Szinérváralja, 1909 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1909-06-22 / 24. szám

1909. Junius 22. S ZINÉRVÁR ALJ A 24. szám. (3) sorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Az igazgató évi jelentése. 3. Az 1907. évi számadás alóli fel­mentés. 4. Az 1908. évi számadás. 5. Az 1909. évi költségvetés. 6. ;inditványok. 7. Elnöki , zárszó. Negyedszázados jubileum. A nagysomkuti i állami elemi iskola ez év szeptember havában j fogja megülni fenállásának 25. évfordulóját. Az j ünnepélyre már most nagyban folynak az elő- I készületek. Leégett a nagykárolyi fütőház. Nagy tűz puszlitott 16-án éjjel a nagykárolyi vasúti ál­lomáson. A tűz éjjel 11 órakor keletkezett a fütőházban, valószínűleg valamelyik mozdony j szikrájától s csakhamar lángba borította az egész fiitőházat. A város lakossága és a tűzoltó­ság gyorsan kivonult a tűz színhelyére s a vasúti személyzet segítségével igyekeztek a fütőházban levő mozdonyokat és óriási mennyiségű szer­számot megmenteni. A négy mozdonyt sikerült is kivontatni a tüzből, a fütőház azonban a benne levő felszerelésekkel együtt elégelt. A kár körülbelül 60 ezer korona. Konkurzus. A papnövendékek fölvételét a szatmári szemináriumban julius 2-án tartják meg. Jelentkezhetnek a VI. VII. VIII. osztályt végzett növendékek. Akik magokat felvétetni óhajtják, keresztlevéllel és iskolai bizouyitvány- nyal ellátva jelentkezzenek julius 1-én délelőtt a szatmári egyházmegyei hivatalban, hol bővebb felvilágosítást fognak nyerni. Iparkiállitás Szatmáron. A Szokol Ziza áll. ipar-tanitónő vezetése alatt tartott szalmafonó tanfolyamon részt vett növendékek munkáit e hó 26., 27. és 28. napjain állítják ki Szatmáron, a városháza tanácstermében. A kiállítás 10 fillér belépti dij mellett tekinthető meg. Uj közigazgatási gyakornok. Dr. Falussy Árpád főispán Tóth József végzett jogászt a vár­megye törvényhatóságához díjas közigazgatási gyakornoknak nevezte ki. Esküvő. Dr. Domahidy Pál, Szatmárvár- megye volt szolgabirája a napokban tartotta eskü­vőjét Tápiószentmártonban Magyary Kossá Sámuel és neje Puky Amália leányával: Vilmával. A borhamisítók alkonya. A pénzügyminiszter elrendelte, hogy mindazon korcsmárosoktól, ki­ket borhamisításon érnek vagy hamis bort árul­nak, az italmérési engedélyt azonnal he kell vonni. Országos állatvásárok vármegyénkben. Ju­nius 22-én Csengeren, julius 3 án Magyarberke- szen, 5-én Nagykárolyban, 6-án Szatmár-Néme- tiben, Avaslekencén, 8-án Erdődön, Királydaró- con, 9-ón Kővárhosszufaluhan, 12-én Felsőbányán, 13-án Szamoskrassón, 19-én Mátészalkán és Sár­közön, 20 án Krasznabélteken, 23-án Csengeren, 26-án Fehérgyarmaton és Szinérváralján. Üvegpavillon a régi Nemzeti színház bejá­rója előtt. Ott, hol ezelőtt évtizedeken át művé­szek és közönség egyaránt a Múzsáknak hódol­tak, most rövid pár nap alatt egy tágas üveg­pavillon emelkedett, melyben a humanizmus oltárán áldoznak. Ezen pavillonban ugyanis a Gyermekvédő Liga kiállítást rendez most az ál­tala arrangeált tárgysorsjáték nyereménytárgyai­ból. A jó és nemes iránt fogékony közönség, mely teljes mérvben méltányolja azon társadalmi missiót, melyet a Liga a gyermekvédelem terén teljesít, érdeklődésének impozáns módon adja tanujelét, amennyiben az üvegpavillonf az egész napon át nagy tömegekben lepi el és látottak felett megelégedéssel távozva, bucsuzás előtt vá­sárol ezekből a sorsjegyekből, melyek a pavilion- ban ugyancsak kaphatók és ezzel is támogatja a Ligát emberbaráti törekvéseiben. A sorsjegyek húzása különben f. é. julius 1-én veszi kezdetét. Vármegyei közgyűlés lesz julius 1-én, csütör­tökön Nagykárolyban, ezt megelőzőleg állandó választmány jun. 30-án d. u. fél 4 órakor a kisteremben, hol a községi kör-orvosok, halott­kémek, községi szülésznők ügyviteléről, köte­lességeiről és illetményeiről szóló szabályren­delet tervezetet fogják letárgyalni. Jó karban levő üres postai faládákat adok el igen olcsó árban, kissebbet, nagyobbat. Ger­ber Béla gyógyszerész. Bucsulátogatás. — Egy végzett iskolatársamhoz. — Irta: ifj. Kárpáti Endre. Isten hozott, szeretett barátom 1 Kimond­hatatlan az örömöm, hogy látlak. Búcsúzni jöttél? . . Csakugyan? . . Ne! . . ne hozd eszembe, hogy elszakadunk egymástól! ... In­kább gyere, beszélgessünk a kis pádon, mint máskor, a szelencefa árnyékában. Hisz oly jó ott üldögélni . . . * * * íme, már te is búcsút vettél a diákélettől. Készen állsz, nyitva előtted a nagy kapu; eddig csak a rácson át nézegettél, most kiléphetsz rajta az életbe. Látom szemedből a boldogsá­got. Szabad vagy. Mehetsz, repülhetsz vágyaid után. Ki, a rónára. Városi zaj helyett a buza- vetés zizegését, karikáskongárt hallgatni. Hol a madár is úgy örül az életnek, mint te e per­cekben. * * * Nagy Ég! be szédületes gyorsan lepergett az a sok-sok esztendő! Korszak, amely vala­mikor végnélkülinek látszott, és ... és ma már elvonult mögöttünk a messzeséges múltba. Mintha csak tegnapelőtt lett volna, mikor ott ültünk a jégvirágos ablaknál és a Székely Tündérország édesbájos történeteit olvasgattuk. • Volt egyszer egy igen nagyon szegény asz- szony . . .« Hogy én emlékszem-e? . . . Soha sem tudnám elfeledni azokat a hajnali sétákat a : Rákóczy fájához. A tiszta, éles levegőben pil­langók kergetőztek, mi meg a fa árnyékában hallgattuk az öreg arató legendáját a labanc­verő Fejedelemről. Oh, hogy szerettük mi azt a földet, ahol járt; azt a fát, amelyhez pejlo­vát kötötte . . . Hogy tanultuk imádni ezt a szép magyar hazát 1 . . . . . . Emlékszel? Mikor estefelé a Világos várra járogattunk. Útközben ami tarka mezei virágot leszakíthattunk, vittük az ölünkben és mind odatüzdeltük a fakeresztre. Ahol felnézve a feszületre mindent elfelejtettünk köröskörül, csak az Istenember fájdalmas arca mögött a mély, véghetetlen égboltot láttuk ; emelkedett, repült a lelkünk, amint elhagyta ajkunkat a a rebegő $zó: Miatyánk, ki vagy . . . . . . Egyszer csak ben találtuk magunkat az iskola falai között. Szittuk, szittuk mohón i az ismereteket, lelkűnkbe; munkában, szóra- j kozásban egyek voltunk. Csüggedésünket mesz- j sze elűztük; ha úgy jött a sorsa: szomorkod- j tunk, vagy máskor vigadtunk furulyaszó, ma­gyar nóta mellett . . . Hosszú évek teltek egyforma folyással. Hanem egyszer aztán nagyot fordult az idő. Megváltoztunk : nem ismertünk magunkra, egy­másra. Te vagy az ?. . .Be csodálatos dolgokat mondott! Be újszerűén cseng a hangod is! . . . . . . Emlékszel, Laci? . . . Beszéltél nekem beszélő kék szemekről; szemről, amely ragyo­góbb a gyémántnál, jobban éget a szikránál, szemről, melynek oly jóságos a tekintete, mintha örökké mindig bocsánatért esdekelne . . . Be­széltél gyönyörűen halavány arcról, pici, piros, nótás ajkról, mely, ha mosolyog, mintha a nap sütne a szivedre, lelkedre . . . Beszéltél egy utcáról, utcában egy házról, amelyben egy kis lány érted mondja az Ave Máriát . . . Beszél­tél sok apró kicsiségről, ami akkor egy-egy üdvösséget rejtett magában. . . . Szerettél min­denkit, szerettél egész szeretettel: szeretted az egész világot. S én oly boldog voltam, hogy téged is boldognak láttalak . . . Ez is elmúlt; el örökre az az idő, mikor a puszta ábránd jobban boldogított, mint az egész élet minden gyönyörűsége. * * * Akkor igy éltünk, Lacim . . . Hagyjuk a múltat; minél kedvesebb em­lékekre akadunk, annál keserűbbek most ne­künk. A széthullott szirmokat hiába is akarjuk összefüzögetni: sohasem lesz újra belőle rózsa, mely egykor illatozott . . . Ma még itt állunk, egymást átkarolva, de ezután már csak a lelkünk járhat vissza, az emlékezés szárnyain . . . Gyere, Laci, járjuk végig a házat még egyszer! . . Itt e kis szoba, e szöglet, az udvar, a folyosó, a lépcsők . . . mind mind régi jóbarátaink. Búcsúzzál el tőlük is; sokszor, mindig fájón fognak rád emlékez­tetni ... A viszontlátásra! . , * * * t Indulsz már? . . . Eredj hát! . . . Áldást kívánok minden kis göröngyre utadon. Szem­benézz az életküzdelmekkel; ne csüggedj, ha boldogságodat veszély fenyegeti! Sok szenve­désed lesz, de tűrj és hitedet el ne veszítsd! >Ha fáj szived, s üldöz az élet; s hogy boldog légy, nincs többé reményed: keress Istenben vigasztalást; O benne megtalálod azt! . . .< Légy oly derék, szeretett barátom, mint eddig ismertelek. Ha életed minden pillana­tában méltó leszesz csak egyetlen barátnak olyan tiszta szeretetére, mint enyém volt: ne mondd, hogy : engem nem áld az Ég. * * if »Ballag már a vén diák, Tovább, tovább . . .« Lacim, Isten Veled! . . . Főmunkatársak: dr. Kaba Tihamér és dr. Katona Sándor. 20457—1909. szám. Hirdetmény. Értesítjük a t. utazó közönséget, hogy Felsőbánya és Nagybánya állomások kö­zött f. év junius hó 20-ikától kez­dődőié^ szeptember hó 15-éig* min­den ünnep és vasárnap 5815. szám alatt egy vegyes vonatot he­lyezünk forgalomba. E vegyes vonatnál II. és III. osztályú ülőhelyek lesznek és menetrend adatai az alábbiak: Felsőbánya indulás . . este 8 órakor. Giródtótfalu (m. r. h.) fel­tételes megállás ... »8 óra 10 p. Nagybánya-Szénalér (m. h.) feltételes megállás . . » 8 óra 25 p. Nagybánya érkezés . . » 8 óra 30 p. Debreczen, 1909. junius 16-án. Az üzletvezetőség*. 36(54—1909. tkvi szám. Árverési hirdetmény és feltételek. A szinérváraljai kir. járásbíróság, mint tkvi ha­tóság közhírré teszi, hogy az országos központi hitel- szövetkezetnek Róth Ábrahám ellen folytatott végrehaj­tási ügyében 1580 korona tőkekövetelés, ennek 1908. évi április hó 7-től 6*/» rendes és 8»/o késedelmi kamatai 70 K eddigi, 18 korona 30 fillér ezúttal megállapított, vala­mint a felmerülendő költségek kielégítése végett árve­rés alá bocsátja a szinérváraljai kir. járásbíróság terü­letén lévő Avasujváros községben fekvő az avasujvárosi 469. sz. betétben A. I. 1—2. sorsz. 481. és 482. hr. sz. alatt felvett egész ingatlan 2200 korona kikiáltási árban. 2. Az árverés megtartására határidőül 1909-ik évi augusUus hó 24-ik napjának délelőtt 10 óráját helyéül pe­dig Avasujvátos községházát azzal tűzi ki, hogy az ár­verés alá bocsátott ingatlan a fenti kikiáltási ár két­harmadán alul eladatai nem fog. 3. Árverezni szándékozók kivéve a végrehajtási novella 21. §-ában említetteket, tartoznak bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben vagy óvadék­képes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy annak a bíróságnál történt előleges elhelyezéséről kiál­lított elismervényt átszolgáltatni. Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tesz, ha többet ígérni senki nem akar, köteles a bánatpénzt az általa ígért összeg tiz százalékáig nyomban kiegészíteni. 5. Vevő köteles a vételárat három egyenlő rész­letben és pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedése napjától számítandó 30 nap alatt, a másodikat ugyan azon naptól számítandó 60 nap alatt, a harmadikat u, a, naptól számított 90 nap alatt 5 százalék kamatot a szi­nérváraljai kir. adóhivatalnál befizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. 5. Vevő köteles a vétel után járó kincstári illeté­ket befizetni s az ingatlanon levő épületeket tűzkár el­len biztosítani. 6. Vevőnek a vételi bizonyítvány csak az esetben fog kiadatni, ha az árverés napjától számított 15 nap alatt utóajánlat nem adatik be. 7. A tulajdonjog az árverés jogerőre emelkedése után fog a vevő javára bekebeleztetni, ha a vételár és kamatainak teljes befizetése által az árverési feltételek­nek eleget tesz. 8. A mennyiben az árverési feltételeknek a kitű­zött időben eleget nem tenne, az általa megvett ingat­lanra bármelyik érdekelt fél kérelme következtében a vevő veszélyére és költségére, bánatpénzének elvesztése mellett újabb árverés fog elrendeltetni. Az árverés elrendelése a telekjegyzőkönyvi betét­ben fog feljegyeztetni. Az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alul­írott bíróságnál s az illető község elöljáróságnál tekint, hetők meg. Felhivatik végrehajtató, hogy az árverési hirdet­mény kivonatát a >Szinórváralja< cimü hetilapban egy­szer tegye közzé s a közzétételt igazoló lappéldányt legkésőbb az árverés foganatosításáig a kiküldöttnek adja át. Kelt Szinérváralján, 1909. május 28. Kauten kir. jbiró helyett: Dr, Stékcly kir. jbiró.

Next

/
Thumbnails
Contents