Szinérváralja, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1908-08-25 / 35. szám
35. szám. SZINÉRVÁR ALJ A 1908. Augusztus 25. (3) A kánikula. Julius 22-én kezdődik meg hivatalosan a rettegett kánikula és tart augusztus 23-ig. Rendes körülmények között ezeken a napokon szórja a nap legmelegebb sugarait a földre s a tikkasztó sugarak sárgára festik a fák zöld leveleit, megaszalják a mezők füvét s egyaránt megkinozza az embert és állatot. De az idén, úgy látszik, másként fordult a világ kereke. A hírhedt fagyos szentek nem dideregtek a lavasz- szal, sőt boldogan sütkéreszhettek a kellemes tavaszi napsugáron, de helyettük didergünk a kánikulában, amikor nappal nincs túlságos meleg, éjszaka pedig még a felöltő sem védi meg az embert a didergéstől. A vasárnapi munkaszünetröl a »gazd. tudósító« ezeket Írja: Annak az előadói tervezetnek, amelyet a kereskedelemügyi miniszter a vasárnapi munkaszünetről szóló uj törvény megalkotása végett készíttetett, egyik legfontosabb szakasza nyilván az, amely a kereskedelmi elárusító üzleteknek a munkaszüneti napokon való nyitva tartásáról rendelkezik. Ez a szakasz (11 §.) úgy intézkedik, hogy Budapest kivételével az ipari és kereskedelmi árusítás reggeli 6 órától déli 12 óráig végezhető. Ha az előadó tervezet e rendelkezése változatlanul bele kerül az uj törvénybe — ami mindenképen kívánatos — a vidéki kereskedelem öt évi időköz után ismét hozzájut ahhoz a vasárnapi munkaidőhöz, amelyet részére Baross Gábor 1892 évi 14837. számú rendelete biztosított, azzal az eltéréssel, hogy az 1892-iki rendelet a 20.000-nél több lakossal biró városokban a vasárnapi üzleti elárusitást június és julius hónapokban délelőtt 10 órára korlátozta. Az a sok panasz és kesergés, amely a Láng Lajos-féle 1903-iki rendelet kibocsátása óta 'különösen a vidéki kereskedők köréből a vasárnapi munkaidőnek túlságos megszorítása miatt elhangzott, íme mégis figyelembevételre talált. A kereskedelemügyi miniszter részéről legutóbb kibocsátott előadói tervezet teljes mértékben honorálja a vidéki kereskedelemnek a vasárnapi munkaszünet megfelelő újabb szabályozására vonatkozó kívánalmát, nemcsak erről szóló rendelkezésében, hanem abban a megokolásban is, amely az intézkedést támogatja. Az előadói tervezet megokolásának idevonatkozó része a következő : »A törvényjavaslat akkor, amikor eltér az 1903. évi rendelet álláspontjától és az ipari és kereskedelmi árusításra a vidéken az eddiginél két órával hosszabb időt állapit meg, csak az élet feltétlenül parancsoló követelményeivel számol. Általánosan ismert tény, hogy a vidéki üzleti forgalom igen jelentékeny, mondhatni túlnyomó része évtizedek óta vasárnapokon bonyolitódik le. A köznapokon mezei munkával elfoglalt vidéki kisgazdák, gazdasági munkások, kik a vidéki fogyasztó-közönség zömét alkotják, egyenesen rá vannak utalva arra, hogy vasárnapokon teljesítsék bevásárlásaikat, mert köznapokon a forgalmi gócpontoktól távol végzi munkájukat és bevásárlásaikat csak munkájuk abbanhagyásával teljesíthetik. Az érvényben levő rendelet szerint a bevásárlások csak délelőtt tiz óráig teljesíthetők, ez az idő azonban, mint azt az idézett rendelet kibocsátása óta szerzett tapasztalatok kétségtelenné tették, a legtöbb helyen elégtelen, mert a gócpontoktól távolabb eső helyekről a vevő- közönség nem érkezhetik olyan időben a bevásárlás helyére, hogy szükségleteit délelőtt 10 óráig beszerezhesse. Eltekintve a térbeli viszonyoktól, a vidéki vevőközöuség életrendje, szokásai is egyenesen kizárják a délelőtti tízórai záró óra további fenntartását. Annak a biztosítása érdekében tehát, hogy a vidéki vevöközönség szükségleteit akadálytalanul beszerezhesse, szükséges a vidéki üzletek déli 12 óráig leendő nyitvatartásának megengedése. »Teljes elismerés illeti a kereskedelemügyi minisztert, hogy ezúttal helyes érzékkel számolt a való élet követelményeivel és gondoskodott arról, hogy az előadói tervezetnek szóban levő rendelkezése eszerint igazodjék. De a kérdés szóvátételénél, mint azt a Magyar Kereskedők Lapja, ez az elsőrendű kereskedelmi orgánum Írja, nem hagyható említés nélkül, a kereskedők országos szervezetének, az O. M. K. E - nek nagy érdeme sem, amelyet azzal szerzett, hogy megalapítása óta a vidéki kereskedelemnek a vasárnapi munkaidő kiterjesztésére irányuló kívánalmát törhetetlen erélylyel képviselte minden alkalommal és — értesülésüak szerint — a most kibocsátott előadói tervezet megállapításánál is nyomatékosan igyekezett minden befolyását érvényesíteni abban az irányban, hogy a vidéki kereskedelem vasárnapi munkaideje déli 12 óráig terjesztessék ki.« Részünkről egészen ellenkezőleg azt tapasztaljuk, hogy pl. nálunk a vasárnapi munkaszünet, mint ilyen semmi hátránynyal nincs a kereskedelemre, az emberek szükségleteiket beszerzik előbb s megszokták már ezt a rendszert. Sőt szivesebben látnók, ha úgy volna, mint a fővárosban, hogy egyáltalában zárva volna minden üzlet egész napon. A budapestiek is megszokták ezt s azért nem bomlott fel az európai koncért. Mi is megszoknók s a ki forszírozza, hogy még rövidebb legyen a vasárnapi munkaszünet, azt üzleti érdek vezeti és nem a közjó előmozdítása. Elszámolás a 15-i bálról. A szegénysorsu iskolásgyermekeket felruházó egyesület folyó hó 15-én megtartott báljáról rövid tudósítás jelent meg múlt számunkban, s már akkor jeleztük, hogy mostani számunkban bővebb tudósítást, s egyúttal a bál anyagi eredményéről az elszámolást is közöljük. A mulatság egy kedves társaság összejövetele volt, mint azt a rögtönzés, gyors rendezés folytán a rendezőség tervezte. Nem számítottunk nagy társaságra, hanem fesztelen mulatságra, vidám jókedvre és sok-sok táncra. Számításunk bevált. Aranyos édes leánykák csengő kacagása, vidám jó kedve fáradhatatlan táncra s az egész közönség csapongó jókedve mellett a késő hajnali, mondhatnám reggeli órákig maradt együtt az egész közönség, úgy, hogy a kis mulatság minden egyes résztvevőjében feledhetetlen kedves emléket hagyott. Az elismerés szava volt minden ajkon, sőt a vidám közönség lelkes éjenzéssel jutalmazta meg a fáradhatatlan rendezőket, kik egy igazán kedves, kellemes estével ajándékozták meg a résztvevőket. A szép számmal egy begyült fiatalság rendületlenül láncolt, s külön ki kell emelni, hogy férfi szigetet sem láttunk. Sőt a meglett férfiakat is elragadta az általános élénk hangulat s ők is ugyancsak rakták a ropogós csárdást. A mulatság anyagi eredménye a következő: Bevétel 153 K, kiadás 103. K, tiszta jövedelem 50 korona. Felülfizettek: Nagy Bertalan 5 K, Csighy Endre 3 K, Laner József 2 K, Vinkler István 1 K. Jegyeiket megváltották Dr. Tatár János 7 K, Teleky Antal 5 K, Boer Károly 4 K, Dr. Bohatiel Corcolán, BurghoíTer Jánosné, Dredeán Jenő 3—3 K, Jónás Kálmán, Lanczky Antal, Ováry Juliska, Sebő Béla, Szabó Ida 2—2 K. Fogadják áldozatkészségükért a szegény gyermekek nevében a rendezőség köszönetét. Domokos István. Hangverseny. A tűzoltó kongresszus alkalmából, amely 1. hó 15-én kezdődőit Szatmáron, az ország különböző részeiből egybegyült vendégek f. hó 17-én különvonatlal Bikszád-für- dőre rándultak ki. A kirándulás változatosságát nagyban emelte a szatmári dal- és zeneegylet által a következő műsorral rendezett hangverseny: 1. Katona kar a »Faust« operából. Gounod. Előadta: a dal- és zeneegylet énekkara. 2. a) Ária Pique-Dameból. Tschaikowsky. b) Szeretlek én. Grieg. Énekelte: Naeter Elsa k. a. 3. Ossián. Beschnitt. Előadja a dal- és zeneegylet énekkara. 4. a) Valse Caprice. Wieniawsky. b) Polonaise D. dur. Wieniawsky. Hegedűn játszotta: Benkő Alice k. a. a szalmán zeneiskola növendéke. 5. a) Ária Sámson és Delilából. Saint Saens. b) Chanson de Flórian. Godard. Énekelte: Naeter Elsa k. a. a bécsi operaiskola növendéke, (j. Epilog. Gál Ferenc. Előadta a dal- és zeneegylet énekkara. A műsor válogatottsága, az énekkar által teljes tökéletességgel előadott számok, Maelte Elza remek éneke és Benkő Alice művészi hegedüjátéka felejthetetlen élve zetet nyújtottak úgy a kirándulóknak, mint a fürdőnek az állandó rossz időjárás miatt elkeseredett vendégeinek. Őszinte köszönetét mondunk a közreműködőknek az élvezetes estéért s szeretettel kiáltjuk feléjük : aj.mielőbbi viszontlátásra ! A szeszadó törvény életbeléptetése. A pénzügyminiszter 76000—1908. számú rendeletével kiadta a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készített sajtolt élesztőnek megadóztatásáról, úgyszintén a szeszkontingens megállapításáról szóló 1908. évi XXVIII. törvénycikknek 1908. évi szeptember hó 1-én hatályba lépő hatá- rozmányainak végrehajtási utasítását. Eszerint a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készített sajtolt élesztőnek megadóztatásáról, úgyszintén a szeszkontingens megállapításáról és annak felosztásáról szóló 1908. évi XVIII. t.-cz. 123. § áriak harmadik bekezdésében foglalt halá- rozmányok lépnek életbe, úgymint: a 3. §., a 8. §-tö! bezárólag a 28. § ig, a 49 §-tól bezárólag a 75. §-ig, a 78. §-tói bezárólag a 97. § ig, a 103. §-túl a 108-ig, a 111. § tói bezárólag a 113. §-ig, végre a 121. §-tól bezárólag a 124. §-ig. Továbbra is érvényben maradnak az 1899. évi XX. t.-c. végrehajtása iránt 1899. évi 66630. sz. a. kiadott utasításnak következő szakaszai az: 1. §. és az e szakaszhoz tartozó A) mellékletben foglalt szabályzat a kiviteli jutalom, illetőleg adő- visszatérités mellett való szeszkivitel iránt, valamint a B) mellékletben foglalt szabályzat az adómentes használatra szánt szesz tárgyában; továbbá érvényben maradnak a 2., 6., 7., 8., 9., 10. §-ai, végre a 29. és 30. §-ai, valamint ezen itt felsorolt érvényben maradó szakaszok, illetőleg szabályzatok alapján kibocsátott későbbi rendeletek is Az 1899. évi XX. t.-c. végrehajtása iránt kiadott utasításnak a fentiek szerint még érvényben maradó szakasziban, illetőleg a szabályzatokban foglalt olyan hivatkozások alatt azonban, melyek az említett utasításnak hatályon kívül helyezett szakaszaira vonatkoznak, a jelen utasításnak azoknak e helyébe lépő megfelelő szakaszai lesznek értendők. A szeszadópótlékról 1899. évi 97040. sz. alatt kiadott utasítás a jelen utasítás II. részében foglalt rendelkezéseknek megfelelő módosítással továbbra is hatályban maradnak. Piaci árak. (Csütörtök, 1908. aug. 20.) Búza............................. ........................18 K Rozs............................ ........................14 K — Árpa............................ Za b............................ ........................14 K — Tengeri ........................ ........................1 8 K 50. Főmunkatársak: Kaba Tihamér dr. és Katona Sándor dr. 884-908. kig. sz. Hirdetmény. Szamosborhid községben egy korlátlan Hal- mérési engedély bevonatván, azt a nagykárolyi kir. pénzügyigazgatóság Szamosborhid községnek eddig községházul használt épületére újból engedélyezte. Ezen épületnek az italmérési jog gyakorol- liatása végett leendő bérbeadására f. évi szeptember hó 14-én Szamosborhidon a körjegyzői irodában nyilvános árverés fog tartatni, melyre bérelni szándékozók, kiknek az italmérőktől törvény által megkívánt követelményekkel bir- niok kell, ezennel meghivatnak. Feltételek: 1. Kikiáltási ár: évi 400 korona, bánatpénz ennek 10°/o-a. 2. Bérlet tartama: három egymásután következő év. 3. Negyedévenkint előre való bérfizetés. 4. Az egy évi bérösszegnek megfelelő biztosíték teendő le a községi pénztárba készpénz (takptári betétkönyv), vagv óvadékképes értékpapírokban. A bérbeadandó épület az országút mellett fekszik s áll egy nagy s bárom kisebb szoba és előszobából. Istálló és faszin külön épületben. Bérlővel a közs. elöljáróság szerződést köt s az italmérési engedély bérlő nevére lesz a kir. pénzügyazgatóság által kiállítva. Az engedély kiállításával járó költségek bérlőt terhelik. Bővebb felvilágosítást a szamosborhidi körjegyzői hivatal ad. Szamosborhid, 1908. aug. 21. Jeszenszky, körjegyző. Ster Mihály, biró. Manhold Kálmán Kula. Bácsmegyének a Telecska magaslatán fekvő Rácz György-féle jolánföldi szőlőojtvány és kertészeti bérletén tavaszi szállításra kapható : 1. Szokványminőségi minden alanyon fajtisztán, sima és gyökeres szőlőoltvány. 2. Amerikai és európai sima és gyökeres vessző, amelyeknek fajtisztaságukért kezeskedem, kívánatra névjegyzéket küldök. 3. Alma, körte, barack és kajszinfák 1, 2, 3 éves oltványok a kiválóbb fajokból. 4. Glidilsia élősövény, valamint az élősövények királya: Nachlula Aurentiaea élősövény, a melynek gyökerei nem sarjadzanak, tövisei igen sűrűk semmiféle rovar nem pusztítja, minden időjárásnak ellenáll. Mélyen leszállított árban. MANHOLD KÁLMÁN, nagybérlő.
