Szinérváralja, 1909 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1909-10-12 / 40. szám

SZINÉRVÁR AL A

1 909. Október 12.

(2) 40. szám.

a jó modort, a társadalmi formák helyesebb kialakulását.

E fertőző métely ellenszereképen csakis az egész társadalom egyöntetű, közös eljárása segíthet. Itt semminemű ügyész, sem kormányrendelet a baj csiráit ki nem üldözheti, ez egész társadalom együttes erejére szorul e hibák megjavítása. Álljon össze minden jóizlésü és jóérzésü ember egy közös ligába, mely kimondja, hogy többet sem azt a hangnemet, melyet társas életünkbe belevinni akarnak, a modernek nem tűrik, sem nem engedik, hogy azok az irodalmi fórumok, melyek a métely szertehintésében közreműködnek, életben maradhassanak. Vonják meg tőlük úgy az erkölcsi, mint különösen az anyagi támogatást. Ne menjenek az olyan előadásokhoz, melyekben az ilyen modern erkölcsök papjai prédikálnak s ne olvassák, ne vegyék azokat a sajtótermékeket, melyek az erkölcstelenség, az egyéni tisztességben való gázolásban látják egyetlen feladatukat, czéljukat.

Ha az egész társadalom akar valamit, különösen olyan valamit, mely nemcsak az egyed, hanem az összesség érdekét szolgálja, akkor annak feltétlenül sikerülnie kell s akkor a jövőben egészen másképen fog kialakulni a modern társadalom, mint a minőnek most embriójában a figyelmes szemlélő előtt ígérkezik.

Hazánk, a földmivelés hazája.

A keleti nép egyik jellege a kereskedés utáni vágy, tehetség. Mi is keleti népek vagyunk, de ezt a tulajdont csodálatosan levetkeztük.

Mi egy uj tér munkásaivá, földművelőkké lettünk, erre a természet maga kényszeritett, hazánk éghajlata és fekvése kedvezett.

A jobbágyság fölszabadítása és a társadalom átalakulása igen nagy lendületet adott a földművelésnek, a jobbágy ura lévén földjének, szabad lett, rendelkezett, nem rettegett többé a magas arisztokrácia huszárai korbácsütésétől, meg lett az osztó igazság, viszonyosság és egyenlőség, mindenki egyenlő adófizető tagja lett az államnak, a kisbirtokos versenyez a nagybirtokossal és e nemes verseny célja, minél j több értéket kiaknázni a földből.

Aki 1860-ik évtől őrködő szemmel kisérte j földművelésünket látja, hogy ezidő óta minden figyelem a búzatermelésre irányult. A londoni, párisi, bécsi világtárlatok a magyar búzát kitűnő liszttartalmunak ismerték és ismerik föl.

így jöttek létre a pesti, budai, debreceni,

szegedi és hazánk több nevezetesebb helyén fölállítva gőzmalmok és a legközelebb épült, lévai hengermalom, melyek porosz, francia angol meg amerikai piacaival is összeköttetésben voltak és vannak.

Szerintem hazánk földművelése igen nagy haladást ért el, de világért se gondoljuk azt, hogy elértük a tér netovábbját, mi ugyan szeretjük magunkat egyéb kulturállamok sorába helyezni, melyhez ugyan közeledünk, de még igen sok tanulni való vár ránk.

Egy tulajdon, — mely kiváló kelléke kell, hogy legyen e tér munkásainak — kezdetleges alapon áll nálunk, a természettől megadott értéket fokozni nem vagyunk képesek, az élelmesség és takarékosság még igen nagy mértékben hiányzik, nem gyakran a tulkiadások, fölösleges beruházások, igen sokszor nem állnak arányban jövedelmeinkkel, ép ez oka, hogy csökken kissé a gabona ára, látogassa meg az elemi csapás határainkat, egy évi rossz termés 5 évre visszavet bennünket.

Az árpát illetőleg aki 1870-től körültekintő figyelemmel kiséri, azt látta és látja, hogy a fentjelzett évtől porosz, cseh és osztrák sörgyárosok előtt a magyar árpa igen kapós és hogy 10—15 év óta a magyar árpa tekintély a külföldi kereskedelmi világban; bécsi, morva, cseh, bajor, porosz sörgyárosok magyar árpával látják el jelenleg is gyáraikat; magyar árpából kerül a hires pilseni sör, mely hazánkba oly kevés és méregdrágán jön.

Ma tehát mikor a piloxera kiszorítani törekszik Noé szöllőjét, helyébe a mesterséges Nektárt a sört állítja, különös súlyt kell tehát fektetnünk a gazdaság e terményére.

Nálam, illetve Esztergommegyében legjobb termést ad a probsteli árpa, mely termesztésével igen magas eredményt érhetünk el, mert e faj ad 15, régi árpa 10, chevalier 5, az orgion 5, primadonna 6 magot.

Nagyon természetes, át kell vennünk azon fajt, mely talajviszonyainkhoz legalkalmasabb s legjövedelmezőbb.

E téren: munka, szorgalom, kitartás legyen jelszavunk s biztos az eredmény.

Pólya Lajos.

HÍREK.

Esküvő. Takács László, csomaközi ref. lelkész e hó 7-én esküdött meg Tarczi Emma kisasssonynyal Debrecenben.

séggel s azt hiszik, ha egy-két ilyen elfajulását a társadalmi életnek a jó társaság kénytelen kelletlen befogadta, a szabadelvüség alapján meghonosíthatja a szabadszájuság köztársaságát.

Vájjon kinek figyelmét kerülte el már az az éktelen, a magyar nyelv idiómájától teljesen idegen kifejezésnek használata, melyeket egyes arszlánok tekintélyük öregbítésére unos untalan használnak ?!

Vájjon ki nem hallotta volna az »ilyen fiatalt, »ilyen öreg«, »Simon« stb. stb., ki tudná őket mind felsorolni, — kifejezéseket, melyek ma már oly annyira divatba jöttek, hogy nélkülük egy rendes társalgás el sem képzelhető. A tolvajnyelv egész szótára ma már minden előkelőbb ház szalonjának asztalán foglal helyet s ahol eddig Jókai, Arany, Petőfi, Mikszáth zengzetes irodalmáról tárgyaltak, ott most a »Pesti Futár« s a »Fidibusz« szenzációit fejtegeti a közönség.

Vájjon ez a kultúra előrehaladása?! Ebben kulminál az irodalmi élet fellendülése?! A színházakban is azok a darabok aratják a nagy és osztatlan sikereket, melyekben olyan kérdések s olyan hangnemben feszegettetnek, melyek ópen- séggel nem bírják el az olyan nyilvánosságot, mint a minőt a színpad erősen világított deszkái szolgáltatnak.

S ez képezi a modern társadalmat. Mindenütt a rideg, kérlelhetetlen igazság. A gyermeket nevén nevező puritánizmus, mely nem átalja megmérgezni azok lelkületét, akiknek tanulságosabb, egészségesebb levegőjű irodalommal s egyéb kulturális segédeszközökkel nemeslelkü- séget, törekvő ambicziót, igyekvő munkaszeretetei lehetett volna beléiktatni. így azonban épen a modern társadalom mindent felvilágosító hatalmával a könnyelműség, a léhaság, az erkölcstelenség öldöklő mikrobáit oltja beléjük s már kora serdülő időkben megmételyezi az ifjúság lelkületét.

Egyetlen szót sem vesztegetnénk erre a témára, ha azt látnók, hogy a többi, kultúrában fejlettebb, előrehaladottabb államokban is hasonló s ily nagyarányú romboló hatását szemlél- hetnők a modernség szélső irányokba tévedő veszedelmes hatásának. De épen ellenkezőleg, minél fejlettebb államót figyelünk meg, annál kevésbbé látjuk az erkölcsi métely ily pazar kézzel való szétszórását, az ifjú lelkületek megmérgezését.

Tehát nem ebben rejlik a modernség ereje, nem itt emelkedik csúcspontjára a kultúra s nem ezek a nyomtatványok terjesztik a műveltséget,

a domboldalakon elterült, gazdagon megrakott szőlőket, az egymás után következő urilakokat, legelésző állatokat.

Könnyű volt a nagy, hosszú, földszintes házat megtalálnom, az apró házak között.

Benyitok egyik ajtón. Tanterem volt. Ott ült a katedránál a főtanitó, épen villásreggelizett. Pompás rostélyos terpeszkedett tányérján, mellette egy szintesüvegben aranyszínű bor, és épen akkor szelt a soroksári kenyérből.

— Mivel szolgálhatok ? Bocsásson meg, hogy csak itt fogadom. Vadászni voltam, most érkeztem haza éhesen, — szólt amint bekö- szöntöttem.

— Csak tessék folytatni — válaszoltam. — Itt is elvégezhetjük — és elmondtam látogatásom okát.

— Igen, kell tanító, négy altanitó, mert én magam nem igen érek reá, hogy iskolába járjak. Hanem, mindenek előtt tud-e hegedülni?

— Nem tudok, csak orgonáim és tenor hangom van.

— Az is jó. De itt vasárnaponkint zenésmise van, azon az altanitók segédkezni tartoznak. Hanem megtanul, ugy-e? Majd megtanítjuk.

— Szívesen megtanulok.

— Hát németül tud-e annyit, hogy taníthasson ?

— Nem próbáltam a tanítást; majd iparkodom, elkészülök minden órára.

Róth Bankház

i BUDAPEST. >

Bank-központunk:

VI., Váci-körut 45. Bankpalota.

Telefon : 92—25 (Interurban)

Díjtalanul nyújtunk bárkinak szakszerű felvilágosítást. Válaszbélyeg ■ mindenkor melléklendő. ■

— Ezt már szeretem. Csak akarni kell, megy minden. Hát csak készüljön; mert a tanítás németül megy; de nem is tudnak a gyermekek magyarul ... No most menjünk tovább! Mutassa a diplomáját! Pompás, finom, mind jeles, csak a német jó. Nem baj. Ez kell nekem, fiatal, törekvő ember. Nem szeretem a vén tanítókat, akik már fél országot összejárták .. . Most menjünk tovább! Nézzük meg szobáját.

— De a reggeli! — szóltam.

— Ráér, úgy is forró.

Elmentünk a tanitólakáshoz. Szűk, sötét, nyakig nedves lyuk volt biz az. Négy ágy, mindenik fölött egy-egy fogas, négy szék, egy asztal. Ennyiből állt a bútorzat. De nem is fért volna több a szobába. En még jóízűen nézegettem, mert hiszen Győr városban mint tanító az iskolában volt lakásom, ott háltam.

— Hát bizony nem valami palota — szólt a főtanitó, mialatt az osztályba visszamaradtunk — de jó emberek szűk helyen is megférnek.

— No, a kollegáktól sok függ — szóltam.

— Majd megválogatom őket. Ismerem már én az én embereimet. Ne aggódjék a miatt!

Amint benyitunk az osztályba, melyet elhagytunk, a vadászkutya épen akkor végezte gazdája helyett a villásreggelizést, a rostélyosnak már csak a csontján rágódott. No. lett is

földindulás! Azt a lármát, hajszát, amit a főtanitó ur elkövetett, nem felejtem el soha. Űzte, hajtotta, szidta, átkozta a kutyát, magánkívül volt haragjában. Én a padok mögé menekültem, nehogy a sürü korbácsütésektől nekem is jusson; vártam mi lesz annak vége.

— Kedves öcsém — szólt végre, amint magát kissé kifújta — megbocsásson . . . nem tehetek róla . . . nem tudok magamon uralkodni ... Az a kutya! . . . mégpedig vadászkutya . . . aztán az én kutyám . . . rostélyost eszik! Engedjen meg . . . nem tudok tovább tárgyalni . . . igen ingerült vagyok . . . Jöjjön el máskor.

Mit volt mit tennem, fogtam magamat és csöndesen elköltöztem.

— Hm . . • hm — dünnyögtem, amint az utczára értem. — Furcsa, nem álmodott körülmények játszanak közre az ember sorsának elintézésében. A pesti tanítóságomba bele- firkált az a néni, aki két évvel később halászott ki a Dunából, mint kellett volna ... A tétényi tanítóságomat meg megette a Hektor . . . Hm! ... hm!

A korcsmában megebédeltem és ballagtam hazafelé, Pestre. Lassabban lépegettem, mint reggel; persze nem is igen nyugodtam ki magamat reggeli gyaloglásom után, úgyhogy már esteledett mikor Alberfalvához értem.

Egyszercsak egyik távoleső gazdasági épületből iszonyú ugatással, öleseket ugrálva,

FOLYÓSÍTUNK:

Törlesztési kölcsönöket földbirtokokra és bérházakra 10—75 éves törlesztésre d°/0 31 P/o ^°/o “U Plo-os kamatra készpénzben.

Jelzálog kölcsönöket Ií-od és 111-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 5%-al, esetleg 5’|,°|,-al.

Személy- és tárcaváltóliitelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 2'|,—10 évi időtartamra.

Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és

, életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. _

Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük í).i®/0-aig kölcsönt nyújtunk az Osztrak-Magyar Bank kamatlába mellett. Tőzsdeinegbizásokat a budapesti és külföldi tőzsdékben lelkiismeretesen és pontosan teljesítünk mindenkori eredménynyel; az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük.

Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos , törlesztéses-, személyi- és váltókölcsönt. — Mindennemű bel- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reális ügyletet a legnagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítjuk le. BV~ Bankházunk képviseletére megbízható egyéneket felveszünk, -pa _____