Szinérváralja, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1908-01-21 / 4. szám
Már eddig is meg voltunk szokva ahoz, hogy a községházán elöljárót sokszor nem, rendőrt meg ritkán lehet találni. Azt is tapasztaltuk, hogy a község pénzén tartott „rendőrség“ a jegyzőnek húst, hagymát stb. szállít a piacról félelemgerjesztő kardosán s kosárral a hátán, meg sertéseket (Csak élőket! Szerk.) hajt a vásárra egy egyenruhában; azt azonban, hogy úgy az elöljáróság választott (felfogadott) tagjai, az esküdtek, meg azok a hires röndérek választási célokra is ily előnyösen fel legyenek használhatók, az esküdtekről és rendőrökről nem tételeztük fel. Nem tehetünk róla, ha becsületes magyar szivünk fellázad az ilyen minősit- hetlen eljárás láttára. Szégyelje magát ki ezt igy cselekedte! Részletes tudósításunk a választásról a következő. Előkészület. A község elöljárósága, a biró, jegyző és a pénztáros megállapodott egy listában, amelyen szereplőket be óhajtja hozni. A választást megelőző este ki is nyomatták ezt az u. n. hivatalos listát. A választás reggelén Uray Bertalan uj listát nyomatott s ezzel megszegte azt a megállapodást, mely normális viszonyok között a megál- lapodók között egyéni megbízhatóságba vágóan kötelező. A következmények indokolják azt a feltevést, hogy ebben a megegyezésrontásban a pénztáros is részes volt, mert különben nem igyekezett volna minden hivatalos és egyéni befolyását felhasználni arra, hogy az Uray listája győzzön. A választási elnök Neupauer János, tb. főszolgabíró volt. Az igazoló választmány és a bizalmi férfiak kiküldése után megkezdődött a munka. 4 esküdt, 4 rendőr és az albiró kézről-kézre adták a szavazókat és a szavazatokat. Azt hisszük, hogy némelyik kapacitációnak a nyomát hetken át őrizni fogja a szegény szavazó. A községháza előtt Wasserblat Bence, az udvaron Barbus, albiró, az ajtó előtt a négy rendőr, bent a választási helyiségben Uray és Fényes gondoskodott arról, hogy a választás az oláhokkal és zsidókkal paktálásnak megfelelően az ő javokra dőljön el, mig az esküdtek ugyanezen cél érdekében, házaltak s a piacon fogdosták az embereket. A jegyzői, pénztárosi és a bírói szoba igen sokat tudna beszélni s talán még ennél is többet a szavazó urna, a leveses tál, hiszen ő mindent látott. (2) 1908. január 21. __ tett. Bob csak mosolygott magában és a tegnapi csókra gondolt. Bob nem sokkal ezután megnősült, Evilá- nak családi okokból messze kellett utaznia és nem lépett föl többet színpadon. És ezek után találkoztak ismét. Bob épen kilépett a cirkuszból, mikor Evila elment előtte. Ránézett és mintha valami váratlan csoda történt volna, meglepetésében állva maradt. A tartás, a menés, fejének mozgása . . . egyszerre mind oly ösmerösnek tűnt fel előtte, ez nem is lehetett más, mint Evila. Erre Bob hirtelen utána ment, köszöntötte és azután kettesben haladtak tovább. Abban a pillanatban mindkettőjüknek úgy tűnt fel, mintha az a tiz év, mely köztük feküdt, tiz napból állott volna, hirtelen olyan bizalmasan és melegen érezték magukat egymás közelében. Evila tudta, hogy Bob ebben a városban van, nevét olvasta a lapokban. Azután Bob beszélt sokat rengetek utazásaiból. Majd Evila vette át a szót, elbeszélte Bobnak, hogy szülei már réges-régen elhaltak és hogy most mint tanítónő keresi meg kenyerét. Bob figyelmesen hallgatta az elmondottakat, de önkénytelenül is észrevette, hogy Evila lényében valami tartózkodás rejtőzik, mintha Nem akarunk minden részletre kiterjeszkedni, de megállapítjuk, hogy meg nem engedett dolgok folytak itt. A hivatalos személyek csaknem erőszakosan korteskedtek.Minden jó magyar ember bírálatára és okulására ide iktatjuk a lisztákat. I. előljárójág: II. Losonczy-féle III. Az Uray-féle Átyim László liszta- Paktum lisztaÁtyim György Meleg Lajos Kepes Lajos Szilágyi T. Losonczy Attiia Átyim László . Kepes Sándor Czeiszperger M.Átyim György Berinde Elek Kocsis János Kepes Sándor Vasserblatt B. Török Gyula Berinde Elék Fábián István Losonczy Cyula Wasserblat B. Lengyel Endre Stauder János Tepfenhárt J. Sólyom Sándor Borlestyán D. Sólyom Sándor Hirsch Jakab Irinyi Sándor Hirsch Jakab Ecsedi Károly Tepfenhárt J. id. Biim’o János Tepfenhárt J. Mülbauer József Krizsán János id. Bumbó J. Fábián István Irinyi Sándor Krizsán János Szilágyi TihamérBánk László Irinyi Sándor Ferenczy Gyula Katona János Bánk László Szilvási Antal A szavazás délután 4 órakor lezáratott. A szavazatok összeszámlálása kerek 8 órát vett igénybe s éjjel 12 órakor hirdette ki Neupauer, választási elnök a következő eredményt : Beadatott 338 szavazólap. Kepes Sándor 282, Wasserblat Bence és Berinde Elek 272, Atyim László 271, Átyim György 267, Krizsán János 264, Hirsch Jakab 262, Sólyom Sándor 258, id. Butnb János 252, Kepes Lajos 242, Tepfenhárt József 238 és Irinyi Sándor 231 szavazattal rendes, Bánk László 222 és Katona János 157 szavazattal póttagokul megválasztattak. Ecsedi Károly 124, Losonczy Gyula 106, Fábián István 104, Szilágyi Tihamér 92, Kocsis Jenő 84, Török Gyula 73, Stander János 60, Meleg Lajos 59, Czeiszperger Mihály 58, Losonczy Attila 54, Mühlbauer József 47, Lengyel Endre 38, Kora György 34 s mintegy 25-en 1—15 szavazatot kaptak. Tessék a listákat össszehasonlitani, : az összehasonlítás eredményét a választás eredményével egybevetni és az után véleményt alkotni arról, hogy mi történt. _J> ZI N_É R V ÁRALJA Heti krónika. A róm. kath. Legényegylet mulatsága vezette be a farsangot. Ez előtt hét éven át mindig a ref. egyház mulatságáé volt az első hely s ezt a jövőben — hisszük, — meg is tartja. Most kivételesen a jó békességért nem rendez bált a ref. egyház. Bár mások is tanulnának tőle s ne igyekeznének a határidők csoportosításával egymás rontására törni. A legényegyleli bál különben elég jól sikerült. Tudjuk mi azt nagyon jól, hogy a bálrendezés nagyon nehéz feladat s kérdőjelek csillanának ki szeméből. Tudta, hogy Evila mire gondol, hogy mit akar kérdezni, akart is beszélni róla, de még se fogott bele. Ki akarta nyitni ajkait, el akarta neki mondani, hogy hányszor gondolt rá hosszú éveken keresztül, hogy ő volt ifjúkorának boldogsága, férfi korának tova nem tűnő álma. De mindebből egyetlen szót sem birt kiejteni. Hallgatva mentek egymás mellett, elmerülve abban a boldogságban, hogy egymás közelében lehetnek, nem is vették észre, hogy elmaradtak a város élénk utcái és hogy rügyező, bimbózó fák alatt, puha pázsiton lépkednek tova. Akkor azután Bob megragadta Evila kezét és szorította olyan erősen, mint régen valamikor, midőn ketten boldogan mutatkoztak a tomboló közönség előtt. Ekkor megoldódott Bob nyelve is, elmondta, hogyan kereste Evilát felesége halála óta, mert azt hitte, hogy Evila még mindig szerepel, aztán érdeklődött, hogy mért nem lép fel többet, hiszen valamikor azt mondta, hogy minden boldogsága, életének egész üdvössége csakis a művészet és hogy élete addig tart, inig a művészet. Evila mosolygott ezekre a kérdésekre, azzal az édes, sokat mondó mosolyával, mely szaa Legényegylet vezetői ezt a feladatot a résztvevők teljes megelégedésére fejtették meg. Talán már e bálban is a hét nagy eseményéről, a képviselők választásáról elmélkedtek, kombináltak azok, kik a táncban már nem igen .vesznek részt, a mulatságok öregei. Sok remény hullott porba a választásnál. Román polgártársainké a győzelem. Győzelmüket két magyar nevű embernek köszönhetik. Tisza István minden erőszakossága loyalitássá törpül e hős magyarok munkája mellett. Szegény Losonczy Gyula, a nagy bukott, minden agitációja semmit sem ért. Neki végzete a bukás. Sőt nemcsak magát buktatta meg, hanem másokat is. Mert a kinullázásra elég ok volt, ha valaki a Losonczy listáján szerepelt. Erre percátot kiáltottak a meg- paktált vezetők. — Nem szavazok rád, mondja nekem a Losonczy-párt egyik embere, mert a rózsaszínű lisztán (kormánypárti) szerepelsz. — Nem szavazok rád, mondja a zöld cédulás korifens, mert a Losonczy céduláján szerepelsz. így aztán a teljes bizalom mellett a földre pottyantam. A választás, a kapacitálás oly erélyes volt, hogy egyik-másik választó a kapacitáció kékjét heteken át viselni fogja. A Mihaszna Andrásoc bebizonyították, hogy nemcsak zöltséget, húst, sertést, hanem szavazatokat is tudnak szállítani. Ajánljuk, hogy a képviselőtestület ennek a hasznavehető karnak a mi filléreinkből emelje fel a fizetését minél előbb. A választás eredménye felszínre hozta azt a kérdést, hogy nem kellene-e oláh bírót választani? Óh, báránytürelmíi Bárány Béla, mi lesz veled? Hallgatásoddal előmozdítottad a paktu- mosok győzelmét. Bőröddel, akarom mondani, állásoddal fizethetsz érte. Neked talán mindegy, de nekünk nem. A szavazáskor egy név olvasásakor mindig éljenzés hallatszott. Á név a Stauder Jánosé volt, az éljenző Stauder János. Aki másnak vermet ás, ne halaszd holnapra. A közmondások e szellemes csoportosítását elkövette egyik bizalmi férfiú, célozva Losonczy, bukott társam működésére. Különben el lehet mondani, hogy ilyen választás nem volt Szinérváralján. Kilátás van rá, hogy a küszöbön levő biró- és pénztárnokvá- lasztásnál is igy lesz. A pályázók részére árlejtést tűzök ki. Zárt ajánlatok a választást megelőző estéig Uray Bertalan, községi jegyzőhöz adandók be. A paktum párt az ajániatok szabad mérlegelésére tennTartja maganaK a Jogot. A Polgári kör, amit egyébként feloszlatással fenyegetnek, 25-én batyubált tart. Jó is volt intézkedni, hogy ki-ki vigyen magának ennivalót, mert a mai emberszeretö, önzetlen világban meg- eshetik, hogy a vendéglős felsőbb rendeletre nem ad enni a vendégeknek. A választástól jóllakott Krónikás szívesen elmenne, de attól fél, hogy eltalál dalolni ott jókedvében egy magyar nótát és ezért le fogják tartóztatni. Ily nehéz viszonyok között a bukás fájdalmának teljes érzetében, vérző szivei irta e sorokat a szegény Sí ft'nii/itis. 4. szám vak nélkül magyarázza meg, hogy mit akart elmondani és mit akar elhallgatni. Keresztül haladtak a virágbaborult erdőn, az illatos faágak alatt és elmélyedve hallgatták a messze távolban felcsendülő dal méla akkord- jait, a melynek poeise szivükbe lopta be magát. Lassankint elhaltak a hangok és hosszú, nyugodt csönd követte elmúlásukat. Hirtelen Bob törte meg a csendet. — Óh én oktalan, aki a boldogságot karjaimban tartottam, azt még se tartottam elég szilárdan. Elröpült karjaimból. Éveken át kutattalak Evila, húzott, vonzott a sóvárgás utánad, nem tudtam e vágyat lelkemből kiűzni, éltem kiegészítő részévé lett. Mondjad, meg akarsz-e nyugodni az én szerelmemben, amint egykor karjaimban nyugodtál, amikor a ragyogó villanyfény kapcsolt össze bennünket Akkor, mikor a közönség tomboló tapsai között is csak téged imádtalak Evila . . . Két lágy kar fonódott a Bob nyaka köré, édes lágy hangon, enyelgve suttogott a fülébe : — Tudtam én azt, hiszen én is mindig, mindig csak téged szerettelek. 0
