Szinérváralja, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1908-03-03 / 10. szám
(2) 1908. március 3. SZÍN É R V A R A L J A ló* szám. godtan a sablon mezején átvágó gyalogösvényen. Több szabadságot azért az iskolák szellemi életében a vezetőknek! Ez legyen a jelszó, melynek jegyében útjára indul az iskolai oktatásnak egészségesebb alapokra fektetett munkája. Az egész mozgás, a teljes élet, a tiszta szinti és egészséges fejlődés mind azt mutassák, hogy az iskola éltető lelke, a tanító, egy gondolkozó s alkotni képes hatalom a maga világában, kinek emberi méltósága érdemelt megbecsülést nyervén, egyéni szabadsága érintetlen marad a szellemiekben. így tűnik aztán ki a mirevalóság, a rátermetség, de igy ötlenek szembe a létező hiányok is; s mig az egyik alkotásával meglepő eredményekhez jut; addig a másik pótolja a hiányokat, hogy ő is becsülettel állja meg helyét s képes legyen egy útra jutni az előtte járókkal. Ez a szabadság, a maga teremtő erejére támaszkodó lélek hozza meg majd az eredmény dusabb termését. Ma szegényesen nézünk még ki, pedig a tanítók — szabvány szerint, — pontosan végzik munkájukat. Hiányzik azonban a lélek, a tanitás lelke. Fényesen kicsiszolt szelencékbe, a tanítási rendtartás pontosan meghatározott keretei közé zárták, hol lélekzeni is képtelen. Ezeket a szoros kereteket tágítani, a fényes szelencéket pedig ki kell dobálni az iskolák ablakain, hadd nyerje vissza uralmát a lélek és a paedagógia birodalmában találja meg s vegye birtokába önrendelkezési jogát, azt az okos szabadságot, mely nélkül csak csiga léptekkel haladunk a cél felé! Tanítókra hárul itt a kezdeményezés kötelezettsége. Ha van egészséges tanítói közszellem; akkor a küzdelem vége csak győzelem lehet. Sinka Lajos. A bál. Lezajlott. Karnevál herceg őfensége rang jához méltóan búcsúzott el tőlünk. Oly előkelő, diszes közönséget, mint aminőt a ref. énekkar bálján láttunk, nem minden bálra lehet összehozni. Minden nagyítás nélkül mondhatjuk, hogy a siker fényes volt. A fesztelen jókedv, az ízlésesen feldiszitett és fényesen kivilágított teremnek minden zugában élénk bizonysága azon felfogásunk helyességének, hogy a legelőkelőbb úri társaságban is jól mulathatnak tisztességes polgáraink. Mert itt úgy történt. Tagadhatlan, hogy a minden tekintetben fényes siker első sorban a védnököknek köszönhető, bár az is tény, hogy a Bárány Béla ügyes rendezése, különösen pedig a terem Ízléses feldíszítése, mit nagy fáradsággal maga végzett, a bál külső képét is gyö- nyörködtetővé tette. ‘ De haladjunk pontonkint. A bált megelőző napokon erősen tartotta magát az a hir, hogy Váraljáról összesen négy család megyen el. Az egyik azért nem megyen, mert nem tisztán az énekkar javára tartják, a másik azért, mert nem tisztán a Kossuth-szobor javára megyen a jövedelem. Az urak nem mennek a polgárok miatt, a polgárok az urak miatt. És mi történt ? Ott voltak az urak is, a polgárok is, és senkinek sem jutott eszébe, hogy ur-e ő, vagy polgár, szoborista, vagy kántista, csak azt tudta mindenki, hogy jókedve van. Tetszik látni, kedves olvasóim, igy szeretném én ezt látni mindig. Amint a terembe léptünk, kellemes fenyőillat ütött meg. Az egész nagy terem fenyőliget képét nyújtotta. Mándy Zoltánnak talán egy egész fenyőerdejét kivágtak erre a célra. Mert ő adta az egészet. Sok ilyen magyar gavallért adjon az Isten a jótékonycélok előmozdításán fáradozó harcosoknak! A főajtó mellett csinos emelvény várta a bálanyákat. Ezzel szemben az erkély felől álló részen volt a szereplők emelvénye. Jobbra és balra székek voltak elhelyezve. Nyolc órakor megnépesült a terem s a Rákóczi-induló hangjai mellett bevonultak a védnökök diszes kisé- retökkel. Mándi Zoltánná, Boros Zoltánná és j Nagy Bertalanné, Kovács Gyuláné későbben érkezett meg, mig Ujfalussy Miklósné és Dr. Pap Zoltánná jelenlétét őszinte sajnálatunkra egyáltalán nélkülözni kellett. A bálanyák a diszes emelvényen elfoglalván helyeiket, megadták az engedélyt a hangverseny megkezdésére. A ref. énekkar vezetője az egyesület fehér selyemzászlóját meghajtotta a védnökök előtt, mire megkezdődött a hangverseny. Az énekkar Huber Károly „Magyar dalár- induló“-ját énekelte elsőnek. Utána Simon Aurél szavalata következett. Petőfi „Salgó“-jából adott elő töredékeket. Régi dolog, hogy Simon Aurél hatalmas organumu, művész ember. Itt is annak bizonyult, mégpedig oly mértékben, hogy valamire kérni el nem mulaszthatjuk. Németországnak, meg más országnak is vannak recitátorjai, szavaló művészei, kik a nemzeti irodalom jelesebb termékeit a közönséggel megismertetik s ezzel hazafias célt szolgálnak, mert a kedélyképzésen kívül az irodalmi müvek tiszteletére is megtanítják a hallgatóságot. Miért ne lehetne ilyen Magyarországon is? Igaz, hogy Simon Aurél erre a kenyérkeresetre nincs ráutalva ; de nem is kenyeret akarunk mi vele kerestetni, hanem arra akarjuk felkérni, hogy művészi nagy tehetségét hazafias célokra értékesítse. Járja be Magyarország nagyobb városait s ha áldozatok árán is, az ő szép tehetségével lopja be a magyar szivekbe a magyar irodalom kincseit. Petőfit szavalja p. o. a Petőfi-ház javára, másokat más hazafias célra. Az olyan tehetségnek, mint a Simon Aurélé, kár a kapszulagyárban véka alatt pihenni. Csináljon belőle nemzeti tőkét! Simon Aurél után Nagy Mariska lépett a dobogóra. A „Bál előtt“ cimü monologot adta. Ez a fiatal kis leány oly ügyesen beletalálta magát nehéz szerepébe, hogy ez előadása után felhangzott taps és éljenzés őszinteségére minden tekintetben rászolgált. Ügyes mozduiatai biztos hanghordozása s általában az előadás bájos hírmoniája arra enged következtetni, hogy Nagy Mariskában egy tehetséges és kedves szereplőt nyertek a jótékonycélokat szolgáló műkedvelőink ! A hangverseny negyedik pontját az énekkar szereplése töltötte be. „Kétszer nyitik az ákácfa virága“ kezdetű népdal csoportott adta elő. Ezt Boythor Annuska a „Kisértet“ melodrámája követte. Boythor Annuska kész művésznő, kit külön dicsérgetni felesleges. Elég, ha annyit mondunk, hogy most is méltó volt önmagához, ami nála másként nem is lehet. Szép előadását zajosan megtapsolták. Az énekkar „Hajósdal“-a zárta be a műsort, mi a Láng Viktor betegsége miatt két ponttal megrövidült. Tiz óra tájban kiürítették a termet a székektől és benépesítették szépekkel, kik aztán reggel öt óráig táncoltak fáradhatatlanul s ritka jó kedvvel. A zenét a Markocsán testvérek bandája szolgáltatta. Olyan jól muzsikáltak a fiuk, hogy ellenök senkinek sem' lehetett panasza. Szinér- váralja tudna kenyeret adni egy jó bandának, ha nem tekingetne folyton kifelé s előkelőbb báljait nem muzsikáltatná idegen cigányokkal. A Stern nővérek konyhája ellen nem hallottunk panaszt, a borokat pedig mindenki dicsérte. Reggel öt órakor már senki sem volt a teremben, tehát én is haza mentem. Kab. Bikavásár Szatmáron. A Szatmárvármegyei Gazdasági Egyesület Szatmáron, a városmajorban f. évi március hó 11-én délelőtt rendezi díjazással egybekötött Vl-ik bikavásárát. A vásáron eladásoknál az állami kedvezmények, valamint a tenyészigazolványok rövid utón kieszkőzölhetők lesznek. — A vásárolni szándékozó községeket épp ezért felhívjuk, hogy a községi pecsétet magukkal hozni ne mulasz- szák el. A vásárra felhajthatok magyar és pirostarka tenyészbikák; ezek március 3-ig a várm. gazd. egyl. titkári hivatalában a tulajdonos, a bika neve, faja, leszármazása, kora, színe, eladási ára, a behajtás idejének megjelölése és a térdij lefizetése mellett bejelentendők. A kijelölt határidőn belül be nem jelentett jószág beállítása, csak 2-szeres térdij fizetése mellett eszközölhető. Térdij darabonként éjjelre 2 korona, nappalra 1 korona. A térdij ellenében a bikák fedett, éjjelre meleg, almozott istállókban helyeztetnek el, ellenben takarmányról a tulajdonosok tartoznak gondoskodni. A rendezőség intézkedik azonban, hogy méltányos áron beszerezhető takarmány is álljon rendelkezésre. Eladások után a rendező egyesület javára, a bejelentett eladási ár 2 százaléka avásár rendezési költségeinek fedezésére befizetendő. A bejentett áron eladás kötelező. Jogérvénye eladást a bejelentett eladási áron a rendezőség is eszközölhet, épp ezért, zavar elkerülése végett, úgy az eladók, mint vevők saját érdekükben fel kéretnek, hogy az eladásokat a vásár helyszínén levő irodában haladéktalanul bejelenteni szíveskedjenek, mert eladások csak a bejelentett ár 2%-ának a vásári irodában nyugta ellen történt lefizetése mellett érvényesek, mely összegek fel- énzgyanánt szolgálnak s az erről kapott nyugta a vételár kiegyenlítése alkalmával az eladó részéről készpénz gyanánt leszámoltatik. Ugyanakkor ugyanott megfelelő példányok után tenyészdijak valamint egyleti elismerő oklevelek is lesznek kiosztva, melyen a fent részletezett helypénz fizetése mellett 1—2 és 3 éves bikák vehetnek részt. A kiállítás és vásár reggel 9 órakor kezdődik, bikák azonban legkésőbb reggel 7 óráig a helyszínre vezetendők. A kiállítással egybekötött vásáron résztvevőkre és megjelenőkrejelen szabályok mindenben mérvadók és kötelezők. Minden jelentkezés a vásár napjáig a Szat- mármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalában (Szatmár, Verbőci-utca 5. sz.) eszközlendő, a vásár napján pedig a helyszínén levő irodában. Szatmár, 1908. február 19. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület nevében: Poszvék Nándor, Dr. Keresztszeghy Lajos, egyl. titkár. egyl. alelnök. HÍREK. Uj pénzügyigazgatósági titkár. A Nagy Tamás helyettes pénzügyigazgatóvá történt kinevezése folytán megüresedett titkári állásra Dócy József temesvári p. ü. segédtitkár lett Nagykárolyba kinevezve. Áthelyezett adótisztek. Ifj. Papp Sándor nagykárolyi és Kugler János huszti adótisztek kölcsönösen áthelyeztettek. Kinevezés. Ifj. Nagygyőri Béla joghallgatót a pénzügyminiszter Dicsőszentmártoni állami végrehajtóvá nevezie ki. Előléptetés a nagykárolyi kir. járásbíróságnál. Balázsy Miklós kir. bírósági aljegyző jegyzővé lett előléptetve. Halálozás. Péchy Péter porcsalmai lakos Szarmárvármegyei törvényhatósági bizottságának tagja f. hó 27-én maghalt. Az elhunytban Dr. Péchy László mátészalkai főszolgabíró édesatyját gyászolja. Megbízatás. A földmivelésügyi miniszter Zoltán Ákos földmives iskolai kertész tanítót, Algyógyról Nagybányára helyezte át és őt a gyümölcsvédelmi állomás vezetésével megbízta. Halálozás. Ináncsi Pap Kálmán néhai Pap Endre költő fia, 64 éves korában Szatmárnémetiben meghalt. Az elhunyt törvényszéki biró, utóbb felebbezési tanácselnök volt. Mint a vármegyei törvényhatósági bizottság oszlopos tagja, a közéletben szerepet játszott. Atyja Petőfinek, Keménynek, Csengerinek, Eötvösnek és Kölcsey- nek volt jó barátja és mint ügyvéd a hires Wesselényi-perben nagy szerepet vitt. Előléptetés. Lipcsey Sándor szinérváraljai telekkönyvvezetőt az igazságügyi m. kir. miniszter a IX. fizetési fokozatba léptette elő. Uj ügyvéd. Dr. Kurtucz Kornél, szinérváraljai ügyvédjelölt a napokban a budapesti ügyvédvizsgáló bizottság előtt az ügyvédi vizsgát kitüntetéssel letette. — Irodáját a napokban fogja megnyitni Szinérváralján. Kinevezés. A főispán Sikolya Bélát díjas közigazg. gyakornokká nevezte ki s szolgálatra az alispáni hivatalhoz osztotta be. Egy kis honi földet kérnek. Az ameri- kaiKonnelszville közelében levő bányákban, mint már telentettük, december 19-én bányaszerencsétlenség történt és 83 munkás pusztult el. A kon- nelszvillei plébános most megható levélben a budapesti polgármestertől egy marék magyar földet kér, hogy a honi földnek egy pár porszeme vegyüljön el a szerencsétlen áldozatok porladó hamvaival. Talán —úgymond — könynyebb lesz fölöttük Amerika köves hantja. Budapest polgár- mestere intézkedett, hogy a megható kérést azonnal teljesítsék. Á magyar nyelv ellen. A legutóbbi közig, bizottsági ülésen a tanfelügyelő bejelentette, hogy Ciontea Demeter sándorfalui gör. kath. lelkész megtiltotta az iskolás gyermekeknek a magyarul köszönést és a magyar beszédet. A tanfelügyelő felterjesztésére a miniszter a lelkész kongruáját megvonta. — Ez a leghelyesebb megtorlás, úgy véljük, az ilyen honpolgárok ellen! Mennyi húst eszik Páris. Párisban magában évente 320000 drb ökröt, 180000 drb borjut, 2,000000 drb juhot, 505000 drb sertést, 32000 drb lovat, 500 drb szamarat és 50 drb öszvért vágnak le. Ebből Magyarország 102000 dbot szállít.
