Szinérváralja, 1909 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1909-05-11 / 19. szám

1909. Május 11. S ZINÉRVÁR ALJA 19. szám. (3) telőit, hogy emléksorok írása végett díszes album­lapokat kérjenek, mit díjtalanul és bérmentve küld. Címe — »Péterfy Emlékalbum Bizottság« Budapest. Érettségi biztos. A tiszántúli ref. főgimná­ziumhoz az érettségi vizsgálatokra egyházkerü­leti képviselőül dr. Balthazár Dezső alsószabolcsi esperes, hajdúböszörményi lelkészt, az országos ref. lelkész-egyesület elnökét bizta meg. A bornyilvántartások bélyegmentessége. A pénzügyminiszter az uj bortörvény kapcsán fel­merült kételyek eloszlatása céljából kihirdette, hogy a bornyilvántartási jegyzékek, ha azokba egyéb adatokat nem jegyeznek be, a törvény rendeléséből hivatalos célra vezetett okmányok, s mint ilyenek feltétlen bélyegmentességben ré­szesülnek. Birtokrendezési szakértők. A földmivelés- ügyi miniszter Szatmárvármegye területére bir­tokrendezési ügyekben gazdasági szakértőkké a következőket nevezte ki: Korponay Kornél föld- birtokos fekelefalui lakos, Jéger Károly föld- birtokos szamosborhidi lakos, Papolczy Béla földbirtokos szinérváraljai lakos, Domahidy István földbirtokos szatmári lakos, Szeőke Sán­dor földbirtokos udvari lakos, Világossy Gás­pár földbirtokos gazd. egyesületi titkár szatmári lakos, Jármy András földbirtokos nagydobosi lakos. Luby Zsigmond földbirtokos fülpösdaróczi lakos, Szuhány Ferencz földbirtokos csengeri lakos, Madarassy Dezső földbirtokos pátyodi lakos, dr. Jékey László földbirtokos géberjéni lakos, Boér Endre földbirtokos mezőpetri lakos, dr. Domahidy Pál földbirtokos domahidai lakos, Gots György földbirtokos tatai lakos, Lucz György birtokos nagykárolyi lakosok. Gazdag aranytallér. A dr. Miskolczy-féle borpataki banyában a napokban egy gazdag arany- tellérre bukkantak, mely egyre szélesedik. A teliér oly gazdag, hogy abban a termés-arany szabad szemmel is látható. E szerencsés feltárás arra ösztönözte a bányatársulatot, hogy a fel­tárási munkálatokat fokozottabb erővel folytassa s már a napokban háromszor annyi munkást állítanak be, mint amennyi ez ideig dolgozott. A munkálatokat, melyek ritka szép eredménynyel kecsegtetnek, Ketney Mihály bányaigazgató vezeti. Emberölés. Miklós Demidor Nucz Grigi bar- lafalui lakost 3 héttel ezelőtt ismeretlen tettes fejbe ütötte. Azóta az ágyat nyomta. Mikor haza­ért, rögtön elesett és csak annyit tudott mon­dani, hogy megütötték. Külsőleg semmi nyoma sem volt az ütésnek. Folyó hó 5 én elhalt. A törvényszéki orvosi bonczolást Bajnóczy Géza és Eaiber Elemér orvos-szakértők végezték és megállapították, hogy a halált az okozta, hogy fejbe ütötték és a vér az agyra ment és szél­ütést kapott. Feleséget és 5 gyermeket hagyott hátra. A gyanúsított állítólag az ilobahandali bányában dolgozik s a csendőrök már nyomá­ban is vannak. Országos vásárok. Május 10-én Nagypalá­don, Sárközön, ll-én Szamos-Krassón, 13 áu Jánkon, 17-én Felsőbányán, 18-án Aranyosme- gyesen, 21-én Csengeren, lvővárhosszufaluban, 24-én Fehérgyarmaton, 27-én Erdődön és Király- daróczon. A robot megszüntetése. A jobbágyságot Kossuth Lajos törölte el. A jobbágyi robotnak fönnmaradt nyomait most törli el Kossuth Fe­renc. Aradmegye lölirt a kereskedelmi minisz- | terhez az 1890 iki I. t. c. 25. szakaszának eltör­lése végett. Ez a szakasz azt rendeli, hogy az útadót nem fizető szegény ember három napi robottal váltsa meg ezt a kötelezettségét. Ez barbár intézkedés is, de a fönntartásához szük­séges apparátusra rá is fizetett a kincstár. Most Kossuth Ferenc a közulakról alkotandó törvény- tervezetében kimondja ennek a közszolgáltatás­nak az elejtését. Expresz-törtónet. Szomori Miklós kassai színész a katolikus hitre tért. A keresztség után nyomban felvette a bérmálás szentségét és házasságra lépett Rozsos Gizella színésznővel, akivel már régebben egybekelt. Ugyanezen a napon tartották keresztvíz alá kis fiukat is. A szertartásokat maga dr. Fischer-Colbrie Ágost püspök végezte. Amerika lefőzve. Minden szenzációt Ame­rikának szoktunk tulajdonítani, mert már ott tartunk, hogy minden sablontól elütő találmányt, vagy uj rendszert az amerikai jelzővel szok­tunk megemlíteni és megkülönböztetni a köz- napiastól, mintegy jelezni akarván, hogy ez uj és jó Pedig ilyen amerikai izü és remek dolog az Országos Gyermekvédő Ligának uj tombola­játéka, mely még az amerikai uj szenzációkon is túl tesz. Nem volt rá eset, hogy 400000 da­rabból álló tárgysorsjátéknál minden szám nyer­jen. A Liga sorsjegyei kivétel nélkül nyernek, a legkisebb nyeremény arany- vagy ezüsttárgy. Van 10 nagyértékü főnyeremény, a legelső nye­remény 20000 korona, több mint 20000 darab nagyértékü arany és ezüst ékszer és vagy 380Ö00 darab szebbnél szebb ékszer, melyet a Liga részben ajándékképen kapott, részben pe­dig vásárolt. Nagy előnye még a játéknak, hogy minden sorsjegyen még szelvény is van, mely külön játszik 5Ö0 értékes arany és ezüst ék­szerre. Tehát senki sem kockáztat és senki sem ajándékoz és mégis segíti a Ligát, ha vesz 1 K 50 fillérért egy sorsjegyet. Meghívó. A szatmár németi ref. főgimnázium tanári kara és tanuló-ifjusága 1909. május 22-én (szombaton), a Kossuth-kerti kioszkban, a főgimn. ifjúsági utazási alap javára majálist rendez. Ren­dező-bizottság : Elnök: Mátray Lajos főgimn. tanár, Sátor Elemér alelnök. Kölcsey Gábor ifjúsági elnök. Fábián Károly alelnök. Bagoly Bertalan jegyző. Kelemen Pál titkár. Galgóczy Sándor jegyző. Csányi Miklós pénztáros. Dörner Géza háznagy. Tóth Ferenc pénztáros. Gyöngyösi Gyula Juhász Kálmán ellenőrök. Belépti-dij: Személy­jegy 2 K, Család-jegy 6 K. Tanuló-jegy 1 korona. Kezdete 8 órakor. Felülfizetéseket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a rendezőség. — Je­gyek előre válthatók Lővy Miksa könyvkereske­désében. Főmunkatársak: dr. Kaba Tihamér és dr. Katona Sándor. 2473-1909. tk. Hirdetmény. Turvékonva községnek telekkönyvi betétei az 1886: XXIX, az 1879: XXXVII1I. és az 1891: XVI. t.-cikk értelmében elkészittetvén és a nyil­vánosságnak átadatván, ez azzal a felszólitással tétetik közzé: 1. hogy mindazok, kik az 1886: XXIX. t.-cikk, 15. és 17. §-ai alapján, — ideértve e §-oknak az 1889: XXXVIII. t.-cikk 5. és 6. §-aiban és az 1891: XVI t.-eikk 15. §. a) pont­jában foglalt kiegészítéseit is — valamint az 1889: XXXVIII. t.-cikk 7. § a és az 1891: XVI. t.-cikk 15. §. b) pontja alapján eszközölt bejegy­zések érvénytelenségét kimutathatják, e végből törlési keresetüket, azok pedig, akik valamely tehertétel átvitelének az 1886: XXIX. t.-cikk 22. §-a, illetve az 1889: XXXVIII. t.-cikk 15 §-a alapján való mellőzését megtámadni kívánják, e végből keresetüket hat hónap alatt, vagyis az 1909. évi október hó 20. napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbítható záros határidő el­telte után indított törlési kereset annak a har­madik személynek, aki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat; 2. hogy mindazok, akik az 1886: XXIX. t.-cikk 16. és 18. § ainak eseteiben — ide értve az utóbbi §-nak az 1889: XXXVIII. t.-c. 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészítéseit is a — tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellentmondasssal élni kívánnak, Írásbeli ellent­mondásukat. hat hónap alatt, vagyis 1909. évi október hó 20. napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsak be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő letelte után ellent­mondásuk többé figyelembe vétetni nem fog; 3. hogy mindazok, akik az 1. és 2. pontban körülirt eseteken kívül a betétek tartalma által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármily irány­ban sértve vélik, — ide értve azokat is, akik a tulajdonjog arányának az 1889 : XXXVIII. t.-cikk 16. §-a alapján történt bejegyzését sérelmesnek találják, e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényöket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis 1909. évi október hó 20. napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbitható záros határidő elmúlta után a be­tétek tartalmát csak a törvény rendes utján és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a betétek szerkesztésére kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy amennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik. A szinérváraljai kir. járásbíróság mint telek­könyvi hatóság, 1909. március hó 29. Kauten, kir. járásbiró. ■436/1909. végrh. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szinérváraljai kir. járásbíróságnak 1908. évi 141/2. sz. végzése következtében dr. Nyilván Aurél szinérváraljai ügyvéd által képviselt Szatmareana takarékpénztár és hitelintézet részvénytársaság javára 175 korona s já­rulékai erejéig 1908. évi október hó 7-én foganatosí­tott kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 1030 ko­ronára becsült következő ingóságok, u. m: egy fe­kete fedeles kocsi, egy fekete kocsiszán, egy sárga kocsi, egy ócska kocsiszán, nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szinérváraljai kir. járásbíróság 1908. évi V. 141/9. számú végzése folytán 175 korona tőkekövetelés, ennek 1905. évi október hó 16. napjától járó 6% kamatai, '/>®/o váltódij és eddig összesen 180 korona 85 fillérben biróilag már megállapitott költségek erejéig, Avasfelsőfaluban, Privigyei Bertalan lakásán leendő megtartására 1909. évi május hó 25-ik nap­jának délutáni 2 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szinérváralján, 1909. évi május hó 1. napján. Páblé Antal kir. bir. végrehajtó. 395—1909. végr. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. éviLX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szi­nérváraljai kir. járásbíróságnak 1908. évi Sp. II. 1035/4. számú végzése következtében dr. Curtutiu Kornél szi­nérváraljai ügyvéd által képviselt, Kosztin Róza szinér­váraljai lakos javára, Klein Márton szinérváraljai lakos ellen 23 K 82 fillér s járulékai erejéig 1909. évi február hó 14-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján le­foglalt és 50 korona 27 fillérre becsült következő ingó­ságok, u. m.: szobabútor, gyertyatartók, kompótos kész­let, pálinkás készlet, üveg- és bádogtálcák, virágtartók, cipő, zománcos bádogban libazsír, varrógép óra és lámpa, nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szinérváraljai kir. járásbíróság 1909. cvi V. 143/5. számú végzése folytán 23 korona 82 fillér tőkekövetelés, ennek 1908. évi október hó 28. napjától járó 5*/o kamatai, VaVo váltódij és eddig össze­sen 59 korona 90 fillérben biróilag már megállapitott költségek erejéig, Szinérváralján, Klein Márton alperes lakásán leendő megtartására 1909. évi május hó 14-ik napjának délutáni 4 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108 §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szinérváralján, 1909. évi május hó 3. napján Pálié Antal, kir. bir. végrehajtó. 2717—1909. tk. sz. tarái MM] is leim mii. 1. A szinérváraljai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Poledniák Károlynak Bráz János és társai ellen folytatott végrehajtási ügyében 7600 korona töke, ennek 1908. évi január hó 20. napjától járó 5C/0‘OS kamata, 210 korona 65 fillér per, 87 korona 40 fillér végrehajtási valamint a felmerülendő költ­ségek kielégítése végett árverés alá a szatmár- németii kir. törvényszék, a szinérváraljai kir. járás­bíróság területén levő, Hóba községben fekvő, az ilobai 130. sz. betétben A I. 1—2. sorsz., 459. és 460. hr. sz. alatt felvett jószágtestet s az ezen ingatlanon lévő, a végrehajtási tői v. 149. §-a sze­rint vele együtt elárverezendő malomberendezési tárgyakat 1016 korona kikiáltási árban. 2. Az árverés megtartására határidőül 1909. junius hó 2. napjának délelőtti II óráját, helyéül pedig Iloba községházát tűzi ki azzal, hogy az a fenti kikiáltási ár 2/3-ad részén alul nem adatnak el. 3. Árverezni szándékozók, kivéve a végre­hajtási novella 21. §-ában emlitetteket, tartoznak a kikiáltási ár 10°/0-áí készpénzben, vagy óvadék­képes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy annak a bíróságnál történt előleges el­helyezéséről kiállított elismervényt átszolgáltatni. Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tesz, ha többet ígérni senki sem akar, köteles bánatpénzt az általa ígért összeg 10°/0-áig nyomban kiegészíteni. Kelt Szinérváralján, 1909. évi április hó 13>án. Kauten, kir. jbiró.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents