Szinérváralja, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1908-10-27 / 44. szám
Szinérváralja, 1908. Ötödik évfolyam. Október 27. — 44. szám. Előfizetési árok: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. Negyedévre 1 korona 50 fillér. Egyes szám ára 12 fillér. Nyilttér soronkint iO fillér. MEGJELENIK MINDEN KEDDEN. Felelős szerkesztő : FÁBIÁN ISTVÁN. A lapra vonatkozó mindennemű közlemény és küldemény, j valamint az előfizetési dijak a „Szinérváralja“ szerkesztőségéhez Színérváraljára küldendők. i = Hirdetéseket mérsékelt árakon közlünk. = L ------------- -----------~______ Bé ke vagy háború? (F.) Nemcsak a politikának elsőrendű kérdése az, hogy vájjon háborút avagy békét hoz-e a jövendő, hanem igenis fontos társadalmilag is az, vájjon a konszolidált, biztos alapokon nyugvó állapotokat a bizonytalanság, a veszedelem és félelem váltja-e fel. S ezért e percben azt hisszük, minden kérdés háttérbe szorul s előtérbe lép lángpallosával Mars, a hadak istene, hogy Ítélkezzen élők és holtak felett. Hogy ellenfelünktől nem kell ez esetben megijednünk, az még nem biztosítja társadalmunkat azoktól a szélsőségektől, amelyek egy esetleges háború következményei. Mert épen azért, hogy az ellenfél erőben gyöngébb, a háborús izgalmak által csökkent erkölcsi érzék, még jobban felbátorítva, erősebben fogja kettétörni azokat a korlátokat, melyeket a nevelés, a törvények s az emberi lélekben rejlő jó tulajdonságok előírnak. Mindezek tehát olyan következmények, melyek előreláthatólag beállanak, mihelyt a háború kitör, lett légyen bármily dicsőséget hozók a magyar fegyvereknek. S hol maradnak az anyagi veszteségek. A levegőbe lőtt milliók évek hosszú során éreztetik kárhozatos hatásukat s amúgy is gyenge hitelünket teljesen disz- krediálták a külföld előtt. Hogy a mi hitelünk már most is minő, arról azt hiszem beszélni is felesleges, hiszen a legkisebb kereskedő, ki a külföldi cégekkel tart összeköttetést, jól tudja, milyen vonakodva, milyen nehezen nyújtják még a legkisebb hitelt is azok, kik régente szives örömest bo- csájtottak tízszer annyi értékű árut rendelkezésünkre. Nem csupán az uj végrehajtási novella okozta eme hitelveszteségünket, noha nagy része van benne, hanem az évek óta tartó pangás, mely a kereskedelem s igy közvetve az ipar rovására széliében e hazában dühöng s mely szinte teljesen a tönk szélére juttatta amúgy is zsenge s a fejlődés kezdő stádiumában leledző eme életforrásainkat. Most még csak egy háborúra van szükségünk s akkor valóban évtizedekre betettük az ajtót magunk mögött, le kell mondanunk az előrehaladásról, fejlődésről mindaddig, mig ezt a súlyos keresztet ki nem hevertük. Sajnos, most kell tapasztalnunk azt, hogy e fontos és létérdekünkbe vágó kérdésnél nékünk, adófizető polgároknak, de talán az egész magyar nemzetnek kevés szava van s az fog történni, amit odafönn, a legmagasabb körökben, a Rajxkriegsminiszteriumban határoznak. S épen ezért nem nézhetünk nyugodtan a jövő elé, mert ott bizony idegen érdekek, a magyar érdekekkel ellentétben állók jönnek tekintetbe és senki sem fogja védő szavát miattunk megkockáztatni. így tisztán a véletlen bizonytalan játékától függ, hogy vájjon a belgrádi szerbek betörnek-e a magvar, avagv O \j 7 O«/ bosnyák határon s lesz-e háború vagy sem. Azok kellő józanságától függ tehát egy szép, fejlődésnek indult nemzet jövendő boldogulása, avagy évtizedekre való visszavetése. S bizhatunk-é abban, hogy az a műveletlen, a háborúban csakis előnyöket látó, kulturátlan népsöpredéktől felizgatott s folytonos nyugtalanságban tartott, intelligens szerb néposztály, elég erőt fog érezni magában ellentálha'tni, a fékevesztett izgatásoktól őrjöngésbe hajszolt nép vak dühének s akaratának?! Mi nem bizunk ebben, csak egyben, a Magyarok Istenében! Ez mindig velünk volt évezredes múltúnkban s hisszük, hogy velünk lesz a jövőben is! A gyümölcsök eltartásáról. Gyümölcseinknek nagy része, mint az őszi és téli almák, az őszi és téli körték a szedéstől számítva csak hosszabb fekvés után érik el teljes érésüket. Ezért ezeknek időközben való eltartásukra megfelelő helyiségekről keli gondoskodnunk. Erre a célra használhatjuk a padlást, üres lakást s a pincét. Miután gyümölcseink érését a világosság, melegség s a nedvesség különböző befolyása elősegíti, szükséges, hogy ezt az illető helyiségekben céljaink szerint kihasználni, illetve szabályozni tudjuk. A nagyobb hőmérsékbeli ingadozásokat igyekezzünk elhárítani s arra törekedjünk, hogy raktárhelyiségeinkben 8—12,: C meleget állandósítsunk. Soha se hagyjuk a hőmérséket a fagypont alá siilyedni, a túlságos nedvesség, mely a helyiségben pára alakjában jelentkezik, igyekezzünk szellőztetés által eltávolítani. Ha szellőztetés által nem sikerül a nedvességei eltávoliA „SZINÉRVÁRALJA“ TÁRCÁJA. Nyugvó tenger. Irta'. Endrődi Sándor. Nem hajtják meg szivemet úgy A vad viharok — Mint te csöndes nyugvó tenger, Mint te meghatod. Oh, e mély tekintet fénye Mindent átfüröszt, Ég és tenger szelíden ring Egymás karja közt. Ott fenn áldón, tündöklőén, Tisztán ég a nap, Lenn a földön alszik minden Ringó indulat. Mint ha két lősz testvér egymás Karjaiba hull — Állnak némán és zokognak Mozdulatlanul . . . Miramare. Irta: Prohászka Ottokár. Mióta először rám nézett végtelen, kék szemével a tenger, azóta megigézett s fogva tart. Nézem s szeretem én is. Ó be szép a tenger, végtelen kéksége lágyan átfoly a láthatáron a halványkék égbe; peremén barna, sárga fehér vitorlák rengnek mint szétszórt virágszirmok a csendes tó tükrén. Nem haladnak, hanem ringnak; jól érzik magukat az ég s a tenger, e két hű kebel ölelésében. Mindkettő hű, a hűség, a kékség szinébe öltözve. Az égbolt tüzet s életet sugárzik; az életből lesz termékeny a tenger, miután az ég tüzét elnyelte s azáltal enyhítette; a tenger viszont hűs s lágy fuvalmat lehel az izzó, magas égre. Tűz és viz, látszólag ellentét; tulajdonképen pedig a legmélyebb összhang; két hatalom, melynek küzködő chaoszából emelkedik ki a világ, hogy egyensúlyukban kifejlessze szépségét. E két végtelen, kék mezőben szemléljük az Isten >örck s hű gondolatait.« Tűz izzik ! minden virágban s viz foly ereikben ; tűz hinti be aranyporral a napsugaras levegőt s viz vet könnyű, átlátszó selyemfátyolt a gesztenyés s olajfás lejtők festői körvonalaira. Mikor szél fuj a tenger felől s hullám hullámra gördül, úgy tetszik, mintha millió kígyó siklanék s gyürüdzenék felénk, melyek csak a part homokján öltik föl tajtékzó taréjukat. Ilyenkor húz, vonz magához e bűbájos elem s mi engedünk vonzalmainak; mint puha, perzsa szőnyegen ereszkedünk hullámaiba s midőn az anyaföld elvész lábaink alatt, akkor az Óceánnak pehely- nél lágyabb, bársonynál puhább hullámai fognak föl s ölelnek át; nem visznek el magukkal, hanem emelnek, felemelnek, hogy belássuk a környéket, azután ismét lehúznak a mélybe s nem látunk már mást, mint hullámvölgyet s eget. Az élet tengerén is igy van; ha magasan állunk, többnyire a földet nézzük, ha pedig a mélybe szállunk, akkor az égre tekintünk. Szép, szép a tenger, a legfölségesebb szépAki egészségét vissza, akarja nyerni vagy azt megőrizni, igyék SZTÖJKAI vizet!! T0JKA1 HI0QY il ]uao os ás vány vj Mint üdítő és borviz felséges! ^ Gyógy hatása páratlan! Számos kitüntetés és orvosi ajánlat! Gyomorbajoknái! jssésí Ideg és oukorbeíegségeknél! Vese, máj és vérbategsógeknél! j^í. Nemi bajoknál! Főraktár Szinérváralja részére: Neumann Testvéreknél. Főképviselet Magyarország területére: Általános Bank és Takarékpénztár Kolozsvár.
