Szinérváralja, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1908-10-06 / 41. szám

(2) 1908. Október 6. 41. szám. SZÍNÉ RV ÁRALJA Egy fontos egészségügyi kérdés. Bizonyára érdekes volna statisztikailag ki­mutatni, hány emberélet esik áldozatul a lakások hanyag gondozásának, hányán jutnak a halál csirájához a megmérgezett szobalevegőben, mely tüdejükre, szivükre vagy idegeikre hatva, korai halált okoz. Ha ily statisztika köztudomásúvá válnék, talán mégis csak több gondot fordítaná­nak az egészséget veszélyeztető hanyagság el­kerülésére s milliókat lehetne megtakarítani, miket eddig fürdőhelyeken költenek el. Mert Isten mindent adott az embereknek, ami életéhez és annak karbantartásához szükséges, csak érteni kell az isteni adományokat észszerűen hasznunkra fordítani. A legtöbb bűnt saját egészségünk ellen tél- viz idején követünk el, amikor legtöbbnyire vagyunk lakóhelyiségünkre utalva és amikor a szinleg szívtelen, fagyos télapó nem akarja vállalni a háziorvos szerepét, mint ez teszi a nyár virá­gokkal, növényekkel bővelkedő gazdagságával, forrásaival, ózondus, illatos, egészséget lehelő levegőjével. Alig egy pár hét és ismét kezdődik a fűtés ideje, melyet lakásainkban megfontolatlanul, egész­ségellenesen alkalmazunk. Épp minő ártalmas a hideg szobalevegő, annyira kártékony a túlságos meleg is. Kellemetlenül érezzük magunkat hideg, fütetlen szobában, de még keliemetlenebbül a tulmelegben, hol minden rósz kipárolgás a tüdőbe hatol s innen a vérbe kerül. A betegségek leg­többjének kutforrása ez s ezért a tulmeleg szobá­ban rosszullét, bágyadtság érzelme fog el ben­nünket. Az emberi vér normális hőfoka körülbelül 37 °C. és ezt a hőfokot nem szabad meg nem felelő fűtéssel alterálni, ha nem akarjuk kitenni magunkat betegségek, halál veszélyének. A szoba hőmérséklete ne térjen el a 18 °G.-tól, több vagy kevesebb ártalmas és csak beteges hajlam kielégí­tésére szolgál. Öreg embereknél csekélységgel magasabbnak, apró gyermekeknél egy-két fokkal alacsonyabb lehet, de jelentékenyebb eltérést a szoba hőmérsékleténél nem szabad tűrni. Legjobban kell vigyázni a kőszénfütésnél és ahol takarékossági elveket nem kell figyelembe venni, inkább jól kiszáradt fával kellene fűteni. Mert a fával való fűtéssel sok veszélyt kerülünk el, mely a kőszénfütésnél nem ritka. Vannak emberek, kik nem tűrhetik a kőszénszagot ter­mészetük nem bírja el az egészségtelen gázfej­lődést, mely a tökéletlen elégéstől keletkezik, ahelyett, hogy a gáz a füsttel együtt elszállana. Azért mellőzhetlen követelmény, hogy a kályha jól szeleljen, minél jobban szelei; annál inkább használ az egészségnek és hárítja el a veszélyeket. Rosszul szelelő kályhában összegvülemlik a mérges gáz; ha ezt a gázt még ügyetlenség vagy gondatlanság folytán elzárják, úgy, hogy az aka­dálytalanul fejlődhetik a lakásban, akkor halált okozhat vagy legalább is főfájást, szédülést resz­ketőst és általános bágyadtságot idéz elő. Beteg­ségek és balesetek elkerülése végett jó lesz a A földön fekvő áléit nő Ilonka volt. De minő állapotban. Szederjes arcán az elvirult szépség halvány nyomai látszottak. Húsz esztendővel öreg- bedett azon rövid idő alatt, hogy utoljára látta. Sietve a kocsiba emelte s a néhány lépés­nyire fekvő főispáni lakba vitte magával. Az utcán összecsődült közönség azonnal fel­ismerte a polgári iskola tanítónőjét Ilonkában s mindnyájan segítségére siettek Kenesseynek, hogy útba igazítsák. Kenessey megfordította az ötös fogatot s Ilonkát lakására vitte. A kocsiban magához tért a leány. Nem gá­zolták el. Aléltan esett össze, hiszen három hó­nap óta betegen feküdt már s kezelő orvosa szigo­rúan megtiltotta, hogy lakásából kimozduljon. De ő meghallotta, hogy Kenessey a város­ban van, mint a király képviselője s látni akarta őt. Látni mindenáron, még az élete árán is. Nap­pal nem tudott kiszökni. Édes anyja árgus sze­mekkel őrködött rá. De mikor beállt az est s az anya szemei is jótékony álomra csukódlak, sietve felöltözködött, hogy meglássa még egyszer azt, ki neki mindene a világon. Mindezt levegő után kapkodva, gyorsan, erőt­lenül mondotta Kenesseynek, ki karjai között tartotta. Sietve haladt a kis utcákon végig. A járó­kelőktől megtudta, hogy a miniszter a diszban- ketten van, de erre kell hazatérnie, mert a főis­páni lakásban tölti az éjszakát. Messziről látta a repülő paripákat s látta következő óvóintézkedési szabályokat szem előtt tartani: Ha befütünk, nyissuk ki az ablakokat, hogy friss levegő tóduljon a szobába és a tisztátlan levegő elszálljon. A kályha repedéseit gondosan be kell tömni, mert ezeken át mérges gázok juthatnak a szobába. A hamut vigyázatosan távolítsuk el, hogy por ne támadjon, amit legtöbbnyire figyelmen kívül hagynak. A kályha csöveiből elfávolitandó a korom, túlságos fűtéstől óvakodjunk, a szoba hőmérséke 18—20 °C. közt maradjon. A friss szenet ne rakjuk az égő tömegre, hanem toljuk hátrább a tüzet és rakjuk a friss szenet előre. A szoba levegőjének mindenkor kellő ned­vességet is kell tartalmaznia, amit úgy érhetünk el, hogy vízzel telt edényeket helyezzünk el a szobában, vagy az esetleg abban levő növényeket, virágokat naponta öntözzük; mindenekelőtt pedig gondoskodni kell, hogy lehetőleg sok és lehetőleg gyakran tiszta, friss levegő kerüljön lakóhelyi­ségeinkbe, akkora bacillusok tömegeinek kevesebb búvóhelyük marad, ahol halált okozó csiráikat lerakhatják. HÍREK. Október 6. Hatvan éves mély gyász, büszkeséget szülő nagy fájdalom kél e napon sziveinkben. Féliste­neket öltek hitvány bitón az elvakult mészárosok Meghaltak a magyar haza függetlenségéért. Nagy leikök a túlvilágról keserű szemrehányással te­kinthet le reánk, mert hősi sirjokon nem nyílt ki a függetlenség virága. A méltatlan unokák elmennek sütkérezni a nagyok emlékének fényé­hez s dicsekedve jönnek el onnan, hogy tovább rágódjanak az ősök dicsőségén; de leikök nem tud felemelkedni annyira, hogy nagyjaik dicső­ségében önnön hivatásokat látnák. Fáj a rette­netes mészárlásra gondolni, de még jobban fáj látni, hogy hőseink hiába haltak meg. Emlékez­zünk régiekről s nyerjünk példájokból lelkesedést uj tettekre! Joggyakornoki kinevezés. Vajay Károly dr. szatmári polgármester ilj. dr. Papolczy Gyula ügy­védjelöltet az ottani városi tiszti ügyészséghez gyakornoknak nevezte ki. A hely iíj. Csoinay Imre lemondásával üresedett meg. Áthelyezett tanítónő. A vallás- és közok­tatási miniszter Tóth Ilona felsőrónai old. taní­tónőt a nagykárolyi gazdasági iskolához he­lyezte át. Hymen. Marosán Döme papbikói gör. kalh. felekezeti tanító folyó hó 19-én jegyet váltott Rusz Simon batizvasvárii gör. kalh. felekezeti tanító leányával, Anna kisasszonynyal. Áthelyezés. Káliay Ödön, mátészalkai és Tóth Tibor, szinérváraijai szolgabirót a főispán kölcsönösen áthelyezte. a diszmagyarban levő Kenesseyt. Ki akart térni a száguldó fogatnak, de ekkor ereje elhagyta s odaszédült a lovak elé. Nem történt semmi baja. Az ügyes kocsis erős marka visszarántotta a tüzes táltosokat s igy azok benne kárt nem tehettek. Kenessey erősen karjai közzé szorította Ilonkát. A fonnyadt, betegségtől elkényszeredett vonásokat nem látta. Ő csak Ilonkát látta, Ilon­kát, kivel együtt sétáltak oly sok szép estén a kertjükben, kivel együtt nézték a csillagsugáros égboltot s találgatták, vájjon melyik kinek a csillaga. Szive úgy lüktetett, mint egy túlfűtött kat­lan. Most először érezte a teljes boldogságot. Hir, dicsőség, vagyon, méltóság csak egyedül nem boldogíthatta. De most, hogy szive mellett dobogott annak a szive, akit egyedül, minden érdek nélkül szeretett. Most élvezte az igazi bol­dogság mézét, gyönyörét. S Ilonkán is látszott, hogy boldog, ügy oda bujt Kenessey hatalmas keblére, mint a meg­riadt őzike édes anyjához. Szemei, a valamikor gyönyörű szempár csillogott, mint a legszebben köszörült karbunkulus. A kocsi Ilonkáék lakásához ért. Kenessey karjai között vitte az erőtlen leányt, kit a beteg­ség, az izgalmak egészen megtörtek. Boldog mo­soly játszadozott ajkán s úgy tekintett fel Kenes- seyre, mint a hivő Madonnájára. Ilonka édesanyja szinte kétségbe volt esve a rémülettől. A nagy csődület a ház előtt, az Felfüggesztés. Az egyes vármegyei lapok, különösen pedig a helybeli csepütelegráf nyomán a szolgabirói hivatal vizsgálatáról, illetőleg a vizsgálat eredményéről képtelen hírek terjedtek el. E híreszteléssel szemben kijelentjük, hogy a való tény a következő. Dr. Falussy Árpád, főis­pán titkára és Mező Károly társaságában szep­tember hó 15-én megvizsgálta a szolgabirói hi­vatalt. Kezelési hibák miatt Tröszt István, járási írnokot felfüggesztette, a főszolgabíró ellen a fe­gyelmi eljárást megelőző vizsgálatot elrendelte, mert ő Troszttal szemben a kellő ellenőrzést állítólag elmulasztotta. Ez a híradásunk a főis­pánnak 1273/1908. számú intézkedése alapján történik, tehát teljesen megbízható. Az ezzel ellenkező híresztelés roszakaratu ferdítés. Vizsgálat. Dr. Aáron Sándor, vármegyei főorvos e hó 2-án megvizsgálta helybeli gyógy­szertárt s azt rendben találta. Értesülésünk szerint a főorvos egynémelyik beteget is meglátogatta, hogy az egészségügyi viszonyokról személyes tapasztalatot szerezzen. Hát vájjon a járványról és a járványkórházról mit mondott? Kérelem. Az utolsó negyedév kezdete al­kalmával tisztelettel felkérjük azon olvasóinkat, kik előfizetési díjjal hátralékban vannak, hogy a hátralékos összeget posta fordultával beküldeni szíveskedjenek. Halál a szószéken. Lajos Imre, apahegyi előkönyörgő tanító vasárnap istentiszteletet tar­tott a templomban. Amint a szószéken az úri ima közepére ért, hirtelen összeesett. A hívek hozzá futottak s haza vivén ágyba akarták fek­tetni, de még a vetkőztetés alatt meghalt. Az elhunyt 56 éves volt. Hirtelen halálának hire a vidéken nagy részvétet keltett. Temetése ma délután lesz Apahegyen. Pályázat közig, gyakornoki állásra. A vár­megyei Hivatalos Lap legutóbbi számában 3 közigazgatási gyakornoki állásra a vármegye főispánja pályázatot hirdetett. A vármegyei virilisták névjegyzéke. A vár­megyei legtöbb adót fizető bizottsági tagok 1909. évi névjegyzékét most állították össze. A név­jegyzéket az esetleges felszólamlások megtehe- tése végett Szintay Gábor aljegyző hivatalos helyiségében tették ki közszemlére. Halálozás. Almásy Ignác, varmegyei alügyész a múlt hó 25-én életének 64-ik évében Nagy­károlyban hosszas betegeskedés után elhunyt. Mikor szüretelünk? A szinérváraijai hegye­ken a szőlő érése annyira előre haladt, hogy a szüretelést e hó közepe táján meg lehet tartani, ügy halljuk, hogy a szőlőbirtokosok zöme okt. 14-től 20-ig fog szüretelni. A választás reformja. Andrássy Gyula gróf, belügyminiszter a sokat emlegetett s nagy port felvert választási reform tervezetével elkészült s mihamar benyújtja javaslatát a képviselőházhoz. Az a hir van elterjedve, hogy a választás ez után sem lesz titkos, községenkénti, hanem nagy- községenkint, illetőleg körzetek szerint adjuk le a voksokat, melyekből egyiket-másikat 2—3 is megillet. éljenző néptömeg s a hatalmas férfi karján fekvő Ilonka szinte eszét vették a szerencsétlen anyának. Sietve ágyba fektették a leányt. Az orvos­ért Kenessey a város diszfogatát küldötte. Ott termett az is csakhamar. Kenessey félre hívta őt. Az orvos fejcsó­válva állott a beteg mellett. Kenessey kérdéseire csak azt válaszolhatta, hogy a halál minden pil­lanatban beállhat. A beteg leányt az átélt izgal­mak annyira elgyöngilették, hogy nincs remény, hogy a reggelt megérje. Kenessey könnyes szemekkel hallgatta a kíméletlen Ítéletet. OJaállt Ilonka ágya mellé s úgy nézte, hogy percről percre mint tűnik tova egyetlen igazi boldogsága, mindene, szerelme. Most érezte csak igazán, hogy mi őnéki a csendes agóniában fekvő leány, most tudta, hogy mit vészit el benne. Az óra, az ősrégi kakukkos óra kísérteties gyorsasággal ketyegett. Minden siettetni látszott az elmúlást. Kenessey ott ült az ágy mellett és senki sem merte gondolataiban háborgatni. A haldokló e percben vissza nyerte eszmé­letét. Révedező szemekkel körültekintett s amint szemei az ágya mellett ülő Kenesseyre tévedt, tuivilági mosoly játszadozott ajakán. Nem álom tehát, hogy Ön itt van. Azt hit­tem, hogy mar meghaltam s a túlvilágon a para­dicsomban éltem át a legutóbb történteket. Szakadozott szavai csak nehezen szűrődtek ajkain.

Next

/
Thumbnails
Contents