Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-09-27 / 39. szám
(2) 39. szám. SZÍN ÉRVAR AL JA 1910. Szeptember 27. ségéről van szó. Midőn elemzem a betegség tüneteit és következményeinek diagnózisát megállapítom, tudom, hogy ellentétbe jutok az ember egész tömegével; a szokásoknak, hiúságoknak, érdekeknek és a műveltség ellenségének fognak tartani. Minthogy emellett még valószínű, hogy e sorok olvasása egyetlen apát sem fog eltántorítani attól, hogy fiát zseninek nyilatkoztassa, tán jobb is volna letenni erről az elmefuttatásról; mindazonáltal megkísérlem megmondani az igazat, úgy amint azt mindenki megerősíti, aki az oktatással gyakorlatilag foglalkozik, Az ország összes középiskoláiba az utóbbi években a tódulás oly rendkívüli nagy, hogy ha csak minden ötödik, vagy csak tizedik uj diáknak is képessége volna a tanulásra, úgy számithatnók, hogy rövidesen Magyarországon a tehetségek egyszerre egész zászlóaljakban rajzanak föl. Megmondom mindjárt az elején, hogy a halhatatlanság apró kandidátusainál különbséget teszek a jómódúak fiai és a szegény emberek fiai között. Mert ami az előbbieknél csak hiúság és fonákság, az utóbbiakra nézve egy jobb sorsra érdemes élet hajótörését jelentheti. Meg kell gondolni minden egyes esetben, hogy a lateiner pályára lépéshez két dolog szükséges, mely egymást kölcsönösen kiegészítse : tehetség és vagyon. Minél csekélyebb a vagyon, annál nagyobbnak kell lenni a tehetségnek és viszont. A jómódú ember fiának egy-két év múlva, ha megunta a szülők részéről oly nagy előszeretettel hangoztatott (iskola) »iskolainqui- sitiót« — nem nehéz uj pályát kezdenie és azon boldogulnia. Ez ugyan nem mindig van igy, egyes esetekben hallunk egy hirtelen dör- dülést, olvasunk egy három soros újdonságot — s egy ifjú elköltözött. Ez azonban kivétel. A szegény ember fia! ? Egész regény, melyről beszélni sem lehet, hogy érzékeny kebleket mélyen ne érintenénk! A szegény ember fia, ki magát a tudománynak szenteli, az a hős; szellemes, becsvágyó, aki szenved és győzedelmeskedik, mig felkeresi a siker s a koldust királylyá varázsolja; — ezzel a mese tökéletes. A valóság azonban egy concáv tükör, melyben a fantázia idealizált képei torzalakok. A szegény ember fia feljön az iskolába. Tehetsége van vagy nincs. Ha nincs tehetsége, mi lesz belőle ? Néhány év múlva elhagyja az iskolát s előttünk van egy ember, ki siralmas hajótörést szenvedett, mielőtt a sik tengerre kievezett. A tehetségesnek, a becsvágyónak más az élete. Az első időben, mikor még semmi néven nevezendő isteni vagy emberi tudományt nem ismer, a nélkülözés a kísérője; későbbi években, mikor mfiden órának értéke van rá nézve, java idejét, ha a szerencse kedvez neki, leckeadással tölti el. Keserű falat 1 S eljő a büszke örömnek a napja, az a nap ez, amely az egyetem dísztermében tudorrá avatják. Ezen a napon Caesarnak érzi magát. Szegény Caesar! Pedig mikor kilépett az aulából aláírta azt a kötelezvényt, hogy 14 évig minden kereset nélkül — tizennégy év múlva — »kezdő« lesz. Mit jelent a »kezdő« 1 semmi egyebet, mint esetleges tiszteletdijat, melyből napjára 2—3 korona jár, vagy semmi! Szegény Caesar, mint foszlanak szét ekkor ideális filantrópiái ábrándjaid, mint sülyed alá s semmiségbe tudományos becsvágyad, küz- desz a mindennapi megélhetés titánjával, s ez még nem a legsajnálatraméltóbb eset. Vannak Caesarok, kik tehetséggel és munkakedvvel indulnak útra, jó bizonyítvánnyal, jó étvágygyal, akik mindjárt első küzdelemben sem többet, sem kevesebbet nem vesztettek, mint épen a becsületet. Minek folytatni ezt a képet, egyetlen tekintet, mely látni akarja az élet valóságát, megfejtheti az egész problémáját. Aki csak biztos megélhetésre számit, az nem gondoskodhatik rosszabbul fia megél- hatéséről, mint amikor belekényszeríti a clas- sicismus labirintjába, fölteheti a beiratási dijakat az osztálysorsjáték valamely sorsjegyére, — épen olyan bizonyos az is. Ha feltesszük, hogy egy nem jó módú család tanuló fiáért csak 400 koronát áldoz évenként, ez körülbelül tizennégy év alatt 3000-6000 horona tőkét tesz ki és ezzel a pénzzel egy mesterember vagy egy szerényebb kereskedő jövőt alapíthat magának. A diplomás szegény ember, akinek nincs szerencséje, pláne még tehetsége sincs, a kezdetnek s mikor ér a bóldogulás középpontjáig — tán soha! Szomorú, de való igazság és nem is lehet másképen olyan szegény országban, mint a mienk. Az úgynevezett diplomás emberek (kivéve egynéhány szakot) javarészt a középosztályból élnek. Ahol gazdag középosztály van, mint Franciaországban vagy Belgiumban, ott gazdagok, jómódúak az orvosok, ügyvédek, mérnökök és szószerint vett magánhivatalnokok. Magyar középosztály még alig van alakulóban s nem képes kellőleg eltartani a tanult diplomások ezek horribilis számát. Az állam még kevésbbé! Ha pedig minden évben mind nagyobb számmal fordulnak az ifjaink ama körök felé, melyek nem termelők, természetes, ez a viszony évről-évre rosszabbodni fog. Szóval nem ezen az utón áll helyre a harmónia egy nép életében, mely még nem találta meg végleges útjait. Mi, akikre az ifjúság neveltetése rá bízva, mindenkori kötelességeinknek tartjuk megmagyarázni, hogy mily vétket vesznek magukra, ha gyermekeiket könnyelműen belekényszerítik a nélkülözések és csalódások világába, amelyben legkevésbé éri a sikernek egy-egy sugara — akkor amikor a praktikus termelő pályán a boldogulás egész fénykévéje érhetné s ne legyen kénytelen lelke teljes keserűségében a sorban előtte állók tömegére Saint Simon ama keserű ki- fakadásával rátörni »Ote-toi de Iá que je m’ymette!« •Eredj onnan, hadd jutok én oda!« Julius Oaesar. HÍREK. Kinevezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter kinevezte Nagybányán a felsőbányai- utcai iskolához Hajdú Sándort tanítóvá, Szaucsek Dániel kapnikbányai igazgató-tanitót Nagybányára helyezte át, illetőleg a veresvizi isko/ához rendes tanítóvá nevezte ki. — Csaba Adorján főispán a misztbányai állami elemi iskolai gondnokság elnökévé Kende Dániel kir. erdőmestert nevezte ki. — A kereskedelemi miniszter Tapsay Arankát kinevezte Tartolczra postamerré. Állását október elsején foglalja el az uj postamester. Sok szerencsét kívánunk! Uj ezredparancsnok. Őfelsége a király Foglár József szatmári 12. honvédgyalogezredbeli ezredest a brassói 24. honvédgyalogezred parancsnokává nevezte ki. Esküvő. Dr. Papolczy Béla e hó 20-án esküdött örök hűséget Kováts Ilonkának, Kováts Gyula apai nagybirtokos leányának. Az uj párhoz üdvözletünket küldjük. Egészségügyi bizottság. A f. hó 21-én tartott képviselőtestületi rendkivüii közgyűlésen megalakították az egészségügyi bizottságot, mely egyúttal járvány bizottság is. A járványbizottság tagjai hivatalból a tiszti orvosok, az áll. el. iskola igazgatója, a református és gör. kath. tanító, a ref., róm. kath. és gör. kath. lelkész. A képviselőtestület részéről kiküldetett Kepes Sándor, Vasserblatt Bence és Sólyom Zsigmond. A bizottság elnökévé a képviselőtestület Kepes Sándort választotta meg. A fősorozás Szinérváralján. Ezen járásra vonatkozólag szeptember 14., 15. és 16. napjain tartatott meg a fősorozás, a szokott helyen, a Korona vendéglőben — mondhatni teljes csendben ; mert az avasi községeket, most először, már nem itt — hanem az avasi járás székhelyén, Avasfelsőfaluban sorozták s igy az eddigi szokásos duhajkodó lármák és közrend háboritások elmaradtak — nem lévén itt a »jő avasiak.« Az állitáskötelesek összes száma 822, kik közül távol maradt mintegy 160. Nagyon rossz sorozás volt, sok állitáskötelesnek okozott nem remélt keserűséget, mert bizony még a Il-ik korosztályból is volt, hörgött és a kezei görcsösen kulcsolódtak alsó teste köré, amely merő seb volt. — Oh, orvos ur, dadogta az erdész, aki reggel elkísérte őt vadászutjára; milyen borzalmas szerencsétlenség! A báró ur szalonkát lőtt és amikor meglátta, hogy a madár a nádasba bukott, fegyverét kezében tarva, odafutott! Nem tudom, hogyan történt, de csakhamar lövés dördült el és amikor odafutottam én is, a földön fekve találtam a báró urat, arccal az iszapba fordulva, ideczipeltem nagy nehezen . . . Megparancsoltam, hogy szobájába vigyék a sebesültet és vetköztessék le. Csakhamar vissza nyertem hidegvéremet és úgy találtam, hogy a súlyos, nagy seb daczára, amely a job csípőjétől a felső lábszárig húzódott, nem egésszen reménytelen a sebesült állapota, noha egész alsó testét szétmarczangolták a serétszemek. Rögtöni beavatkozást csak a nagy seb igényelt, amelyből dűlt a vér. ügy látszott, hogy egy ütőér sebesült meg. Ujjamat szorítottam rá a sebhelyére és hangosan kiáltottam: — Gyorsan a műszereimet az olvasóteremben vannak . . . Az inas elfutott, közben kijentette: — Milyen nagy szerencse, hogy itt van a doktor ur! Felemeltem a fejemet és megláttam Hor- tensét. Ott állott a fakó arccal az ajtóküszöbön. Remegett mint a nyárfalevél. Érthetetlen félelem fogott el hirtelenül. Kiáltani szerettem volna : Ne jöjjön ide—-menjen el innen! De hallgattam. Nagyon lassan közeledett felém, rám szegezve kérlelő pillantását. És én, folyton a sebhelyre szorítom ujjamat, bámultan meredtem reá, mint ahogy a halálraítélt azt a fegyvert nézi, amely arra hivatott, hogy a következő pillanatban átfúrja a szivét. Végre dadogva mondtam: — Távozzék innen! — Nem megyek! mondta és szorosan mellém lépett. Minden gondolatomra árny nehezedett. Az asszony pillantásában ott volt a bizalmas kére- relem, nem távozott el tőlem és azt látszott kifejezni ; — Most tiéd lehetnék, megszabadíthatsz mindkettőnket, mindig csak a tied leszek ... ha akarod!... — Távozzék innen ! dadogtam. De a szemei folyton beszéltek: — Gyáva! Szívtelen! Hát ez a szerelmed? — Mire vársz még? A véletlen jött segítségünkre ! Az ujjaim akaratlanul meglazultak és a véredény megremegett alattuk. Kábultan emeltem le a szememet és az az érzés támadt, mintha kezem alatt Őrült gyorsan zúgna valami, olyan volt az, mint a saját véremnek dobbanása. Megéreztem, hogy Hortense szorosan mellém áll, fölém hajol; lehellete érintette a hajamat és- a szobában nem volt más, csak nagy és mélységes csönd ... Róth Bankház i BUDAPEST. > Bank-központunk: VI., Váci-körut 45. Bankpalota. Telefon: 92—25 (Interurban). Díjtalanul nyújtunk bárkinak szakszerű felvilágosítást. Válaszbélyeg ■ mindenkor melléklendő. ■ if ír 4' »“io-os kamatra készpénzben. »ír FOLYÓSÍTUNK: Törlesztési kölcsönöket földbirtokokra és bérházakra 10—75 éves törlesztésre 30/0—3‘/a°/0—i°/0 Jelzálog kölcsönöket Il-od és Ill-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 5%-aI, esetleg 51|,“|0-al. Személy- és tárcaváltóliitet iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 2'|j—10 évi időtartamra, Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és , életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. krtékpapirokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 958/o-áig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett. Tőzsdemegbizásokat a budapesti és külföldi tőzsdékben lelkiismeretesen és pontosan teljesítünk mindenkori eredménynyel; az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos , törlesztéses-, személyi- és váltókölcsönt. — Mindennemű bel- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reálisügyletet a legnagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítjuk le. Bankházunk képviseletére megbízható egyéneket felveszünk. ^
