Szinérváralja, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1908-04-28 / 18. szám

(2) 1908. április 28. SZÍN ÉRVARALJA 18. szám. hető, hogy ily körülmények között mindenütt fényeseknek tartották az iparkilátásait, nem győzték dicsérni a rendeletekkel tultömött ipar- vállalatok gazdagságát, de az értékpiacok világ­szerte közönbösek maradtak és az általánosan nyilvánult bizalom dacára, az értékek szakadat­lanul devalválódtak. A börzetermek hangulata sivár volt; nem csoda — a közönség széles rétegeit semmikép­pen sem lehetett vételre csábítani, s igy az üzlet élettelen maradt, s teljesen ki volt szolgáltatva a lefelé huzó áramlatoknak. De az esztendő további folyamán a keres­kedelem és az ipar is kezdték érezni, hogy a nemzetközi gazdasági életben valahol valami za­varnak kellett keletkeznie; szaporodtak a pana­szok, hogy az üzlet pang és amikor még az amerikai válság is csatlakozott ezekhez, a rózsás remények még azokban a körökben is eloszlot­tak, amelyekben görcsösen ragaszkodtak hozzá­juk és azt hitték, hogy a fordulat — ha ugyan várható — még a messze távolban késik. Az év utolsó szakaszában kevés örvendetes jelenség mutatkozott. Az amerikai válság követ­kezményei más országokban is mélyebb baráz­dákat vontak, mint a milyenektől még a pesszi­misták is féltek, s a javulásból voltaképpen még semmi sem volt érezhető. Mert a csökkent vál- ságszimptomákat, melyek az uj év kezdetét jel­lemezték, a pénzpiac megkönnyebbülése stb. a valóságos javulás jeléül tekinteni nem lehet. Olyan ez, mint a láz múlása súlyos betegnél — lehet, hogy a beteg teste már annyira elgyön­gült, hogy a láz rángatásaira már nem reagál. Hogy ilyen válságos esztendő nem gyako­rolhatott előnyös befolyást bankjainkra - magá­tól értetődik — a magas kamatláb dacára, melyet hirdettek; mert amit a kamatszámlán többet nyertek, az kétszeresen, háromszorosan elveszett megint az értékszámlán — egészen el­tekintve azoktól az érzékeny veszteségektől, melyeket cégek tömeges bukásából szenvedtek, s melyek egyes bankintézetek üzleteredményeire igen kedvezőtlen benyomást gyakoroltak. Heti krónika. Sok ügyesség kell ahoz, hogy valaki Szi- nérváralján krónikás legyen. Esemény nincs, kró­Uj vasúti menetrend. Érvényes 1908. május i-tői. Oda Szatmárnémeti—Felsőbánya Vissza Vv. 5814 II. Hl. Vv. 5812 I.—in. Vv. 5816 11. in. Szv. 5802 I.—III. Szv. 5804 I.—III. 109 Szv. 5801 1.—ni. Vv. 5813 11. in. Szv. 5803 1.—ni. Vv. 5811 1.—Hí. 1 1 1 70 5915 ”244 154 — 720 1220 131 900 356 554 ind. Budapest keleti p. u. (91) érk. „ Debrecen (91) „ „ Királyháza (91) „ 820 1140 — 9401545 422 643 308,406 545 10” 824 — 620 X629 637 650 719 733 756 812 832 843 912 — 246 X259 309 334 346 402 415 433 442 506 726 r X739 749 815 827 845 858 916 925 949 in 1 > ér . Szatmár-Németi (91, 111) érk. P Batiz-Vasvári — — — A Batiz 1. sz. őrház — — Udvari — — — — Aranyosmegyes — — — Apa — — .— — — Szinérváralja — — — Iloba — — — — — Sikárló — — — — f Buság-Misztótfalu — — || Nagybánya — — — ind. 832 1 X819 810 751 734 716 704 653 638 617 — 150 1 X137 128 J09 1252 1236 1224 1213 1158 1137 647 X637 630 6Í9 5” 536 517 453 442 422 358 — 222 500 1059 — — — érk. Zilah — — — — ind. „ Kolozsvár — — — „ „ Beszterce — — — „ — — 943 754 424 700 707 726 741 939 945 1003 1016 120 127 146 201 512 518 533 544 955 10” 10“ 1027 ind. Nagybánya (110) — érk. „ Nagybánya szénatér — „ „ Giródtótfalu — — — „ érk, Felsőbánya (101) — ind. 609 605 552 542 854 849 833 820 1132 1128 1115 1105 327 322 307 255 Oda Nagybánya—Aäsofernezely. Vissza Vv. 6712 11. III. 110 Vv. 6711 II. III. — — — — 705915 ”244 446 62Ö ind. Budapest keleti p. u. (91) érk. „ Debrecen (91) — — „ „ Nagykároly (91) — — „ „ Szatmárnémeti (109) — „ 940545 422 643 300:35Ö 150 — —- — — 927 X931 956 ind. Nagybánya (109) — érk. „ Nagybánya szénatér — ind. érk. Alsófernezely — — „ 1116 X1D0 1050 nikásnak mégis élnie és énekelnie kell, Mit tehet tehát okosabbat ? Él a közmondással, hogy az ügyes ember felhasználja az alkalmat, a még ügyesebb csinálja. El lehetünk rá készülve, hogy krónikásunk legközelebb hivatásból fog esemé­nyeket csinálni s ezen humánus ténykedéséért a községi magistrátustól tiszteletdijat követel. Úgy tesz, mint vármegyénk egyik hires állami taní­tója: — Tanfelügyelő ur! Lesz valami abból a kitüntetésből, vagy nem ? Mert — ha nem lesz, segélyért folyamodom! Ily szorult helyzetben kénytelen megénekel­ni a müveit társalgó legérdekesebb, illetőleg leg- elmaradhatatlanabb tárgyát, az időjárást. A nap­nak még mindig foga van. A napokban még ha­rapni is próbált vele. Szerencse, hogy nem volt mit. A gyümölcsfák erősen nekirugaszkodtak. Már a termésben is hinni tudnánk, ha a biztató remény annyiszor meg nem csalt volna már. Az orvosok, meg az egészség más őrei élénk tevékenységet fejtenek ki a legújabban jár- ványszerüen fellépett betegség, a vörheny ellen. Ha ez a híradásom krónikának nem elég hü, tessék jövendölésnek tekinteni. Az ördög nem alszik, hátha beteljesedik a prófécia. Ki tudja? A mai innormális világban még az is megtörtén­hetik, hogy a dánosi cigányok igazat mondanak. Hm! Dános! A bestiák rettenetes bűneinek méltó büntetését várja most az egész világ. Va­lóságos tippelés folyik arra nézve, hogy kik ke­rülnek az akasztófára. Kuna, meg Tuta aligha menekülnek meg tőle. A nyomozásban a mi csendőrségünknek és a mi vizsgálóbiránknak is j akadt egy kis dolga. Községi biránk be fog lépni a becsületes emberek sorába, megnősül. így mondta ezt egyik toasztozó jó barátja Bárány Bélának, mikor a legénybucsuztató alkalmából adott fényes va­csorán poharat emelt. Sok jó barát volt jelen a vacsorán, sok nem jöhetett el, de azért a távol­maradottak is jó barátok. Volt e vacsorán ki­csinált, becsinált, „összevonatiitközés“, Püspök­ladány, Debrecen, szónoki Niagara, köny, mosoly, sőt még józan ember is. Természetes, hogy nem ezek közül való a Rt'ánihás. b. Kováts Jenő, Biki Károly, Kovács Gyula dr., Bodnár György, Fejes István dr., Madarassy Dezső, Fechtel János dr., Kótai Lajos, Ferenc Ágoston, Vajay Károly dr., Csaba Adorján, Fa­ragó Ignác, stb. stb. Elnöklő főispán szívélyes szavakkal üdvözölte a megjelenteket, a gyűlést megnyitotta. A választmány Marosán Kornél ara- nyosmegyesi áll. isk. igazgatónak a társulat cél­jait előmozdító kiváló tevékenységéért jegyző- könyvi köszönetét, a társulat 25 éves fennállása alkalmával szerkesztett emlékkönyv összeállítá­sáért 200 kor. tiszteletdijat szavazott meg. Az emlékkönyv, meghívók, diszgyülés jegyzőköny­vének nyomatási költségeit kiutalta. Néhai Szu- hányi Ödön társulati volt igazgató és Doinahidy István emlékezetét jegyzőkönyvbe foglalta. Elvül tűzte ki, hogy nyári gyermekmenhelyek fenntar­tásához csak az esetben járul hozzá, ha az il­lető község bármily csekély összeggel, de a menhely dologi kiadásaiban részt vesz, már csak azért is, hogy a lakosság a menhelyet sajátjának tartsa és ismeije el. A számadások vizsgálatára Teitelbaum Herman, Bodnár György és Kótai Lajos választmányi tagokat küldte ki. A köz­gyűlést 1908. május 18. d. e. 11 órára a város­háza tanácstermébe tűzte ki. A költségvetést 25.700 korona bevétellel és ugyanannyi kiadás­sal elfogadta. Dr. Boromisza Tibor, diszelnök, püspök 1000 K, dr. Lessenyey Ferenc prelátus kanonok 200 K-ás alapítványáért jegyzőkönyvi köszönetét mond s felhatalmazza a társ. igaz­gatót, hogy erről 2 választmányi tag kíséreté­ben az alapitókatértesitse. Alapitó levelek kiadá­sától elvből eltekint, minthogy az alapítók nem hivalkodásból pártolják a társulatot. Az előbb jel­zett 1200 koronáért magyar koronajáradék vétele határoztatok el. A jegyzőkönyv hitelesítésével Biki Károly és Fechtel János dr. v. tagok bízat­tak meg. Élnöklő főispán a jelenlevőket felkérte, hogy a május 18-án tartandó közgyűlés érdeké­ben a legszélesebb körben kifejtendő agitátióval a magyar társadalmat toborozzák össze. Annak kijelentése mellett, hogy a választmány a köz­gyűlés előkészitéseképen május 11-én gyűlést tart, az ülést berekesztette. Iparvasut. A lajosvölgyi huta határából kiinduló s Bikszád állomásig nyúló gőzüzemű iparvasut közigazgatási bejárása e hó 29-én, szerdán lesz, d. e. 9 órakor. A gyülekezés helye Bikszád községháza. A szinérváraljai végrehajtói állásra ed­dig több mint 60 pályázó jelentkezett. A pályázók között két ügyvéd is van. Úgy értesülünk, hogy két végrehajtót fognak kinevezni bíróságunkhoz, ami helyes is, mert a rengeteg munkát, mit a végrehajtónak nagy ügyforgalmu bíróságunk ad, egy ember nem végezheti el tökéletesen. Járvány Szinérváralján. Úgy értesülünk, hogy Szinérváralján az u. n. skárlát (vörheny) betegség járványszerüen fellépett s már több ál­dozatot követelt a gyermekek köréből. Sajnálat­tal közöljük ezt a szomorú hirt. Községünket csak nagyritkán látogatja meg ragadós betegség, mert levegőnk pompás, vizünk jó, s ime, most, a tavasz kezdetén, száraz időben, az iskolai év vége felé ütött ránk a gyermekek eme gonosz ellensége. A hatóság az orvosok tanácsára in­tézkedik, hogy a betegség terjedésére megaka­dályoztassák. Gyűlés. Az „Északkeleti Vármegyei Szö­vetkezetek Szövetsége“ 1908. április 29-én dél­előtt 10 órakor Szatmáron a városháza tanács­termében intézőbizottsági gyűlést tart. Utóállitás. Az idei fősorozáson meg nem jelent hadkötelesek sorozása május 5-én lesz Szatmáron, a gubaszin helyiségében. Az utóálli­tás polgári elnöke Péchy István dr. vármegyei főjegyző. Gyilkos férj. Szörnyű módon gyilkolta meg feleségét, Csorba Máriát a napokban Pintye Gábor felsőfalusi földmives. Az asszony ugyanis megitta a pálinkát férje elől, ki azért annyira méregbe jött, hogy feleségét földre teperte, kezét- lábát gúzsba kötötte, csizmájával addig rugdosta, mig a szerencsétlen nő meghalt. A gyilkos férjet a csendőrség letartóztatta. Az apai harangszentelési ünnep igen kedves összejövetele volt a vidéknek. Soltész Elemér hatalmas harangavatási beszédet tartott, mely a hívek lelkületében mély nyomokat ha­gyott. Ünnepség után diszebéd és vacsora volt a lelkészlakon, hol Kató Gábort és nejét, az egyik HÍREK. Eljegyzés. Szilvássy Sándor, sárközujlaki ref. tanító eljegyezte Hajdú Albert, udvarii ref. lelkész leányát, Margitot. Kinevezés. A király Oláh Miklós szatmári törvényszéki jegyzőt az újvidéki járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. Tanítók gyűlése. A szatmárvármegyei ál­talános tanitó-egyesület választmánya f. é. május hó 6-án d. e. 10 órakor Szatmáron a Rákóczi- utcai áll. iskolában gyűlést tart. Halálozás. Tarcy Piroska oki. tanítónő, Tarcy László krassói közs. birő leánya a szat­mári róm. kath. tanítóképző intézet volt jeles növendéke, a napokban Krassón régi sorvasztó betegségében elhunyt. A szatmármegyei Széchenyi Társulat. választmánya f. hó 22-én dr. Falussy Árpád fő­ispán elnöklete alatt nagy érdeklődés mellett gyűlést tartott. Jelen voltak: Doinahidy István, harang buzgó adományozóját és a lelkipásztort: Papolczy Zoltánt és nejét, mint fáradhatatlan és szívélyes házigazdákat több köszöntőben éltették. Záradékul mulatság is következett, melyen a falu népe vidám hangulatban mulatott reggelig. Tűz Udvariban. Udvariban csütörtök éjjel 12 órakor tűz ütött ki a gőzmalomban, mely leégett a földig. A kár a 80.000 koronát meghaladja. Menhelyvezetőnők. A szatmármegyei Szé­chenyi Társulat 1908. május 10-ével a következő menhelyvezetőnőket alkalmazza: Alsófernezelyre Molnár Teréz, Alsóhomoród: Szűcs Anna, Amac :

Next

/
Thumbnails
Contents