Szinérváralja, 1909 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1909-03-30 / 13. szám

(2) 13. szám.

SZINÉRVÁRAL A

1909. Március 30.

sonló, de valamivel kissebb és zömökebb és a szárnyfedőkön levő világosabb harántos sáv nem ferdén (tehát nem V alakban), hanem merőlegesen (|| alakban) halad a középvonal felé.

Az almarügyfuró kora tavasszal elhagyja téli búvóhelyét s a törzsön mászva felvándorol a fára, ahol a nőstény párzás után hosszúra nyúlt fejével a fejlődő virágbimbó oldalán lyukat rág és belsejébe egy mákszem nagyságú szeny- nyes fehér szinti petét rak. Ebből kel ki a kártékony lárva vagy pondró, amely a bimbó fenekén élősködik s mindaddig növekedik, mig csak bábbá nem alakul át, hogy végül ismét bogár alakot öltsön magára. Ezek szerint a bogárnak petéből való kikelésétől számítva egészen tökéletes kifejlődéséig csak igen rövid, 3—4 heti időszak szükséges. A bogár ezután egész nyáron át a fa leveleit rágja, ilyen alakjában áttelel és csak tavasszal keresi fel a nőstényt párzás végett.

A körterügyfuró életmódja hasonlít az előbbiéhez, csakhogy a nőstény nem a körtefa bim • bóját, hanem annak rügyét támadja meg s ebbe rakja petéit. Mig tehát az almarügyfuró lárvája csak egy almabimbót tesz tönkre, addig a körterügyfuró lárvájának egy egész rügy, tehát rendesen több bimbó és sok levél esik áldozatul.

Az almarügyfuró bogár ellen oly módon lehet védekezni, hogy a bogarakat az almafáról, különösen az első melegebb tavaszi napokon, amidőn a bogarak az ágakon párzanak, a fa alá terített lepedőre, ponyvára lerázzuk, azután meleg vízbe bele fojtjuk. Minthogy a nőstény ösz- szes petéjének lerakására több nap szükséges és a peterakás két hétig is eltarthat, tanácsos a bogaraknak ily módon való irtását gyakran megismételni, sőt mindaddig folytatni, amig csak rázáskor bogár hull a fáról.

Minthogy a körterügyfuró már ősszel is lerakja tojását, azért már szeptember elején, és ha nincs termés a fán, akkor már korábban is le kell rázni.

Hogy pedig az emellett is életben maradt bogarakat elpusztítsuk, e célból ősszel a fák derekára az elágazódás alatt széna vagy szalmakötelet kell kötni, s az itt telelésre meghúzódó bogarakat ezután a tél folyamán kötelestül együtt elégetni. (>G. L.«)

Egy darab Ázsia.

szinérváraljaiak, megtűrnek egy olyan iskolát, amilyenről most szólani akarok.

llobabánya csaknem tisztán románajku község, illetve Ilobának románajku telepe. A község itt iskolát tart fenn, melynek csak a neve iskola. Egy közönséges parasztházban van elhelyezve az ^ilobabányai községi elemi népiskola.« Valószínű, hogy szégyenből nem tettek eleget az 1907. évi XXVII t.-c. azon intézkedésének, hogy az iskolák felirattal látandók el, mert maga az épület is mindennek nevezhető egyébnek, csak iskolának nem.

Egy derék, jóravaló tanító működik ebben az iskolában, aki nyolcadmagával kénytelen meghúzódni egy, harmadfél méter széles és öt méter hosszú, szobának nevezett zugban.

A »tanterem,« mely 50 köbméter űrtartalom, 49 iskolába járó gyermeket van hivatva befogadni akkor, mikor már az 1868-iki népoktatási törvények szerint is 12 négyszögiábnyi tér számítandó egy-egy tanulóra. Eltekintve attól, hogy a tanterem a legszükségesebb felszereléssel sem rendelkezik és szegénynek egy jó részét egy alapos takaréktüzhely foglalja el, összesen három ablakkal rendelkezik, melyek mérete egy méhköpünek talán igen, de egy iskolának nem felelnek meg, lévén ők összesen 50 cm. magasak s 30 cm. szélesek.

Rosszul mondtam különben, hogy ezekkel a tekintélyes ablakokkal is rendelkezik az iskola, mert egyáltalán nem rendelkezik velők. Az ablakok t. i. be vannak falazva s igy a szellőztetés csak úgy lehetséges, ha valamelyik gyermek egyet-kettőt kiüt közülök. Hogy a »tanterem« nincsen kipadlózva, az az ilobabányai iskola természetrajza szerint természetes.

Igazán érthetetlen, hogy minő lelkiismerettel lehet egy ilyen iskolát megtűrni? Igaz, hogy nehéz az odautazás a hatóság embereinek; de mégis több 49 gyermek, meg — melesleg mondva — egy tanítói család egészsége, élete, mint egy kis kényelmetlen kirándulás.

ügy tudjuk különben, hogy a körorvos már többször tett javaslatot az iskola bezáratása iránt, de siker nélkül. Most mi is kérjük a hatóságot, hogy az ilobabányai iskolát haladéktalanul zárassa be, mert annak egészségügyi szempontok miatt tovább egy percig sem szabad iskolának neveztetnie.

Az olyan iskoláért még Ázsiában is szégyenkezni kell. Rab.

Minden, ami a nép művelődését, szellemi előhaladását előmozdítja, megbecsülendő, ami ezt hátráltatja, kárhoztatandó. Ami közönyösnek marad a kettő között, a népművelés szempontjából már az is elitélendő, mert minden kuitur- embernek kötelessége a nép művelését elősegíteni, támogatni.

Szatmárvármegye népoktatásügye az utóbbi években nagy lendületet vett. Szinte bámulatos, hogy olyan derék tanfelügyelő kerületében, mint Bodnár György s olyan előkelő gondolkozásu orvosok ellenőrzése mellett, mint amilyenek a

HÍREK.

Eljegyzés. Sajó Dezső vetési körjegyző eljegyezte Kacaó Károly műszaki tanácsos, főmérnök leányát, Mariskát, Nagykárolyban.

Kabarét. Csendes egyhangúságban élő községünket egy hangzatos nevű fiatal ember kereste fel a napokban, hogy előjegyzéseket gyűjtsön egy kabaret-estélyre. Kisjeszenei Jeszenszky György, a miskolczi színház s. tenoristája ez a fiatal ember, ki estélyét március 27-én este 8 órai

kezdettel tartotta meg a Koronában. Eltekintve attól, hugy kiejtése hibás, határozottan élvezetes estélyt nyújtott az egybegvült elég szép számú közönségnek. Hanghordozása biztos, ' élvezetes hanganyaga bő. Műsora elég ügyesen volt összeállítva. Ebben több saját szerzeményű darabja is szerepelt.

Uj cimzós az államerdészetnél. A földmivelés- ügyi miniszter elrendelte, hogy az államerdészetnél alkalmazott erdőtisztek az »erdőmesler« helyeit »főerdőmérnök«, a »főerdész« helyett »erdészmérnök«, az »erdész« helyett »segédmérnök«, az »erdészjelölt« »erdőmérnökjelölt« és »erdőgyakornok« helyett az »erdőmérnök- gyakornok« címet használják. A többi cim a régi marad.

Állatorvosok a közigazgatási bizottságban.

Sok vitára adott okot az a kérdés, hogy a törvényhatósági állatorvos részt vehet-e a közig, bizottság ülésein. Ezzel a kérdéssel a kormány is foglalkozott és most úgy döntött, hogy az állatorvosnak nemcsak joga, hanem kötelessége is a közigazgatási bizottság ütésén részt venni. A döntésről a földmivelésügyi és belügyminiszterek együttes rendeletben értesítették a törvény- hatóságokat.

Meghívó. Miután a Szatmármogyei Gazdasági Egyesület által 1908—1909. telén rendezett kosárfonó háziipar-tanlolyamok befejezést nyertek, a tanulók által készített tárgyak április hó

2—3-án és 4-én Apa községben (az egyik kosárfonó tanfolyam helyén) az állami iskola tantermében kiállítjuk. Amidőn ezt a gazdaközönség és az érdeklődők tudomására hozzuk, egyszers- mint a kiállítás megtekintésére tisztelettel meghívjuk. Ki lesz állítva mintegy 800 drb mező- gazdasági-, gyümölcsszállitó-, háztartási kosár és különféle dísztárgy. Megnyitás április hó 2-án d. e. 10 órakor. A kiállítás nyitva : 2-án d. e. 10 órától délután 5 óráig, 3-án és 4-én reggel 8 órától délután 5 óráig. Szatmár, 1909. március 26. Az elnökség.

Miképen lehet a pincében a penészedést gátolni? Pincepenész ellen legcélszerűbb a falakat, ászkokat stb. szükség szerint 2—5% réz- gálictartalmu mészszel átmeszeltetni. Miután sok esetben csak a pince alsó fenékrésze penészes, tanácsos leend forró vízben annyi rézgálicot feloldani, amennyit csak lehet s ezen tömény- oldattal azon melegiben a pince talaját teleitatni. Lehetséges azonban, hogy nem is penész, hanem ártatlan sziksó, illetve salétrom kivirágzásától keletkezik a pincében a fehér bevonat. Ként elégetni pincében azért sem célszerű, mert a képződött kénsavgőzök idő előtt elpusztítják a hordók abroncsait.

Egy jogi szemináriumról. Ügyvédi és bírói vizsgára, az összes jogi szigorlatokra, Budapestre, Kolozsvárra, államszámviteltani, államvizsga és alapvizsgára sikerrel, gyorsan készít elő dr. Erős Vilmos jogi szemináriuma, Budapest, VII. Wes- selényí-u. 18. Fiókintózet Kolozsvár, Deák-u. 41.

Ifjúsági Lapok. A magyar tanuló ifjúságnak ezen egyedüli, irodalmi színvonalon álló lapja

Egy forró csók s Ernő nehéz szívvel, lassan bandukolt lefelé a lépcsőkön.

Reggel vüte a vonat többi bajtársakkal ismeretlen sorsa felé. Ha a tegnapi bucsuzkodás némileg el is szontyolnotta egy kevéssé. A vasúton mégis ő volt a leghangosabb kedvű, ő vigasztalta az elszomorodott vitézeket. Előhozakodott a statisztika adataival, hogy minő csekély a halálozási szám a háborúban, meg azután hogy úgyis rövid ideig tart az egész komédia. A mi hadseregünk felvonul s irtóztató tömegével egy nap alatt meghódolásra készteti a készületlen ellenséget. S ezer meg ezer egyéb okot hozott fei, ami a busulás hiábavalóságát czéiozta.

Jó kedélye tényleg felvillanyozta a bajtársakat. Szinte beleszugerálla a többiekbe is a bátorságot. Mikor állomáshelyükre érkeztek már csupa viharedzett, keményszívű legények szálltak le a kupéból.

Nehány nap múlva a tüzvonalba jutottak.

Nem úgy történt a hogy Ernő gondolta. Az ellenség nem hódolt be kardcsapás nélkül, hanem inkább igyekezett minél kellemetlenebbnek mutatkozni. Természetesen azonban óriási fölényen az egyesült seregeknek, megtört minden igyekezetük és nagyon siralmas jövőt mutatott az ő perspektívájuk.

Gyönyörű felvonulást végeztek az ágyuk. Minden ment mint a karikacsapás. Az ellenség ágyúgolyói ott csaptak el fölöttük, hogy még közelükbe se férkőzhetett. A trefásabb tisztek, még szalutáltak is a fölöttük, elröppenő veszeEgy hosszú, végnélküli csókba fűlt ajkuk, j Szinte lélegzetét vesztve ébredtek öntudatukra.

E pillanatban egy fehér kokárda hullott a földre, j Mint télen a lágy hópihe oly sejtelmesen, oly | zizegve esett a szőnyegre.

Lillike felemelte a földről sErnőnek nyújtotta. ;

— Vidd magaddal a csatamezére. S ha j ellenség golyója fütyül körülötted ez óvjon meg | azok veszélyeitől.

Ernő mohón kapott a talizmán u<án. Mert ' annak érezte e szent percben. Mintha kicserél- j ték volna. Oly vidám, oly bohókás lett, mint a minő volt idáig s amiért mindenki oly annyira kedvelte.

Áhítattal megcsókolta a piciny fehér kokárdát s szerelmes szivének minden érzelmével kebléhez szorította. Majd tárcájába rejtette s szive fölé helyezte.

Az estebéd vig hangulatban telt el. Ernő ismét a régi, vidám fiú volt, nem aggasztotta már semmi balsejtelem, a fehér kokárda csudát tett, kigyógyiíotta gyerekes félelméből. Mindenkivel évődött s olyan pazar kedvvel mulattatta az egész családot, hogy azok csak most érezték át egész teljében, minő nagy űrt hagy majd maga után a háborúba távozó Ernő, minő nagy csend, bus várakozás lesz u'ána.

Ernő mindenkitől szívélyes búcsút vett. Tréfálkozása nem ismert határt s az elérzéke- nyülésnek minden áron, s utón módon elejét vette.

Lillike kikisérte szokás szerint az előszobába. Egyedül voltak. Az ifjú jegyespárok hagyományos

előjoga a néhány pillanatig való egyedüllét. Ma kissé nehezebben váltak el. Hogyne. Hiszen nem örvendeztette őket a másnapi viszontlátás. Holnap ! Isten tudja, hol lesz Ernő holnap és szépséges mennyasszonyától minő távol kell majd beérnie annak ábrándképével csupán.

Lillike könnyes szemekkel tekintett Ernőre.

— S ha távol leszel tőlem, gondolj reám s ha szép asszonyok vagy lányok jönnek utadba, ne légy hütelea hozzám. Gondolj mindig arra, hogy minden gondolatom, szivem minden dobbanása néked szól, teérted imádkozom minden nap, a te képeddel alszom el s minden álmomnak le lész középpontja.

Ernő átszellemülten tekintett menyasszonya könnytelt szemébe. Egy egész menyország ragyogott onnan reá. Ezt a sok boldogságot, ezt a menyei örömet kel! most itthagynia. Evek hosszú küzdelmének bére, száz éjszakának elnyomott titkos keserve, ime most engesztelési nyert. Elnyerte legszebb álmának megvalósulását. S egy percben elveszít mindent, mit oly kitartó munka fárasztó verejtéke megszerzett.

Ismét átborzongott rajta a halál gondolata. De múló érzelem volt csupán. Keblét a rajta levő fehér kokárda. Lillike talizmánja melengette.

— Amig e fehér kokárda, mely jókedvemet, visszaszerezte fehér marad, addig el nem hagylak soha.

Mint a templomi néma fohász oly áhítattal töltötte be mindkettőjüket Ernő ünnepélyes fogadalma,