Szinérváralja, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1908-09-08 / 37. szám

37. szám. (2) 1908. Szeptember 8. tek, midőn még a modern kor szelleme nem késztette őket, hogy ők is közgazdasági ténye­zőkké váljanak. A sok tekintetben viszás társadalmi hely­zetet nem csekély mértékben tulajdonilhatjuk annak a körülménynek, hogy a nőket természe­tükkel ellenkező munkakörre utalják, holott a közgazdaság parancsolta követelményeknek job­ban megfelelhetnének nekik való munkával, ter­mészetesen csak az esetben, ha ezt a munkát praktiktikus haszonnal lehet egybekötni. És lehet. Csak például a kézimunkákra kel­lene szorgalmasabb figyelmet fordítani. A mai kor időt és erőt kiméi, midőn a kézimunkákat iparkodik lehetőleg gépmunkával helyettesíteni. Kifogástalan szép célszerű cikkek­hez jutunk igy, ámde a gép mégsem helyettesít­heti teljesen a munkás-kezet, megtörténik, hogy a géppel előállított fehérnemű hamarosan szakad, a gép által készített csipke egyetlen mosásnál semmivé lesz, mig a kézimunka évekig tart. Még mai nap is családok tartják fenn ma­gukat kézimunkából, ami világos bizonyítéka an­nak, hogy a gépipar még mindig nem szorította ki egészen a kézimunkát, hogy utóbbi még most is értékesnek van elismerve. De mig egyrészt az ilyenek drágábbak, en­nélfogva nehezebben szerezhetők meg olyanok által, kik gépmunkával is megelégedve, sokkal kevesebb összegből fedezhetik, ideig-óráig, ebbeli szükségleteiket, másfelől nincs gondoskodva mód­ról, hogy a munkáskezek terméke kellően kerül­jön forgalomba, hogy értékesítése ezáltal lehetővé téve, buzdításul szólna. Sok nő igen szép mun­kát képes előállítani, de pártfogás hiányában nem kaphat vevőt. Ma már nem lehet erre azt mondani, hogy mivel a gépmunka eléggé megfelel az igények­nek, hagyjanak fel a nők a kézimunkával és csak házi teendőjükre legyen gondjuk. Mert hány százan, ezren vannak, kiknek egyáltalán nincsen háztartásuk, hol működhetnének, kiknek még az sem volt módjukban, hogy tanulhassanak, magu­kat kiképezzék, vagy ha tanultak, mégsem nyer­hetnek alkalmazást. Sokan vannak ismét, kiknek annyi módjuk sincs, hogy a nehezen értékesíthető munkához szükséges anyagot beszerezhetnék, mások fizikai okoknál fogva nem képesek üzleti vagy gyári alkalmazásba lépni, de otthon szép munkákat tudnának készíteni. Szóval, nem a kényelemben élő, jó sorsú nők kézi munkára szorítása, de a szegény sorsban küzdő, szerencsétlen nők kézi­munkájának értékesítése volna kívánatos. Számtalan nő szívesen vinne tisztességes életet egyrészt, másfelől pedig mentve volna a nyomortól, ha munkáját eladhatná. Nem kellene a kétségbeesés érzetével tölteni álmatlan éjjeleit és nem kellene az öngyilkosság eszméjével fog­lalkozni napról-napra. A szakmabeli kereskedőknek volna feladata ezt az ügyet felkarolni. A vállalkozási szellem ezen a téren bő aratásra tarthatna számot. A sokra becsült kézimunkába fektetett tőke igen igen jól jövedelmezne és amellett keresetet nyuj­De azután hirtelen eszébe jutott valami. Szinte elszégyelte magát. Ejnye, ejnye, hogy ő, az öreg százhuszas, hogy is lehetett ilyen léha. Felbontani egy levelet, amelyet rábíztak. Hová lenne akkor a hordár becsület ? Hiszen nem lehetne méltó többé arra a számra, amely most makulátlanul ott csillog a sapkáján. Nem, ezt nem fogja tenni. Hanem igenis, majd más utón fogja megterhelni szégyenét. Kézbesíteni fogja a levelet és azután mereven szemébe néz a leánynak és várni fogja a hatást. Lesni fogja, mint sülyed el a megtévelyedett nő előtte és (itt ellágyult az öreg szive) mint fog magába szállni és bűnbánóan bocsánatáért kö­nyörögni. Most már szinte vágtaiott hazafelé. Ép az ajtóban találkozott Saroltával. Átadta a levelet. Komolyan, szótlanul, mint a megtestesült sorsharag. És amikor leánya elolvasta az illatos levél­két, elmosolyodott és kivett egy fényes, ragyogó koronát az erszényéből. És azután mosolyogva mondta, csak vedd el papa, mindig ennyit szok­tam adni. Mikor az öreg felocsúdott, a leány már valahol lent, a földszinten járt. A százhuszast pedig másnap a Dunából fogiák ki. . . . P. Bátyán Radó. színé rv Áralja tana a sok ezerre menő nőknek, kik a nőeman­cipáció határain kivül utalvák arra, hogy kezük munkája révén tartsák fenn magukat és nem lennének kényszerítve, hogy csekély napszám mellett gyárakban női hivatásukkal ellenkező, sokszor egészségüket is megtámadó munkát vál­laljanak. HÍREK. Áthelyezés. Gery István, szinérváraljai va­súti pénztárnokot Tornyospálcára helyezték át. A pontos hivatalnok távozását sajnáljuk, de örü­lünk, hogy kényelmesebb helyzetbe jutott. Kinevezések. Krizsán Gábor, remetemezői áll. ig. tanítót a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter a nagyváradi állami iskolához igazgatói minőségben kinevezte. Derék munkatársunk ki­nevezésének őszintén örvendünk, mert hisszük, hogy tehetségének, munkaerejének és páratlan szorgalmának érvényesítésére Nagyváradon meg­felelő tér nyílik; másrészről sajnáljuk a jeles tanférfiu, és a jó tollú munkatárs távozását, ki­nek szorgalmát eléggé jellemzi az, hogy mint fungens tanító letelte az érettségit, elvégezte a jogot és pár hónap múlva az államtudományok doktora lesz. Krespay Gyulát, Krespay Ágoston, vámfalui áll. tanító derék fiát, ki eddig az ilobai gör. kath, iskolánál működött, az ökörmezői ál­lami iskolához rendes tanítóul kinevezték. Megyegyü lés. Szatmárvármegye törvényha­tósági bizottsága szeptember hó 11-én d. e. fél 11 órakor rendkívüli közgyűlést tart. Kinevezés. A pénzügyminiszter Kovács Kál­mán nagysomkuti adóhivatali gyakornokot Vilá­gosra adólisztté nevezte ki. Az újoncok bevonulása. Az újoncok f. évben csak október 6-án kezdik meg a tényleges szol­gálatot. Behívójuk erre a napra szól. Az egyéves önkéntesek azonban már október 1-én kötelesek jelentkezni. Ugyancsak október 6-ára hívják be nyolc heti kiképzésre a póttartalékosokat is. Egyházmegyei közgyűlés. A nagybányai ref. egyházmegye őszi közgyűlését folyó hó 10-én tartja Bikszádon. Gyászhir. Hosszas, emésztő fájdalom meg­őrölte a test szervezetét,'a lélek elszállt belőle és semmivé lett az ember. Klein Lipótné, szül. Friedman Jozefin e hó 3-án bekövetkezett halá­láról emlékezünk most, kinek elköltözése nekünk annyival is inkább fájdalmas, mert benne egyik főmunkatársunk, Katona Sándor dr. édesanyját siratja. A család következő gyászjelentést adta ki. Alólirottak az összes rokonság nevében is mélyen lesújtva tudatják, hogy a legjobb gyer­mek, hitves, édes anya és testvér Klein Lipótné szül. Friedman Jozefin életének 56-ik, boldog házasságának 39-ik évében, hosszas szenvedés után szeptember 3-án este 8 órakor elhunyt. A megboldogult hült tetemei szeptember hó 4-én d. u. 4 órakor fognak Szinérváralján örök nyu­galomra helyeztetni. Szinérváralján, 1908. szep­tember 4-én. özv. Friedman Simonné édesanyja. Klein Róza, dr. Katona Sándor, dr. Katona Elemér gyermekei. Klein Lipót férje. Villámütés. E hó harmadikén déltájban hir­telen nagy szél támadt Szinérváralján. A szelet hamarjában sűrű eső követte. Minden előzetes moraj nélkül egy csattanás hallatszott s a kö­vetkező pillanatban lángban állt a Mándy Árpád istállója. A villám az istálló északkeleti sarkánál levő lyukon betört, a közvetlen közelben álló nagy értékű lovat megölte. A kocsis és az istál­lóban volt másik ló megszédült a villámütéstől, de komolyabb baja sem a kocsisnak, sem a ló­nak nem történt. Az istálló teteje elégett, de ennek egy része biztosítás révén megtérül. Szatmármegyei székhely-kérdés. A várme- gyei székhelynek Nagykárolyból Szatmár-Néme- tibe leendő áthelyezése tárgyában ez évben új­ból fölelevenitett mozgalom mindinkább hatá­rozottabb formában lép előtérbe. Folyó hó 2-án délelőtt 11 órakor ugyanis a városháza nagy­termében Szatmáron népes értekezlet volt dr. Vajay Károly szatmári polgármester elnökle­tével, melyen a vármegyei bizottsági tagok kiválóbbjai számosán jelentek meg, valamint többen vettek részt Szatmár város vezető férfiai közül is. Az értekezleten első sorban elnöklő polgármester bemutatja azon megyebizottsági tagok névjegyzékét, kik még határozottan nem foglaltak állást ezen kérdésben, megjegyzi azon­ban, hogy már 300-an felül van azok száma, kik Szatmár-Németi mellett vannak s igy tekintettel a bizottsági tagok összes számára, az abszolút többség már is biztosítva van. Az értekezleten általában azon elv domborodott ki, hogy megye-felosztás nélkül, a jelenlegi földrajzi terület fenntartása mellett viendő ke­resztül a székhelyátváltozás. —- Ezen ügyben minden valószínűség szerint még e hóban egy 40—50 tagú küldöttség utazik fel a székesfő­városba, mely a székhelyáthelyezés szükséges­ségét és jogosságát teljesen megvilágító memo­randumot nyújt át a miniszterelnök és belügy­miniszternek, valamint felkéri a képviselő-ház elnökét is az ügy pártolására. A küldöttség vezetői a megyebizottsági tagok részéről Kende Zsigmond istvándi-i nagybirtokos, Szatmár- Németi város részéről Vajai Károly polgár- mester lesz. Elmaradnak az ellenőrzési szemlék. A hon­védelmi miniszter rendelete szerint az idén a szokásos ellenőrzési szemlék a legénységi állo­mánynál elmaradnak, ellenben a tiszti ellenőrzési szemlék az idén is megfognak tartatni. A tanítástól eltiltott tanítók. Vármegyénk közigazgatási bizottsága a vármegye területén alkalmazott alábbi képesítetlen tanítókat tiltotta el a vármegye területén levő valamennyi bár­mely jellegű iskolában való tanítástól: Brunner Teréz sárközi r. kath., Katócz László jederi g. kath., Kondor György szoldobányi g. kath., Haj­nal József hodászi ref., Bolkis György lápos- bányai g. kath., Les Gergely gyökeresi g. kath. és Égeressy Imre lelkész, a borzovai ref. iskolá­nál alkalmazott tanítókat. Laptársaink figyelmébe. Valami megbizhat- lan forrásból jött téves informátió alapján több laptársunk közölte azt a hirt, hogy az u. n. Avasban nem találnak szenet. Nem tekintve itt egyéni érdekeket, amelyek megrontására ez a hir nagyon alkalmas, ennek az elhagyatott s a kultúra számára csak most megszerzett te­rületnek, az Avasnak érdekében s általában nemzetgazdasági szempontból is helytelennek tartjuk az ilyen ellenőrizetlen s talán rontó szándékú hírnek a közlését annyival is inkább, mivel ennek éppen az ellenkezője az igaz. Az állam által kiküldött bizottság fúrások alapján megállapította, hogy az avasi szén minőségére kitűnő, mennyiségére nézve pedig többszörö­sen felülmúlja azt a kvántumot, amit ilyen bányaművelésnél megkívánnak. Ez az igaz és minden ezzel ellenkező állítás vagy tévedés, vagy szándékos ferdítés. Lótenyésztők figyelmébe. A lótenyésztési bizottság elnökének előterjesztésére a nm. m. kir. földművelésügyi minisztérium kilátásba he­lyezte, hogy Szatmáron és esetleg Nagykároly­ban megtartandó kanca- és csikó-dijazásra 6000 korona állami dijat utalványoz a lódijazás cél­jaira. Amennyiben múlt évben ilynemű díjazás nem volt, a lótenyésztő bizottság elnöke ez évben 1200 K-t kért ezen célra s tekintettel, hogy az 1907. év előtti években Mátészalkán és Fehérgyarmaton tartattak lódijazások, ez évben Nagykároly és Szatmár városokban szán­dékozott az 1200 koronás összeget a díjazás céljaira felhasználni. Sajnos, csak 600 korona állván a minisztérium rendelkezésére, ezen ősz- szeg csekély lenne a több helyen tartandó ló- dijjazásra, mindazonáltal tekintettel arra, hogy a dijjakat rendesen a Nagykároly és Kraszna- béltek vidékén lakó derék sváb gazdák lovai nyerték el s az előbbieknek, — no meg a gyarmati és mátészalkai tenyésztőknek — Nagy­károly kissé messze van, a díjazás tehát 300—300 koronával Szatmár és N.-károly városokban, mint a legforgalmasabb központokban vétetett tervbe. Uj postahivatal. Szatmár vármegyében Ma- gyarberkesz községben Magyarberkesz elnevezés­sel 1908. évi szeptember hó 1-én postai ügynök­ség lép életbe, mely bárhova szóló levél, postai küldemények, továbbá csak a belföldre, Auszt­riába, a megszállott tartományokba és Német­országba szóló 1000 korona értéket meg nem haladó pénz- és csomagküldemények felvételével, továbbításával,{leadásával és utalvány, nem külön­ben postatakarékpénztári ügyletek közvetítésével van megbízva. A postaügynökség kézbesítési köre Magyarberkesz, Berkeszpalaka, Nagyfentős, Pusz- tafentős és Szappanpataka községekre terjed ki. A postaügynökség leszámolás, ellenőrzés és fel­ügyelet tekintetében a nagysomkuti posta- és távirda hivatalhoz tartozik és összeköttetését a Nagysomkulról Nagybányára és vissza naponként közlekedő egyfogatu kocsi küldönc járat utján u nagysomkuti és nagybányai posta- és távirda- hivatalokkal fogja nyerni.

Next

/
Thumbnails
Contents