Szinérváralja, 1909 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1909-05-25 / 21. szám
1909. Május 25. SZINÉRVÁRALJA 21. szám. (31 Uj közigazgatási gyakornok. Dr. Falussy Árpád főispán Szabó Tibor végzett jogászt díjas közigazgatási gyakornoknak nevezte ki s szolgálattételre a központba osztotta be. Tamassy park-szanatóriuma Dunaharaszti- ban, Pest megye. Elsőrangú gyógyintézet alkoholisták, morfinisták és idegbetegek részére. Kívánatra prospektust készséggel küld az igazgatóság. Egy sikeres gyógymódról. Méltó feltűnést kelt és nagyban hódit a bel- és külföldi orvosi szakkörökben egy uj gyógymód, amelyre mi annál nagyobb megelégedéssel tekinthetünk, mert ezen uj irányú kezelésnek szellemi alkotója magyar orvos. Ez a gyógymód a Vérgyógyitás (Hemopatia), mely a modern kezelési rendszertől eltérően, sőt több krónikus betegségben azzal teljes ellentétes felfogásból kiindulva gyógyít és remek eredménnyel gyógyított számtalanszor oly esetben, mikor a modern orvosi tudomány már leszámolt a beteg életével, Ezen gyógymód megalapítója dr. Kovács J., fővárosi orvos, akinek Budapest, V., Váczi-körut 18. szám alatt lévő rendelő intézetére felhívjuk mindazon betegek figyelmét, kik valamely régi, súlyos betegségben szenvednek és a mai napig bajuk ellen enyhülést nem nyerhettek. A Vérgyógyitás mellőzi a mérges kémiai orvosszereket, hanem kizárólag a természetnek kipróbált és évezredeken át jónak bizonyult gyógygyökerek, gyógyfüvek, fürdők, vérelvonásokat alkalmazza. A kezelés kellemes köny- nyen betartható és nem jár időveszteséggel. Különösen szép eredményei vannak : az asztma-, szív-, gyomor-, ideg-, köszvény- és görvéiykór- ban szenvedőknél, a mely betegek ezen kezelés által gyökeresen kigyógyulnak. Halálozás. Schönherr Sándor, nagybányai erdőmérnök, a kiváló művész és gavallér, az egész társadalom állal tisztelt, szeretett férfiú, kinek Szinérváralján is sok tisztelője, barátja van, e hó 13-án reggel szivén lőtte magát s pár perc alatt meghalt. A még csak 42 éves férfiú tragikus halála mindenfelé, ahol ismerték, mély megdöbbenést keltett. Temetése, melyen Nagybánya város és vidékének közönsége osztatlan részvéttel jelent meg, május 15-én ment végbe Nagybányán. Figyelmeztetés. 1) Az 1909. évi tőkekamat- és járadék-adó és IV. osztályú kereseti adókivetési lajstromok a községházánál f. év máj. 24-től junius 1-ig terjedő 8 napi közszemlére vannak kitéve. A netaláni sérelmesnek vélt kivetés ellen azon adózók, kik ezen adónemekkel már a múlt évben megvoltak róva, a közszemlére kitétel napjától, az újonnan adózók pedig az erről szóló értesítés vételétől avagy adóiknak adókönyvecskéikbe történt előirásától számított 15 nap alatt a közigazgatási bizottsághoz cim- zendő s a kir. Pénzügyigazgatósághoz benyújtandó felszólamlással élhetnek. Később benyújtott felszólamlások visszautasittatnak. 2) Az adózók ismételten felhivatnak, hogy kataszteri birtokiveiket hétköznapokon, a hivatalos órák alatt már most tekintsék be és ne halogassák a junius 14-ig lejáró 30 napi közszemle utolsó napjaira, mert különben fizikai idő hiányában nem lesz idejük és alkalmuk tömeges jelentkezés esetén a betekintésre és észrevételeik megtételére. A hivatalból való fölvétel pedig már meghallgatásuk nélkül, fog a mivelési ágváltozásokra és egyéb adótárgyváltozásokra nézve eszközöltetni. Az önkéntes jelentkezés annyival inkább érdekében áll az adózóknak, mivel ez alkalommal a birtokváltozások tulajdonjog, illetve a tényleges használat szempontjából is bemondásuk szerint, följegyeztetnek s azzal, hogy a betétszerkesztés során birtokviszonyaikat tisztázták, még nincs tisztázva az adózás kérdése, mert a kataszteri birtokivek nem a betétek alapján fognak átalakíttatni másolatszerüleg, csupán a bejelentett változások vezettetnek át azokon és itt a betét céljától eltérőleg nem a tulajdonjog kérdése, hanem a tényleges használat szolgál alapul ezen kérdés elbírálásánál pedig csak kisegitésképen fognak a betétekbeli tulajdonjog önváltozások figyelembe vétetni. Elöljáróság. A szatmár—nagybányai vasút közgyűlése május 14-én volt Budapesten, Rosenberg Gyula elnöklete mellett, a gyűlésen többek között jelenvoltak Lovrich István, Harácsek László, Bay Lajos, Farkas Jenő, Révész János. Az 1908. évi üzemi jelentést tudomásul vették, a zárószámadást jóváhagyták s a szokásos fölmentvényt minden irányban megadták. Az igazgatóság díjazását a múlt évi szerint állapították meg. A felügyelő- bizottságba a régieket választották meg, u. m. Maurer Vilmos, dr. Gráner Ernő, dr. Lovrich István, Hamburger István rendes tagokat, póttagokul pedig Makray Mihályt, Stoll Bélát, Farkas Jenőt. Az alapszabályok esetleges módosítását levették a napirendről. A nyereményt elsőbbségi részvények kisorsolására, osztalékára és tartalékalapra fordítják. Illetékes helyről értesülünk, hogy a nyáron ünnep- és vasárnapokon behozzák Felsőbányáról az esti vonatot s ha beválik, akkor hétköznapokon is járatni fogják. Továbbá, hogy január 1-től kezdve az arcképes igazolványok a nagybányai vonalon is érvényesek lesznek. Este 6 órakor a felsőbányái vasút gyűlését tartották meg. Értesítés. A pünkösti ünnep miatt lapunk következő száma a rendes időnél egy nappal későbben, junius 2-án, szerdán fog megjelenni. Vizsgálat. Dr. Róth Ferenc, a szatmárné- metii kir. törvényszék elnöke a helybeli kir. járásbíróság ügykezelését e hó 18-tól 22-ig terjedő napokon tüzetesen megvizsgálta s a tapasztalt kifogástalan rend és pontosság felett Szilágyi Tihamér, vezető járásbiró előtt teljes megelégedésének és elismerésének adott kifejezést. Lelkészi vizsgálat. Láng Gyula, munkácsi róm.'kath. segédlelkész, Láng Viktor, testvéröcscse, ki nálunk is közkedvelt segédlelkész volt, a napokban Szatmáron szép sikerrel letette a lelkész! vizsgát. Világítás. Több Ízben szóvá volt már téve a »Szinérváraljá-«ban a község világításának fogyatékossága. Eltekintve attól, hogy a felállított 20 lámpa elenyészően csekély, úgyszólván, nesze semmi, fogd meg jól, a község utcáinak rendes világítására, még ez a 20 lámpa környéke is épen a legsötétebb éjszakákon valóságos egyptomi sötétségben mered az égnek minden világosság nélkül. Egy-egy ha pislog is közülök, nagyobb része sötétségével tündököl, ügy tudom pedig, hogy a fogyasztási adó kezelője, aki szép engedményben részesül a világiiásért, egész éjen át köteles világíttatni. A községi elöljáróságnak kötelessége őrködni a felett, hogy a vállalkozó pontosan teljesítse kötelességét már csak azért is, mert ez minden nem égő lámpa után esetekint egy-egy koronát tartozik befizetni a község pénztárába. Ha a községi elöljáróság ellenőrzési jogát s kötelességét elhanyagolja, ezzel a községet sok koronával megkárosítja, ami fegyelmi vétséget képez. A lakosok érdekében kérem azért az elöljáróságot, hogy a világítás körül ellenőrzési kötelességét legyen szives pontosan teljesíteni. (Beküldetett.) Meghívás. A nagybányai ref. egyházmegyei tanítóegyesület választmánya 1909. évi junius hó 2-án délelőtt ’/2 10 órakor Szatmáron a Károlyi-házban gyűlést tart, melyre a választmány tagjait tisztelettel meghívom. Tárgy: a folyó évi rendes közgyűlés helyének megállapítása és tárgyainak előkészítése. Kartársi szives üdvözlettel vagyok. Szinérváralján, 1909. május 22 én. Fábián István, egyesületi elnök. Országos állatvásárok vármegyénkben. Május 24-én Fehérgyarmaton, 27-én Erdődön és Királydarócon. Junius 1-én Krasznabéltekén, 7-én Nagykárolyban és Avasfelsőfaluban, 9-én Nagy- somkulon, 11-én Csengeren és Erdőszádán, 14-én Nagybányán és Avasujvároson, 22-én Aranyos- medgyesen. Az adóbevallás szigorítása. Az eddigi adóbevallások »polgári becsületszó« alatt történt. Magyarországon azonban csak kevesen vették komolyan ezen nagyon is komoly kifejezést. Az uj törvények azonban az igaz bevallást kötelezővé teszik s ha a bevallást a pénzügyi közegek kielégítőnek nem tartják, azoknak joguk lesz, hogy a bevallásokat záros határidő alatt pótlás végett visszaadják, sőt, hogy bevallásuk tanukkal, szakértőkkel igazoltassanak: vallomás nem adás, vagy valótlan adatok bevallása esetén pedig az adózók bírságolásnak, pótmegadóztatásnak, esetleg büntető eljárásnak teszik ki magukat. Adóelengedés fagykár miatt. Folyó hó 8., 9. és 10-én az ország nagy részében a korán beállott fagy a szőlőkben és vetésekben oly nagy károkat okozott, hogy ennek alapján a földadó részbeni, esetleg teljes elengedésnek van helye, miért is ezennel figyelmeztetjük a fagykárt szenvedett földbirtokosokat, hogy azon esetben, ha nagyobb kárt szenvedtek, azt a földadó elengedése céljából a községi elöljáróságnál haladéktalanul irásbelileg jelentsék be. A gyümölcstermelés érdekében. Az 1894-ik 12. §-al az akkori földmivelésügyi miniszter elrendelte a községi faiskolák felállítását, de mindmáig nem lett ez végrehajtva. Darányi miniszter végre megunta ezt a lehetetlen állapotot, legközelebb törvényjavaslatot nyújt be a faiskolák államosításáról. Minden arravaló vármegye kap állami faiskolát minta gyümölcsössel. Az országnak ezen törvényjavaslatra nagy szüksége van, mert nálunk terem a világ legfinomabb gyümölcse, azonban gazdáink a gyümölcs értékesítését, kezelését, osztályozását és csomagolását nem igen értik s ezért a forgalomban nem versenyképesek. Örömmel üdvözöljük ezen törvény- javaslatot. A Házinyultenyésztők Országos Szövetsége f. hó 8-án a Köztelek nagytermében tartotta alakuló közgyűlését. Az ország minden részéből tekintélyes számban sereglettek egybe a házinyultenyésztők. Ezenfelül 200-an írásban jelentették belépésüket. A szövetség elnökévé egyhangúlag Liptay Frigyesné bárónőt választották. A tisztikar a következőkből alakult: Másodelnökök : Hajós Emil, Kubinyi Béla és rábabogyoszlói Vajda Viktor. Ügyvezető másodelnök: Auffenberg János (Csillaghegy, Budapest.) Alelnök: Potchen Jakab Titkár: Tóth Ferenc. Jegyző: Derner Aurél. Ellenőr : Száva János. Pénztáros: Fürcht János. Szertáros: Kliment József. A szövetség megalakításának az a célja, hogy a házinyultenyésztést nagy közgazdasági és szociális fontosságához, méltóan országosan szervezze és elterjessze. Ezt a célt előadások tartásával, kiállítások rendezésével, vásárok rendezésével, a házinyulhus és gerezna értékesítésének vezetésével, telepek, egyesületek segélyezésével, tenyésztő telepek létesítésével, tenyésztő állatok beszerzésével, ingyenes fedező állomások fölállításával és a házi- nyulkereskedelem szabályozásával kívánja szolgálni. Tagjainak ingyen tenyésztő állatokat és vérfelfrissitésre tenyészbakokat oszt. A tagsági díj évenként csak 6 K, amely összegért a szövetség havonta kétszer megjelenő hivatalos közlönye a Házinyultenyésztés és Értékesítés cimü, (Budapest, Csillaghegyen) megjelenő szaklap is ingyen jár, amelynek előfizetési dija különben évenkint 4 K. A tagok fölvételét Affenberg János ügyvezető másodelnök (Budapest, Csillaghegy) eszközli. Egy hézagpótló díszmunkáról. Testet edző, lelket üdítő klimatikus gyógyhelyeinket és csodás hatású ásványvízforrásainkat még mindig nem eléggé ismeri, tehát nem is méltathatja kellőképen a magyar közönség. Ezen a bajon segít a Magyar Fürdőkalauz, melyet Erdős József szerkeszt immár harmadik éve éppen olyan szeretettel, mint szakértelemmel. E rendkívül hasznos könyv, melynek nyomdai kiállítása is művészies, most jelent meg harmadik kiadásban, 332 oldal terjedelemben, gyönyörű képekkel illusztrálva. Az ügyesen összeállított, könnyen áttekinthető, hézagpótló munka magyar és német nyelven ismerteti a magyar fürdőket, gyógyhelyeket, nyaraló telepeket, szanatóriumokat, viz- és magángyógyintéze- ket, nemkülönben a hazai ásvány- és gyógyvizeket. A díszmunka megrendelhető a Magyar Fürdőkalauz kiadóhivatalában, Budapest, VI. Eötvös- utca 36. 1/9. Főmunkatársak: dr. Kaba Tihamér és dr. Katona Sándor. 105—1909. ügy szám. Árverési hirdetmény. Közhírré tétetik, hogy 1909. évi 27-ik napján délután 3 órakor Szinérváralján, a vasúti indóháznál, a Bajnóczy Géza orvos földjén, a Hirsch Jakab és Mandel Simon fakereskedők, szinér vár aljai lakosok faraktárában levő, mintegy 25.000 folyóméter tölgyfa rigli 7500 korona kikiáltási árban a legtöbbet Ígérőnek készpénz fizetés mellett nyílt árverésen el fognak adatni, miről a venni szándékozók ezennel értesittetnek. Kelt Szinérváralján, 1909. évi május hónap 19-ik napján. Nagy Bertalan, kir. közjegyző.
