Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-19 / 29. szám

(2) 29. szám. 1910. Julius 19. sülét. Ez az egyesület a magyar nyelvet tanít­tatja és terjeszti akkor, mikor a magyar törvény- hozásban már a horvát nyelv is el-elhangzik s nem is olyan régen eléggé gyakran hallatszott. Szlavóniában sok magyar él. Oda is folyik, terjed a magyar kivándorlás naponta. Amint a Szlavóniában élő magyarságról Írja évi jelen­tésében a Julián-Egyesület: »A török időkben a régi várak oltalma alá menekült s a nagy alföldi gócpontokba összesereglett magyarság lassankint ismét elárasztotta a Duna és Tisza völgyét. Miután fajunk népesedésileg visszahó­dította a Dunántúlt, a Duna—Tisza közének jelentékeny részét és a Tiszának egész völgyét, a magyarság átcsapott a Maroson és a Dráván s kezdi újból elönteni az u. n. Bánságot és Szlavóniát. A szlavóniai magyarság tehát nem véletlen szülte népesedési jelenség, hanem egy kétszázéves nagy organikus processzus egyik legutolsó eredménye. Ennek a népesedési fel­fogásnak helyességét mi sem igazolja jobban, mint az a tény, hogy a Dráva—Száva közti magyarság nem nyúlik tovább, mint ameddig a török hódítás terjedt. És ez a folyamat még ma is tart.« Természetes, hogy az ott élő magyarság­nak a helyzete éppen a magyarsága megőrzé­sének szempontjából igen nehéz. A mestersé­ges beolvasztási kísérletek állandóan tartanak. A magyarságnak megfélemlítésére mindent el­követnek s elnyomását a kitalálás különböző módján igyekszenek erősebbé tenni. Aki a mi intelligens embereink közül olyan időben, mikor a polilikában a Horvátországban folyó dolgok tárgyaltattak s ami esetleg a horvát testvéreknek fájt, ott lehetett Szlavóniában, tapasztalta, hogy a horvát nemzeti önérzet felharangozása meny­nyire veszedelmes az ott köztük élő magyarok­nak még az életük biztonságára is. Olyankor köztük élni igazán életveszedelem. A beol­vasztásra az erőszaktól sem tartózkodnak a hor- vátok. Ezt a bajt felismerve s a magyarok be­vándorlását látva, több mint harminc éve alakult meg a Julián-Egyesület azzal a céllal, hogy a Szlavóniában élő, oda beözönlő s nehéz viszonyo­kat átküzdő magyaroknak magyarságát asarjak- ban, a gyermekekben megvédje, hogy értelmi s gazdasági erejét gyarapítva, »versenyképes­ségét növelje* a magyaroknak. Erre a célra az egyesület első sorban iskolákat állít. Harminc éve múlt, hogy az egyesület első iskolája meg­nyílt s azóta 82 iskolája hinti a magyar nemzeti érzület magvát s igyekszik megtanitni magyar szóra, az ékes magyar nyelvre olyan magyar szülők gyermekét is nem egyszer, akik, fájdalom, anyanyelvűket sem beszélik immár. Arról, hogy az iskolák milyen vonzó hatással vannak a magyar népre, igy ir a jelentés: »A szlavóniai magyarság a falvakban el­szórtan lakik, az iskola székhelyén néha egy tanteremre való tanuló sincs és tantermeink SZINÉRVARALJ A mégis zsúfoltak. Télviz idején, kora reggel a Julián-iskola közelében északról, délről, kelet­ről és nyugatról, a szomszédos falvakból min­denfelől hosszú fekete vonal tűnik fel a látha­táron, mely élesen elválik a fehér hómezőtől. Amint a jelenség közeledik, ésszrevesszük, hogy az a vonal nem összefüggő egész, hanem parányi pontok alkotják. Még közelebb jön s akkor már világosan látszik, hogy kis, élő lényekből áll. A gyermekek ugyancsak törtetnek előre, orrocskáikra pirt csal ki a zimankós téli szél, a kis csizmák majdnem elmerülnek a mély hóban De azért a menet, eléri a falu végét s eltűnik a házak közt. És ez a látvány meg­ismétlődik délután, megismétlődik minden nap. Alig érkezik haza a gyermek ázottan, fárad­tan, intőt kézbesítenek az apának, súlyos pénz­bírságot kell fizetnie, mivel nem adta fiát a helybeli horvát iskolába. Néha egy zsák búza ára megy rá a birságra, de azért megfizeti. Az anya féltő gondja sem tartja vissza a gyerme­ket a fagyos úttól. Maga küldi: *A magyar­ságért. « Kétszázezer magyar ember szorong csak e képből is kiérezhető elnyomás között Szla­vóniában. Ezeknek a nemzeti megerősítéséért, oltalmazásáért dolgozik a Julián-Egyesület. A 82 iskoláján kívül, melyben 5371 ma­gyar gyermek nyer magyar nyelven oktatást, a felnőttek részére analfabéta tanfolyamokat rendez, könyvtárakat létesít. Jelenleg 91 gaz­dasági népkönyvtára, 32 vándorkönyvtára, 25 ifjúsági könyvtára, összesen 100 helyen 148 könyvtára van. Naptárakat oszt szét. Az 1910. évre 23000 példányban küldötte szét E naptárakban a szlavóniai magyarságot érdeklő jogi, gazdasági, nemzeti tanácsokat ad. Oda hat, hogy az ott élő magyarok, legeltetési jogot szerezhessenek, hogy a horvát uzsorával szemben hitelt a magyar hitelszövetkezeteknél kapjon az a ma­gyar nép. Ebből a célból 65 hitelszövetkezetet létesített. A szlavóniai magyar fiukat mint iparos­tanulókat a Dunán túl telepíti kiváló iparosok­hoz, hogy ezzel is szolgálja azt a nemzetmen­tést, amelyet elősegíteni mindnyájunk köteles­sége. Még csak annyit, hogy a Julián-egyesület székhelye Budapesten van. Székely Árpád. HÍREK. A főispán költözik. Csaba Adorján főispán e hó 22-én köttözik el Szatmárrói és foglalja el a vármegye házánál a f'őispáni lakást. Áthelyezett albiró. Az igazságügyminiszter dr. Barabásy István betétszerkesztő albirót Nagy­bányáról a téti kir. járásbírósághoz helyezte át. Képviselőnk üdülése. Dr. Földes Béla, orsz. képviselő családjával együtt huzamosabb tartamú üdülés céljából Svájczba utazott. Uj papnövendék. A szatmári püspök Szakács Gyula, VII. gimn. osztályt végzett tanulót, özv. Szakács Gyuláné, szinérváraljai lakos fiát, a szat­mári r. kath. papnevelő intézetbe felvette. Pályázat jegyzői állásokra. Szatmármegyé- ben a szakállasdombói körjegyzőségben körjegy­zői és egy újonnan rendszeresített segédjegyzői állásra pályázat van hirdetve. Pályázatok mind a két állásra Damokos Ferencz nagybányai fő­szolgabíróhoz Julius 22-ig adhatók be. A nagybányai ref. egyházmegyei tanítóegye­sület t. tagjait és tanitásügyi barátait tisztelettel meghívom az egyesület f. évi rendes közgyűlé­sére, mely Szatmárnémetiben a ref. egyház ta­nácstermében (főgimnázium épülete I. emelet.) 1910. évi augusztus hó 9-én délelőtt Va10 órakor fog megtartatni. Tárgysorozat: 1. Elnöki meg­nyitó. 2. Az elnök jelentései. 3 Emlékbeszéd Maák Lajos felett. Tartja Hajdú Ambrus. 4. A lanterv javaslat. Előadó huszár Benedek. 5 A gyámegylet ügye. Előadó Nagy Géza. 6. A pénz­táros számadása. 7. Fő- és aljegyzőválasztás. 8. Az énekvezérek egyesületének kérelme. 9. A jövő évi közgyűlés helyének meghatározása. 10. Indít­ványok. (A gyűlés megkezdése előtt az elnökhöz írásban benyújtandók.) Szinérváralja, 1910. évi julius hó 17-én. Fábián István, egyesületi elnök. Országosvásár lesz Szinérváralján f. hó 25 és 26 án. 25-én állalvásár, 26-án kirakó vásár. Gyászhir. Bunkó Vince az országos nevű prímás, de kizárólag a mi művészünk, hosszas szenvedés után vasárnap reggel elhalálozott. Be­járta Európát, játszott több Ízben a fővárosban, de mindannyiszor visszavágyott mi közénk, s több mint 40 éven át Szatmár-Németi városának és Szatmármegyének közönségét gyönyörködtette művészi játékával. Temetése, melyen óriási közön­ség vett részt, ma egy hete, kedden délután volt. Szatmárvármegye adója. Szatmárvárinegyé- ben az elmúlt hóban egyenesadóban befolyt 50826 korona, vagyis 38 249 koronával kevesebb, mint a múlt év ugyanezen hónapjában; had­mentességi díjban befolyt 647 korona, vagyis 669 koronával kevesebb, bélyeg- és jogilletékben 30.881 K, 21.652 koronával kevesebb, fogyasz­tási adók czimén 14.913 K, vagyis 3258 koroná­val kevesebb, mint a múlt év ugyanezen hó­napjában. Tűzoltó-Szövetségi közgyűlés. Vasárnap tar­totta Nagykárolyban a Szatmárvármegyei Tűz­oltó-Szövetség évi közgyűlését, amelyre a vár­megye különböző vidékeiről 90 tűzoltó sereglett össze. A pályaudvaron díszes fogadtatás volt s meleg ővácziókban részesítették dr. Falussy Ár­pád szövetségi elnököt, aki a vendégtüzoltókkal együtt érkezett. Bevonulás után a városházán előbb választmányi, majd rendes közgyűlést tar­tottak, amelyeken dr. Falussy Árpád elnökölt. A lelkes elnöki megnyíló beszéd után a közgyű­lés meghallgatta Ferencz Ágoston szövetségi tit­Alaktalan, körvonalnélküli környezetben. Elhalad­tunk, emlékszem, egy nagy téren, amelyen levél­nélküli bokrok karágaikkal komoran néztek utá­nunk. Aztán villanyoson is mentünk és vala­honnan én egy csemege-süteményt vettem. Mikor kiléptem az üzletből, ott várt rám egyik ivlámpa előtt. Annak lila reflexe rózsaszínbe vonta az alakját. Olyan erős és mégis olyan gyöngéd volt. Olyan egyedül állt olt a határnéíküli ködviiágban. Reám várt, engem várt. Az enyém volt akkor, én éreztem. Magához léptem. Karomra fűztem a karját és maga megengedte. Elindultunk, egyszerre lép­tünk. Egymástól melegedtünk. Az üt.ereink egy­szerre lüktetlek és forró vérünk egy szempillan­tásba dobbant. Sokat jártunk még. Jaj de szép volt. Nem beszéltünk, de a hall­gatásunk beszédes volt. Jóleső, kellemes, ott­honias csönd, artielyet megkívánt a lelkünk. Nem hívtuk egymást és egymásra leltünk. Szent volt, szép volt. Nevettünk és biztosak voltunk. Te asszonyom, szelíd és fehér voltál, mint egy Mária-kép. Én leborultam előtted és megcsókoltam a kezedet. A nagy, ormótlan házak aludtak még. Nem volt nesz odakünn, csak a mi lelkűnkben. Rímek zenéltek és színek szivár- ványoztak előttünk. Ezt bántad meg Asszonyom ? Ezt ? Hogy mertél egyszer ember, igaz ember lenni. Hogy mertél szeretni, mikor vitt a lelked ahhoz, aki igazán a párod neked. Nem érted-e, hogy ez a találkozás az igazi. Ki beszél neked én rólam ? Ki beszélt nekem te rólad? Csak sejtettük egy­mást. Hívtalak téged sokszor, mikor megéreztem a nagy magányosságom. Valid be, te is hívtál sötét éjszakákon, szürke estéken és piros hajna­lokon. Olyan ismerős volt a mosolyod, olyan kedves a hangod. Nem érzed-e, hogy ez az igazi, ez az emberies, ez a nagy, alkotó szeretet, amely egy pillanat alatt, hatalmasan, eget lángbaboritóan lobog föl. A többi már csalfa, a többi már nem fehér, többi már megalkuvás ... Ne sajnáld tőlem ezt az órát, ne sajnáld magadtól. Hisz abban van az erő. Még gyermek voltam, szép hajú, mikor vé­letlen utam ismeretlen kertbe vitt. Ide-oda téve- deztem, mig gondatlan léptem egy virágágyhoz vezetett. Csudálatos növény virágzott közepén. Hatalmas levelek közt, emberfejnél nagyobb, ra­gyogó szirmú virág. Fényben sziporkázott, hogy szemeim kápráztatta. Kabultan álltam előtte. Jött a kertész és jóságosán feleit kérdéseimre. Ez a százéves állóé-virág. Hozzátette: hányán haltak meg és mennyien születtek, akik nem érték meg ezt a virágnyilást. Pedig milyen vig vágya­kozással, milyen könyörgő szívvel álltak a titok­zatos növény körül. Éva, mi megértjük az állóé virágzását. Oda­vezetett véletlen utunk e csodaszent virághoz. És bánod? Ne vétkezz Éva. Ne tégy szemrehányást nekem és ne szé- gyenits meg magam előtt. Ez bűn. Ember ne bántsa meg az embert, mert csak az áll hatal­Róth Bankház i BUDAPEST. > Bank-központunk: VI., Váci-körut 45. Bankpalota. Telefon : 92—25 (Interurban) Díjtalanul nyújtunk bárkinak szak­szerű felvilágosítást. Válaszbélyeg ■ mindenkor melléklendő. ■ »,r FOLYÓSÍTUNK: Törlesztési kölcsönöket földbirtokokra és bérliázakra 10—75 éves törlesztésre 3°/o—3*/*°/o—4%—í'Vlo-os kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket Il-od és lll-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 5%-al, esetleg ő,|s0|o-al. Személy- és tárcaváltóhitelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 2'|,—10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és , életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 95%-áig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett. Tőzsdemegbizásokat a budapesti és külföldi tőzsdékben lelkiismeretesen és pontosan telje­sítünk mindenkori eredménynyel; az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos , törlesztéses-, személyi- és váltókölcsönt. — Mindennemű bel- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reálisügyletet a leg­nagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítjuk le. MT Bankházunk képvi­seletére megbízható egyéneket felveszünk,

Next

/
Thumbnails
Contents