Szinérváralja, 1909 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1909-06-08 / 22. szám
(2) 22. szám. SZINÉR VÁRAL A 1909. Junius 8. nyosság elvénél fogva, valamit nyújtani is kell. Anyagilag pedig kétszeresen kell nyújtani annak, aki szellemi és erkölcsneme- sitő munkájával ennek az elkorhadt, elposványosodott társadalomnak pénzzel meg se fizethető szolgálatokat tesz. Joggal várja el tehát minden müveit ember, hogy ez a szégyenteljes kérdés mielőbb le fog kerülni a napirendről s a tanárok is végre meg fogják kapni, amit a legutolsó mesterlegény — ha másképp nem, kényszerítő eszközökkel — ki tudott magának vívni: a megélhetés lehetőségét. Leszerelés. Most, hogy az ország békés fejlődésének javára elég nagy zajjal és költséggel leszereltettük a közel szomszédból reánk agyarkodó ellenséget, mondhatni zajtalanul és szerencsére minden költség nélkül foly egy másik leszerelés, merem mondani szintén az ország fejlődése javára. Évről-évre a káros rovarok és hernyók milliárdjai lepik el és pusztítják szántóföldjeink, kertjeink, gyümölcsöseink, szőlőink termését, erdeink szálfáit és évről évre milliónyi kiadásokkal egybekötött hatósági intézkedések, szerek, gépek és eljárások vétetnek alkalmazásba a mező- és erdőgazdaságot sújtó rovarkárok ellen, lejiet mondani minden számbavehető eredmény nélkül. A káros rovarok milliárdnyi seregeivel eredményesen csak az erdő- és mezőgazdaságra nézve olyannyira hasznos rovarevő madarak küzdhetnek meg. Ahol ezek a madarak honosak, ott nincs maradása a káros rovarnak, melynek csapásától a földmivelőt és a kertészt semmiféle más hatalom, eszköz vagy mód meg nem mentheti, mint a rovarevő madár áldásos működése. A rovarevő madarak a mi legigazibb, legbecsesebb, mondhatni nélkülözhetlen szövetségeseink. Hála Darányi Ignácz földművelésügyi miniszter a hasznos madarak védelme érdekében évek hosszú során át vaskövetkezetességgel folytatott intézkedéseinek, intézményeinek, ismeretterjesztéseinek, telepeinek és propagandájának, ma már úgyszólván az egész ország vérébe ment át az az igazság, hogy a madarat védeni kell és hogy a hasznos madarak védelme országos, sőt nemzetközi érdekű ügy. Ennek a madárvédelemnek a szolgálatába állott a földmivelésügyi miniszter biztatására a magyar társadalom is és ennek szervei közül az Országos állatvédő Egyesület néhány év óta egész rendszeresen és céltudatosan fejti ki ez irányban tevékenységét. Annak, hogy hasznos madaraink nemcsak hogy nem szaporodnak, hanem inkább fogyilyen szívhez szólóan könyörögsz az uradért, hát teszek valamit az érdekében. A biró elővett, egy iv papirost, irt vala- j mit reá, rányomta a hivatalos pecsétet, majd az írást borítékba téve, igy szól: — Ezt a levelet add át holnap reggel a községi bírónak. Az uradnak azonban egy szót sem szólj a dologról, had legyen szegény meglepetve, Elrendeltem, hogy a hátralévő büntetést otthon, a község házán ülje le. Az asszony örömében kezet csókolt a bírónak, ezerszer köszönetét rebegett és boldogan hazament. Mig az asszony odajárt, Péter gazda a kocsmában ült és sörözött. Megelégedett arcz- czal itta a sört és a megelégedésre oka is volt. A múlt vasárnap ugyanis a biró bár alaposan leszidta Péter gazdát, amiért az asszonyt a papucscsal megdobta, más bántódás Pétert azonban nem érte, sőt a biró ur bölcs tanácscsal is ellátta és azonnal hazaengedte. Csakhogy Péter nem az az ember, aki mindjárt hazamegy. Egy korcsmába tért, ahol egy jó barátra tett szert, akivel két éjszakát keresztül mulatott Es minthogy Péter nagyon jól mulatott és a sör is kitűnő volt, még egy jó napot akart magának szerezni és ezért találta ki a ravasz mesét a sötét, nyirkos, kígyókkal, patkányokkal tele börtönről és a félbemaradt büntetésről. Vasárnap jókor reggel már talpon volt Péter. Készült a városba és olyan kétségbeesett nak, igen sok oka van. A mező- és erdőgazdasági kultúra fel nem tartóztatható haladása fokozatosan kevesbíti a madarak természetes fészkelő helyeit. De rendkívüli nagy a madarakat üldöző ellenségek száma is. Igen sajnálatraméltó tény az, hogy a madarak ellenségei közül a legfélelmetesebb a gyermeksereg, mely a legmagasabb fákról is leveri a madárfészkeket, elszedi a tojásokat, kivégzi a fiókákat, gummi- puskával, parittyával, Flaubert-puskával, lépvesszővel, csapdával, hálóval, hurokkal stb. úgyszólván egész éven át kíméletlen és kegyetlen irtóháborut visel a mi kedves barátaink, a madarak ellen. Ennek a kegyetlen, évről-évre friss erőkkel gyarapodó, apró, de veszélyes ellenségnek leszerelését készíti elő, az ország lelkes néptanítóinak hathatós támogatásával, az Országos Állatvédő Egyesület. Hogy minő eredménynyel, azt néhány számadattal óhajtom megvilágítani. Az Országos állatvédő Egyesület 10 fillérért egy gyermeknaptárt terjeszt a népiskolákban, mely erkölcsös és állatvédő olvasmányaival már a tanév elején igyekszik a gyermekek közt hangulatot kelteni. Ennek a naptárnak 1908/1909. évi folyamából közel 90.000 példány kelt el a népiskolákban, majdnem kétszerese a múlt évi eredménynek. Az egyesület által kezdeményezett és Apponyi Albert gróf vallás és közoktatásügyi miniszter által rendszeresített szép iskolai ünnep, a »Madarak és fák napja« mindig jobban gyökeresedik meg országszerte. Az Országos állatvédő Egyesület a mai napig 4000 néptanítót látott el oly pályamüvekkel, melyek a madarak és fák napjának miként ünneplésére nézve útbaigazítást nyújtanak. Ha a néptanítók megtartják Apponyi szép intencióinak megfelelőleg a »Madarak és fák napjá«-t, annak hatása alatt évenként több százezer apró madárpusztitó inog meg botor, ellenséges indulatában. De az Országos állatvédő Egyesület Apponyi Albert gróf valóban liberális és mély belátásu helyeslésével ugyancsak a népiskolák keretében egy oly intézményt létesített, mely a hasznos madarak félelmetes kis ellenségeinek seregét a végképpen leendő leszerelés elé állítja. És ez az intézmény az Országos Ifjúsági Madárvédő Liga. Ez egy tisztán a mi viszonyainknak megfelelő gyakorlati, egyszerű, de hatásában nagyarányú magyar eredetű intézmény. A Ligának nincsenek alapszabályai, nincsen sehol sem elnöke, sem titkára, sem bevétele, sem kiadása, sem ülései, sem jegyzőkönyvei, egyszóval semmi, ami egyleti szervezetre vall, tehát ami pedagógiai szempontból nem igen való az iskolába. A Ligának csakis egyenlő kötelességekkel biró tagjai vannak. A Ligának tagja minden iskolás gyermek, aki fogadalmat tesz, hogy az arczot vágott a felesége előtt, mintha akasztásra menne. * Épen mire elkészült, jön a községi szolga és hívja Pétert a biró elé. Péter nem éppen örömmel ment a községi bíróhoz. — No Péter gazda, — szólt a biró — valóban szerencsés kópé vagy. Épen most írja nekem a szomszéd városból a biró ur, hogy enyhíteni kívánja a te büntetésed. Kegyesen megengedi, hngy a még hátralevő 24 órai büntetést itt, a községházai fogházban ma leülhesd. Eredj tehát szépen haza, vedd fel a hétköznapi ruhád, aztán jöjj be megkezdeni a fogságot. A feleséged is hozhat be neked egyet-mást enni, de inni egész nap nem lehet mást, mint vizet, mert ez szigorúan meg van tiltva. Tehát siess haza, hogy bezárhassunk. Péter azt hitte, hogy rögtön a menykő csap belé. Tiltakozni kezdett a büntetés enyhítése ellen és kézzel-lábbal kívánta, hogy ő büntetését szabályszerűen a városban akarja leülni. A községi biró azonban nem sokat okoskodott ; ő és két rendőr lefogták Pétert és szépen becipelték a községházi fogházba. így töltötte Péter a szép, a hosszú vasárnapot a községházi börtönben és törte a fejét rajta, hogyan jutott ő ehhez a büntetéshez. Fordította; Garai Kornél. állatokat és madarakat szereti, hogy a háziállatokat kíméli, a madarakat s azok fészkeit, tojásait és fiókáit nem bántja stb. Az öt bekezdésből álló és az állat- és madárvédelemnek úgyszólván teljes kódexét dióhéjban magában foglaló fogadalmat a kis orvvadászok ünnepélyes alakban a tanító előtt leteszik, egy külön nyomtatott lapon aláírják és ugyanilyen szöveggel ellátott tagsági jegyet kapnak, mely az egész országban egyformán a Liga megalkotójának, az Országos állatvédő Egyesületnek nevében van kiállítva. Ezeket az alakiságokat kedvező módon egészíti ki az Országos Ifjúsági Madárvédő Liga csinos kiállítású jelvénye, mely szintén az egész országra nézve ugyanegy. Ez a jelvény azonban miután 10 fillérnyi kiadást igényel, nem kötelező, mig a többi, a Liga szervezésével járó kiadásokat az Országos állatvédő Egyesület fedezi, a nyomtatványokat díjmentesen és portómentesen szállítja a népiskoláknak. Eddig (1909. április hó) 140,000 iskolás gyér mek tette le a fogadalmat és lett a Liga tagjává. Mindenünnen csak azt halljuk, hogy ahol a Liga megalakult, ott a kis madárpusztitókból a madarak barátjai, a madarakat üldöző kis- és nagy-embereket fürge szemmel ellenőrző őrsereg keletkezik. Apponyi gróf ennek a Ligának terjesztését az összes tanfelügyelőségek kötelességévé tette. Ha e nagyértékü rendelet alapján előreláthatólag rövid idő múlva minden iskolás gyermek a madárvédő liga tagja lesz, ha derék tanítóinknak sikerülni fog ez intézmény jelentőségét a gyermekekkel jóakarólag megértetni, ha minden évben a fogadalmat a gyermekek ünnepélyesen megújítják és az iskolába ujonan belépők során évről-évre uj osztályok válnak a liga csapataivá, akkor bátran mondhatjuk, hogy az Országos állatvédő Egyesület nemcsak leszerelte a hasznos madarak legveszedelmesebb ellenségeinek seregeit, de szövetségeseket teremtett belőlük- Máday Izidor. HÍREK. Uj orvos. Dr. Schwartz Adolf budapesti lakos, Aranyos-Megyesen letelepedett, ahol orvosi gyakorlatot fog folytatni. Kinevezés. Uray Bertalan, nyugalmazott községi jegyzőt Debrecenbe kataszteri becslőbiztossá nevezték ki. Egyházlátogatás. A nagybányai ref. egyházmegye képviseletében Szabó József, e. m. tanács- biró és Soltész Elemér, e. m. aljegyző e hó 5 én megvizsgálta a szinérváraljai ref. egyház ügykezelését, beléletét, az iskolát s az állami iskolában a hitoktatás eredményét s mindent dicséretes rendben talált. Tanítók gyűlése. Hamarosan két tanítói gyűlés is lesz községünkben. Holnap, e hó 9-én az általános tanító egyesület szinérváraljai járásköre gyülésezik az állami iskolában. Azon a napon este a Tanítók Háza javára gyermek színi- előadással kapcsolatos juniális lesz a Koronában. E hó 29-én a nagybányai ref. egyházmegyei tanítóegyesület tart közgyűlést a ref. templomban. E gyűlés meghívóját itt közöljük. Meghívás. A uagybányai ref. egyházmegyei tanitó-egyesület 1909. évi junius hó 29 én Szinérváralján a ref. templomban rendes közgyűlést tart, melyre az egyesület tagjait s a tanítás ügye iránt érdeklődőket tisztelettel meghívom. Tárgysorozat. 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Az elnök jelentései. 3. Emlékbeszéd Lajos Imre és Tóth Miklós kartárs fölött. Tartja Barazsi József. 4. A gyámintézet ügye. 5. A Tanítók Háza ügye. 6. A nyugdíjtörvény revíziója. Előadó Schiffner Lajos. 7. A siketnémák debreceni intézetének kérvénye. 8. Jelentés a pénztár állásáról. 9. Tisztujitás. 10. A jövő közgyűlés helyének megállapítása. 11. Indítványok (a közgyűlés előtt 3 nappal az elnökhöz Írásban benyújtandók.) Szinérváralján. 1909. évi junius hó 6-án. Fábián István, egyesületi elnök. A szatmári püspök Szinérváralján. Boro- misza Tibor szatmári püspök ur ő méltósága f. hó il2-kén — szombaton — délután érkezik városunkba, hogy másnap — vasárnap a szinérváraljai plébánia híveit a bérmálás szentségében részesítse. A közszeretetben álló püspököt, mint halljuk, Bay Miklós, főszolgabíró a járás szélén
