 2'|,—10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és , életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 9^%-áig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett. Tőzsdemegbizásokat a budapesti és külföldi tőzsdékben lelkiismeretesen és pontosan teljesítünk mindenkori eredménynyel; az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos , törlesztéses-, személyi- és váltókölcsönt. — Mindennemű bel- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reálisügyletet a legnagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítjuk le. bw Bankházunk képviseletére megbízható egyéneket felveszünk, -jag
