Szinérváralja, 1909 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1909-10-19 / 41. szám
(2) 41. szám. SZINÉRVÁRALA 1909. Október 19. kell világosítani és ezt bizonnyal megteszi minden érdekelt község elöljárósága melynek ép szociális érzéke van a szegény lakosság létérdekei iránt. Szinérváralja nagyközség jegyzője. Az olvasók szives elnézését kérjük, hogy ez, általános érdekeknek szánt helyen egy vicinális kérdéssel foglalkozunk; de úgy vagyunk meggyőződve, hogy ki lesz Szinérváralján a jegyző? erről a kérdésről érdemes szót emelni. A múlt által nyújtott tapasztalatok épen úgy, mint a községi jegyző kényes helyzete, különösen pedig a szinérváraljai községi jegyző súlyos helyzete arra indít bennünket, hogy tájékoztassuk azokat, akiket illet arról, hogy milyen szerepe van Szinérváralján a községi jegyzőnek. Kezdeményezőnek kell lennie a községi jegyzőnek minden olyan kérdésben, mely a község javát van hivatva előmozdítani. Éhez a szerephez judicium kell és intelligencia. Igazságlátás, mely tudja, hogy mit, mikor, hogy kell tenni; intelligenlia, mely megfér az intelligens gondol- kozásu emberekkel. A községi jegyző nálunk olyan, mint a kántor, ki kiadja a hangot s egyúttal figyelemmel kiséri a közönség éneklését. A szakavatottság, a tanultság elengedhetetlen követelmény a szinérváraljai jegyzőnél, mert ezek hiányában akár éhen halhat nálunk a sok ügyvéd között. Különösen fontos, sőt legfontosaab azonban az önállóság. Nálunk még mindig uralkodik a klikkrendszer, mely átkot mond minden olyanra, ami a klikk érdekeit nem mozdítja elő. A szinérváraljai jegyzőnek ehez a klikkhez szegődnie nem szabad, mert különben népszerűtlenné teszi magát, elárulja a község érdekeit a klikk céljaiért és ezzel megakadályozza a község haladását úgy anyagilag, mint erkölcsileg. Ha Szinérváraljának olyan jegyzője van, aki — bizva a saját önállóságában, tehetségében, nem megyen kegyelmet, oltalmazást könyörögni másoktól, hanem tisztán csak a község érdekét hordja szivén és cselekszik ennek érdekében, — akkor nem veszítjük el a bikszádi vasutat nem marad el a polgári iskola, meg lesz építve a járda, megvan a tisztességes világítás stb. Mindezekből látszik, hogy mi sokat, mindent várunk Szinérváralja jegyzőjétől. A képviselő- testületben van egy nehány ember, aki nemes törekvésében a jegyzőt támogatni fogja, sőt biztosítja a jegyző közérdekű terveinek a keresztülvitelét. Lapunk 39-ik számában közöltük a szinérváraljai jegyzői állás betöltésére vonatkozó pályázati hirdetést, ügy tudjuk, hogy erre az állásra az eddig alkalmazott helyettes jegyző: Sepsy Károly is beadta pályázatát. A főszolgabíró ismert pártatlansága folytán jelölni fog minden pályázót. Azt hisszük azonban, hogy Sepsy Károly egyhangúlag lesz megválasztva, mint aki jól ismeri Szinérváralja helyzetét s amellett szakavatott, tanult, intelligens, önálló gondolko- zásu ember. Ezen feltevésünkben őt ajánljuk. Nagyon sajnálnánk, ha a választó képviselőtestület nem erezne velünk. Még inkább sajnálnók, ha Sepsy Károlylyal szemben csalatkoznánk. Mintaszüret. Lapunk hasábjain jóeleve feihivluk olvasóink figyelmét arra, hogy Darányi földmivelésügyi miniszter mintaszüret tartását engedélyezte. Más lapokban is megemlékeztek erről, meg falragaszok is hirdették a mintaszüret idejét, október 11-ikét. A kijelölt időben meg is tartatott a szüret Jablonszky György szőlészeti és borászati felügyelő vezetése alatt. Sajnos, az épen erre a napra esett országos vásár miatt nem jelenhetett meg a szőlőtermelő közönség oly számban, aminőt az ügy fontossága és a mintaszüretből származó haszon megkíván. Szinérváraljáról alig 20 ember jelent meg. Voltak ott Szatmárvármegye területéről többen, sőt eljöttek nehányan a szomszédos Ugocsából is. Akik megjelentek, Jablonszky György szakszerű, a legapróbb részletekéig kiterjedő előadásából bő tanulságot meríthettek a szőlőtermelés és szüretelés ok- és célszerűségére nézve. Kedvező időben megtekintettük az állami szőlő- telepet. A felügyelő minden szőlőfaj termelési módjáról, természetéről, hasznáról és arról, hogy nálunk mely fajok válnak be leginkább, bő ismeretet nyújtott. Kifejtette, hogy nem célszerű sokféle szőlőt termelni, hanem az egyes fajokat úgy kell megválogatni s olyan arányban keil telepíteni, hogy kellő mennyiségű és jóminőségü bort kapjunk. Hogy ez elérhető legyen, ajánlatos a rendelkezésre álló területet a következő fajokkal betelepíteni. Az Erdei dúsan termő, magas cukor- tartalmú szőlő, mely a betegségeknek is jobban ellentáll, mint p. o. a bakator. A Hárslevelű szintén nedvdus faj, melynek nagy előnye az, hogy a szemek a hosszú, nagy fürtön egymástól elhézagolva helyezkednek el s igy kevésbé rothad. Ajánlható még a Furmint, a Nagyburgundi és a Bakator. Az utóbbi legkevésbé ezek között, mert — bár jó nedvet ad, — de az időjárásra nagyon kényes és termését legtöbbször elrúgja. Ha tehát valaki szőlőt akar nálunk telepíteni, ültesse be területét úgy, hogy a tőkék egy- harmada Erdélyi, egyharmada Hárslevelű, egy- hatoda Furmint, egyhatoda Bakator legyen. Piros bor termelésére legalkalmasabb a Nagyburgundi, csemegének a Muscat Ottonel és a gyöngyszőlők. Helytelen a szőlők erős karikázása, mert ezáltal a szőlő termőképessége hamar kimerül s fejletlen gyümölcsöt hoz. Különösen a Hárslevelű magas csapon nevelendő, mert hosszú fürtjei különben a földet érnék s megrothadnának. A szőlő megtekintése után, mely mintegy másfél órát vett igénybe, a borházba mentünk, hol Jablonszky különböző préseket, darálókat, kádakat, kocsányválasztókat, rostálót, melegítő készüléket s ezek használatát, végül az u. n. mustmérők több faját mutatta be. Sikerültén kísérletezett a sav megállapításával is. Az Ezerjó mustja 17 fokos. Jól elmúlt 12 óra, mire Jablonszky befejezte nagyon tanulságos előadását, melyért a jelenvoltak köszönetét, mondtak. Óhajtjuk, hogy Jablonszky György önzetlen, lelkes munkáját kívánt siker koronázza! HÍREK. Áthelyezés Papp István, kir. járásbiró Szinérváraljáról Hajdúböszörménybe helyeztetett át. Az egész község őszintén sajnálja a pontos, derék ember, igazi bíró áthelyezését. Minthogy azonban ez áthelyezés saját kérelmére és gyermekeinek tanittathatása érdekében történt, céljának eléréséhez örömének kifejezését fűzi. Kár, hogy mi nem tudunk alkalmat nyújtani iskolák felállítása által arra, hogy az ilyen, általános tiszteletnek örvendő embereket magunknak megtarthassuk. Isten áldása kisérje s tegye boldoggá Papp Istvánt uj lakóhelyén. Esküvő. Melegh Dániel, kaplonyi ref. tanító, Melegh Albert, kőszegremetei lelkész fia, házasságot kötött Józsa Gábor, toóti ev. ref. lelkész leányával, Ilonkával. Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter Szabó Lajos, nagysomkuti járási számvevőt saját kérelmére Aranyos-Marótra (Barsmegye) vele szemben az lenni. Öt rúgták ki az udvarias consilium abeundival az egyetemről, pedig én loptam el az aranyórát. Hiába mondottam később hogy engemet is rúgjanak utána, mert én voltam a tolvaj. Rám mordult a rektor és melegen ajánlotta, hogy tartsam, jobban mondva fogjam be a becses számat, az ügy elaludt már s leg jobb esetben én is kiröpülök. Amig él Claude nem árulom el őt az akasztófa alatt sem. Alig hogy elvégezte munkáját, óriási ütéstől a zár lepattant az ajtóról s az ajtó bedült. Raoul úgy megijedt e furcsa kopogtatástól, hogy szájából kirepült a pipa s ő maga is majd, hogy hányát nem esett. Claude volt, a naurasztheniás Claude, kit örökké borongós kedve miatt melancholiás tinónak neveztek társai. Sápadtan, beesett szemmel kószált arcvonásokkal, tétovázó léptekkel nyitott be. Kalap nélkül jött, haja összeborzolva, vadul forgó szeméi kimereszlette. Bizalmatlanul nézett körül a csepp padlásszobában. — Az ördög hordaná el az irhádat, te szomorú tinó. Majd kitört a hideg rajtam udvarias kopogtatásodra. De Claude mondd! Mi lelt Claude! Te őrült vagy! Orcimpád remeg s halotthalvány vagy! — Csitt, — szólt Claude, megfogva Raoul karját s őt magához rántotta. Azt mondád . . . tudsz hallgatni! . . . Megöltem a fogatlan szoba- asszonyomat . . . Tudod! . . . Kinek oly véres volt a foghusa . . . Emlékezel! . . . Mikor ezt Róth Bankház i BUDAPEST. > Bank-központunk: VI., Váci-körut 45. Bankpalota. Telefon: 92—25 (Interurban) Díjtalanul nyújtunk bárkinak szakszerű felvilágosítást. Válaszbélyeg ■ mindenkor melléklendő. ■ az asszonyt először láttam . . . Mily ideges lettem. Hát arra emlékezel-e, mikor eljöttél hozzám, ott együtt olvastuk Poe Edgárnak Az áruló szív novelláját ? Ebben az a fiatal ember megölt egy öreget, mert ennek egyik szeme hibás volt, mely az ifjút önkívületi állapotba hozta . . . Azóta nem nyughattam .... Ma egyedül volt! Este bejött hozzám ... Jó éjt kívánt! Rám vicsorította véres foghusát! . . . Megöltem később ... A hosszú zsebkésemmel . . . Te adtad nekem 1 Egyet sikoltott s azt hörögte . . . Claude ifjú ur! Miért tette ezt? Ezzel vége volt . . . Nézd egész véres az ingem . . . Nyakán volt egy bőrerszény teli csörgő aranynyal! . . . Ezzel elhallgatott. — Claude, miért ölted meg? — Nem tudom! — Mond csak, szólt Raoul remegve! A késemet elhoztad-e? Hát a pénzt? , . . — Nem 1. . . Egyiket sem !. .. — Bezártad e a kaput ? — Nem, üldözött a rém, rohantam egye- nesen ide . . . — Pszt! Beteszem a kaput!... mert elárulhat az téged. Meg elhozom a késemet. .. mindenki tudja, hogy az az enyém . . . megnézem az asszonyt is, — hátha él még! — Ne Raoul I Ne nézd meg! Ne menj fel hozzá! — kiálltja Claude borzasztó hangon, miközben eltorzult arca elé emelte a [félelemtől hideg kezét . . . * Raoul elrohant, le a falépcsőn, nem törődve a ház lakóival. Nem figyelt semmire . . . Agyát szörnyű terv foglalkoztatta . . . A kapu nyitva volt még. Csend mindenütt. Egyet vigyorgott ördögi pofájával s nesztelenül, lábujhegyen surrant fel a megölt, fogatlan öregasszonyhoz. Ott feküdt a konyha kövezetén. A vér még csurgóit, kése a vértócsa közepén volt. Hidegvérrel felemelte, pedig bele kellett nyúlnia a vértócsába, másik kezével felrántotta az asszonynak félig nyitott mellénykéjét s a pénzeserszényt leszakította!... Egészen összevérezte a cipőjét, kezét, ruháját . . . Mikor kész volt, kilépett az ajtón s rohant lefelé . . . Hirtelen megállt . . . mintha egy tömeg moraját vélte volna hallania. Megnyugtatta magát — biztosan hallucinált tulcsigázott pgya — mire a kapuhoz ért. Lába gyökeret ver . . . Haja az égnek mered. A rendőrök . . . állnak ott, körülöttük emberek . . . Keze véres. . . Zsebében a véres kés ... és a véres erszény ! . . . —„Itt a gyilkos — ordítással rázúdult a tömeg. Ütik, ruháját, haját tépik, szakgatják. Hátrakötölt kezekkel taszítják előre, miközben az ütlegek özöne éri fejét . . . * Amig Claude Raoulhoz futott, a fogatlan öregasszony sikolyára egyik szomszédnője figyelir F 0 L Y Ó S I T ü N K: s,r ^ Törlesztési kölcsönöket földbirtokokra és bérházakra 10—75 éves törlesztésre 3°/o—3'/i%—4%—41 ia|o-os kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket Il-od és 111-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 67,-al, esetleg öVI.-al. Személy- és tárcaváltóhitelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 211* *—10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és , életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 95*/o-áig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett. Tőzsdemegbizásokat a budapesti és külföldi tőzsdékben lelkiismeretesen és pontosan teljesítünk mindenkori eredménynyel; az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos , törlesztéses-, személyi- és váltókölcsönt. — Mindennemű bel- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reális ügyletet a legnagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítjuk le. Bankházunk képviseletére megbízható egyéneket felveszünk,
