Szinérváralja, 1909 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1909-03-16 / 11. szám
11. szám. segíteni kell és lehet is. Hogy mennyire lehet, megmutatja azt kél törvényjavaslat, melyet az illetékes miniszterek a múlt napokban fektettek a törvényhozás asztalára. Az egyik Apponyi Albert közoktatásügyi miniszteré, a gazdasági népoktatásról szól, a másik Darányi Ignácznak a parczellázásokat szabályozó törvényjavaslata. Mindkettő egy közös, eredeti alapon épült fel. Ez az alap pedig egy tétel, mely szerint a hazai gazdasági fellendülést és továbbfejlődést a magyar közép- és kisbirtokos osztály biztosíthatja, mint amely osztályban még legjobban megvannak a magyar államalkotó és fentartó génius tulajdonságai, amely az ezer év alatt legerősebben megtartotta sajátos eredeti magyarságát, erkölcsét és tradiczióit. A gazdasági népoktatásról szóló törvény- javaslat különösen a kisbirtokosok javát czélozza, őket akarja gazdagabbá tenni mindazokkal az elméleti mezőgazdasági tudnivalókkal, amelyekkel a földet termékenyebbé, kihasználhatóbbá tehetik. Ezt olyképen kívánja megvalósítani, hogy az elemi oktatással kapcsolatos ismétlőiskolákat gazdasági iskolákká szervezi át. A tanulók száma szerint a javaslat kisebb fokú gazdasági népiskolát — hol a községben az ismétlőiskola kötelesek száma 50—120 — és önálló gazdasági népiskolát, hol a tanulók száma a 120-at meghaladja, különböztet meg. A javaslat kiváló fontosságú s hivatva van a magyar mezőgazdaságot a fejlődés utján egy hatalmas, korszakot jelző lépéssel előbbre vinni. Ereje egyrészt abban rejlik, hogy amidőn az ész a legfogékonyabb, tehát a gyermekkorban, akkor oltja belé a föld és terményei iránti szeretetek azokkal való foglalkozáshoz szükséges kitartást, gondosságot. Hogy micsoda haladásra van kilátásunk, azt megláthatjuk, ha összevetjük a mai hazai és a poroszországi földmivelő képzést. Nálunk van 5 gazdasági akadémia 1270 hallgatóval, Porosz- országban szintén 5, de csak 974 hallgatóval. Ezzel szemben nálunk az alsóbb mezőgazdasági képzésre van 25 földműves iskola egyen- kint 32 tanulóval, viszont Poroszországban van 195 hasonló iskola, egyenkint 43 tanulóval. Nálunk a földmivelő iskolába leginkább azok mennek, kik máshol nem boldogulnak, Porosz- országban túlnyomóan paraszt fiuk járnak, hol nagyon gyakorlatias oktatást nyernek, amennyiben az elméleti kurzus télen van, nyáron pedig apjuk mellett gyakorlatilag próbálják ki szerzett tudásukat. Télen iskolába járnak, tanulnak, nyáron dolgoznak. Pedig ott ötszörié kevesebb pénzbe kerül egy ilyen iskola fentarlása mint nálunk. A most beterjesztett javaslat ezeken a tapasztalatokon indul, kedvező auspiciumok meltovább medrében, csak a kiálló sziklák közül kavargóit bugyborékolva az örvény. A hegyek oldalain még ott ringott az utolsó sortüz dübörgő hangja, de lassan lassan, mind távolabbról hangzó morgássá csöndesedett. A túlsó partról, az ellenség soraiból, lassú dobpergést hozott a szél. Olyan gyászosan búgtak a dobok, mintha fekete posztóval lettek volna betakarva. És ők mind hallgattak. Talán elnézték volna a túlsó partot utolsó leheletükig, ha szellő nem takarta volna be sűrű, lágyan omló ködfátyollal. Hátuk mögött megzörrentek a bokrok. A szultán követei jöttek, hogy átadják uruk üzenetét. Mohamed földi helytartója boldognak érzi magát, ha a magyar hősöket országában láthatja. A kis csapat fel is készülődött az útnak. Csak a kormányzó állt még mindig mozdulatlanul, könnyes szemekkel a parton s nézett komoran, sötéten maga elé. Keresett valamit, a szürke ködben egy sugarat, a sötétségben egy kis világosságot. De olyan egyszínű volt az a köd, olyan borzalmasan fekete az a sötétség, mely a lelkére ült. A Duna olyan egyhangúan ömlött tova, mintha azt modaná: — Én is futok feltartóztathatlanul nyugodtan tovább-lovább, mint a történet. Akár fadarabot, akár holttestet viszek a hátamon, az én futásom egyforma ! A kormányzó mereven nézte a ködöt, kereste a napsugarat! A török követség vezetője hozzálépett és áhítattal csókolta meg mentéje szélét. Észre sem vette. Nézte a ködöt, kereste a napsugarat. — Allah irgalmas l susogta a török dallamos hangján. A kormányzó összerezzent, lassan utána mormolta: Allah irgalmas ... Isten irgalmas ... SZINÉRVÁRAL A lett s nem hisszük, hogy csalódni fogunk benne, miért is a legnagyobb örömmel és nyugodtsággal fogadjuk a törvénytervezetet, óhajtva annak minél hamarabb való megvalósítását. A másik törvényjavaslat, a magyar agráriusok egy régi óhaját valósítja meg. A napi és időszaki szaksajtóban élénk és kiterjedt vita volt már a kérdésről, amelynek égető szükségességét tagadni nem lehet. Nem vitás ma már az, hogy a mezőgazdasági termelés fejlődése homlokegyenest ellenkezik az iparával. Mert mig az iparban a konjunktúrák, a nagy termelésnek, gyári előállításnak kedveznek, addig a jövendő mezőgazdasági termelés alapja nem a nagybirtok, hanem a kisgazdaság és törpebirtok. E fejlődésnek ezen iránya nálunk is érezteti hatását, azonban nem tud a megfelelő széles mederben kiterjeszkedni, mert nem áll a földet venni szándékozók számával arányban az eladásra kerülő föld. Ami pedig eladásra is kerül, azt nyerészkedési czélzattal alakult vállalatok szerzik meg maguknak, kik azt horribilis nyereséggel bocsátják áruba. Hogy az mennyire igaz, csak be kell tekintenünk az ily iráuyu vállalatok és intézetek zárszámadásait és nyereség rovatait. Az agrárius felfogás hívei épen ezért a parczellázásnak olyirányu megoldását követelik, amely teljesen állami felügyelet mellett, vagy maga az állam által lenne megvalósítandó. Eszközökül az állami birtokok eladását, magánbirtokok megvételét avagy kisajátítását és a birtok eltolásokat ajánlják. A törvényjavaslat nagyjában és főelvekben megfelel a kivánalmaknak. A parczellázásról a javaslatnak 132., 193. §-ai intézkednek. Mindjárt az első pont szerint a feldaraboló köteles a telepítési hatóság előzetes engedélyét kikérni, amely megtagadja az engedélyt, ha a feldarabolás közérdekbe ütközik, ha a feldarabolónak tulajdonjoga öt év óta legkevesebb nincsen bekebelezve, vagy ha annak nincsen tényleges birtokában, vagy ha az ingatlan minőségénél, vagy fekvésénél fogva feldarabolásra nem alkalmas. A kivándorolt és hazajönni szándékozóknak egy nagy előnyt nyújt a törvényjavaslat, kimondja ugyanis, hogy ha egy visszatelepülni akaró a megvenni szándékolt parczella fele vételárát lefizeti, a másik felét a földművelésügyi minisztérium elengedi. E törvényjavaslat is, mint látjuk, a fejlődés szolgálatában áll s megvalósulásától csak hasznot és jót várhatunk. Összegezve megjegyzéseinket, örömmel konstatáljuk, hogy a mgyar szocziálpolilika ismét két hatalmas, erős és eredeti alkotással lett gazdagabb, melyek nemsokára a magyar szo- cziális alkotások mellé méltóan fognak sorakozni. B. I. Választási liga. Irta: Kelemen Samu orsz. képviselő. Szükség van-e a kereskedelmi és ipari érdekeknek hathatós képviseletére a törvény- hozásban ? Erre a kérdésre az összes érdekelt körök igennel felelnek. De az érdekelt körökön túl — egyetemes közgazdasági érdekek szempontjából is — igenlő kell hogy legyen a válasz. Az ipari és kereskedelmi érdekeknek hathatós érvényesítését elképzelnünk sem lehet a törvényhozásban való érvényesülés nélkül. Legkevésbbé nálunk, ahol minden érvényesülésnek forrása és végső állomása: a politika. Ha mar most szükségesnek találjuk ezeknek az érdekeknek képviseletét a törvényhozásban, úgy az egyetlen hathatós eszköz: egy közös agitációs szervezet. Minden aggodalmaskodás, mely az eddig fennálló ipari és kereskedelmi köröknek autonómiáját félti : széthúzást jelent és az akció sikerének megbénítása. Az aggodalmak lehetnek tiszteletreméltók, de nem helytállók. Egy részük bátortalanságnak a jele. Akik külön pártalakulást akarnak, arra utalnak, hogy a pártfegyelem megbénítja a képviselők szabad akcióját. Akik igy gondolkoznak, sulyosbbá teszik a megoldandó problémát, semmint szükséges volna, mert a közgazdasági kérdések nálunk közjogi kérdésekkel kapcsolatosak. Nem mi magyar politikusok kapcsoltuk őket össze, vagy legalább nem éppen csak mi. Mi szükségünk tehát nekünk arra, hogy az ipari és kereskedelmi érdekek hathatós érvényesülését azzal bonyolítsuk, hogy uj pártalakulás 1909. Március 16. (2) utján szembeállítsuk azokat az összes létező pártokkal ? Méltóztassék csak végig nézni az agrár táboron. Ezek előtt itt is felhangzott a kívánság, hogy külön agrár-pártot kell alakítani. A tervet elejtették és az eredmények mutatják, hogy éppenséggel nem kárára az agrárizmusnak. Ugyanezt a taktikát kell követnünk nekünk is. Az ipar és kereskedelmi érdekek támogatása megfér minden becsületes politikai törekvéssel. Külön pártra tehát nincs szükség. De a liga megalakulásának hatását nemcsak ebben látom. Amint egy ilyen választási liga céltudatos akciót fejt ki és felrázza közönyükből a vidéki városokat, — a helyzet képe egyszeriben meg fog vá.tozni. Egyik képviselő sem szeret feszült viszonyt fenntartani választóinak ilyen szervezett és intelligenciájánál fogva nagy erőt képviselő csoportjával. Tessék csak számon kérni a képviselő uraktól a kereskedelmi és ipari érdekek hathatós képviseletét, minden olyan esetben, amikor ezek megtámadva vannak. Ám a városok közömbössége, a fatalizmus, melylyel a romboló munkát eddigelé nézték, egyenesen felbátoritás volt a leg- aggresszivebb kereskedelmi és iparellenes irányzatoknak. Ezeket a koncentrált támadásokat, csak koncentrikus erővel, lehet visszavetni. Iparnak, kereskedelemnek és szabadfoglalkozásoknak tömörülniök kell és az egységes cél érdekében egy szervezetben kell egyesülni. HÍREK. Uj gazdasági tudósitó. A földmivelésügyi miniszter Losoncy Gyulát a szinérváraljai járásra gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. Kinevezés. A pénzügyminiszter a pénzügyőri tisztviselők közül a pénzügyőri biztosok létszámából Szász Jánost Szatmárra, Danes Józsefei Bánfihunyadra pénzügyőri biztossá nevezte. Személyi hir. Pataki Bélát, a Méhészeti Szemle szerkesztőjét, a földmivelésügyi miniszter Pápa székhelylyel méhészeti vándortanitónak nevezte ki. Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvény- hatósága f. hó 18-án délelőtt fél 11 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A nagybányai ref. egyházmegye szavazatbontó bizottsága folyó hó 13-án Avasujvárosban tartott gyűlésén bontotta fel az egyházmegyei 6-ik lelkészi tanácsbiróra beadott szavazatokat. A 42 érvényes szavazatból Papolczy Zoltán apai lelkész 20, Kálmán Sándor hiripi lelkész 15, Balajthy Károly szamoskóródi és Bogdán Lajos pettyéni lelkészek 2, Nagy Lajos felsőbányái, Joó Kálmán szárazbereki és Gachal János mikolai lelkészek 1 — 1 szavazatot nyertek. Általános többséget egyik lelkész sem bírván, újabb szavazás fog elrendeltetni a legtöbb szavazatot nyert Papolczy Zoltán és Kálmán Sándor lelkészek közt. Vasúti kedvezmény. A minisztertanács hozzájárult ahhoz, hogy a rendezett tanácsú városok közigazgatási teendőit teljesítő tisztviselői, nemkülönben a községi és körjegyzők részére saját személyükre vonatkozólag az áliamvasuton féláru jegykedvezményt adjanak. Nem gyermek kezébe való a fegyver. A múlt hét hétfőjén Lázár Gusztáv, Lázár Endre szinérváraljai lakos 15 éves fia a bátyja töltött fegyveréből gyermekes tréfából meglőtte Lugosy Antal nevű társát. A lövés közvetlen közelről találta Lugossyt úgy, hogy az egész löveg altestébe fúródott. A íiu összeesett, Lázár Gusztáv pedig tettének súlyát hamarosan átlátván, elszökött a szülői háztól. A súlyosan sérült fiút a szatmári közkórházba szállították. Életbenmara- dásához kevés a remény. Az eljárás folyamatban van. Az uj bortörvény. Általános a panasz gazdáink köreben, hogy az uj bortörvény sokkal nagyobb terheket ró a bortermő gazdaközönségre, mint amennyi hasznot fog valaha is hajtani. Az a sok rovat és statisztika, melyet most minden szőlősgazdának ki kell töltenie, szinte egész irodát kíván meg, mert nagyobb termelésnél, pláne ahol változatos fajok termeléséről van szó, maga a gazda el sem bírja végezni a törvény által előirt sok Írásbeli dolgozatot. Mint a Fővárosi Értesítő értesül, már a minisztériumban is megfontolás tárgyává tették a sok és sürü felszólamlást és oly megoldáson dolgoznak, mely; ha rendeleti utón is, de gyökeresen segítsen a gazdaközönség zaklatásán. Az enyhített szakaszok már az idei borkampany megkezdése előtt életbe fognak lépni.
