Szinérváralja, 1909 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1909-08-03 / 30. szám

Blériot példája egymásután megtenni a sikeres repülési kísérletek sorozatát s utána Latham, Wright, Zeppelin nagy eredményeiről számol be a táviró.

Mindeu országban lázas izgatottsággal a kísérletekről szóló tudósításokat szinte lélegzet- visszafojtottan várják a percenként érkező újabb híreket, melyek mind a levegő meghódításáról beszélnek.

Mindenütt siker, mindenütt haladás, előmenetel. Csak épen a magyar lángész hever parlagon, vagy ha korszakos találmányokkal gazdagítja is a világot, annak gyümölcseit nem ő élvezi.

Tekintsünk csak kissé vissza s lapozzunk a hires feltalálók életrajzában, történetében. Vájjon mit fogunk tapasztalni.

A legnagyobb praktikus találmány a gyújtó feltalálója, magyar ember. A varrógép konstruk- tora magyar, de találmányát az amerikai Howe szabadalmaztatja s a magyar lángész nyomorban fejezi be életét. A Röntgen sugarakat évek előtt magyar tudós fedezi fel, de miután kellő anyagiak fölött nem rendelkezett, kísérleteit nem tö- kélesetheti s igy a korszakot alkotó találmányalkotása idegen nemzet fiának dicsőségét öregbítette.

S igy egymásután egész légióját a magyar hires találmány alkotása idegen nemzet fiának dicsőségét öregbítette.

A külföldön ismerik a magyar elme találékonyságát s Edison, Tessla (ki különben is magyar ember) műhelyeikben nagyrészt magyar mérnököket foglalkoztatnak. De a dicsőség, az anyagi előny mindenkor az idegeneké, mert mi magyarok nélkülözzük mindenben az erkölcsi és anyagi támogató erőt s a feltalálók nagyrésze saját erejével pótolni ezt nem tudja.

A francia akadémia nemcsak hatalmas dijakkal jutalmazza a világraszóló találmányokat, hanem megfelelő szakosztályokban szervezett vizsgálóbizottságok jelentése alapján, jónak látszó eszmék kiviteléhez, hatalmas anyagi erőivel segédkezet nyújt. így történt ez a legutolsó időkben is, mikor a radium kutatói és feltalálói, a világhírű Currie házaspár bemutatta tapasztalatait, mely még csak körvonalaiban jelezte egy uj elem felfedezését. A francia akadémia azonnal rendelkezésükre bocsájlott oly nagy anyagi tőkét, hogy a tudós házaspár nyugodtan, gondtalanul szentelhette minden idejét kutatásainak abban a tökéletes laboratóriumban, mely ugyancsak a francia akadémia jóvoltából állott szolgálatukra.

S igy jött létre azután a radium felfedezése a francia akadémia segítségével, a francia nemzet örök dicsőségére.

Pasteur a veszettség szérumának felfedezője szintén a francia akadémia segítségét vette igénybe kutatásainál.

S igy sorra, rendre felsorolhatnók mindama korszakalkotó találmányokat, melyek a francia névhez fűződnek, hol az akadémia játszotta mindenkor azt a fontos szerepet, melynek végeredmény képen a találmány létrejöttét köszönhette.

Most is egész raja a búvárkodó elméknek foglalkozik a francia akadémia segítségével a tüdővész elleni szerűm felfedezésén s bizonyos, hogy csupán idő kérdése, hogy ez is a megvalósulás stádiumába lépjen.

Csak a magyar Ikarusok, a hiába erőlkö- dők szárnyai olvadnak fel a részvétlenség, a közöny s anyagi támogatás hiányának forró sugaraiban. Ök hiába lángelmék, hiába törik fejőket, sokszor eredménnyel a nagy problémákon, senki sem akad, ki őket kísérleteikben támogassa. Sőt ellenkezőleg! A múlt példái csak igazolják, hogy még a neves magyar találmányok gyümölcseit is idegenek élvezik.

A magyar Ikarusok sorsa szánalomra méltó. De úgy látszik, hogy legujjabban barátságosabb szellők lengedeznnek e téreken javukra.

A magyar tudományos akadémia legutolsó nagygyűlésén az alelnök indítványára elhatározták, hogy a magyar ikarusok ügyét előmozdítani ezentúl is figyelemmel kisérik a magyar találkát s az arra érdemeseket anyagi támogatásukban részesitik.

Ugyanezt a célt szolgálja a magyar szabadalmi hivatal elnöke is, mikor levélben közli a tudományos Akadémiával, hogy birótársaiból bizottságot alakított, mely bizottság féléves gyűlésein a beérkezett magyar találmányokat az felülbírálja s az arra méltókat az akadémiának pártolására előterjeszti.

így mint látjuk a magyar Ikarusok, kik eleddig a tőkehiány s járatlanságuk következtében nem élvezhették találmányaik gyümölcseit, most a magyar tudományos Akadém’a és Szabadalmi hivatal jóvoltából találmányaik értékesítését remélhetik.

S ennek épen legfőbb ideje is volt. Mert utóvégre egy nemzet sem nézheti tétlenül a többi ország hatalmas törekvését arra, hogy az emberiség s egyben saját javukat szolgálják. S a nemes versengésben a magyar nemzet, minden szép és jó dolognak lelkes hive, nem maradhat szerényen a háttérben.

Fel tehát magyar Ikarusok a küzdelemre 1 A pályabér nagy s a hírnév és dicsőség legszebb jutalma a tehetségnek.

HÍREK.

Esküvő. Herskovits Alfréd ma, kedden délután 5 órakor tartja esküvőjét Rózner Matilddal, Rózner Jakab, férfiszabó leányával Szinérváralján.

Jegyzőválasztás. A mikolai körjegyzőségben körjegyzőnek Hadady Béla választatott meg egyhangúlag, A választást dr. Galgóczy István szolga- biró vezette.

Pályázat jegyzői állásra. A nyugdíjazás folytán megüresedett jederi körjegyzői állásra f. évi augusztus hó 7-ig terjedő pályázat van hirdetve. Kérvények a nagysomkuti főszolgabíróhoz adandók be.

Vasút átvétel. A nagykároly—nagysomkuti helyiérdekű vasút mint értesülünk a szatmár— bikszádi vasúttársaság tulajdonába ment át.

Vezessük be a telefont. Községünk fejlődése egy kis előrelátó bölcseség mellett most újabban egy hatalmas lépést tehet előre. Ez a lépés annyival is iukább megteendő, mert ebből nemcsak az egésznek, hanem az egyeseknek haszna is első tekintetre kiviláglik. Kiszámithatlan az a haszon, ami úgy a tudományos pályákon levőkre mint az iparos és kereskedő világra az intézkedés gyorsaságából háramlik. Viszont rengeteg az a kár, ami a késedelem miatt szakad az iparosok, kereskedők, gyárosok, hivatalok és ügyvédek és ezek utján az egész közönség nyakába. Ezen a káron volna hivatva segíteni, ezt az előnyt fogja biztosítani a távbeszélő bevezetése, mi most mikor Szatmárról Nagybányára vezetik a kábelt, egészen olcsón be volna állítható Szinérváralján is. Ha legalább 30 megrendelő akad, aki a telefont bevezetteti, évi 60 koronáért megkaphatja azt. A gépezet beállítása egyszer s mindenkori költséget jelent s mint magántulajdon bármikor értékesíthető. E hét napjaiban kísérletet tesznek a megrendelés gyűjtésére. Ügyvédeink, kereskedőink, a hivatalok és egyesek bizonyára jelentkezni fognak annyian, hogy a kedvező alkalmat megragadva úgy a maguk, mint a község közönségének érdekét a távbeszélő bevezetésével elő fogják mozdítani.

Tanárválasztás a szatmári ref. főgimnáziumban. A szatmárnémeti ref. főgimnázium fentartó testületé Győré János h. tanár helyébe, kit a máramarosi ref. főgimnázium választott meg rendes tanárrá, tegnapelőtt délután tartott ülésén egyhangúlag Bartók Lóránt okleveles tanárjelöltet választotta meg, ki az elmúlt évben a budapesti Vll-ik kerületi áll. főgimnáziumban mint gyakorló tanár működött; s dr. Mészáros Ferenc egy évi szabadságolása idejére pedig Gulyás József tanárjelöltet hívta meg.

Figyelmeztetés. Ismételten figyelmeztetjük gazdaközönségünket, hogy elemi csapások következtében beállott károk után adóleirásnak van helye. Hagy azonban a gazda jogát el ne veszítse szükséges, hogy a szenvedett kárt a községi elöljáróságnál lehetőleg azonnal jelentse be, amelynek kötelessége a kárfelvétel iránt intézkedni. Különösen az utóbbi időben előforduló jégverések miatt ajánljuk jelen sorainkat gazdáink figyelmébe.

Korlátozás a táviratok feladásainál. A kereskedelemügyi miniszter a napokban oly értelmű rendeletet adott ki, melyszerint nem magyar nyelven csak külföldre szóló táviratot lehet feladni, de úgy is csak 50 szóig.

Rablógyilkosság. Révész József huszti lakos a műit este 10 óra körül békésen igyekezett a lakására. Közvetlen a ház előtt valaki orvul megtámadta, egy hatalmas ütést mért a fejére, amitől Révész elkábult s utána egy késsel hátba szúrták. Révész holttestét csak reggel találták meg s megállapították, hogy körülbelül 340koropislantott a gróf felé. Mert annak szólt a nóta ... A gróf meg volt hatva; de kezével legyintett... Kevesen értették ezt a néma beszédet.

Ujfent megszólalt a cigány hegedűje :

Az én csizmám disznóbőr,

Apám hozta Sitkéból;

A sitkei mesternek Csizmája nincs szegénynek . . .

Majd:

Azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak,

Nem, ha néki bugyogót s félnadrágot varrnak,

De pengős sarkantyúnak, kócsagtollas főnek Illik s magyar pártának, magyar fejkötőnek . . .

Olyan jó öreg nóták, amelyekre a legidősebb tiszteletes uramék arcán is boldog együttérzés mosolya jelentkezett, jeléül annak, hogy boldog ifjúságuk emlékét zavarta föl szivükben Marci cigány nyirettyűje, egymást követték, hol andalgón, hol csapodár vigassággal . . .

És Marci cigány mindhiában pillantgatott félő reménykedéssel, a szerelmes ifjú sóvárgásával a méltóságos felé, az minden nóta után elutasító mozdulattal telegrafált a cigánynak: »Nem ez az . . . Nemez az .. .«

Az érdeklődés mind intenzivebbé lett a mulatozó társaságban. Előbb sehogy se tudták megérteni az összefüggést a gróf és cigányprímás szemjátéka, az asztalon heverő százas bankó, meg a kedvetlen, nagyúri kézlegyintgetés között . . .

De aztán méltóságos, nagyságos, főtisz- teletü, nagytiszteletü, tekintetes és tiszteletes urak

asztalfőtől le az utolsó helyig csak megértették miről is van hát szó.

A prezideáló gróf ugyanis, mikor a prímást magához intette, egy százast tett le maga elé és igy szólt:

— Tied lessz, ha eltalálod, melyik a legrégibb magyar nóta . . .

Nem is a százas volt hát tulajdonképen itt az érdeklődés központja. És nem annak megszerzési vágya volt az, ami Marci cigánynak és bandájának úgy a szivébe nyilalott. Nagy szó volt az, hogy Marci cigány ne találja el valakinek a nótáját, mikor ő a vesékben szokott olvasni. A banda becsülete forgott kockán.

Dunán innen, Dunán Lul,

Elválok a rózsámtul Ej haj. a bánat Elhervasztja orcámat. ..

Sirt, ritt a hegedű. A cimbalom mély rezig- nációval, majd vad kacagással csapott belé az egymást követő olyan nótákba, amelyek mellett hajdanában nagyapáink, nagyanyáink ropták a csárdást. A gró fikéz méltóságos nyugalommal legyintett . . . Nem ez az, nem ez!

A társaság szótlan, néma tekintete elárulta, hogy a tornajátéknak két pártja akadt: egyik a cigányok tantalusi kínját részvéttel vegyes bosszúsággal tette magáévá; a másik párt kedvét találta a barna fiukkinos zavarában . ..

Szebbnél-szebb kuruc nóták, melyek mellett délceg vitézek rohantak csatára, hidegen hagyták

a grófot, érintetlen a száz forintos bankót. Pedig már a banda tagjai minden nóta után összebújtak tanácsot tai tani.... De hiában, mindhiában 1 . . .

Hanem egyszer, mikor a prímás verejtékes homlokán már vastagon dagadtak ki az erek; amikor már szinte a reménytelenség szomorú, lemondó érzését lehetett arcáról leolvasni, a banda mögül egy rut képű öreg cigány, a bőgő hordozó tűnik elő . . . Fürgén odasiet a prímáshoz. Valamit súg a fülébe. Ennek azarcán a diadalnak fénye csillan át, mint a komor, sötét, felhős égen a villám fénye , . .

Marci cigány hirtelen hátra súg valamit. Egyik a másikának adja azt tovább. Vigyorgó, kacagó kifejezés ül mindeuik móré arcára, amikor hatalmas hangon fölzendül egyszerre ez a nóta :

Jaj, de huncut a német,

Hogy a fene enné meg !...

Mikor a nótának vége van, Marci cigány szinte merészen, kihivóan áll oda a grófi maece- nás elé . . .

Visszafojtott lélekzettei várja mindenki, mi történik. Feszült érdeklődéssel néznek a gróf fölé.

A gróf pedig a cigány homlokára ragasztja a százas bankót . . .

Frenetikus taps zudul fel erre a teremben, amely csak akkor némul el, mikor Marci ihletett, átszellemült arccal huzza rá:

>. . . Isten, áldd meg a magyart! . . .*