Szinérváralja, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1908-09-29 / 40. szám
(2) 1908. Szeptember 29. 40. szám. SZÍNÉ R V ÁRALJA ánk, hogy benne egyetlen-egy sör kivetni valót nem találunk. Jelszava, a nyelv fejlesztése* 1 előrehaladása, kiképzése volt. A nyelv, egy nemzet polgárainak összetartó közege. Nyelvünkért sokat küzdöttek őseink. Volt idő, midőn Magyarországon magyar szót nem lehetett hallani, de viszont volt idő, midőn magyar szóért tüzbe is mentek volna honfiaink és ez idő hazánk történelmében fényes pont, melyet századok emlékei el nem törülhettek. A magyar nemzet független és szabad. Következőleg egy önálló, szabad nemzetnek nyelvével élnie kell, mert egy nemzetnek melynek egyik fővonása az, hogy nyelvére büszke, kell hogy minden eszközt felhasználjon arra, hogy nyelve fejlődjék és felvirágozzék. Azon állam, mely nyelvére keveset ad, elhanyagolja annak fejlesztését, olyan állam polgárai egymástól nagyon különböznek törekvés szempontjából. Egy közös főcél elérésére nem törekednek, mely főcél, a haza megvédésében, fejlesztésében és felvirágozásában nyilvánul, hiányozván az az összekötő kapocs, mely egy nemzetet összetart és ez a kapocs, a közös nyelv. E kapocs hazánkban megvolt és meglesz, mig a magyar nyelv a magyar irodalom egén tündökölni fog és addig lesznek hazánkban oly férfiak, kik életüket és vérüket, hazájuk jóvoltáért feláldozzák. Sok példa bizonyít a mellett, hogy egy nemzetet, annak nyelve, nyelvéből folyó lelkesedés mentett meg. Az egységes, szabad magyar nemzet tehát, a nyelv által tartható fönn és azon férfiak, kik fáradatlanul küzdöttek le minden akadályt és ernyedetlenül dolgoztak a magyar nyelv fejlesztése érdekében, valódi élvezetet nyertek ezáltal, hogy a magyar honpolgárok oly tevékenységet fejtettek ki az egységes, szabad, önálló, alkotmányos Magyarország megteremtésében, minek példáját a történelemben nem találjuk. Magyarország alkotmányos életének és nemzeti létének alapfeltétele : az országnak törvényes önállása, függetlensége és nyelvének fönntartása. — Első és legszentebb kötelességünk tehát arra törekedni, hogy Magyarország alkotmányszerü önállása és függetlensége sértetlenül fentartassék és nyelvének fejlesztése előmozditassék. Jogász Izidor. Szavazat-bontás. Református vallásu olvasóinknak azért, hogy miként történt, a más vallásuaknak azért, hogy nálok is miként kellene, hogy történjék a püspökválasztás, a Debreceni Protestáns Lap nyomán közöljük a következőket: Derülten kelt szept. 23-ikának reggele, melynek d. e. 9 órájára tűzte ki gróf Dégenfeld József a püspöki állásra beadott szavazatok összeszám- lálását. Az előző napon megjelent helyi lapok mind jóslásokkal próbálkoztak és a közhangulatnak, közvárakozásnak megfelelően Erőss Lajosnak ítélték oda a győzelem pálmáját. Előttünk eleitől kezve egyedül lehetségesnek, tehát a legbikormány is. A befütött külön vonatok Bécs és Budapest között szaladgáltak. A kormány benyújtotta lemondását s ő felsége a lemondást elfogadta. Az uj kabinet alakításával egyik legősibb Családu mágnásunkat bízta meg, ki is három napon belül benyújtotta az uj minisztérium névsorát. Noha Kenessey hihetetlen szerencséje senkit sem lepett meg, mégis általános feltűnést kellett, mikor a miniszteri lista nyilvánosságra került s abban Kenessey, mint a király személye körüli miniszter lett nyilvánvaló?'Még alig volt 28 esztendős s már miniszter. Ez a magyar történelemben páratlan esemény volt. Hogy kinek a keze működött közre a kinevezésben, azt onnan sejtették, hogy épen avval a tárcával bízták meg, melynek birtokosa, már hivatalból is kellett, hogy állandóan Bécsben tartózkodjék. Kinek érdekében állott, hogy Kenessey Bécsben tartózkodjék. Ezt firtatta a közönség s nem alaptalanul, mert ekkor már nyilvánvaló volt, az a nagy sympáthia, mellyel a szép főhercegnő Kenessy iránt viseltetett, annyira, hogy szinte állandóan a magyar fővárosban tartózkodott. Abban a percben, a melyben a miniszterválság kitört a magyar parlamentben, a szép főhercegnő eltűnt Budapestről és Bécsben termett. Hogy bécsi tartózkodása eredménnyel járt, ezt Kenessey minisztersége igazolta. Az egyszeri magyar vidéki nemes ifjúból, tehát még pályája legelején miniszter lett. Mindenzonyosabbnak látszott e győzelem. Örömmel jegyezzük fel, hogy nem csalódtunk. De ne rohanjunk ajtóstól a házba s térjünk vissza a szavazat-bontás eseményeihez. A szavazatbontó bizottság tagjai meglehetős komoran, ahogy a helyzethez illett, már 9 óra előtt gyülekeztek a kollégium kistanács-termében, hol a főgondnok és Sütő Kálmán bizottsági elnökök derült arccal várták őket. A bizottság tagjai közül hiányoztak néhai Kiss Albert, aki időközben elhalálozott, gróf Tisza István, akit másnemű elfoglaltságai tartóztattak és Kiss Ferenc püspökladányi lelkész. Mindezeket szokott pedáns pontossággal konstatálta a bizottság jegyzője s ezzel kezdetét vette a történeti jelenet. A szavazást Alsószabolcs kezdi. Előbb a felebbezelt böszörményi, szoboszlói szavazatok sorsa került eldöntésre. E szavazatokat a Dicsőfi javára beszámítani határozzák és az Erőss-párt részéről beadott felebbezést elvetik. Azután vette kezdetét a szavazatok felbontása. Az első szavazat Erőss Lajosra esik, aki ebből az egyházmegyéből 37 voksol kap, mig ellenfele csak 25 öt. Bereg az Erőss Lajosé 45 szóval 16 ellen. Békés megoszlik. Erőssnek füzesgyarmati 4 szavazata meg- semmisittetik. Nem is kap innen csak 38 szavazatot a Dicsőfi 53 szavazatával szemben. Eddig a három egyházmegyéből Erőss kapott 120, Dicsőfi 97 szavazatot. Bihar ismét az Erőssé 41 szavazattal 7 ellenében, 10 órakor Erőssnek 161 szavazata van a Dicsőfi 138 szavazatával szemben. Debreczen többsége a Dicsőfié. Erőss 15 voksot kap, mig ellenfele 34-et, 11 óra felé jön Érmellék. Éz egyházmegyéből az Erőss szavazatai közül Érmihályfalva kettős szavazatát támadta meg a Dicsőfi párt. A bizottság a Dicsőfi-párti többsége izgatott vita után az Erőss két szavazatát megsemmisíti. Az elnöklő főgondnok ez ellen óvást jelent s óvását jegyzőkönyvbe vétetni kéri. Különben az egyházmegye szavazatai közül 29 esik Erőssre, 17 pedig Dicsőfire. 11 órakor Erőssnek 205 szavazata van a Dicsőfi 155 szavazatával szemben és igy többsége 50 szó. Felső- szabolcs keserves felebbezésekkel kerül sorra, Nagyhalász Dicsőfinek adatik és Kemecse szavazatának érvénye függőben tartatik. Zsurk nem szavaz. A túrái egyház szavazata megsemmisit- tetik (Erőss szavazata). A felsőszabolcsi egyházmegye többségében külörtben az Erőss szavazatainak buzgó megsemmisítése dacára is Erőss-párti és 48 voksot ad Erőssnek a Dicsőfi 41 szavazatával szemben. Itt érte el az izgalom a tetőpontot. Felső- szabolcs állásfoglalása esett döntő sulylyal a mérlegbe. Ebből nem ismerték a pártok az eredményt. Ez Erőssnek kedvezett, aki most fél 12 órakor 52 szótöbgséggel van előnyben. Heves-Nagykunságban minden várakozás ellenére itt is megsemmisítették egy Erőss-párti egyház szavazatát és pedig Tiszafüredét, amely Erőssnek 3 voks veszteséget jelent. E megyéből igy Erőss 32 érvényes szavazatot kapott, mig Dicsőfi 39-et. Erőss többsége 44. Máramaros, Ugocsa csaknem tisztán Erőssre szavazott és pedig 30-an, mig Dicsőfi csak 3 voksot kapott. ható kegyelmes ur, kinek parancsszava, akarata milliók sorsára birt befolyással. A jósok, kik már eleve megmondollák, hogy Kenesseyből nagy ember lesz. noha száj- tátva bámulták a hirtelen emelkedést, büszkén verték mellüket s hirdették, hogy ők azt már előre tudták, mert már gyermekkorában olyan képességeket árult el, mely őt a csodagyermekek sorába emelte. Persze az ilyen zöldleveli békák azután az ő jóstehetségüket kamatoztatni is akarták s igy Kenesseynek eléggé meggyűlt a baja a sok hívétől, kik mindannyian csengő ércre akarták előlegezett jóakaratukat beváltani. A bécsi fényes életmód, az udvar állandó környezete, no meg a szép főhercegnő közelléte, feledtette véle a hivatalával s nagy méltóságával járó kellemetlenségeket. Az egész udvar tömjénezői közzé szegődött s boldog volt az, kit Kenessy jóakaratával, szüreteiével kitüntetett. Az ő keze volt a megtestesített bőség szaruja, mert abból a kitüntetések, a címek, rangok özöne hullott alá a boldog földi halandókra. Ez a hirtelen változás, melynek egész eddigi élete ki volt téve. Az a hitetlen s szédítő sebesség, amelylyel a legmagasabb polcokat be- száguldta; időt sem engedett neki, még egy percet j sem, hogy elmélkedjék nem mindennapos sorsa I felett, hogy betekintsen lelke mélyébe, vájjon ott belül, ahol senkinek betekintése nincsen, éppen olyan szépen folynak a dolgok, mint a minő szépen külső élete ? Vájjon nincs szivének Nagybánya többsége szinte Erőss-párti. Erőss kap 28-at, Dicsőfi 14-et, Az Erőss többsége ekkor (338—250) 88. Nagykárolyból felebbezés nincs. Az egyházmegye már első választáskor is csaknem tiszta Erősspárti volt, ehez képest foglalt állást most is, adván Erőssnek 30, Dicsőfinek 5 szavazatot. 12 óra 22 perc Erőss 368, Dicsőfi 257, Erőss többsége 111. A nagyszalontai egyházmegyének szavazata közben érte el Erőss Lajos az absolut többséget. Erőss kapott 35-öf, Dicsőfi 27-et, 12 óra 30 perckor Erőss 403, Dicsőfi 284, Erőss Lajos meg- választalott, Dicsőfi elesett s ezen a körülményen nem volt képes már a szatmári egyházmegye Dicsőfire eső állásfoglalás se változtatni. Most Szatmár nem koronázott, mint a régi hires Vályi és Kiss Áron féle választások alkalmából. A nagy mozgalom hiába esett s hiába az egyházmegyei elnökök iránti bizalom felvetése hivatalos s magán befolyásoltatások, melyek miattt Erőss nem kapott csak 11 szavazatot a Dicsőfi 60 szavazata ellenében. Erőss ekkor 415, Dicsőfi 344. A főiskola szavazata az Erőss Lajosé volt (23 szóval egy ellen), ezzel Erőss Lajos elérte a 415 (71) 416 szavazalot s igy 71—72 szótöbbséggel választatott meg. (1 eklézsiának Erőssre eső szavazata: Kemecse, függőben van.) 1 ó. 45 p.-kor lelt köztudomású az eredmény, melyet a nagyszámú érdeklődők hatalmas éljenzéssel üdvözöltek. Ehez az üdvözléshez csatlakozunk mi is, akik szivünk szerint kívánunk Erőss Lajosnak is, a kerületnek is minden jót. Mint kuriózumot említjük meg, hogy Luby Géza a választás ellen felebbezést jelentett be. A bizottság ezt az okvetlenkedést nem vette tudomásul. Különfélék. Áthelyezett tanár. A vallás és közoktatási miniszter Kiss Gábor nagybányai állami főgimnáziumi rendes tanárt a budapesti VI. kerületi állami főgimnáziumhoz helyezte át. Berendelés tanfelügyelöséghez. A vallás és közoktatási miniszter Magyar (iyula józseffalvi állami elemi iskolai tanítót a szatmáryármegyei kir. tanfelügyelőséghez szolgálattételre rendelte be. Eljegyzés. Mihályffy Pál, halmii felsőnépiskolái tanító jegyet váltott Klein Mariska halmii áll. el. isk. tanítónővel. Esküvő. Szilvássy Sándor sárközujlaki ref. tanító e hó 20-án tartotta egybekelését Hajdú Margittal, Hajdú Albert szalmárudvarii ref. lelkész leányával. Kolera Vészt jósló hörögéssel töltötte meg a levegőt azon rettentő hir, hogy az ázsiai kolera Mármarosszigteen át Magyarországba jutott, sőt Szigeten már áldozatot is követelt egy Mészáros János nevű egyén személyében. A hir a vármegyei főorvos véleménye alapján lett ilyen veszedelmessé s mi tisztelettel megnyugtatjuk olvasóinkat ari’ól, hogy Mészáros János urnák régi gyomorbajban meltóztatolt elhalálozni s a kolerához éppen annyi köze, Mint Makónak Jeruzsálemhez. valamely elrejtett zuga, ahol a múlt kedves emlékei rejtőznek, ahol valamely sajgó, édes fájdalom sorvad azon idő óta, hogy nagy karrierjét megfutotta. Bizony, bizony, ha Kenesseynek ideje engedte volna s bele nézett volna abba a kis élet- műszerbe, melyet a rajongók, a szerelmesek szivnek neveznek, akkor olt fene nagy felfordulást észlelhetett volna. A hir, dicsőség, a fenséges szerelmek, ha el is nyomták egy időre az ott rejtőző érzelmeket. örökre, végérvényesen elnyomni azt nem lehetett. Az első szerelem tövisei már megse- ! bezte Kenessey szivét akkor, mikor mint fiatal jogász, haza járogatott a vakációra, a tanító kis- | asszonynyal, mint az egyetlen számottevő inteli ligens nőszemélylyel oly sokszor s oly sokat nézegették a csillagfényes égboltozatot, a holdat s mindazt, mit az üju szív oly kiváncsi szemmel tekint, különösen ha hozzáértő társasága van, ha együttérző, együtt dobogó keblek alatt kopog pajkosan, vidáman, örvendve az életnek. A magasházi nyaralások kitörölhetetlen j nyomokat vésett Kenessey szivébe, melyeket a nagy izgalmak, az állásokkal járó elfoglaltság í csupán ideig-óráig tudott elsimítani. Mindig, ha | valamely nagy öröm érte, ha valami előre nem látható, sőt nem is várható örvendetes esemény adódott elő mozgalmas életében, örömét valami hiány, valami kimondhatatlan érzés zavarta meg,
