Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-04 / 1. szám
1. szám. (2) 1910. Január 4. SZÍNÉ R VÁRALJA A borok házasitása*) Ha ezen kérdés megoldásával akarunk foglalkozni, úgy különböző nézetekkel állunk szemben. Némelyek a borok összeházasítását (egyenlővé tételét) nem tartják célszerűnek, sőt határozottan borhamisításnak nevezik, holott rendes eljárás mellett itt a bor hamisításáról szó sem lehet; mig mások célszerűnek tartják ugyan, de ezen munka véghezvitelénél nagyon is lelkiismeretlenül járnak el. Ha e kérdés alapját tekintjük, bárki is önként azon megyőződésre jön, hogy minden bor legjobb a maga természetes egyszerűségében. Ámde a jelenkor a tudomány vívmányai tekintetében sokkal előrehaladottabb, semhogy bármily oly dolgot, mely a kereskedelem akár- mely ágában értéket növelni képes legyen, tétlen álomban hagyjon ringatózni. Miután tehát a borászok rájöttek arra, hogy mindenütt egy és ugyanazon minőségű bor nem létezhetik, hanem minden egyes vidéken termett bornak megvan a maga sajátságos zamatja, ereje, szine, azon igyekeztek, hogy az erősebb és gyengébb, avagy más különböző minőségű bort összeházasítva, j abból egy uj, középminőségü bort állíthassa- i nak elő. Mindenik vidék lakosságának megvan a ; maga szokása és Ízlése. Az egyik vidék a fehér, ; a másik a vörös, vagy kástélyos, mig ismét | más táj a gyenge, avagy tulerős bort szereti. ; A természet azonban a közönség ízlésére keveset ügyel, hanem amint a bort az időjárás megérlelte, bizony úgy is kell azt elfogyasztani. Azonban minden vidék nem termelhet \ annyi bort, hogy az éveken keresztül a környék lakosságának fogyasztására elegendő legyen s igy kénytelenek eselről-esetre más vidékről vásárolni bort. A borvevő azonban a bor Ízlésénél gyakran azt tapasztalja, hogy azon vidék termése, honnan a bort szándékozik vinni, nem bír azon jelleggel, tulajdonsággal, amely az ő vidékén meg van honosulva. így van ez más vidék boraival is. Ez tehát az a csomó, melyet meg kell oidani. Miután, mint mondám, minden vidéknek megvan a maga szokása és ízlése, azért minden borkeskedőnek vagy boreladónak, legyen az bár maga a termelő, ki kell puhatolni, hogy azon vidék, hol a bort eladni szándékozik, milyen bor fogyasztásához van szokva, hogy igy a közönség Ízlésének megfelelő bort állíthasson elő, E célból természetesen a vidék különböző helyeiről kell borokat összevásárolnia és miután a borok a vidékek szerint különbözők, oda kell *) Mutatvány az 1910-ik évi »Szőlészeti és Borászati Lap Naptárából. hatnia, hogy a kívánt bor összeházasítás utján állittassék elő. A bor ilyetén összeházasítása semmi nehézségbe sem ütközik és tisztán gyakorlaton alapul. Mielőtt ugyanis az összekeverést vagy összeházasítást megkezdenők, kísérletet kell tennünk kicsiben éspedig akként, hogy 2 vagy 3 pohár különböző vidéki bort veszünk s ezek mindenikéből egy nagy pohárba öntünk annyit, mig izlelés után azt az eredményt el nem értük, melyet óhajtottunk. Az összekeverést aztán a szerint fogjuk eszközölni, amely arányban azt kicsinyben tettük. Ezen műveletet lehel nagyobb, avagy kisebb mennyiségben is eszközölni. Nagy figyelmet kell azonban mindenekfölött a bor tisztaságára fordítanunk, vagyis arra, hogy beteg, élvezhetlen bor egészséges borral ne' keverles- sék össze, mert ezáltal a bor kelendősége veszélyeztetve lenne. Némelyek — sajnos — nem sokat törődnek ezzel, hanem az egészséges bort összekeverik a betíg borral. Ily eljárással nemcsak a jó és egészséges bort tesszük tönkre, hanem ezzel egyszersmind borunk rendes vevőit is elidegenitjük, minek folytán természetesen a bekövetkezendő veszteség sem maradhat el. Mint a fentiekből kitűnik, a boroknak egymással való összekeverése, vagy házasitása sok esetben szükséges és hasznos. 1909. El. 93/4. szám. Hirdetmény. A szioérváraljai kir. járásbíróság 1910. évi ügyvitele és ügykezelése tárgyában. A) Ügyvitel 1. Szilágyi Tihamér kir. járásbirő: az elnöki és igazgatási leendőkön kívül ellátja azon sommás perek elintézését, melyekben az alperesek nevének kezdőbetűje A-lói bezárólag J-ig terjed (Sp. I. alatt), ellátja továbbá a polgári megkeresések és anyakönyvi kiigazítási ügyek elintézését, a sommás szóbeli keresetek felvételét, az idézés nélküli tárgyalásra megjelent lelek ügyeit, az egészségi eljárásra vonatkozó ügyeket, nemkülönben a kir. közjegyző helyett ennek távolléte, va<fy akadályoztatása esetén teijesitendő cselekményeket és az újított perek egy részét; 2. Kaulen Miklós kir. járásbirő: végzi az összes büntető ügyekre vonatkozó panaszok, feljelentések és megkeresések felvételét és elintézését, a vizsgálóbírói leendőket, a fiatalkorú terheltek bűnügyeinek s az örökösödési és polgári vegyes ügyeknek elintézését; 3. Dr. Székely Farkas kir járásbirő : intézi azon sommás pereket, melyekben az alperesek nevének kezdőbetűje K-tól Z-ig terjed (Sp II. alatt), ezenkívül ellátja a végrehajtási ügyek, a fizetési meghagyás iránti kérelmek és megkeresések felvételét és elintézését s az újított perek másik részét; 4. Pelne.házy Zsigmond Boldizsár kir. al- járásbiró: végzi az összes telekkönyvi ügyeket és a helyettes vizsgálóbírói teendőket. B) Jegyzői irodák (Ügykezelés.) 1. Az I ső szánni jegyzői iroda kezelője: Vasvári Emil Írnok. Ez irodában az elnöki, Sp. I. alatti sommás perek, polgári megkeresések, anyakönyvi kiigaziásiés egészségi ügyeklajstromai vezettetnek, ezenkívül kezeltetnek az anyagszer- számadás. könyv- és hutorleltárak, a beadványok elhelyezésére szolgáló gyüjtőszekrény, az idegen hatóságok kézbesítési jegyzéke vezettetik, a polgári ügyek kiadmányozása teljesiüelilc s a bíróság részére érkezett poslai küldemények felbontatnak; 2 a Il ik számú jegyzői iroda kezelője Rosenbaum Gyula Írnok. Ez irodában az Sp. II. alatti sommás perek, végrehajtási és fizetési megliagyási ügyek lajstromai vezettetnek, nemkülönben a polgári és büntető irattári teendők leljcsittetnek; 3 a Ill ik számú jegyzői iroda kezelője Almássy Zoltán Írnok. Ez irodában az összes büntető, örökösödési és polgári vegyes ügyek lajstromai vezettetnek s a büntető ügyek kiadmányozása teljesittetik. A telekkönyvi iktatói és kiadói teendőket Fodor József írnok, a telekkönyvi iraítárnoki leendőket pedig Vaskovils János Írnok teljesítik. Tőrvénynapokul, melyekben a felek ügyeik tárgyalására idézés nélkül is megjelenhetnek, ünnep - és vasárnap kivételével mindennap délután 3 - 4 óráig lerjedő időköz jelöltetik ki. Szóbeli keresetek, kérelmek, panaszok és feljelentések minden csütörtökön délelőtt 9 — 12 óráig vétetnek fel. A jegyzői irodák, továbbá a polgári és büntető irattárak a felek részére hétköznapokon délelőtt 9 — 12 óráig, ünnep- és vasárnapokon pedig délelőtt 9—10 óráig állanak nyitva. A telekjegyzőkönyvek a telekkönyviár helyiségében hétköznapokon délelőtt 10—12 óráig és délután 2—3 óráig, ünnep- és vasárnapokon pedig délelőtt 9—11 óráig tekinthetők meg. A telekkönyvi iktató hétköznapokon délelőtt 9—11 óráig, délután 3-5 óráig, ünnep-és vasárnapokon pedig délelőtt 9—11 óráig, mig a telekkönyvi irattár hétköznapokon délelőtt 10—12 óráig déíuián 2—3 óráig, ünnep- és vasárnapokon pedig délelőtt 9—11 óráig állanak a felek részére nyitva. Ezen időkön kívül sem a jegyzői irodákmiatt jeggyürüm beteakadt az egyik hegyes fogba. A kezem se ki, se be . . . Minél inkább erőszakoltam, feszegettem a kezemet: annál erősebben megfogott. Felsértette már a betyár az ujjamat és amint megmozdítottam, szörnyű fájdalommal mélyedt bele a húsomba az az éles vasdarab. Szervusz! Ott függtem ég és föld között... Függtem igazán, a szó legrosszabb értelmében, mert kénytelen voltam lábujjhegyen maradni. Esernyőm kihullott hónom alul, bele a legnagyobb porba. A zivatar jött, jött. Megnéztem a táblát: »A leveleket kiszedik reggel 6 órakor.« No, szép is lesz, ha addig itt maradok. Már azt csakugyan ki sem bírnám. Izzadtam, mint egy kengyelfutó, kiabáltam, ahogy kifért a torkomon. Senki nem hallotta. Kétségbeestem. Meg fogok őszülni reggelig. . . Egyszerre lépteket hallottam. A lámpaoltogató jött felém lihegve. Kaptam rajt’, ez lesz meg- mentőm. — Jó estét, édes barátom — igy fuvo- láztam szelíden — igazán lekötelezne, ha egy szívességet... — Nja, nja . . . nem ráérek . . . Gleich éssig ász esse, i musz laufa ... e sietni... Kudi nácht! Azzal a vén öreg eloltotta a fejem felett az utczalámpást és bekanyarodott az utczasar- kon . . . No, szépen kezdődik. így megvirradok még ... Az ég dörömböl féktelenül. Az eső nagy cseppekben meg-megered, meg-megáll. Villog . . . Recseg-röpog . . . Szakad a nyakamba . . . De . . . de . mintha ... mintha jönne valaki . .. — Hé... bél... cksss! 1... pssz-szt, pszt!!... Cksssllü — tüsszögtem én a vészjeleket... Jött is az a valaki, de a sötétben alig láttuk egymást. — Ugyan, kérem az urat — esdekeltem majdnem sírva — legyen segítségemre! Nézze nyomorúságomat! — Parancsújjék a zűr — felelte. Kivettem a szavaiból, hogy egátz egyszerű ember lehet. — Az Istenre kérem, menjen be a legközelebbi lakatosig, zörgesse fel a házat és bivja ide a lakatost, hogy feszítse szét ezt a ezudar alkotmányt. Itt az égen egy rémeset villámlott, annak a fényénél megláthattam emberem torzonborz arczát— Há lakatost hijjak ? — igy ő. — De hamar ám! . . . Megfizetek! — Úgy rná ja! De előre kő itt íizetnyi. Mer azalatt elszökhet a zűr a pizemmel. — Jól van, fizetek. Hanem arra kérem, vegye ki a pénztárczámat a jobb zsebemből. A jobb kezemen lógtam, a bal meg nem ért el a másik zsebemig. Az emberem ravaszul sompolygott mellém és kihuzkodta az erszényemet." — Vegyen ki belőle egy koronát... Akár kettőt is, nem bánom. — Nem látok, sötét van... De kutya nehéz ez a berzli... Sok pénze lehet... Ehun egy bankót is érzek benne. — Igen . .. igen .. . Több is van benne... Az egész útiköltségem . . . Mondogattam kissé gyanakodva. Az meg morgott. — Idán? . . . Úti kőccségf . . . Tudja-e, mit ? .. . Ezt a pizt máj magamhó veszem, mer még utóbb elveszti. Rdth Bankház i BUDAPEST. > Bank-központunk : VI., Váci-körut 45. Bankpalota. Telefon : 92—25 (Interurban) Díjtalanul nyújtunk bárkinak szakszerű felvilágosítást. Válaszbélyeg ■ mindenkor melléklendő. ■ FOLYÓSÍTUNK: Törlesztési kölcsönöket földbirtokokra és bérházakra 10—75 éves törlesztésre S°/0—ö1/,0/»—4%—4'jllj0-os kamatra készpénzben. Jelzálog; kölcsönöket Il-od és 111-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 5°/o-al, esetleg 5'|20|0-al. Személy- és tárcaváltóhitelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 2'|*—10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és , életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Ertékpapirokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 95%-áig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett. Tőzsdemegbizásokat a budapesti és külföldi tőzsdékben lelkiismeretesen és pontosan teljesítünk mindenkori eredtnénynyel; az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos , törlesztéses-, személyi- és váltókölcsönt. — Mindennemű bel- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reálisügyletet a legnagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítjuk le. gv Bankházunk képviseletére megbízható egyeneket felveszünk,
