Szinérváralja, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1908-12-15 / 51. szám
51. szám. SZINÉR VÁR A LJ A 1908. Deczember 15. (3) tessem ezen félelmetes betegségnek tüneteit és j lefolyását, nem lévén barátja a tudákosság terjesztésének, ami csak a félelmet növeli, vagy arra jó, hogy bízva a hallottak és olvasottak utján nyert ismereteinkben, önállóan és bizony sokszor helytelenül járjunk el. Laikusoknak elég ismerni az ép, egészséges állapotot, akkor azután észre veszik a betegség állapotát, ha pedig ezt észrevették, akkor hívjanak minél előbb segítségül orvost és hallgassák meg ennek véleményét s tanácsát, igy lesz elkerülhető sok-sok skarlát fertőzés. Ezen állításom helyességét hamar megértjük, ha tudomásul vesszük, hogy a vörheny sok esetben igen enyhe megbetegedés, alig okoz rosz- szul létet, csekély torokfájást, csekély lázat és rövid, nehány óráig tartó halavány kiütést, — az ilyen en he módon megbetegedett egyén mégis épp olymértékben fertőz, mint a súlyos beteg, de több kárt tesz mint ez, mert a szülők nem vetve gondot a csekélynek látszó megbetegedésre, — gyermeküket tovább járatják iskolába, — tov bb küldik a gyermekek közé, — kiket fertőznek de nemcsak másnak okoznak bajt, hanem sok esetben az enyhe kezdetű megbete- gedés dacára sem maradnak el az utóbajok, — ezek között különösen a veseiob, — mely azután az olyan gyermeknél, ki fenn járt, súlyosabb lefolyást vesz. ügy, a tömeges és tartós fertőzést, mint az utóbaját el lehetett volna kerülni, ha a szülő nem bízik saját tudásában, hanem a látszólag csekély baj orvoslására is orvost hiv. Kétségtelen, hogy ezen említett körülménynek tudható be, hogy Budapesten, mint a vidéken a scarlát ismét nagyon elterjedt, hiszen a nagy baj mellett szerencse az, hogy a járványt a betegségnek enyhe lefolyása jellegzi, de nálunk Budapesten egy más nagy baj szerepel még, mely nemcsak a scarlát veszedelmét növeli, hanem valamennyi ferlőzéses betegség terjedése szempontjából igen káros és ez a piszok* melyben nagyszámban a munkás és alacsonyabb Qéposztályunk, tehát lakosságunknak igen nagy ré ege él. Annak, a kinek alkalma nincst beletekinteni az említett néposztály életviszonyaiba, annak a piszokról, a tisztaság iránt való érzék — csaknem teljes hiányáról fogalma nincs. Legjobban illusztrálja állításom igazságát, ha egy tényt említek, hogy t. i. a kórházban fel vételre kerülő leánybetegeknek több mint 90%-a tetves, sokszor annyira, hogy a fején egyetlen hajszál sincs, a melyen sörke nem volna. A napszámos gyermeke, a szatócsé, a hivatalszolgáé, a kisiparosé — e tekintetben egy sorba állítható. Tetves a cselédleány, ilyen néha a fodrásznő és ilyenek sokan, még pedig igen nagy fokban. Ilyennek találtam némely színi növendéket is. Vájjon találunk-e magyarázatot ezen elszomorító állapotokra? Igenis találunk! Első sorban a túlzsúfolt lakásokban, melyekben még azon egyénből is ki kell veszni a tisztaság sze- retetének, kiben ebből a hygieniai követelményből valamennyi még megvolna. A mi leánygyermek betegeink jó része az iskola köteles korból való, járnak is nyilvános iskolákba, kérdem ezek után, nem-e kell a legnagyobb fokú gonddal tisztán tartani azon gyermeket, ki előbbivel egy osztályba jár annak szomszédságába kerül, azzal közelről érintkezni kénytelen, az ilyen fokozott tisztántartás pedig sok időt igényel, sok esetben a szülők ezt csakugyan nem nyújthatják gyermeküknek a legjobb akarat mellett sem, meg van tehát a mentség sok szülő részére, de ezzel a vád annál súlyosabb társadalmunk ellen, mely feladatát nem teljesiti. Épp úgy mint a tetü, úgy ragad át ezzel, vagy e nélkül a betegséget terjesztő anyag — egyik gyermekről a másikra. Ha tehát gyermekünket, kit elvégre iskolába járatnunk kell, a tetütől és egyéb betegségektől megakarjuk óvni, gondoskodjunk arról, hogy ott csak tiszta gyermekekkel jöhessen érintkezésbe. Tisztaságot az alsóbb néposztáiyban azonban csak akkor fogunk megkövetelhetni, hajobb lakásviszonyokról gondoskodtunk. Mindnyájunk érdekében áll, hogy a lakásviszonyok mielőbbi és alapos javítását sürgessük. Azon ellenvetést hallottam, hogy a munkásember — sajnos — maga keresi a lebujt (nagyobb részben), mert keresetét inkább költi italra és Ínyét csiklandozó ételekre, — mint lakására; — általában sajnos, talán igaz is ez, de mint másutt, úgy nálunk is meg fog ez változni, amint jutányosán jó lakást fog kapni a munkás. Láz, torokfájás, sokszor hányási inger vagy hányás kíséretében képezik a vörhenynek kezdeti tüneteit. HÍREK. A szinórváraljai járás uj községei. A vármegye törvényhatósága a belügyminiszter által jóváhagyott határozattal 1909. év január hó 1-től kezdődőleg a szinórváraljai járástól elvett és az uj avasi járáshoz csatolt községek helyett beosztotta ugyanoda a szatmári járásból: Aranyos- megyes, Józsefháza, Szatmárgörbed, Szamos- bcrencze és Patóháza községeket; a nagybányai járásból: Nagycsászló, Kissikárló, Szamosmonos- tor és Buság községeket. Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsága december hó 23-án gyűlést tart. Ezen a gyűlésen fogják megválasztani az avasi járás főszolgabíróját, mely állásra Péchy Péter, nagysomkuti főszolgabíró és Kállay Ödön szinórváraljai szol- gabiró pályázik. Tanítók gyűlése A szatmárvármegyei általános tanítóegyesület folyó évi rendes közgyűlését e hó 7-én tartotta meg Szatmáron, a városháza tanácstermében Kótai Lajos szatmári ig. tanító elnöklete alatt. Az elnök megnyitó beszédén kívül különösen kiemelendő pontja volt a közgyűlésnek a kir. tanfelügyelő beszéde, melynek minden egyes mondata egy-egy paedagogiai iránytűt helyettesit, továbbá Imre Károly nagybányai tanítónak a nyugdíjtörvény revíziójáról tartott értekezése és a Szatmáron létesítendő Szatmárvármegyei Tanítók Háza ügye. Az elnök és a tanfelügyelő beszéde jegyzőkönyvben lesz megörökítve, a Tanítók Háaa ügyében pedig egy bizottság intézkedik teljes hatáskörrel. A tisztikart a következőkből alakította meg a közgyűlés. Elnök: Kótai Lajos, alelnök Neubauer Elemér, főjegyző Fábián István, aljegyző Marosán János, pénztárnok Németi Sándor, könyvtáros Pályi Lajos, ellenőr Saja Viktor. A Tanítók Háza ügyében megválasztott bizottság e hó 12-én már ülésezett. Erről lapunk ban más cim alatt teszünk emlitést. Friss kolbászhoz Gerber Ödön-féle legfinomabb édes mustár kapható Gerber Béla gyógyszertárában Szinérváralján. Egy próbaüveg ára 50 fillér, egy nagy üveg ára 80 fillér. Vadszáilitási tilalom. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1908. évi november hó 19-én 95666. szám alatt kelt rendeletével Szatmárvármegye területén vadszáilitási tilalmat léptetett életbe. E tilalom folytán a vármegye területén fekvő községekből a vadszállitás csakis az 1883. évi XX. t.-c. 38-ik §-ában előirt s a vad jogos szerzését igazoló bizonyítvány előmutatása mellett lehetséges. Ezt az igazolványt a vadászterület tulajdonosa, vagy bérlője és a községi elöljáróság állítja' ki. Petöfi-ereklyók. A Bajza-utca sarkán befejezéséhez közeledik a Petőfi-ház átalakításának munkája. Az érdekes múzeumban Petőfi ereklyéink kívül Jókai Mórnak és a költő több kartársának emléktárgyait is kiállítják. A muzeum ünnepies megnyitása 1909. március 15-én lesz, tehát a tárgysorsjáték húzásának megejtése után egy héttel. A Petőfi Társaság ismételve kéri a közönséget, hogy a Petőfi-ház létesítése és fen- tartási költségeire rendezett 1 koronás sorjegyeinek vételével és terjesztésével támogassa kulturális és hazafias törekvését. A gazdag nyereményekben bővelkedő sorsjáték sorsjegyei megrendelhetők a Petőfi-Társaság irodájában: Budapest, IX., Borárus-tér 2 szám alatt. Gazdátlan nyeremények A legutóbb kiadott hivatalos kimutatás szerint a Jószivsorsjegyek- nél több mint 30.000 olyan nyeremény van, a melyért még nem jelentkeztek, nyilván azért, mert e sorsjegyek tulajdonosai nem tudják, hogy sorsjegyük ki van huzva. így van ez a többi sorsjegynél is és mivel ezek a nyeremények bizonyos idő múlva elévülnek, mondhatni, hogy sok millióra menő vagyon pusztul el azért, mert a sorsjegybirtokosok nem elég gondosak és nem járatnak megbízható sorsolási lapot. Ennélfogva akinek sorsjegyei és más értékpapírjai vannak, az ne mulassza el, hogy előfizessen a »Pénzügyi Hirlap«-ra, a melynek sorsolási melléklapját a »Pénzügyi Útmutatót« a magy. kir. belügyminiszter mint teljesen meghízható szakközlönyt, a magy. kir. pénzügyminiszter pedig mint szakértelemmel és pontosan szerkesztett közlönyt hivatalosan ajánlott. A lap előfizetői a januári számmal ingyen kapják a Pénzügyi és Tőzsdti Évkönyvet, amely értékpapirbirtokosokra fontos tudnivalókon kivü! tartalmazza a kezdettől fogva kihúzott, de kifizetés végett még be nem mutatott összes sorsjegyek és más értékpapírok jegyzékét, úgy, hogy abból mindenki maga is meggyőződhetik, hogy vájjon sorsjegye ki van-e már huzva, vagy nem. A Pénzügyi Hírláp előfizetési ára egy esztendőre az összes mellékletekkel együtt 5 korona, mely összeg legcélszerűbben postautalványnyal küldendő be a kiadóhivatalba VII., Rákócy-ut 44. sz. alá. »A Háziorvos« cimü népszerű egészségügyi folyóirat most megjelent, 36 oldalra terjedő karácsonyi száma egész sorozatát hozza az általános hygienia körébe vágó közérdekű és tanulságos cikkeknek. így Dr. Preisich Kornél egyetemi tanár, kórházi főorvosnak »A Vör- henyjárványról«, Dr. Kovács Aladárnak »A Tüdőbetegeket Gondozó Intézetekről«, Dr. Schwarcz Gusztávnak »A postai alkalmazottak egészségügyi viszonyairól«, Dr. Bród Miksának »A Szabók Hygiemájáról«, Dr. Kemény Ignácz törzsorvosnak »A gyermek nemi felvilágosításáról«, stb. stb. irt nagyérdekü értekezési, nem- külömben Abádi Imre tárcája »Emberek között«, Gyulai György Károly tanár, közegészségi iró tanulságos cikkei, Dr. Luigi Barzetti olasz orvosnak »A felesleges Vakbél« címen irt pompás karcolata, továbbá a nagyszámú különösen tanulságos »Apróságok« igazán érdekessé teszik a mindjobban-jobban terjedő lapot, melyet mi is melegen ajánlunk olvasóink b. figyelmébe annál is inkább, mivel a lap előfizetési ára egy évre 2 korona 40 fillér, tehát olyan csekély összeg, melyet a szerényebb vagyoni viszonyok között élő ember is könnyen nélkülözhet és amely sehogysem áll arányban a lap gazdag szellemi tartalmával. »A Háziorvos« szerkesztősége és kiadóhivatala; Budapest, VI., And- rássy-ut 27. sz. alatt van, ahova az előfizetések beküldendők. Főmunkatársak: dr. Kaba Tihamér és dr. Katona Sándor. Üzletáthelyezés! Tisztelt vevőimet értesítem, hogy vaskereskedésemet a Korona-szálloda helyiségéből a Takarékpénztár épületébe helyeztem át. — Kiváló tisztelettel: Markovit® Lázár, 39—10 vaskereskedő. UVCielőtt , SZIIÉ1H-, iülzilllt-, HU Éliltsi kölcsön iránt intézkednék, kérjen dijtalanul prospektust MELLER L. EGYED, Budapest, IX., Lónyai-utca 7. Telefon- inlerurban 46—31. 1 t 1 1 MlníSRfl JSL» _sa 41 HÍ Kivándorlás szükségtelen! Amerika itt van! Alapítson házi-ipart mindenki! Kérjen felvilágosítást mindenki I I Budapest, Kispest. Legkönnyebb pénzkereset! Élethossziglani megélhetési mód. 1H~~ §ffrs
