Szinérváralja, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1908-04-14 / 16. szám

(2) 1908. április 14.

S Z I N ÉRVARALJA

16. szám.

gyümölcskonservekből 34 millió korona értéküt hozunk be, pedig kitűnő gyümölcsöket termelünk, s Kecskeméten, Rimaszombatban kitűnő gyümölcs- konserváló gyáraink is vannak. Hántoló malmaink borsószükségletük 98'6% külföldről kerül hozzánk, borból 15 millió korona árát, szénből 15 millió métermázsát, sertésárut 2-8 millió korona értéket hozunk be. Arról meg jobb nem is beszélnünk, hogy gépekért, vászonnemtiekért, ruhanemüekért, különösen pedig női piperecikkekért mily óriási összegek mennek külföldre, holott ha léteznek is ilyen anyagokat készítő gyárak az országban, azok termékeiket nem képesek itt értékesíteni, hanem előbb kénytelenek azt elvinni külföldre, hogy aztán az ottani gyáros nagy haszonnal hozza azt vissza. Egy magyarországi kefegyáros kitűnő minőségű keféket készít, anyagát Londonba viszi ki s egy ottani gyár cége alatt hozza vissza s adja el természetesen kétszeres áron.

S miért van ez igy ? Mert mi magyarok vagy nem tudjuk felfogni helyzetünket, a magyar ipar terjedésének jelentőségét, vagy csak álhaza- fiság van bennünk. Nálunk a hazafiság a nagy hangon való politizálásban nyilvánul, amitől aztán senkinek semmiféle haszna nincsen, nem pedig közgazdasági helyzetünk tanulmányozásában és ösmeretében, mely ösmeretek pedig parancsoló- lag kiáltják, hogy : minden magyar embernek csak magyar ipari terméket szabad használnia. Az egyénnek nem szabad annyira önzőnek lenni, hogy csak saját személyére gondoljon, s egyébbel se törődjön, ha jól megy a sorsa. Egy családnak kell tekinteni az egész magyar nemzetet, s szívvel-lélekkel arra kell törekednie, hogy ezen család minden tagjának jó sorsa legyen, mert csak igy melegedik, gyarapodik, gazdagodik az egész tűzhely. Ennek pedig múlhatatlan kelléke, hogy egyrészt a földmivelö sokat termeljen s azt jól értékesítse, másrészt pedig, hogy ne sok pénzzel adózzon ipari termékekért a külföldnek, hanem hogy az a pénz is ide bent maradjon az országban, emelve annak fogyasztó képességét, az egésznek vagyonosodását.

Kis ember — szegény ember.

A szegénység nem zárja ki azt, hogy a mostoha életrend s viszonyok közt élő ember ne legyen legalább is épp oly derék, jellemes és hasznos tagja a társadalomnak, mint a milliókkal rendelkező bankár földbirtokos, sőt azt sem zárja ki, hogy a kis egzisztencia ne legyen lángész, a ki hatalmas tehetségével nagy szolgálatokat tudna tenni az emberiség közösügyének, a haladásnak és tökéletesedésnek, amely felé örökös útban van.

Nem érdektelen tehát annak a fejtegetése, hogy a polgároknak az állam beavatkozására szoruló jogviszonyai berendezésénél jelenleg, mennyiben uralkodik a jogegyenlőség s mi volna a teendő arra nézve, hogy az e téren uralkodó visszásságok eltűnjenek, vagy kevesbedjenek ?

Ismeretes dolog, hogy az életviszonyok mai mozgalmas és fejlődő állapotában a törvények, rendeletek és egyéb szabályok oly számosak és

Gábor elküldte a káplárt, hogy hozzon egy dézsában vizet.

— Gábor, én már az üzenetet el nem vi- hetem, — suttogta Mihály. — Neked hát meg kell szabadulnod.

— Orvosnak mondtam magamat.

— Bizonyítsd be, hogy az vagy. Vágd le a lábamat. Hátha meghalok és nem jutok akasztófára. Isten veled, el ne áruld magad.

Vizet hoztak.

A hadnagy türelmetlenül megint az ablakhoz ugrott és türelmetlenül kiáltott ki.

Az egyik katona a sebesült mellől válaszolt a hadnagynak:

— Megvan már, jelentem alássan a hadnagy urnák.

— Brávó doktor! Most vigyázzon a gazemberre, hogy életben maradjon.

— Ölj meg — hörögte Bári Mihály — borzasztó a hóhér kötele. Mentsd meg a nyomorultaktól a csontomat és a bőrömet. Elkezdem a halotti imádságot.

Aki igy beszélt, már a halál révpartjáról intézte szavait erre, az innenső partra. Bárdi Gábor megkövesedett gyötrődő öcscse mellett.

Az összeroncsolt Misi arca már kéklő szürkébe játszott. A két szeme pedig különös fényben ragyogott, mint a napfényes légbe eregetett szappan buborék. Emelkedett a melle, mint a fúvó és hörgött a torka, mintha száz galamb búgott volna benne.

— A titkos irás, amit nálam találtak, nem ér semmit. Készakarva írtam. Ha fogságba jutok, lássák, hogy csak egy trágár nóta. Ah, kegyelmes ég, a hóhér kezétől pedig oltalmazz meg engem.

Amikor az előkelő Bári család egyik fia igy

bonyolultak, hogy azokban a szakember is nehezen igazodik el. Éppen azért megbecsülhetetlen a hivatalos egyének abbeli szolgálata, a melyet ezek a közönség, a felek érdekeinek megvédésében hatóságok előtt gyakorolnak. Mert nincs az a birói függetlenség és pártatlanság, amely mindkét fél érdekeit egyaránt megóvná, különösen a jogviták folyamán, s igy rendesen a páratlanabb, a kevésbbé közlékenyebb természetű, legtöbbször tehát a gyengébb fél huzza a rövidebbet. A jog- egyenlőség szempontjából szükséges tehát, hogy a szakszerű jogvédelem minden ügyben és minden egyénre egyaránt kiterjesztessék, Ennek lehetőségét elvben minden jogállam —- hazánk törvényhozása is — elismeri, de a gyakorlatban alkalmazását a jogügyek nagy csoportjára, épen a legszegényebbekre névé megnehezíti, sőt legtöbbször lehetetlenni teszi a szakszerű jogvédelem drágasága.

Hogy tehát maga az elv ne legyen puszta szó, a szakszerű jogvédelmet mindenkire s minden ügyre nézve hozzáférhetővé kell tenni. A ki tudja azt, hogy a szegény embernek néha pár garasnyi követelése reá nézve épp oly fontos, mint a gazdagok százakra vagy ezrekre menő peres vagyona; a ki tapasztalta, mennyi hercehurcával, költséggel, idővesztéssel jár a munkaidejét mulasztó embernél a perlekedés : az belátja nézetünk helyességét.

A szegényvédők rendszere, melyet törvényünk elfogadott, nem elégíthet ki minket, mert egyrészt nagyon sok és megalázó formasággal jár, másrészt pedig csak a teljesen vagyontalanokra terjed ki. Aztán, ha már ráfanyalodik is a kispolgár erre a keserves útra, cseberből-vederbé esett, mert idejét a bíróságok helyett a községi elöljáróságoknál kell elvesztegetnie, a hol jól össze is szidják, hogy mondjuk húsz különféle, egy-két követelése miatt húsz hivatalos bizonyítványt kell kiállitaníok. Ez a módja tehát a szakszerű jogsegélynek nem felel meg a jogegyenlőség követelményeinek. Célszerűbb módja volna az ingyenes jogvédelem szerepe állami alapon, úgy hogy azt bárki igénybe vehesse. Más módja az ingyenes jogvédelem rendezésének a társulás, vagy szövetkezés. Ha alkalmas a társulás az élet majdnem minden viszonyaiban, ha páratlan sikerekre vezet a gazdasági élet minden terén, miért volna rossz és hátrányos gazdasági munkánk eredményének és jövedelmünknek megóvásában, biztosításában és megvédésében,

imádkozott, a hóhér még nem vált oly tünemény- szerű meteorrá, mint október hatodika után, még nem árasztott glóriát az áldozataira.

Esteledett. Hausknecht major a kantinba készült. Tudni akarta, hogy mi készült a két fogolylyal.

— Akit meg^mputáltak, az haldoklik, — jelentette a hadnagyj — A másik, az orvos kivette belőle a titkos irás kulcsát. A sipkájában talált titkos írást most már megfejthetjük.

— Aztán felkötni — parancsolta a major.

Reggel nyolc: órakor jelentették, hogy a

fogoly spion meghalt. A doktor egész éjjel mellette virrasztód.

— Nem doktor, hanem hóhér kell ide — dünyögött a major. — Vigyétek a doktort a főhadiszállásra. Ott még hasznát vehetik. Jó példa lett volna már tegnap akasztani.

A titkos irás megfejtése még jobban dühbe hozta a majort.

Bárin Gábort elkísérték a generális lóger- jébe, mint akkor hitták a tábort. Mivel azt üzenték mellé, hogy a magyaroktól megszökött doktor, hát mindjárt dologra fogták a lazarethum- ban, ami a vörös kereszthez hasonló valamit jelentett.

A második nap már megszökött innen, eljutott Érsekújvárra. Az üzenetet ott elmondta. Az egyik Bári fiú életébe került az.

Bári Gábor hiába kereste az öcscse sírját. Porait magába foglalta az édes haza földje és magába rejtette.

Kazár Emil.

Jt

erdöőrők; junius hó 16—28-ig, lelkészek; julius hó 2—22-ig és julius 25-töl aug. 15-ig néptanítók, végre augusztus 18—31-ig nők számára. Mindezen tanfolyamok hallgatói, annak tartama alatt teljes ellátásban díjtalanul részesülnek és ezenkívül azok részére, kik pályázati kérvényükben szorult anyagi helyzetüket igazolják, s a m. kir. államvasutaknak a. távolsági forgalom 7—16. vonalszakaszai között levő valamelyik állomásáról jönnek, a személy és vegyes vonatok 111-ik kocsi osztályában érvényes féláru menetjegy váltására jogosító igazolvány küldetik, melyeknek ára a visszautazás költségeivel egyii't a tanfolyam befejezése után fog megtéríttetni. Minden egyes tanfolyamra 20—20 hallgatót vesz fel az állami méhészeti gazdaság. A kérvényeket a m. kir. földmivelésügyi minisztériumhoz 1 koronás bélyeggel ellátva, az illető tanfolyam megkezdése előtt egy hónappal kell beküldeni, még pedig fölöttes hatóságuk utján, a földművesek pedig a község elöljárósága ajánlatával ellátva.

Az „Erdélyrészi Méhészeti Egyesület“ ház- songárdi telepén három időszaki méhészeti tanfolyamot fog tartani a következő beosztás mellett: május hó 16-tól 31-ig földmives kisgazdák, junius 14—27-ig lelkészek és julius 6—19-ig néptanítók számára. A kisgazdák napi 2 korona, lelkészek és tanítók napi 3 korona segélyben részesülnek, s kötelesek az előadáson pontosan megjelenni. A pályázni szándékozók a foglalkozásuknak megfelelő időben tartandó tanfolyamra vonatkozó kérvényüket az „Erdélyrészi Méhészeti Egyesület“ elnökségéhez Kolozsvárra; címezve, a földmivesek községük ajánlatával ellátva legkésőbb április hó 25-ig, a lelkészek és néptanítók pedig felettes hatóságuk utján legkésőbb május 25-ig nyújtsák be.

Amennyiben a tanfolyamokra elegendő földmives, lelkész, vagy néptanító nem folyamodnék, azon esetben más foglalkozású egyén kérvénye is figyelembe fog vétetni. Minden egyes tanfolyamra hasonlóképen a gödöllőihez 20—20 hallgató jelentkezhetik.

Céljuk ezen tanfolyamoknak az, — mint azt a felhívás is igen szépen ecseteli, — hogy az azokon résztvevők a méhtenyésztés elméleti és gyakorlati ismereteit, valamint hogy a méhkaptáraknak és méhészeti segédeszközöknek házilag való elkészítését is elsajátítsák.

Elismerésre méltó a kormánynak e ténykedése, mely a gazda mai nehéz helyzetén óhajt könnyíteni az által, hogy megismerteti vele a méhészetet, mely igazán alig-alig kerül költségébe a gazdának s különösen most, a midőn Egyesületünk is mintaméhest állít fel, nagyon is helyén való volna, ha gazdáink, lelkészeink és tanítóink minél számosabban keresnék fel e tanfolyamokat.

HÍREK.

Bírói kinevezés. Ő felsége dr. Lauka József aradi kir. törvényszéki bírót a nagysomkuti járásbírósághoz járásbirónak nevezte ki.

Eljegyzés. Tapolczafői Wass Lajos nagybányai gyógyszerész eljegyezte Budapesten olcs- vári Obetko Gizit, néhai Obetko Zsigmond ba- ranyamegyei földbirtokos leányát.

Eljegyzés. Dr. Lacheta Brúnó, szatmári th. járásorvos e hó 12-én eljegyezte Boross Jolánkát Boross Zoltán, aranyosmegyesi földbirtokos és neje Jakó Katalin leányát.

Földes Béla, kerületünk országgyűlési képviselője az adóreformról nagyobb szabású tanulmányt irt, mely a politikai világban általában nagy szenzációt keltett. Földes kimutatja, hogy a reform nem fogja elérni tulajdonképeni célját, az adózás arányosságát, sok intézkedése viszonyainknak meg nem felel, utánzása az osztrák és német példáknak, sokszor súlyosbítása. Földes e tanulmányában bizonyos tekintetben a kormánynyal ellentétbe helyezkedik, mivel azonban a tervezett adóreform ellen sok oldalról hallot- tuuk panaszt, bizonyos megnyugtató érzést kelt, hogy a vezető, tudós, országos emberek sem tartják éppen fenékig tejfelnek azt az uj adóreformot.

Miniszteri adományok. A földmivelésügyi minisztérium kilátásba helyezte Szatmár városnak, hogy a felépítendő állati hullaégetö kemencéhez a mintegy 10,000 K értékű gépberendezést államsegélyként adományozni fogja. Egyszersmind utasította a várost, hogy a digesztorra vonatkozó szabályrendeletet alkossa meg, mi célból a tanács a törvényhatósági állatorvost felhívta. — Ugyanezen minisztérium az utakra való kiültetés végett a városnak 2000 darab szederfát ajándékozott. A tanács a miniszternek állandóan tapasztalt kegyességéért hálás köszönetét tolmácsolta.

A Szatmármegyei Közlöny szerkesztőségében, — mely a függ. és 48-as balpárt elveit hirdeti — változás állott be. A lap főszerkesztője dr. Pilisy István a krassói kerület orsz. képviseMéhészeti tanfolyamok Gödöllőn és Erdélyben.

A gödöllői állami méhészeti gazdaság, valamint az „Erdélyrészi Méhészeti Egyesület“ a m. kir. földmivelésügyi miniszter rendeletéből kifolyólag méhészeti időszaki tanfolyamokat rendez a következő sorrendben :

A gödöllői állami méhészeti gazdaságban az 1908. évfolyamban hat időszaki tanfolyam fog tartatni az itt közölt beosztás mellett: május hó 4—24-ig, földműves kisgazdák; junius hó 1 —14.,