Szinérváralja, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1908-04-21 / 17. szám
17. szám. 1908. április 19. (3) lelkész fogja mondani. Papolczy Zoltán, apa} lelkész a harangok történetét ismerteti. Az istentiszteleten az apai énekkar is szerepelni fog. Délután 5 órakor táncvigalom lesz, melyre a belépődíj személyenként 1 korona, családjegy 3 korona. Felülfizetéseket köszönettel fogadnak s hirlapilag nyugtáznak. A gyermeknap községünkben nágyon gyarlón jövedelmezett a nemes célra. Mi mindent elkövettünk a siker érdekében s nem rajtunk múlt, hogy ily csekély eredménnyel kell beszámolnunk. Névszerint adakoztak: Fábián István 5, Sztáncsek János 4, Stern Nővérek 4, Mándy Zoltán és Török Gyula 3—3, Boér Károly 2, özv. Mártonffi Gyuláné 2, Szilvássy Dániel, Gönczy Adolf, Bay Miklós, Nagy Bertalan, Markovics Lázár, Klein Samu, Gerber Ödön, Winkler István, özv. Boythor Károlyné és Wolfsóhn Mór 1 — 1 koronát, Kő- rösy Sándor 50, Sólyom Zsigmond, Kepes József, Karácsonyi János 40—40, Alby István és Kondor Ferenc, 30—30, Incze János, özv. Burg- hoffer Jánosné, Simon Menyhért, Frank rtbrahám, Lázár György, Nagy Mihály, Makrai Sándor, Szilvási Antal, Szarka Sándor, ifj. Héti József, Oláh Sándor, ifj. Baló J. 20—20, Szilvásy György és Hodász Károly 10—10 fillért. A gyűjtő urna, számoló cédulák és a perselyek jövedelme 8 K 13 fillér. Összes bevétel volt tehát 46 K 3 fill., kiadás 3 K 18 fillér, marad tehát tiszta bevétel 42 K 85 fillér, mit a főszolgabírónak, ki azt az Orsz. Gyermekvédő Ligának Budapestre továbbítja, átszolgáltattam. Itt említem meg Bay Miklós, jeles főszolgabiránknak azon nemes buzgólkodását, hogy ő táncvigalmi engedélyekből egymaga eddig 51 K 50 fillért juttatott az elhagyott gyermekek javára. Ezen jóságáért úgy Bay Miklós főszolgabíró urnák, mint a többi kegyes adakozóknak az Orsz. Gyermekvédő Liga helyi bizottsága nevében Fábián István, elnök köszönetét mond. Gyermekrablás. Szinérváralján Bernstein Izsák varrógépügynöknél egy Buzilla Flóra nevű borhidi születésű 11 éves leány szolgált. E hó 7-én délután beállított Bernsteinékhoz egy Márk Mária nevű 16 évesnek látszó szinérváraljai leány s a kis Flórit kereste, ki akkor az iskolában volt. Mikor haza jött, gazdája elküldötte Markovics Lázár, itteni vaskereskedőhöz zsindelyszegért. Márk Mari megleste, mikor jön ki B. Flóra a boltból, megragadta s kezénél fogva erőszakkal hurcolta a községen végig egy Vajda György nevű román ember házához, hol már várták a kis leányt. Hamarosan bezárták egy szobába, később levették róla az ingét és mást adtak rá, éheztették, csak olykor-olykor löktek neki az ablakon egy-egy darabka tengerikenyeret. Itt tartották fogva a szegény gyermeket öt napon át. : E hó 12-én, mikor senki sem volt otthon, a kis Flóra kiszökött tömlöcéből az ablakon s egyenesen édes anyjához szaladt Borhidra. Az anya, kinél Bernstein már kereste az elveszett gyermeket s kit az anya már el is siratott, nagyon meg örült kis leánya megérkezésének. Azonnal vissza vitte Bernsteinhoz, ki az ügyben a szolgabirói hivatalnál a feljelentést megtette. A szolgabirói hivatal 2691. szám alatt kiadta az ügyet nyomozás végett a csendőrségnek. Annak kiderítésére, hogy miért rabolták el a gyermeket, a nyomozás ; folyik. Talán megint valami kosaras história ? Jó lesz holmi vérvád mesék helyett ebben az irányban nyomozni. Áprilisi hó. Mint értesülünk, folyó hó 17-én Nagybányán és vidékén erős havazás volt ugyany- nyira, hogy fehér lepel borította a várost és környékét. ügylátszik, hogy az elmaradt márciusi hó megjelenik áprilisban, de mégis jobb ha most adja ki mérgét a tél, mintha májusban éri gaz- , dáinkat a fagyos szentek hidege. Kormányrendelet az orvosok ellen. A belügyminiszter csütörtökön bizalmas rendeletet intézett a vármegyék és városok első tisztviselőihez, amelyben fölhívja őket, hogy a legerélyesebb közbelépéssel tiltsák el a hatósági orvosokat a munkásbiztositó pénztárak ellen indított akciótól. A belügyminiszter ezen utasítását a kereskedelmi miniszternek a munkáspénztárak érdekében tett közbenjárására adta ki. A rendelet szerint az a hatósági orvos, ki az alispán, vagy a polgár- mester felhívására vonakodnék kötelességszerü hivatásának eleget tenni, állásából fegyelmi utón azonnal elmozditandó. Erdősítési jutalmak. A földmivelésügyi miniszter az erdőtörvények 16. §-ban körülirt kopár vízmosásos és futóhomok területeken ez évben létesítendő erdősítések megjutalmazására, a beültetett területek nagyságához mérten 20 jutalmat tűzött ki. És pedig három 2000, négy-négy 800, 600 és 200, öt-öt 500, 300 és 100 koronás jutalomdijakat. Ezen jutalmak elnyeréséért az érdekelt birtokosoknak, a földmivelésügyi miniszterhez kell folyamodniok. Bővebb felvilágosításokkal az erdészeti hivatalok szolgálnak. Vásár. A 13-án és 14-én megtartott országos vásár szegényes képet mutatott. A baromvásár még elég népes volt, de a kirakóvásár egész közönsége megfért a piac közepén. Hovatovább sülyed piacunk, még sem teszünk semmit sem abból a célból, hogy iparunk és kereskedelmünk fellendüljön. Nincs más mód, mint hogy maguk az iparosok és kereskedők mozduljanak meg érdekek előmozdítására, mert láthatják, hogy a mostani állapotok mellett maholnap egy ütött taplót sem fog érni egész piacunk. Újítás a postatakarékpénztárnál. Kossuth Ferenc, kereskedelemügyi miniszter intézkedett, hogy a m. kir. postatakarékpénztár takarékforgalma egy uj üzletformával, tudniillik a zárt betét- és járadékkönyvecskék intézményével kiegészíttessék. A zárt betétkönyvecske lényege, hogy a betevő az arra helyezett betétösszegek felmondásának jogáról, egy előre meghatározott föltétel teljesüléséig önként és visszavonhatlanul lemond. A választható feltételek a következők: zárt nyilvánítása a) nagykorúság esetére; b) férjhezmenetel esetére ; c) katonai szolgálat esetére; d) meghatározott időre és e) számszerűleg meghatározott összeg erejéig. A zárttá nyilvánítás kiterjedhet a betét után járó kamatokra. A zárt betétkönyvekre elhelyezett betétek magasabb kamat élvezetében részesülnek, mint a rendes betétek, mely kamat többlet kevesebb, mint fél százalék, nem lehet. A zárt betétek kamatlába ez idő szerint 3 6 százalékban állapíttatott meg (a rendes kamatláb 3 százalék). A zárt betétekre azonfelül mindazon kedvezmények is kiterjednek, amelyeket az az 1885. IX. t.-c. a postatakarékpénztár betevőinek nyújt. A zárttá nyilvánításnak a betevő (befizető) részéről írásbeli nyilatkozatban kell történnie : az e célra szolgáló nyomtatvány bármely postahivatalnál kapható. Országos vásárok vármegyénkben. Április 20. 21. Halmiban, Krasznabéltek 21-én, Szat- már-Németiben ápril hó 28. 29-én. — Telefon a vonatokon. Három budapesti iparos a távbeszélőnek szenzációs fontosságú alkalmazását fedezte fel. A feltalálók ugyanis a telefontmozgó vasúti kocsikon akarják tanulmányuk segítségével alkalmazni oly módon, hogy egy minden kocsiban elhelyezhető szerkó zettel kapcsolatot létesítenek előre s hátra a legközelebbi vasúti állomásokkal és ezek utján bár melyik telefon előfizetővel. A találmány lehetővé teszi, hogy utazók közvetlen érintkezésbe léphetnek cégeikkel, a szemközt jövő és egymást követő vonatok szintén beszélhetnek egymással, s igy elejét vehetik esetleges szerencsétlenségnek. Hadi szempontból kiszámíthatatlan az uj találmány nagy hordereje. A találmány szabadalmazása nálunk és a nagyobb államokban folyamatba van. Anglia és Belgium a szabadalmat már ki is adták. A feltalálók a m. kir. államvasutak egyik fővonalán akarják kipróbálni találmányukat s az érdekelt szakkörök nagy kíváncsisággal várják a kísérlet eredményét. CSARNOK. A húsvéti sonka. — Szomoreszk a bíróság előtt. — Janicsek Ádám Leo ur, a filozófia nyugalmazott tanára, mély meghajlással lép a bírói emelvény elé. A vádlottak padján duzzadt képű, szikár suhanc ül, festeni való típusa a tolvajoknak. — Tanár ur — szól az Ítélő tábla elnöke, önöktől husvét napján több rendbeli tárgyat loptak. Tessék elmondani, hogy és miként történt ez a lopás. — Szívesen. Meg kell azonban jegyeznem, hogy ez esetben igen érdekes körülményről kell megemlékeznem. A húsvéti sonka ugyanis már a régi aszyroknál — azt hiszem — Phrax király idejében, lásd Riháry, II. kötet, 14. fejezet . . . — De kérem, tanár ur ! — Bocsánat, tekintetes törvényszék, de ez a körülmény igen fontos. Gyakran megtörténik, hogy valamely esemény teljesen elmosódik memóriánkban, s egy magában véve jelentéktelen körülmény újra felidézi azt, más szóval, a rég elfeledt dolgok jelennek meg lelki szemeink előtt. Ha például ezt a cilindert a falhoz vágom, nemde, tompa pukkanást hallok. Mire emlékeztet ez a pukkanás ? Talán ágyudörgésre vagy földren- j gésre ?! Avagy az eszmetársulás csodás törvé- ! nyeinél fogva . . . — Kénytelen vagyok a tanár urat félbeszakítani, bár elösmerem, hogy előadása fölöt- ; tébb érdekes lenne. De, fájdalom, erre nincs időnk, azért kérem, tessék szigorúan a tárgynál maradni s a tekintetes törvényszéknek elmon- j dani, hogy Schneider József hogyan lopta meg a tanár urat ?! — Ez az ur, aki itt ül ? SZ1NÉRVÁRALJA ________ — Igen. — Nincs szeréncsém ismerni, de az kétségtelen, hogy megloptak. Hallottam a feleségemtől, de különben is észrevettem, hogy nem volt husvétra sonkánk . . . — Tehát, hogy történt a dolog? — Délután, úgy négy óra tájban, a szobában ültem s olvastam Aristippost, akit Aristoteles, vélemény szerint teljesen alaptalanul, szofistának nevez. Kérem, uraim, hogy mondhatni a cirenei iskola megalapítójáról, hogy szofista, mikor egyedül az ember erkölcsi mivoltát kutatta? Aristipos Sokrates tanítványa volt, aki megvetéssel . . . — Bocsánat, tanár ur, ön azt akarja nekünk elmondani, hogy hogyan lopta el az ön húsvéti sonkáját Schneider József. — Igaz, de az elnök ur, elösmerem, hogy önkéntelenül, Aristipposra terelte a dolgot. — Oh, nem, Schneider Józsefre. — Ám legyen. Amint mondám, a szobámban ültem s olvastam Aristippost, amikor egyszer csak nyílik az ajtó s belép egy idegen ur. — Ez volt az, aki a vádlottak padján ül ? — Meglehet, hogy ő volt. Én rá se néztem, hanem fölkértem, hogy foglaljon helyet. | Nem akartam abbanhagyni az olvasást, mely igen tanulságos volt. Mert ha tagadom is, hogy Aris- tippos szofista volt, kétségtelen, hogy ö is váltotta a szofisták azon nézetét, hogy a tudomány bizonytalan. Nyilvánvaló, ez Sextus Empirikus . . — De kérem, tanár ur, hagyjuk már Aristippost és beszéljünk Schneider Józsefről. Az imént azt tetszett mondani, hogy a sonka . . . Igen, igen sonka volt. Egy debreceni tanítványom küldötte húsvéti megemlékezésül. Éppen akkor hozta a postás, s én fölbontatlanul egy székre tettem a csomagot. Egyszer csak beront hozzám a feleségem s kétségbeesetten kiáltja : — Leo, Leo, az ég szerelmére, mit tettél ? — Mit?! — Nyitva hagytad az előszoba ajtaját, s most megloptak bennünket. Elvittek mindent, mindent, ami csak keze ügyébe esett. — Talán éppen az az ur vitte el, — mondám, aki az imént nálam tisztelgett, s szó nélkül távozott. És valóban, amint utólag kiderült, ő volt a tolvaj. A törvényszék Schneidert félévi fogházra ítélte. — Van még valami megjegyezni valója ? — kérdezte az elnök a kárvallott profeszszortól, miután kihirdette az Ítéletet. Igen is. Még nem fejeztem be a húsvéti sonkákról szóló értekezésemet . . . — Az ülést ezennel bezárom, — vágott közbe az elnök s a felek eltávoztak. Janicsek tanár ur kivonult a teremből, de még egy negyedóra múlva is hallatszott, amint az előszobában a szolgának magyarázta: — Babyloniában a husváti sonkákat azért nem ösmerték, mert abban az időben husvét még nem volt, de Nasurbál fejedelem . . . B. I. Főmunkatársak : Kaba Tihamér dr. és Katona Sándor dr. Portland és román cement minden mennyiségben és minden időben jutányos áron kapható Kepes TestvMnél Szinérváralja.
