Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1910-08-23 / 34. szám

(2) 34. szám. __________________________________SZÍNÉ R VA R A L J A______ 1910. Augusztus 23. jog a a figyelésre, amíg külső területen mozog, amig a társadalmi törvények azt minden kulturemberre nézve kötelezővé teszik. Ezentúl az intelligens lélek fordul és önmagától cselekszi azt, nemcsak azért, hogy mások meg ne tudják eset­leges figyeléseit. A lelki kiválóság sok mindenre kö­telez. önmagunkért. Szükség van arra ethikai és szocziális szempontból is, hogy magunkban feltétlenül tiszteletreméltó hajlamokat neveljünk. Elrémitő, megdöbbentő dolog, ami­kor úgynevezett úriemberek pletykál­nak. Ezt a czimet: úri ember, hivatalo­san el kellene törülni. Sok-sok idő múlva az emberek tudatában csak úri lelkek élnének. Talán e két előbbi fogalom összecseréléséböl ered a társadalmi élet ezer baja, félreértése. Úri ember gyak­ran tesz olyant, amitől a lélek utálattal, megvetéssel fordul el. A lélekevők, a múlt héten is meg­ejtettek két fiatal életet. Halálba űzték. A kis faluk, kis városok, zöld salugá- terjei mögött riadtan remeg hitvány lelke az emberevő úri nagyságainak, va­salt nadrágos gavallérjainak. Ők nem láttak semmit! Ők csak azt mondották, amit már mindenki tud. A lélekevő nyo­morultaknak mindig ez a mentségük. Istenem! Milyen kevesen érzik azt, hogy mire kötelez a lélek, az intelligen- czia! Aki érzi, dobjon egy virágszálat a két ismeretlen halott sírjára. István király. Szinérváralja, 1910. aug. 20. (F.) A legelső, az országot a keresztséggel megismertető, a szent, az apostol magyar király halálánák évfordulóját ünnepeljük ismét. Szerte az országban búgnak a harangok s tömjénnel, mirhával áldoznak halhatatlan emlékének. ö volt az, aki a pogány magyarokat, a kalandozó, vándorló nomád keleti népet, a nyugo­dalmas, helyhez kötött s kultúrára alkalmas nemzetté avatta. Mert ő vezette a magyarokat a kereszténység biztos, nyugodalmas várába, bizto- sitván igy népének az örök életet, a hatalmat, az uralmat a négy folyó és hármas bérc honában. A pogány valláson lévő magyarok eleddig kalandokban, apró-cseprő, de erejöket fogyasztó csatározásokban lelték örömüket. A biztos el­múlásnak, az időknek előtte való kipusztulás sivár jövendőjének tekintve elejébe. Mert hiába­való volt a múló dicsőség, a pillanatnyi sikerrel számos jelvénye és zsákmánya, a vég a longo- bárdok, a kelták, a hunnok szomorú sorsa lett volna s a félelmetes magyar faj is épugy eltűnt j volna a világ színpadáról, mint eltűntek mindazon ; hatalmas nemzetek, melyek pillanatnyi sikerekért kalandos vágyuk kielégítéséért feláldozzák egész jövendőjüket s csakis a történelem lapjain talál­hatók meg fényes nyomaik, melyekkel a késő világoknak adták tudtára létezésüket s egyben elmúlásukat is. Nemzeti ünneppé, igazi, átérzett s nem elő­irt nemzeti ünneppé avatta a magyar nemzet Szent István napját. E napon felzarándokolnak az ország fővárosába, hogy megtekinthessék azt az ezer esztendős szent jobbot, melyet ünnepélyes körmenetben mutatnak meg a késő utódoknak, hogy lássák azt az erős, az idők folyamán meg­fektetett, de azért aranysugárzásu szent kezet, mely olyan törvényeket s olyan intézkedéseket tett, melyek az ország mind a mai napig való fenmaradását s remélhetőleg örök időkre való hatalmas fejlődését mozdították elő. Harangok zúgása, ájtatos zsolozsmák zen­gése, a tömjénnek hatalmas sugarakban való ég­felé emelkedése jellemzi ez évfordulót, melynél szebb, melynél magasztosabb s jobban átérzett ünnepnapja nincs is a magyarnak. Minden nemzetnek megvan a maga ünnep­napja, melyben valamelyes olyan napot tisztel meg, amely nemzeti történetének nevezetes, sarkalatos fordulópontját alkotja, de egy nemzet sem mutathat vissza ily régi, ily fényes s jöven­dőjének kialakulására annyira fontos ünnepnapra, mint aminő nálunk Szent István királyunkra emlékeztető évforduló. Az évfordulók más nemzeteknél vérszagra emlékeztetnek. Valamely szabadság kiküzdés, a nagy győzelem megülése a nemzeti ünnepnap múltjának gyökere. Nálunk épen a szelídség, a magábatérés, a fehér kereszténység elfogadása, a véres pogányság után, a letelepülés, a kósza vándorlások, kóborlások után, a bizonytalanság­nak a helyhezkötöttséggel való felcserélése ünne­peltetik a magasztos emléknappal. Kongjatok harangok, magyarok ünnepeljetek ! A templomok hajójából szálljon magarra a tömjén füstje s az áhitás zsolozsmák hangja kelljen ver­senyre a hivők imájával, hogy mentői szebb, mentői magasztosabb legyen az a nemzeti ünnep­nap, melylyel a legelső magyar királynak, a leg­első magyar téritő apostolnak emlékezetét tisz­,eIJük- Lélek. HÍREK. Kitüntetések. Őfelsége 80-ik születése napja alkalmából a közjótékonyság és emberszeretet te­rén szerzett érdemek elismeréséül vármegyénk­ben özv. Serly Gusztávné nagykárolyi és Németh Jenőné ököritói lakos úrnőket a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. Ugyanezen kitüntetés érte dr. Székely Farkas itteni kir. járásbirónak édesanyját: Székely Károlyné szül. Farkas Jo­lánt a tokaji lakos úrnőt is. Ez utóbbi kitüntetés­nek annyival is inkább örvendünk, mert dr. Szé­kely Farkasban egyik illusztris munkatársunkat tiszteljük. A nemes úrnőhöz őszinte gratulációnkat küldjük. A törvényszék elnöke szabadságon. Dr. Róth Ferenc kir. törvényszéki elnök aug. 8-án kezdte meg hat hétre terjedő szabadságát. Távolléte alatt az elnöki teendőket dr. Papolczy Gyula kir. itóiő- táblabiró végzi. Óvodai hírek. Az óvódai záróünnepélyek az I. számú áll. óvodában f. hó 24-én d. e. 9, a II. számú áll. óvodában (uj) f. hó 23-án, ugyancsak d. e. 9 órakor lesz megtartva, mely ünnepélyekre az érdeklődőket ez utón hívja meg az igazgatóság. Urvacsoraosztás. Az ujkenyéri urvacsora- osztás a szinérváraljai ref. templomban aug. hó 28-án lesz. Ö Felsége születésnapját a nagy naphoz méltóan ünnepelte meg községünk közönsége. A középületeken és számos magánházon nemzeti lobogó lengett, a templomokban pedig hálaadó isteni tiszteletek voltak, melyeken a hivatalok testületileg vettek részt és a polgárság is nagy számmal képviselve volt. Meghívó. A szinérvaraljai gör. kath. templom építése javára 1910. augusztus hó 28-án, a »Ko­rona-szálló« nagytermében táncvigalmat rendez­nek. Belépti-dij személyenkint 2 korona, családjegy (3 személy) 5 korona. Kezdete este 7 órakor. Fegyelmi vizsgálat. A vármegye közigaz­gatási bizottsága Blága János középhomoródi es Lengyel György jóházai el. iskolai tanítók ellen fegyelmi vizsgálatot indított a magyar nyelv hanyag tanítása miatt és az illetékes fő­Ez elhatározás után tanácsot kért rokonai­tól és barátaitól, mint az ember mindig dicse­kedni szokta, mikor valamit eltökélt. — Port kell indítani, mondá apósa. A vád­lottak padjára kell hurcolni a gazokat, hadd ta­nulják meg végre, hogy a magánélet szent és nem szabad hozzá nyúlni. Nekem nem az a véle­ményem, viszonzá Róbert. Mert ha csakugyan elkövettem volna, amivel vádolnak, a dolgot a nyilvánosság elé vinni kötelesség lenne. A kor­mány tisztessége megköveteli, hogy jóhirü embe­rek szolgálják, mikor közpályán levő emberről van szó, a sajtó hasznos, mert óvatosságra inti azokat, akik hajlandók lennének érdekeiket reá bízni. A kocsisok is rákiáltanak a gyalogosokra, hogy ne gázolódjanak el. Mért nem kiálthatná­nak hát az újságok is a részvényesekre, hogy ne hagyják magukat megcsalni. De én liberális em­ber létemre ellensége vagyok minden sajtópernek. — Helyes, mondá egy barátja. Akkor hát hivasd ki a cikkely szerzőjét. Nem tudom ki és nem is akarom tudni. Még ha nem is ő koholta ki a rágalmat, aligha lehet valami becsületes ember, mert kapott rajta és terjesztette: meg hátha gyáva, aki nem verekszik, az alatt az ürügy alatt, hogy inkább igazoljam magamat semmint segédeket küldözzek. Vagy tegyük föl, hogy megvágtam. Erre mindjárt azt mondanák, hogy a kard nem argumentum. Ej, megelégszem a képviselőház határozatával, a többit pedig a jövendőre bízom. — A patvarba is! Gondolta magában az após, csak nem ludas a vöm. Pedig eleget szi­matoltam körülötte. — Róbertból kitűnő törvényhozó lesz, mondá este a jóbarát, szereti a békés megoldásokat. Róbert pedig örült, hogy eldöntötte a dolgot. Pompás étvágygyal ebédelt, elkísérte a feleségét az operába, későn feküdt le és azt tapasztalta, hogy a rágalom nem zavarja az ember álmát. Legalább azt hitte. Egy hónap múlva azon­ban már látta, hogy csalódott. A kis újságok megint ki kezdtek. Nem mehetett se a képvise­lőházba, se a klubba, nem ihatott meg egy csésze teát, hogy ne akadjon a kezébe egy-egy ilyen lap. Néha ismerősei is figyelmeztették : önt ugyan erősen szapulják. Róbert mosolyogva vont vallat, majd ideges kezdett lenni. Hát nem mondtak neki többé semmit. De most már ő gondolta el magában az újságok láttára: ezek az emberek mind olvasták ezt, de nem szólnak, mert félnek, hogy megsértődöm. Anyósa derék asszony volt, de fecsegő és tapintatlan. — Istenem, mondotta minduntalan, milyen kellemetlen história ez 1 A hova csak megyek, mindenütt hangosan sajnálkoznak rajtam. Bizony lelkem, jó lenne, ha egyszersmindenkorra véget vetne a gyalázatosságoknak, ha egyébért nem, hát a felesége miatt. Róbert felállt, kétszer-háromszor végig sé­tált a szalonon, vagy az ebédlőn, aztán ismét leült, hogy hallgassa anyósát, ki a legnagyobb érdeklődés hangján folytatta: — És ez mind e miatt a gazember miatt van, akivel ön barátko­zott. Lám, ez a klubbjárás vége. Gyülevész nép van ott. Remélem, ez üdvösséges tanulsággal fog önnek szolgálni s jövőre óvatosabban válassza meg barátait. Az az ember nem volt nekem barátom. Persze hogy nem volt az: de ön mégis barátjával bánt vele s a látszat csal. Róbert fogta a kalapját és ment. Lassanként észre vette, hogy az a kezdetben képtelennek látszó rágalom gyö­keret ver. A legtöbb ember már nem is tudta, hogy micsoda aífaireről van szó és micsoda pisz­kos dologban vett részt a képviselő. De az impressió megmaradt: hogy piszkos dologba volt keverve és nyerekedett mások kárából. Most már nem is célozgattak többé az apró újságokra: nem tettek Róbertnek szemrehányásokat: ép úgy Róth Bankház i BUDAPEST. > Bank-központunk: VI., Váci-körut 45. Bankpalota. Telefon : 92—25 (Interurban) Díjtalanul nyújtunk bárkinak szak­szerű felvilágosítást. Válaszbélyeg ■ mindenkor melléklendő. ■ »,r FOLYÓSÍTUNK: »,r Törlesztési kölcsönöket földbirtokokra és bérházakra 10—75 éves törlesztésre 3%—A'/«%—í%—í'Vjj-os kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket Il-od és 111-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 6%-al, esetleg ö1|*°j0-al. Személy- és tárcaváltóhitet iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 2‘|a—10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 95%-áig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett. Tőzsdemegbizásokat a budapesti és külföldi tőzsdékben lelkiismeretesen és pontosan telje­sítünk mindenkori eredménynyel; az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos , törlesztéses-, személyi- és váltókölcsönt. — Mindennemű bel- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reálisügyletet a leg­nagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítjuk le. Bankházunk képvi­seletére megbízható egyéneket felveszünk,

Next

/
Thumbnails
Contents