Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-18 / 3. szám

(4) 3. szám.

SZINÉRVÁRALJ A

1910. Január 18.

ján az 1892. XXVII. t.-c.-ben meghatározott célokra fordítandó, az itteni kir. járásbíróságnál 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizetendő és behajthatlanság esetén a btk. 53. §-a értelmében 15 (Tizenöt) napi fogházra átváltoztatandó 300 (Háromszáz) korona pénzbüntetésre ítéltetik.

II.) Votisky Géza dr., aki 31 éves, ág. ev. vallást), késmárki születésű, szatmári lakos, nőtlen, vagyontalan, kir. segédtanfelügyelő viszonvádlott szintén bűnösnek mondatik ki a btk. 261. §-ában irt becsületsértés vétségében, melyet azáltal követett el, hogy a fent említett alkalommal kezével Marosán Viktor orra előtt hadonázva, azt »durva, neveletlen paraszt« kifejezésekkel illette.

Votisky Géza dr. azonban a büntetés alól a btk. 275. §-a alapján felmentetik.

Marosán Viktor köteles a 75 koronában eddig felmerült, valamint a még felmerülendő bűnügyi költségeket a kir. kincstárnak az 1890. XLIII. t.-c. értelmében megfizetni.

Jelen Ítélet mindkét fél felettes hatóságával közöltetni, majd jogerőre emelkedése után a »Szinérváralja« cimü helyi lapban Marosán Viktor költségére a btk. 277. § a értelmében közzétételi rendeltetik.

Dr. Székely József ügyvéd dijai Marosán Viktorral szemben 20koronában állapíttatnak meg.

Indokok:

Dr. Votisky Géza azt panaszolja, hogy folyó évi junius hó 2-án Marosán Viktor őt a következő kifejezésekkel illette:

>Ez minket itt tolvajok, rablóknak, banditáknak tart; nem vagyunk mi rablók, hogy itt vizsgáljon«, majd »Hazugság! Aki azt mondja, az hazug ember, az szemtelenül hazudik, az nem tisztességes ember«, továbbá »Különben is szerencsétlennek tartanám magamat, ha ön barátom volna ; az szemtelenség, szemtelen eljárás, disznó- ság«, végre »dr. Votisky Géza egy szemtelen, pimasz tacskó, aki hazudik.«

Másrészt Marosán Viktor azért emelt viszon- vádat, mert Votisky őt ugyanezen összekülönbözés alkalmával: »Hazugság, hazug beszéd«, »neveletlen, goromba paraszt« kifejezésekkel illette, majd sértően az orra előtt hadonászott a kezével, végre, hogy Votisky azon nézetének adott kifejezést, hogy ő (Marosán) a számadás alól ki akar bújni.

Marosán Viktor beösmeri, hogy a »hazudik« kifejezést használta, azt azonban oly értelemben tette, hogy midőn dr. Votisky a jegyzőkönyv azon passzusát mondta tollba, hogy Marosán a számadás alól ki akar térni, közbevágott ezen szavakkal: »aki azt mondja, az hazudik.«

Beismeri továbbá Marosán, hogy a »Szerencsétlennek érezném magam, ha ön barátom volna« féle kifejezést szintén használta, mert Votisky visszautasitotta a barátom megszólítást.

Dr. Votisky Géza tagadja, hogy a viszon- vádbeli sértéseket elkövette.

ügy a felek előadása, mint a tanuk vallomásaiból az eset általános képe gyanánt megállapítható, hogy dr. Votisky Géza segédlanfel- ügyelői minőségben megjelent folyó évi junius hó

2-án az avasfelsőfalusi állami népiskolában, melynek Marosán Viktor az igazgatója, hogy ott vizsgálatot eszközöljön és ezen hivatalos ténykedése közben támadt a felek között viszály.

E viszályra való tekintettel Votisky a községházához ments onnan a községi aibirót, jegyzőt és egy Írnokot magával vive, visszatért az iskola- épületbe, ahol ezután az esetről jegyzőkönyvet vett fel.

Ezen jegyzőkönyvezés közben további czi- vódás történt, úgy, hogy Votisky Géza a jegyzőkönyvezés félbeszakításával ismét a községházára ment, s azt ott befejezte, majd a rajta elkövetett sértésnek lovagias utón való elintézése végett két megbízottat küldött Marosánhoz.

A legelső jelenetre nézve, Csulyán János és Eisdorferné a tanuk.

Ezen tanuk vallomásai alapján ezt fogadta el tényként a bíróság, hogy Votisky és Marosán között már bent a szobában is volt valami hangos beszéd, melynek lármáját a tanuk kihallották a folyosóra s midőn ők (a tanuk) Votiskytől, aki közben kijött, annak okát kérdezték, az panaszkodott, hogy Marosán őt megsértette és hogy engedetlen, mire Marosán meghajtva magát azt

mondta, hogy ő engedelmeskedik a feletteseknek.

Ezután Votisky Géza kezével Marosán orra előtt hadonászva azt mondta »Maga goromba, neveletlen paraszt.«

Az azonban nem volt megállapítható, hogy mi volt állítólag a szobában történt engedetlenség és sértés, mely miatt Votisky Csulyánnak és Eisdorfernének panaszkodott és mely sértés miatt a községházára ment hatósági közegekért.

A civódás azon második jeleneténél, midőn Votisky a községi közegekkel visszatért. Bányai József, Weisz Májer majd s részben Privigyei Bertalan és Csulyán János szerepelnek tanuk gyanánt.

Ezek vallomásai alapján megállapittatik, hogy Votisky akkor egy tantermet ürittetett ki abban vette fel a jegyzőkönyvet, melyet Bányainak mondott tollba, azonban a szintén jelen volt Marosánnak a jegyzőkönyv egyes kitételei ellen kifogásai lévén, abba közbe is szólt s igy fejlődött ki ezen második civódási jelenet.

Minthogy a jegyzőkönyvet aláirt Veisz Májer és Bányai József azt vallják, hogy a jegyzőkönyvben foglaltak híven tükrözik vissza a történteket; s minthogy a tanuknak akkor az eset lefolyása élénken élt emlékükben, ezért a jegyzőkönyv tartalmát valónak fogadta el a bíróság1

Ez alapon tehát valónak vette, hogy a számadásra való felhívás után Marosán Viktor oly válaszokat adott, melyeknek a vizsgáló felebb- valóval szemben való alkalmazása nem illők és amelyek azt tüntetik fel, mintha Marosán nem akarta volna a vizsgálatot.

Midőn ezért Votisky a jegyzőkönyv azon kitételét diktálva: »miáltal azt a benyomást teszi, hogy a vizsgálat alól ki akar térni« Marosán közbe vágott »hazugság, aki ezt mondja, az hazug ember, az szemtelenül hazudik, az nem tisztességes ember.«

Majd azután, midőn Votisky a »barátom« megszólítást visszautasította, Marosán azt válaszolta »különben is szerencsétlennek tartanám magamat, ha ön barátom volna ; ez szemtelenség, szemtelen eljárás, disznósági«

Végre Markovics Albert tanú eskü alatti vallomása alapján valónak vette a bíróság, hogy Votisky Géza azután, a rajta elkövetett sértések miatt elégtételt veendő, elküldte Markovicsot és Szálkay Bélát, de Marosán ekkor azt válaszolta, hogy Votisky »szemtelen tacskó, pimasz, aki hazudik.«

Votisky Géza vádjának azon pontja, mely szerint Marosán azt mondta Votiskyra: »Ez minket itt tolvajoknak stb. tart.« nem képez Votis- kyre nézve meggyalázó cselekményt; másrészt Marosán Viktor panaszának azon passzusa, mely szerint Votisky őt »hazugság, hazug beszéd« kifejezéssel illette, nem nyert igazolást, s igy a vádpontok nem vétettek fel a rendelkező részben a bűncselekmény körülírása gyanánt szereplő tényállásba.

Minthogy úgy a Marosán Viktor, mint. a Votisky Géza ellen beigazoltnak vett többi vádpontok meggyalázó cselekményt képeznek, azért mindkettőt a btkv. 261. § a alapján bűnösnek j kellett kimondani.

A két sértés kölcsönösen és nyomban vi- szonzottan lévén elkövetve, tekintve, hogy Votisky Géza enyhébben és csak egy kifejezéssel sértett;

tekintettel másrészt, hogy mint vizsgáló fe- lebbvaló, a rendreutasítás joga őt megillette s ő csupán ennek súlyosabb módja által vált bűnössé ;

ezért a bíróság őt a btk. 275. §-a alapján a büntetés alól felmentendőnek találta.

Marosán Viktor büntetésének kiszabásánál a bíróság súlyosító körülmény gyanánt vette, hogy ő több sértő kitételt használt, sőt a segédek előtt tett kijelentését már bizonyos idő megszakítás után tette, mely idő alatt nyugodtságát vissza is nyerhette;

másrészt, hogy mint intelligens egyén és tisztviselő, éppen felettesével szemben és hivatalos vizsgálatkor ragadtatta el magát, mi által a hivatali hierarchiához feltétlenül szükséges tekintélyt és fegyelmet nagyobb mérvben aláásta, mig ezen súlyosító körülményekkel szemben, mint enyhítő körülmény az áll, hogy vádlott eddig büntetve nem volt, továbbá, hogy ő is meg lett sértve, végre, hogy ténykedésében lelki felindultság is közre játszott s ezen súlyosító és enyhítő körülmények öszszmérlegelése alapján találtatott megfelelőnek a kiszabott büntetés.

Marosán Viktornak e bűnügyi költségekben

való elmarasztalása az elitélés folyománya, mig a hírlapi közlés elrendelése a btk. 277. §-án alapszik.

Szinérváralja, 1908. évi szeptember hó 4.

Kauten, kir. járásbiró.

5675—1909. B.

Őfelsége a király nevében!

A szatmári kir. törvényszék, mint büntető felebbviteli bíróság dr. Papolczy Gyula kir. ítélőtáblái biró elnöklete alatt Szabó József és Rozgonyi Viktor kir. tvszéki bírák és dr. Félegyházy Kálmán kir. tvszéki jegyző, mint jegyzőkönyvvezető részvétele mellett, becsületsértés vétsége miatt vádolt Marosán Viktor és viszonvádlott dr. Votisky Géza ellen folyamatba tett bűnügyben, melyben a szinérváraljai kir. járásbíróság 1908. évi szeptember hó 4-én

1908. B. 517/b. sz. a. Ítéletet hozott és

1909. március 23-án 1908. B. 517/12. sz. a. végzést hozott, Marosán Viktor, mint főmagánvádló részéről, Votisky Géza vi- szonvádlottnak, a büntetés alóli felmentése, mint vádlott részéről is védője, dr. Székely József részéről, a bűnössége megállapítása és Votisky Géza mint vádlott részéről a bűnössége megállapitása miatt használt felebbezések és Votisky Géza mint magánvádló részéről a végzés ellen használt felfolyamodás folytán 1909. évi május hó 10-én Leitner Emil kir. ügyész közvádlónak, dr. Antal László ügyvédnek, mint Votisky Géza képviselőjének. Marosán Viktor vádlottnak és védője helyettese, dr. Merts László ügyvédjelöltnek jelenlétében megtartott felebbviteli tárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után következőleg

ítélt:

I. A B. P. 546. §. 2. bekezdése szerint alkalmazandó 379. §-a 4. bekezdése alapján Votisky Géza felfolyamodását elutasítja.

II. A B. P. 554. §-a 2. bekezdése alapján a kir. járásbíróság Ítéletének azon részét, melyben Votisky Gézát a becsület- sértés vétségében bűnösnek mondotta, de a büntetés alól felmentette, megváltoztatja és Votisky Gézát a viszonvád és következményeinek terhe alól a B. P. 542. §.

1. kekezdése szerint alkalmazandó 326. j§.

2. pontja alapján felmenti;

a további felebbezett részeit, azon változtatással, hogy Marosán Viktor büntetését, esetleg tiz (10) napi fogházbüntetésre változtatandó egyszáz (100) korona pénzbüntetésre leszállítja, indokolásánál fogva helybenhagyja;

nem felebbezett részét pedig nem érinti.

A B. P. 521. §-a szerint alkalmazandó 479., 480. §-a alapján kötelezi Marosán Viktor vádlottat, hogy harminc (30) korona felebbezési költséget Votisky Géza főma- gánvádlónak ezen Ítélet jogerőre emelkedése napjától számítandó 15 nap alatt, végrehajtás terhe mellett megfizessen.

A B. P. 521. §-a szerint alkalmazandó 485. |-a alapján dr. Antal László ügyvéd felebbezési diját és költségét harminc (30) koronában képviseltje ellenében megállapítja.

Indokolás.

I. A kir. járásbíróság az Ítéletet 1908. szeptember 4-én hirdette ki;-Votisky Géza az ellen akkor az okból, hogy a kir. járásbíróság Marosán Viktor vádlottat csak egy rendbeli becsületsértés vétségében