Szinérváralja, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1908-03-10 / 11. szám

(2) 1908. március 10.

SZINÉRVÁR ALJ A

11. szám.

fogva észlelhettük, hogyha valamely mozgalom nagy dérrel-durral meg is indul, csakhamar a közöny, az érdektelenség sivár pocsolyájába süpped épen társadalmi életünk élhetetlensége, a vezetők lanyhasága következtében.

Hány nemes eszme, gyönyörű idea rázta már fel társadalmi életünket, hogy aztán rövidesen, miként a szalmaláng kihunnyon, elaludjon.

Pedig sok teendője akadna, a mi társadalmi életünknek. A tél szigora világitó fáklyaként megmutatta, azokat a sebhelyeket, melyeket beghggeszteni a társadalom kötelessége. A szegénység e legnagyobb csapás jótékonyság utján csökkenthető. De vájjon képzelhetünk hathatós segedelmet e téren, ha nem vonjuk belé az egész társadalmat, mint egyetlen működő személyt? Lehet segíteni a szükölködőkön az egyeseknek, ha társadalom összesége nem áll oldala mellett?! Nem és ezerszer nem, ami az egyednek sohasem sikerül, vagy csak nagy ritkán, az a társadalomnak, a tömörülésben rejlő erejénél fogva, mindig könnyen rendelkezésére áll. De az bizonyos, hogy szükséges ehhez az egyöntetűség, az egy- akarattól áthatott összemüködés, mert különben itt is célt tévesztünk s az eredmény a semmivel egyenértékű.

Nemcsak a jótékonyság terén nyílik azonban alkalma a társadalomnak orvosolni azokat a bajokat, melyeknek megszüntetése éppen a mi társadalmi életünk legelső érdeke. A gyermek- nevelés, a szülők nélkül maradt kisdedek, a szegénységük következtében miveletlen apróságok nevelése, a munkanélküliek munkával való ellátása, a napközi otthon, hol az iskolai szünet alatt henyélésre, esetleg még bűnre is csábítható növendékek nyernek ellátást és felügyeletet, a tisztességes leányok kiházasitása, a bűnökért megbünhödött, börtönökből kikerült bűnösök megélhetéséről való gondoskodás, cselédeink erkölcseinek megvédése stb., stb. mind olyan kérdések, melyeknek megoldása egyedül és csupán a társadalom, a mi társadalmunk feladata s különösen érdeke.

Kinek van haszna abból, ha a gazdátlan gyermekek elromlása megakadályoztatik, ha ellenszert találunk a züllésnek kitett existentiák megmentésére, ha csirájában elfojtjuk a keletkezhető bűnt, ha utjátszegjük a bűnös útra tévedtek, de javulni szeretők újabb bűnbe esésének?! Kinek? Mindig és mindenkor a társadalomnak s evvel egyidejűleg önmaguknak.

Fel tehát a tespedésből. Elég volt a pihenő. Vár a munka, dolgoznunk kell, fejlődjék a tetterő. A hosszú álom megbosszulja magát. Elernyed az Organismus. A társadalom organismusának elernyedését pedig mi sinyljük meg, a mi kárunkat látjuk belőle.

Itt a tavasz, a kikelet. Uj élet zsendül a sarjukból, hadd éledjen fel tehát a mi törekvésünk is hozzájárulni a társadalmi bajok orvoslására, azok lehető megszüntetésére. Tudjuk nagyon jól, nehéz életet önteni a mi elernyedt, ványadt tagú társadalmi életünkbe. De erős akarattal, a vezetők kitartó buzgalmával mégis elérhetjük célunkat, a melyből mindnyájunknak csakis haszna lehet.

Az újjászületés magasztos symbolumát értsük meg végre s fogjunk vállvetve munkához,

uj erővel, fokozott energiával, mutassuk meg, hogy megértettük a nagy, a dicső természet fenséges ujmutatását s mi is újjáéledni óhajtunk, mi is paralisálni szeretnök a társadalomban előforduló nagy ellentéteket.

Reméljük és hiszszük, hogy kérésünk meg- szivlelésre talál s rövidesen már a társadalmi akciók egész sorozatával hozakodhatunk elő mindnyájunk legnagyobb örömére.

Szatmár vármegye némely községeinek uj elnevezése.

A napokban érkezett le a belügyminisztériumtól az alispáni hivatalhoz a hivatalos jegyzék, mely a vármegye egyes községeinek uj elnevezését közli. Miután lapunk a vármegye összes községeibe jár, sztiségesnek látjuk eme névjegyzéket amenyiben változtatást tartalmaz — közölni.

A község régi neve: A község uj neve:

1

. A csenged járásban.

Angyalos .

. . . Szamosangyalos,

Dara . .

. . . Szamosdara,

Uköritó

. . . Szatmárököritó,

Sályi . .

. . . Szamossályi,

Sima . .

. . . Csengersima,

Tatárfalva .

. . . Szamostatárfalva. 2. Erdodi járásban.

Lophágy . .

. . . Laphegy,

Madyrász . .

. . . Nagymadarász,

Oláli-Hodos .

. . Béltekhodos,

Sándorfalu

. . Krasznasándorfalu,

Szoldobágy .

. . Bükkszoldobágy,

Tőke-Terebes

. . Krasznaterebes.

3.

Fehérgyarmati járssbau.

Borzova . .

. . Nemesborzova,

Csécse . .

. . Tiszacsécse,

. . Szatmárcseke,

Cseke . .

Czégény-Dányád . Dányád,

Istvándi . .

. . Turistvándi,

Riese . . .

. . Turricse.

4.

Mátészalkai járásban.

Derzs . . .

. . Nyirderes,

Iklód . . .

. . Nyiriklód,

Kér ... .

Parasznya

. . Nyirparasznya.

5.

Nagybányai járásban.

Hidegkút . .

. . i,áposhidegkut,

Miszí-Mogyorós . Miszmogyorós

Misztbánya .

. . Miszbánya,

Monostor

. . Szamosmonostor,

Tőkés . . .

. . Tőkésbánya.

6.

Nagykárolyi járásban.

Dengeleg . .

. . Érdengeleg

Fény . . .

. . Mezőfény

Szentmiklós .

. . Krasznaszentmiklós.

7.

Nagysomkuti járásban.

Butyásza . .

. . Bucsonfalva,

Dánfalu . .

. . Dánfalva

Fericse . .

. . Szainosfericse,

Gaura . . .

. . Kővárgura,

Hosszufalu

. . Kővárhosszufalu,

Karulya . .

. . Karuly,

Koltó-Katalin

. . Költő,

Lukácsfalu

. . Szamoslukácsi,

Ó-Bozinta

. . Nagybozinta,

S.-M.-Berkesz

. . Magyarberkesz,

Szakálosfalu .

. . Szakálasfalva,

Tölgyes . .

. . Szamostölgyes,

Varalyu . .

. . Kőváralja.

8.

Szatmári járásban.

Berence . .

. Szamosberence,

Görbéd . .

. Szatmárgörbed

Homok . .

. Sándorhomok,

Krassó . . .

. Szamoskrassó,

Lippó . . .

. Szamoslippó,

Nagy-Hodos .

. Nagyhódos,

Pálfalva . .

. Szatmárpálfalva,

Sár ....

. Kissár

Udvari . •. .

. Szatmárudvari.

9. Szinérváraljai

(eddig Szinyér-Váraljai) járásban.

Borhid . . .

. Szamosborhid,

Lekence . .

. Avaslekence,

Ó-Huta . .

. Alsóhuta,

Sebespatak .

. Kissebespatak,

Szinyér-Váralja

. Szinérváralja,

Uj-Huta . .

. Szelestyehuta,

Válaszút . .

. Borválaszut,

Veresmart

. Szamosveresmart.

A többi helységnevekben csak annyi változás történt, hogy az eddig összetett, vagy jelzővel ellátott község nevek kötőjel nélkül, egy szóba írandók. (Pl.: Kőszeg-Remete helyett Kőszegremete Írandó).

A községek uj elnevezésénél előttünk csak az bir lényeggel, hogy a hivatalos és tudományos javaslatokkal szemben a szerkesztő álláspontja és érvelése jutott érvényre, amennyiben nem Szinyérváralja, hanem Szinérváralja lesz a község neve ezután hivatalosan is. „Utazás egy betű körül“ cimü cikkünk foglalkozott ezzel annak idején.

HÍREK.

Kinevezés. Az igazságügyi m. kir. miniszter Lacheta Bélát, helybeli kir. járásbirósági aljegyzőt bírósági jegyzővé nevezte ki.

Eljegyzés. Bárány Béla birtokos, községi biró e hó 7-én tartotta eljegyzését Pávay Vájná Margittal, Pávay Vájná Károly földbirtokos leányával Debrecenben.

Március 15. A nagy nap 60-ik évfordulóját a következőleg fogja külsőképen is megünnepelni : Délelőtt 9 órára összegyűl a községi képviselő- testület és a polgári kör, ki-ki a maga szokott helyén. 10 órakor a két gyülekezet csatlakozik s a Rákóczi-zászló alatt a róm. kath. templomba vonul. Innen 11 órakor a Koronában megtartandó matinéra mennek, melynek programmját falraga- gaszokon és meghívókon adják a közönség tudomására. Este vacsora után barátságos thea- estély lesz a Polgári Kör helyiségében.

| Fekete tábla. | Nem értjük, miért nem gondol a községi elöljáróság a község u. n. Nagyutcájával. Már a múlt évben is figyélmeztettük az elöljáróságot azon tűrhetetlen állapotra, hogy ezen az utcán a feneketlen nagy sár miatt lehetetlen a közlekedés. A szekér elül a feneketlen

A leány : Jól teszed.

A férfi : No ugy-e, hogy jól teszem. Akkor hát jól esik az neked és ha jól esik, miért ne maradjunk együtt tovább ?

A leány : Mert nem akarom.

A férfi: Nem akarod?

A leány: Nem.

A férfi: Akkor hát elmegyek. (Az ajtó felé megy).

A leány: Menj.

A férfi: (Mégis visszajön.) Hát a szerelemért ez a hála, te csalfa.

A leány: Ne citálj a „Parasztbecsület“-böl.

A férfi: Hát miből.

A leány: Semmiből.

A férfi: Jó, nem citálok. Látom, hogy ter- hedre vagyok! Ugy-e?

A leány: Igen terhemre vagy.

A férfi: De miért?

A leány: Azért!

A férfi: Ez nem felelet. Mond meg, miért vagyok a terhedre ? Utálsz ? Gyűlölsz ?

A leány: Igen.

A férfi: Gyűlölsz.

A leány: Igen.

A férfi: Utálsz.

A leány: Igen.

A férfi: Akkor hát elmegyek. (Úgy tesz, mintha végképpen távoznék).

A leány: Menj.

A férfi: Isten veled.

A leány: Isten veled.

A férfi: (Vissza jön.) Csak azt akarom még mondani, hogy megérem még azt az időt, sírva mész el hazám előtt.

A leány: Hát még éred !

A férfi: Sírtam eleget utánad . . .

A leány: Csak nem akarod előadni a 101 magyar dalt ?

A férfi : Mért is oly nagyon tégedet ?

A leány: Nem tudom. De azt tudom, hogy kezdel nagyon unalmas lenni. Meg mondtam, hogy vége mindennen : hát ne kezd el mindég élűiről a dolgot.

A férfi: Ne szóljak egy szót se többé ?

A leány: Egy szót se.

A férfi: Akkor hát megyek. (Az ajtóhoz megy a kilincset is megfogja, sőt a kalapját is felteszi.)

A leány: Menj.

A férfi: (Lassan visszajön.) De ha egyszer megbánnád a dolgot, hát csak üzenj értem. Én várni fogom az üzenetedet.

A leány: Jó.

A férfi: Ha holnap üzensz, éppen úgy megtalálsz, mint egy hét múlva, egy hónap múlva, vagy egy év múlva üzennél!

A leány: És két év múlva ?

A férfi: Akkor is mindig. Mindörökké.

A leány : Amen.

A férfi: Gúnyolódok

A leány: Nem.

A férfi: De kicsiholsz.

A leány : Dehogy.

A férfi: Magadban kinevetsz, kikacagsz.

A leány: Ah !

A férfi : Jól tudom, hogy sóhajtozó nyög- décselő férfi nevetséges.

A leány: Nem igaz.

A férfi: Pedig én nem csak sóhajtoztam, nyögdécseltem : hanem sírtam is utánad . . .sőt: sírtam előtted.

A leány: Nem sírtál. Csak könnyesztél.

A férfi: Nem sírtam ? Hiszem most is sírok.

A leány: Ne! . . . Ne ! . . .

A férfi: Siratom a boldogságomat. Siratom a hitemet! Siratom az elműt szép napokat!

A leány: Ne !. .. Ne ! ...

A férfi: De én sírok!

A leány : Ne sírj! Nem akarom, hogy sírj

A férfi: (Most már zokog).

A leány: Ne sírj! Nem tudom hallgatni.

A férfi: De sírok!

A leány! Ne sírj, ne sírj! Meg hasad a szivem, ha siró embert látok. (Már ő is sze- peg)A férfi: (Egyre jobban zokog).

A leány: Ne sírj; ne sírj !... Ha egy kicsit szeretsz, nem sirsz.