Szinérváralja, 1909 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1909-04-13 / 15. szám

1909 Április 14. S ZINÉRVÁR ALJA 15. szám. (3) Hosszas szenvedés után elköltözött kö­zülünk Komoróczy Lajos, a hü férj, a gondos jó apa, a kedves barát. Elment a minden élők ut­ján, mély fájdalmat hagyva mindnyájunk szivé­ben, akik ismertük. Régen gyöngélkedett már, de erős, szívós természete ellent állt az emésztő kórnak, mig végre e hó 6-án kilehelte jó lelkét. 54 évre terjedő életén át szeretetet, liszteletet és becsülést szerzett magának. Halála igaz fáj­dalmat keltett mindenütt és mindenkiben. Ápri­lis 8-án temettük el nagy részvét mellett. Teme­tésén a város és környék előkelői nagy számban jelentek meg. Nyugodjék békében! Áldott legyen emlékezete 1 Irodaigazgaiói kinevezés. Az igazságiigymi- niszter Dorcsák Antal szatmári ügyészségi iroda­tisztel az ottani törvényszékhez irodaigazgatóvá nevezte ki. Kinevezés. A belügyminiszter a gyermek- védelem terén az állami és társadalmi tevékeny­ségországos összeköttetése céljából megalakítandó gyermekvédő országos bizottság helyettes elnökévé élethoszszigian gróf Teleki Géza v. b. t. tanácsost, pribékfalvi nagybirtokos, volt belügyminisztert nevezte ki. Pályázat közigazgatási állásokra. Szalmár- megye főispánja az üresedésben lévő megyei tiszti aiügyészi, valamint az erdődi és nagysom- kuti főszolgabírói állásokra pályázatot hirdet. A hozzá címzett pályázati kérvényeket folyó évi április hó 30-ig az alispáni hivatalhoz kell be­nyújtani. Meghívó. A Szatmármegyei Gazdasági Egye­sület által 1908/9. év telén Komlód-Tótfaluban rendezett szövő háziipar tanfolyam befejezést nyert. A tanulók által készített tárgyak folyó hó 18-án, 19 -én és 20-án Komlód-Tótfalu (vasúti állomás: Gsenger) községben, az ev. ref. iskolá­ban ki lesznek állítva. Amidőn ezt gazdaközön­ségünk tudomására hozzuk, felkérjük minél töme­gesebben a kiállítást felkeresni és személyesen meggyőződni az elért eredményről. Kiállítás kez­dete folyó hó 18-án reggel 10 órakor. Szatmár- ról úgy kocsival, mint vonattal kényelmesen elérhető. Szatmár, 1909. ápril 7. Tisztelettel az Elnökség. »A reklám« melyet Barta Béla szerkeszt múlt hó 25-én változatos tartalommal és szokat­lanul sikerült illusztrációkkal jelent meg. Egy ujságjegyzéket is tartalmaz, mely eltér az eddi­giektől annyiban, hogy szövegeket és hatásos clichélenyomatokat is tartalmaz. Annak a keres­kedőnek, gyárosnak és iparosnak, aki üzletének fejlesztésére súlyt helyez, el kell olvasnia ezen munkát, mely e szakmában egyedül áll. E lap időszakonként jelenik meg és megérdemli a tá­mogatást, hirdető cégeknek pedig nélkülözhetet­len tanácsadója. A reclam mutatványszámot pél­dányonként egy koronáért kiadóhivatala Buda­pest, Vili. Bérkocsis utca 18 küld. Nincs tandíj. A közoktatásügyi miniszter rendeletet bocsátott ki, amely intézkedik arról, hogy az állami elemi iskolákban ez évi szeptem­ber elsejétől fogva nem kell tandijat űzetni. (Ekkor lép ugyanis életbe az ingyenoktatásról szóló törvény.) Az 50 filléres beiratási dijat azon­ban mégis meghagyták. Akik szegénységüket iga­zolják, azoknak elengedik a beiratási dijat is. A miniszter rendelete arról is intézkedik, hogy a beiratási dijakból befolyó összeget hova fordít­sák. — Tanitói könyvtárakat fognak belőle léte­síteni. A rendelet részletesen megállapítja, hogyan kell ezeket a könyvtárakat szervezni. Agyonütötte a fiát. A győrmegyei Felpécen a pénz miatt összevesztek Krémer Sándor szőllő- munkás és a fia, kik már régen ellenséges vi­szonyban éltek. A veszekedés vége az lett, hogy az apa baltával széthasította a fiú koponyáját. Borzalmas halál. Szivet lépő mély fájda­lommal köszöntött, be a husvét szent ünnepe Gseiszperger Leopold családjára. Boldog családi életét egy rettenetes katasztrófa zavarta meg. Szép, derék, engedelmes, jó fia, a 12 éves Pali borzalmasan szétroncsolt testére halálig keserítő képe keresztre feszitette a vallásos család hús­véti örömét, eltemette boldogságát. Husvét szom­batján két fogaton téglát szállított Gzeiszperger dr. Ember Elemér tb. járásorvosnak a vasúti állomásról. Az egyik szekeren a kis Pali ült s hajtotta a lovakat. Az a téglasor, amelyen a gyermek ült, megcsúszott az országúton levő mélyedésen átmenet a zökkenéstől s a szeren­csétlen fiú a lovak közé esett. Mintegy 15 méter­mázsa teher volt a szekeren, mely a gyermek fején keresztül ment. A fiú fogai mind kitörtek, agyveleje a szemein folyt ki. Szörnyet halt. ür. Ember Elemér fogata szállította haza az össze­roncsolt tetemet. Ki tudná leírni az anya fájdal­mát, midőn az ünnepi kalács sütésétől kijővén, szeretett gyermeke összeroncsolt tetemét megpil­lantotta? Azonnal összeesett s csak nehezen le­hetett magához téríteni. Hétfőn temették el a szerencsétlenül járt gyermeket nagy részvét mel­lett. Az egész város a megrendítő eset hatása alatt áll. Jogi szeminárium Budapesten. Ügyvédi és bírói vizsgára, az összes jogi szigorlatokra, Budapestre, Kolozsvárra államszámviteltani ál­lamvizsga és alapvizsgára kiváló sikerrel, gyor­san készít elő Dr. Erős Vilmos jogi szeminá­riuma, Budapest, VII., Wesselényi u. 18. Ajánljuk ez intézetet a jogászifjuság figyelmébe. Az eltűnt leány a mozgóképen. Eveken át gyászolta Gedron Laura budapesti napszámosnő leányát, a tizennyolc éves Juliskát, a ki alkal­mazásban volt egy budapesti virágkereskedésben, a honnan egy napon nem tért többé haza. A minap Gendron asszony a kisebbik leányával elment egy moziba. Mikor; mindenki érdeklődés­sel figyelte a sevillai ünnepélyt ábrázoló képeit, a nézők sorából felsikoitott a szerencsétlen anya, mert a képen a spanyol táncosnők között meg­pillantotta a leányát. A szegény asszony alig tudta bevárni, mig a képet leforgatják, majd a szomszédnője tanácsára, a kinek elbeszélte fáj­dalmát, a mozi tulajdonosától megkapta annak a kinematografusnak cimét, aki a sevillai képet felvette. Most már bízik benne, hogy ezen az utón meg fogja találni leányát. A csendörpuska. Balogh Ferenc erdőhorváti lakos, kit a csendőrjárőr lopás gyanúja miatt le akart tartóztatni, husánggal támadt a csendő­rökre, mire az egyik csendőr fegyverét használta és lelőtte Baloghot. Ifjúsági Lapok. Rendkívül érdekes, bő tar­talommal jelenik meg tanuló ifjúságunk ezen egyedüli számottevő lapjának húsvéti száma. A szórakoztató és ismeretterjesztő cikkek, a szebb- nél-szebb költemények amellett, hogy magas iro­dalmi színvonalon állanak, az ifjúság lelki vilá­gának, szellemi képességének teljesen megfelel­nek, mintegy az ifjúság leikéből vannak kimerítve. Munkatársai sorában ott látjuk hazai irodalmunk­nak legkiválóbbjait, kiknek neve elegendő bizto­síték arra, hogy az Ifjúsági Lapokat aggodalom és kétség nélkül adhassák hazánk világának, reménységének, a tanuló ifjúságnak kezébe. Va­lóban nemes célt szolgál a szerkesztőség, ami­dőn a káros és sajnos, nagyon is közkézen forgó ponyvairodalmi termékek, szivét-lelkét, ízlését nemesitő irodalmi lapot nyújt. Állandó rovatainak számát is szaporította, amennyiben a Sakk, Sport, Bélyeg, Irodalom, Művészet, Az iskola világából, Fejtörő, Levelesláda rovatain kívül a Fényképé­szet és Ki tudja? cimü rovatokat mint újakat és felette hasznosakat, örömmel látjuk. A magunk részéről minden szülőnek a legmelegebben ajánl­hatjuk, hogy ezen lapot diáksorba tartozó fia részére rendelje meg. A lap előfizetési dija oly csekély, hogy azt bárki megfizetheti (egész évre: 4 kor. 80 fillér, félévre : 2 kor. 40 fillér, negyed­évre : 1 kor. 20 fillér.) Mutatványszámot díjtala­nul küld a kiadóhivatal, Budapest, V., Nádor­utca 16. Drótkerítések összes fajtái, úgymint: közön­séges gépfonat, többszőr csavart Hungária fonat, tüskés és sima huzal, nemkülönben kovácsolt vas keretes díszes sodronykeritések legolcsóbban vásárolhatók Stadler Mihály sodronyszövet, fonat, szitaáru és keritésgyáraban, Budapest VI/1. Váci körút 43. Az olvasó árjegyzék kívánsággal kö­zölje szükségletét. Uj óragyár Magyarországon. Nagyfontosságu ipari vállalkozásról kapunk hirt a fővárosból. Lőw Sándor órás és ékszerész, Thorotzkai gróf és Társa villámos óra és mekanikai gyár és Ku- licska Antal villámos óragyárosok 500.000 korona alaptőkével, melynek nagyrésze már jegyezve van, Magyar óragyárak egyesült részvénytársa­sága cég alatt részvénytársaság alakul inga órák­nak, villámos óráknak és rokon ipari és meka­nikai cikkeknek nagyban való gyártása céljából. Inga óráknak nagy ipari termelésére hazánkban ez lesz az első vállalat, mely hivatva lesz az országból a tömérdek külföldi gyártmányú inga­órát kiszorítani. Alapítványi helyek a honvéd-katonai isko­lában. A honvédelmi miniszter a soproni honvéd főrealiskola első évfolyamára 20 államköltsé­ges helyre, 22 alapitványos és 8 részben féldij- mentes, részben fizetéses helyre, a budapesti honvéd Ludovika Akadémia első évfolyamára 20 áílamköltséges helyre, 22 alapitványos és 8 részben féldijmentes, részben fizetéses helyre, a budapesti honvéd Ludovika Akadémiai első év­folyamára pedig 5 államköltséges, 31 alapitványos és 15 részben féldijmentes, részben fizetéses helyre pályázatot hirdet. Bővebb értesítést nyújt Szatmár város katonai ügyosztálya. iárásbiró gyilkosság vádja alatt. Nemcsak Szatmárvármegyét, de az egész országot élénken foglalkoztatja az a rettenetes vád, hogy egy kir. aljárásbiró, ki ép«n a büntető ügyeket látja el, megölt Mátészalkán egy szegény kéményseprő­mestert, kinek öt gyermeke van. Nem akarunk az igazság elébe vágni, de a vádbeli cselekményt lehetetlennek tartjuk. Az esetről részletes tudó­sításunk a következő. Múlt vasárnap este tiz órakor dr. Sovány Dezső kir. járásbiró betért a Korona-vendéglőbe, ahol félliter bort és egy üveg savanyu vizet ivott. Már akkor nem volt telje­sen józan. Fizetés után elment és az utcán talál­kozott Jakab Sándor kötélverő leányával, aki egy asszonynyal ment. Az albiró útját állotta a leánynak és enyelegni kezdett vele, mire a leány beszaladt atyja házába. Az albiró utána ment és benyitott abba a szobába, amelyet a tűzoltó banda bérelt Jakabéktól s amelyben akkor is a tűzoltó zenekar gyakorolta magát. Ott volt Bor­dás Demeter kéményseprő is, aki rászólt az al- biróra: — Idegeneknek tilos a bejövetel. A biró visszafelelt: Pimasz ember! Majd otthagyta a társaságot és bement Jakabékhoz, ahol a házigazdával borozott. Egy óra körül éj­fél után Bordás beszólt Jakab Sándorhoz. — Miért nem dobják ki már azt a részeg disznót ? Kevéssel utóbb az albiró elment. Jakab egész a kapuig kisérte vendégét, de nemsokára dr. Sovány visszajött és kihívta a kéményseprőt. Bordás kiment az utcára, ahol a biró mellbe­vágta. A keményseprő erre földre terítette az al- birót, aki dulakodás közben hangosan segítségért kiáltott. — Gyilkos ! Meg akar ölni! Jakab Sándor, aki ekkor már lefeküdt volt, hirtelen felöltözött, kiszaladt az utcára és szét­választotta a dulakodókat. Egyszerre a kémény­seprő fölkiáltott: — Megszurtak! Sovány észretérve, igy szólott Jakab Sán­dorhoz : — Motozzanak meg! Nálam nincs szúró eszköz. Én nem szúrtam meg! Én rám gyanú ne háramoljon! Jakab megmotozta a bírót és semmiféle éles eszközt tényleg nem talált nála. Bordás haza- vánszorgott, ahol gyorsan orvost hivattak hozzá. Reggel a járásbíróság kihallgatta és eskü alatt vallotta, hogy dr. Sovány szúrta meg. Bordás kedden este halt meg, mire szerdán dr. Sovány Szatmárra utazott, ahol jelentést tett Róth tör­vényszéki elnöknél, aki szabadságra küldte. Bordás Demeter özvegyet és öt gyermeket ha­gyott hátra, akik közül a legidősebb nyolc éves, a legkissebb pedig hét hónapos. Az özvegy azt mondja, hogy ura, amikor súlyos sebével haza­tért, nyomban azt mondotta, hogy Sovány járás­biró szurkába össze. Másnap férje jobban lett és a járásbíróság által kiküldött biró előtt eskü alatt újból azt vallotta, hogy Sovány szúrta meg. Mátészalkán valótlannak mondják azt, hogy Bor­dás egy perből kifolyólag haragudott Soványra. Dr. Sovány a járásbíróságon a büntető ügyek referense volt, a kéményseprőnek pedig sohasem volt dolga a büntető bíróságnál. Bírói és jogász­körökben élénken tárgyalják az esetet. A vizsgá­lat halált okozó súlyos testisértés címén folyik. Főmunkatársak: dr. Kaba Tihamér és dr. Katona Sándor. 1715—1909. tkvi szám. Árverési hirdetményi kivonat. A szinérváraljai kir. járásbíróság, mint tkvi ha­tóság közhírré teszi, hogy Nagybánya város takarék- pénztár végrehajtatónak, Stetiu Sándor és neje szül. ázaplanczay Erzsébet felsővisót lakos végrehajtást szen­vedettek ellen folytatott végrehajtási ügyében 800 K tőke ennek 1907. okt. 20-tól járó 6°j0 kamatai, 7 K 95 f. óvási, ‘|j !o váltódij, 43 K 80 f. per, 30 K 35 fillér végre­hajtási, 20 K 45 f. ezúttal megállapított, valamint a felmerülendő költségek kielégítése végett árverés alá bocsátja szinérváraljaí kir. jbiróság területén, Szinér- váralja községben fekvő a színérváraljai 981 sz. tjkvben A 1. 1. sor sz. a. foglalt 809. hr. sz. külső birtokot 322 K, az u. a. tjkvben A I. 2. sor sz. a. foglalt 877 hr. sz. külső birtokot 229 K, az u. a. tjkvben A. 1. 3. sor sz. a. foglalt 1027 hrsz. külső birtokot 122 K, az u. a. tjkvben Komoróczy Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents