Szinérváralja, 1909 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1909-09-14 / 36. szám
TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Előfizetési árak; Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. Negyedévre 1 korona 50 fillér. Egyes szám ára 12 fillér. Nyilttér so rönk in! 40 fillér. MEGJELENIK MINDEN KEDDEN. Felelős szerkesztő : FÁBIÁN ISTVÁN. A lapra vonatkozó mindennemű közlemény és küldemény, valamint az előfizetési dijak a „Szinérváralja“ szerkesztőségéhez Szírié r várai jóra küldendők. = Hirdetéseket mérsékelt árakon közlünk. = rr Őszkor. Toldi estéjének szép első sora a hosszú, pörkölő nyár után egyszerre aktuális lett: »Őszbe csavarodott a természet feje.* És talán soha még ősz olyan nehéz gondok elé nem állította a magyar népet, mint ez a mostani. A hosszú szárazság következtében igen gyarló heimttéS'-volt, Akinek télre valót, vagy vetőmagot kell beszerezni, bizony csak terhes adósságok révén várhatja viszonyai jobbra fordulását. Súlyos bajainkat növeszti, hogy évek óta nagy takarmányhiány van és emiatt az állat- állomány észrevehetőig kevesbedik a kis- birtokon, ahol pedig az állatállomány növelésével intenzív gazdálkodást várnánk. A hires magyar búzát exportáló Magyar- ország kénytelen lesz ez évben megismerni, hogy milyen az oláh és orosz búzából készült kenyér ize. A helyzet az, hogy mig ezelőtt minden évben milliók és milliók jöttek be magyar búzáért, most kétszeres áron milliókra menő métermázsát fogunk_ Iciüüfftről vásárolni. Bizony elborul a szivünk, hogy ily sötét helyzet képét adjuk a közel jövőnek. De ez még nem minden. A politika egén sürü borulat van. Ősz az a terminus, amikor valamely megoldásnak lennie kell. És bizonyos, hogy soha fásultabban nemzetünk nagy, korszakos kérdései elé nem nézett, mint most. Mi okozza e nyugalmat? Látszólagos-e az, vagy valóságos? Zsibbadtság-e vagy nembánomság? Megnyugvás-e, mely ered abból, hogy a nemzet hivatott vezetői kezében biztosnak érezzük jelenünket és jövőnket? Szeretjük elhinni azt, hogy korszakos, nemzeti reformunk küszöbén a nemzettest mozdulatlansága, mondhatnék fenséges hallgatása abból ered, mert a népek millióit a bizalomnak érzése hatotta át. De vájjon a bizalomnak érzése hatotta át? De vájjon a bizalom letéteményeseinek nincs-e szüksége támasztó pillérekre a népakarat erejében ? Jó lesz, ha e kérdést valamennyien ezekben az őszi napokban komolyan fölvetjük. Csak egy dologért áhitjuk a sanyarú ősz bekövetkeztét. Hogy ezt a bizonytalanságot, a várakozásnak e kínos hónapjait, a nemzeti megcsüggedésnek e taktikai böjtjét, felváltja a cselekvés. Mindnyájan, kik közdolgok iránt valamelyes érdeklődést tanúsítunk, érezzük, hogy igy tovább nem maradhat, hogy valaminek történnie kell, hogy nemzetünk tovább végezze a nemzeti kiépítés munkáját, melyet az évek óta tartó bizonytalanság közben félbehagytunk, vagy csak félerővel, zsibbadt tagokkal végezünk. _________ ~ Az" ősz H mi pátriánkon és közéleti téren rendszerint kisebb-nagyohb munkára serkent. Nyáron megszoktuk, hogy mint a lakóházak sűrű redőnnyel vannak elzárva, úgy közügyeink elzárva az érdeklődés életre- keltő hatásától el van raktározva őszi csemegének. És miként hajdan a harcok idején inter arna silent musae, most a nyáron legalább a mi pátriánkon közügy nincs. Reméljük hogy az ősz többrendbeli ügyeinket megoldásra segíti. A városok, értekezletek, polgármesterek tanácskozása valóban ázsiai állapotokra mutattak. Hogy ebből mit vegyünk magunkra, nem részletezzük. Az azonban bizonyos, hogy nekünk is igen sok fontos helyi kérdésünk van, melynek bölcsen a teherviselés képesség okos mértékével helyes egymásutánban meg kell oldanunk. Ez a mostani ősz perspektívája. Anyagiakban szűkös mértéktartásra, közügyeinkben erényre és kitartásra int. A jelen, hogy boldogabb jövő reménye köszönlhes- sen reánk. A „Comain“-ról. — Irta: (Ír. Eiirst Zsigmond. — Mióta dr. Wettenstein ur »Cotnain« nevezetű tuberkulózis elleni állítólagos csudaszere (?) mellett újabban ismét fülsértő módon veri a napilapokban a reklámnak mindennemű és fajtájú dobjait és cintányérjait, azóta többen fordultak már hozzánk igen t. olvasóink közül megkérdezendő bennünket arról, hogy mit tartsanak igaznak, elfogadhatónak abból, amit a nevezett ur az ő csudaszeréről állít, amennyiben akár- hányan vannak olyanok, kik részint maguk, rész- nen* pedig üozzatartözöilc szenveanes ruaovesz- ben, tehát szeretnének felvilágosítást kapni, hogy — mint egyik igen t. előfizetőnk irja — igazi tudósról, vagy reklám-kuruzslóról van-e szó, akit pokolba kellene kergetni kolyvalékaival egyetemben, amiért hogy puszta nyerészkedési célból igy lóvá akarja tenni a szegény, boldogtalan, még a szalmaszálba is kapaszkodó betegeket! Őszintén megvallva, nem szívesen foglalkozunk a kérdéssel. Az orvos urat nem ismerjük személyesen, amennyiben pedig, hogy szerével a reklámozás himes mezejére lépett, elegendőleg bebizonyította érzékét az orvosi etikát illetőleg, ez pedig már magában elegendő arra nézve, hogy ne is akarjuk őt megismerni sem most, sem a jövőben. A reklámozás szép és helyes, főleg pedig mindenekfelett okos dolog a keresA „SZINÉRVÁRALJA“ TÁRCÁJA. A kisasszony nincs itthon. — Irta : Peterdi Andor. — A kis legénytanyára ráborult a bánat s az örökké vidám, szerelmes levegőjű szoba olyan most, mint egy kripta, melyen Sándorfy ki és besétál, mint egy halott s nem találja meg helyét, nem lel nyugalmat. Még néhány nappal ezelőtt sorra érkeztek az illatos rózsaszínű levelek és a márienbádi látképek. Most már ezek is lassan elmaradoztak. Az utolsó levélben is csak eny- nyi állt: — Nem irhatok többet. Ne türelmetlenkedjék. Nincs egy szabad perczem se, mindig a nyakamon ülnek. Ha a helyzet változik, rögtön Írok. Üdvözli Jolán. Két hét múlt el már s a helyzet még mindig nem változott. Sándorfy nem kapott azóta semmiféle életjelt a leánytól. Nem tudta mi van vele, néha csaknem a kétségbeesésbe kergette ez a bizonytalanság. Néha órákig ott hevert a pamlagon lecsukott szemekkel s hogy nyugtalanságát csillapítsa, visszaálmodta mindazokat a titkos délutáni kirándulásokat, amiket délutánonként Jolánnal rendezett. Képzeletben ott csavar- i gott a budai hegyek között, ahol minden rejtek- i hely, minden bokor, szép forró idilekről regél az emlékezetnek. Két esztendőn át, hány alkonyat, hány zápor és vihar érte ott utol, hányszor bújtak össze egy-egy szikla üregben, amikor az eső rajtuk ülőit s úgy örültek az olyan viharnak, amely ürügyet szolgál ilyen édes elbu- vásra. És most mindez csak volt. Néha azzal vigasztalta magát, hogy Jolánnak is kell erre gondolnia. Azt a sok csókot nem pusztíthatja ki az emlékezetből, miket esküvések és vallomások közepette egymásnak adtak. Majd meg odavitték illúziói a marienbadi fenyvesek közé s látta Jolánt, hallotta hangos nevetését, még a visszhangját is, oly élénken tudott képzelődni s ilyenkor a féltékenység még jobban felingereíte. Szeretett volna sírni, de nem tudott, csak a szive fájt. A sok sóvárgástól néha úgy belenyiialt a szivébe, hogy azt hitte menten ketté szakad. Az egész augusztust ilyen rettenetes bizonytalanságban töltötte Sándorfy. ügy várta azt a szeptembert, mint ha minden üdvösségét, boldogságát az hozná meg s mintha minden szenvedéseitől és rettenetes kínjaitól a szeptember váltaná meg. Minden reggel nézte a kalendáriumot s számolva lapozgatta szeptember felé, vajon hány napot kell még igy eltölteni s mikor fölkelt, olyan mohó gyönyörűséggel tépett le egy lapot, mintha az legalább is egy ezres bankó volna. Augusztus utolsó éjszakáján Sándorfy nem ment haza aludni. Egész nap olyan izgalom fogta el, hogy alvásra gondolni sem mert. Tudta, hogy elsején érkezik Jolán, mert apjának, aki egy részvénytársaság vezérigazgatója, eddig van szabadsága s másodikán reggel már el kell foglalnia ismét hivatalát. Az egész éjszakát egy zenés kávéházban töltötte s merengve, ábrándozva hallgatta az opera-áriákat, keringőket és különböző polkákat.. Már zúgott a feje a sok muzsikától és a különböző italoktól, amit unalmában elfogyasztott. Az éjszaka nagyon hosszú volt, úgy érezte néha, hogy ez az éj örökkévaló, melyre hajnal nem virrad többé. Sötét volt még, de az utczaseprőgépek már jelezték, hogy a hajnal nincs már messze. Sándorfy kinézett a kávéház ablakán, fölnézett az égre. Már szürkülni kezdstt. Egy kő esett le szivéről. Gyorsan bele nyúlt zsebébe, kivette pénzla fáj a. fej©, “ÄÄ“ Here tv a, ö-p asztmát, mely 10 perc alatt a legmakacsabb migrainl. és fejfájást elmulasztja. — Ára 1 korona 20 fillér. K apható minden gyógyszertárban. Készíti Beretvás Tamás, gyógyszerész Kispesten. Orvosok által ajánlva. Három doboznál ingyen postai szállítás. '
