Szinérváralja, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1908-04-07 / 15. szám

(2) 1908. április 7,

S21NÉRVARAIJA

15. szám.

részét minden 3-dik évben letrágyázom, ez ugyan nekem is, de a tulajdonosnak is haszon, mert a földje jó kezelés mellett értékesebbé válik. A szerződést 12 évre kötjük meg és pedig azért, hogy az általam megjavított földnek ne más vegye hasznát.

Ha meg van a gazdaság, akkor csinálok erről a földről egy kis térképet, és azt a föld mérete, talajának fekvése és minősége szerint osztom fel.

A homokos 20 holdat jó homoki vetésforgóra osztom és pedig az 1-ső friss trágyázásu táblába 4 hold zabosbükkönyt 1 hold kapás csa- lamádét vetek; a Il-ik táblából, amely szintén friss trágyázásu, 3 holdon krumplit, 2 holdon pedig takarmánynak zöld rozsot termelek és ha a rozs lekerül, kölest vagy muhart vetek a helyébe, a következő két táblába rozs jön.

A fekete 9 hold földet 3 részre osztom föl: az 1-ső friss trágyázásu táblába 2 hold répát, 1 hold kukoricát, a 11-ik táblába árpát, a Ill-ikba búzát vetek.

A vetések ebben a sorrendben váltják fel majd egymást. Ezek után kiszámítom, mennyi trágya kell nekem erre a földre egy esztendőre és ehhez képest rendezem be az állattenyésztést.

Az állattartás és az evvel járó vásárra való járás (kupeckodás) jövedelmezőbb ugyan, mint a tenyésztés, azért én mégis tenyésztésre rendezem be ezt a gazdaságot.

A tenyésztés leköti az ember figyelmét és bizonyos élvezetet nyújt, mikor már rámondhatjuk egy-egy szép állatra, hogy ez a magam nevelése, akkor már hasznos is és öröm vele foglalkozni és jövendőbeli boldogulásunk reményében örömmel, nagy munkakedvvel és körültekintéssel fogunk a tenyésztéshez.

Mivel a tejtermelés kifizetőnek látszik, veszek 10 darab tejelő fajta 3—4 éves tehenet és pedig tenyésztési célból, lehetőleg megbízható kézből. A tejgazdaságot úgy rendezem be, hogy az év minden szakában 50 liter tejem legyen.

Ez a tiz tehén az első évben télen sokba kerül, mert a föld csak szeptember 25-én jön a kezemre és igy nincs módomban télire takarmányt termelni, de mivel tavasszal sok trágya kell a répa, krumpli, zabos bükköny alá, melegágyakba, zöldséges kertre, ezért még pénzen vett takarmány mellett is tartok teheneket, mivel aljazáshoz szalmát kapok a földdel és igy elég olcsó trágyához jutok.

Ebbe a kis gazdaságba 3 ló elég és olyanokat veszek, melyektől aztán várhatok olyan csikót, amelyik gazdasági célra is megfelel és a katonai mértéket is megüti. Ezeken kívül 1 lovat a feles zöldséges részére, egy kissebb fajtát, hogy a kutat is húzhassa.

Tartok még 3—4 drb kocát is, jó hazai fajtát, és ha jó mező Ígérkezik, melyen megél

30—40 drb bürge, veszek azt is, mert a juhászat — még becsületes juhásszal — szépen jövedelmez.

A gyümölcsösben csinálok egy kis méhest is.

Hogy a tejkezelés jó és olcsó legyen, fogadok egy tehenest, ki a bérösszegen kívül még a tejhaszon bizonyos hányadát is kapja. Ezenkívül egy feles zöldségest is tartok és mivel ennek lovat, trágyát adok, ezért az a szőlő őszi-téli

munkáját elvégzi és a tavasziban is segédkezik. Még egy kanászgyerekét is kell tartanom.

Hogy télen, ráérő időben, munkásainkkal együtt találjunk dolgot, beültetjük füzvesszővel a vízállás partjait.

Minden, ami a gazdaságban van, nagyon megkívánja a gazda szemét, azért kinn is lakom á tanyán és keresek (ha még nincs) jó feleséget, mert e nélkül a gazda csak félgazda. Az ő gondja lesz aztán a csirke, pulyka, lúd — és mivel viz is van — a kacsatartás.

Ezek után készítek egy jegyzéket, hogy mennyi pénzemben is van a beruházás és az éves-napos kiadásom, bevételem mennyit is tesz ki? Ebből aztán azt is megtudom, hogy mennyi jövedelmet kell a bérletből csinálnom, hogy jusson is, maradjon is.

Az élő beruházás került:

10 db tehén 400 koronájával 4000 K. 3 „ ló 300 „ 900 K.

1 „ ....................................................................160 K.

3 „ hasas sertés........................... 400 K.

5 kas méh ........................................................50 K.

Ap

rójószág . . 500 K.

Összesen : 5710 K.

Gazdasági eszközökre kiadtam :

Egy kocsi ............................................... 240 K.

Ek

e, vasborona ..........................., 90 K.

Ve

tőgép . . ......................................... 600 K.

3 lóra szerszám.................................................90 K.

Permetező gép.................................................45 K.

Hordó, sutu, edény.................................310 K.

Ös

szesen : 1375 K.

Évi kiadások :

Háztartási költség, munkáltatás, első

évi vetőmag ................................. 2200 K.

Tehenes bére (8% fej hasznon 332

koronán kívül).................................. 200 K.

Eg

y kanász bére.................................. 90 K.

Évi haszonbér......................................... 1500 K.

Biztosítás . .................................................100 K.

Ös

szesen: 4090 K.

Az összes előre látható befektetés

és első évi kiadás tehát . . 11175 K. Bevételre számitok körülbelül :

10 hold Rozsból 70 mm. á 12 K 840 K.

3 „ Krumpli 190 mm. á 2 K 370 K.

3 „ Zabos bükköny . . .

2 „ Csalamádé ^.......................«

1 „ Kukorica ...... üf

2 „ Zöldrozs . *.....................[2

3 „ Árpa....................................£

2 „ Répa ..........................................

3 „ Tisztabuza 14 mm. á 16 K 384 K.

2 „ Szőlő 20 hektó á 20 K 400 K.

Vs „ Gyümölcsös .......................... 300 K.

1 Ysj hold Zöldséges termésénak fele 800 K.

10 db Fejős tehén napi 50 liter

á 16 f. (8% levonással) . . 2680 K.

Sertésből, baromfiból . . . . ,________800 K.

Ös

szesen : * 6564 K.

Ha ebből levonjuk az éves kiadást és az első évi teleltetésre 1200 kor.-át, végre a befektetés 6°/0-°s kamatát, akkor az első évben marad tiszta haszon 618 korona.

Ezenkívül ha veszünk 30 drb fejős bürgét, napi 20 liter tej mellett, 120 nap fejési időt számítva, kapunk 2400 liter tejet, ez 20 fillérjével 480 korona; ebből a juhász 4 havi bérét és a juhok árának, 720 koronának 6%~°s kamatát ha levonjuk, a sarjunkért és a tarlón való gazért 318 koronát kaptunk. A téli takarmányozást és gondozást a gyapjú és bárány busásan fedezi.

A tiszta hasznot betesszük a takarékba. A többi években ez a haszon fel mehet 2000 koronára is, mert már akkor nem kell télire takarmányt pénzen venni, mintelső évben és a háztartási költség is csökken, mert egy kezdő gazdának első évben van legtöbb kiadása a háztartásra.

Isten áldásával szorgalmunkkal, bővebb esztendőben még jobban szaporodik a tőkénk, de kell is, mert azt tüzziik ki célunknak, hogy a bérelt földet a 11—12. évben már magunkénak mondhassuk.

Ez kell, hogy egy okszerű belterjes gazdálkodás mellett a gazda munkáját jutalmazza.

A. X.

HÍREK.

Lapunk azon t. járatóit, kik előfizetési dijjal hátralékban vannak, kérjük, hogy hátralékaikat mielőbb beküldeni, azokat pedig, kiknek előfizetésök március 31-én lejárt, az előfizetést megújítani szíveskedjenek.

— Gyakornoki kinevezés. A nagykárolyi kir. pénzügyigazgatóság Pintyei Ferenc ottani kir. adóhivatali gyakornokot a szinérváraljai kir. adóhivatalhoz segélydijas gyakornokká nevezte ki.

Gyermeknap. Április 2-án és 3-án községünkben is megtartottuk a gyermeknapot. A Neumann Testvérek üzlete előtt gyüjtőurnát állítottunk fel, a Koronában, a Nemzeti szállodában és az özv. Burghofferné vendéglőjében perselyeket helyeztünk el, a pincéreket jótékonysági bé- lyeggel ellátott cédulákon számolásra felhívtuk. Á kereskedők közül többen szívesen vállalkoztak a gyermeknap megtartására. A gyűjtés még most is folyamatban van, azért a végleges elszámolást csak következő számunkban hozhatjuk. Megemlítjük itt, hogy járásunk derék főszolgabirája, Bay Miklós, az elhagyott gyermekek védelmét, minden tőletelhető módon előmozdítja. Többek között azt is gyakorlatba vette, hogy járása területén a zenéltetési engedélyeket csak úgy adja ki, ha a kérelmezők az Orsz. Gyermekvédő Liga javára bizonyos összeget lefizetnek. Ezt a nemes szívre valló eljárást vármegyénk többi főszolgabi- ráinak is ajánljuk b. figyelmébe követendő például.

— Vármegyei hivatalos órák. Vármegyei székhelyünkön, Nagykárolyban megváltoztak a hivatalos órák a megyeházán, t. i. ezután reggel

7-től déli 1 óráig lesz hivatalos óra.

— Birtokváltozás. Vámfaluban, Vámfalvi Jónásné birtoka gazdát cserélt, ugyanis a szatmári püspök vette meg a 801 kát. hold területű birtokot 306 ezer koronáért.

— Nyilvános köszönet. Mindazon feledhetetlen jó ismerőseimnek, kik drága férjem halála alkalmából igazi részvétükkel mérhetlen fájdalmamat enyhíteni szívesek voltak — s a kiktől

vassági bajor ezredes, Benharnais Maximilian, Leuchtenburg hercege, Josephinnek, a franciák szeretett császárnéjának a fia. Az uralkodó ép azon gondolkozott, hogy miként lehetne az ezredest visszaküldetni Münchenbe és midőn az jutott eszébe, hogy ilyképen az ifjút egy szóval megsemmisíti, azt vette észre, hogy leánya az udvari fogatban elájult. Mindjárt elfordult az ezredestől és az udvarba kisérte az elalélt Máriát. Az ezután következő hat héten át pedig mindent elkövetett, hogy a fejedelemnő kivesse szivéből a délceg ezredes képét. Az első hét vége felé a mulatságra is rászánta fejét, a második végén már sirt, de csak titokban, a harmadik végén pedig elhatározta, hogy feláldozza magát atyjának. az ötödik hét végén pedig közel volt a halálhoz.

E közben az ezredes is észrevette, hogy az udvarnál kegyvesztett lett és ezt be is ösmerte. De elösmerte azt is, hogy vakmerőség lenne részéről az okokat kutatni és ezért elhatározta, hogy leteszi tiszti rangját. Elkészült, hogy visszautazzék Münchenbe, amidőn váratlanul egy udvari küldött parancsot adott át neki, hogy jelenjék meg a cári udvarban.

— Úgy látszik, sietnem kellett volna, s kikerülhettem volna azt, ami most reám várakozik, így tűnődött magában az ezredes. Mégis tanulságos az a közmondás, — folytatta magában — hogy addig kell menekülni, amig csak felettünk cikkázik a villám, nem pedig bevárni a mennydörgését.

Mikor az uralkodó elé lépett, azt látta, hogy ez kissé halovány, de arca szigorú és tekintete parancsoló.

— Ezredes! Ön egyike Európa legjobb vezéreinek, mindenütt azt mondják, hogy ön éles- látásu, müveit, hogy kedveli a tudományokat és művészeteket, lángoló szive van és elösmerésre méltó jellem, mint vélekedik ön leányom, Mária Nikolajevna felől ?

Ez a kérdés váratlan volt s bámulatba ejtette az ezredest, ámbár szive legmélyebb rejte- kében annyira tisztelte a hercegnőt,, mint a szegény halandó tiszteli a tulvilági angyalokat, vagy mint a festő szeretheti a szépség ideálját.

—SMária . . . hercegnő . . . feleség!... he- begé az ezredes, nem tudva, mily húrokat pendítsen meg az uralkodó szivében.

Felséged megvetése sújtana engem, ha kimondanám, mint vélekedem felőle, de viszont én meghalnék az örömtől, ha fölséged megengedné, hogy azt kimondjam . . .

— Úgy, tehát ön szereti a hercegnőt... Jól van! vágott közbe az uralkodó leereszkedő hangon, s az a kéz, amelytől a herceg megsemmisitő villámokat várt, az a kéz kézbesítette neki a cári hadsegédi kinevezést, valamint egy huszárezred tulajdonosává, a kadetiskolák kormányzójává és a művészeti akadémiák igazgatójává való kinevezési okiratot.

Mindéhez pedig még a fenség cim is hozzájárult, valamint 3 millió rubel évi jövedelem.

— Most pedig gondoskodjék, hogy végleg ott hagyhassa a bajor szolgálatot, s hogy megtarthassa eljegyzését Mária hercegnővel.

A fiatal ezredes térden állva, forró kö- nyekkel áztatta az uralkodó kezét . . .

— Lássa, én szeretem leányomat, tette még hozzá az uralkodó s szivéhez való férjet kívántam neki.

Julius közepéig Mária hercegnő fölépült, és Bernhard is, Leichtenburg hercege az összes európai udvarok követei jelenlétében örök hűséget esküdött neki.

Kovács Pál.