Szinérváralja, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1908-07-14 / 29. szám

29. szám. a törvény erejé gyöngének bizonyulna behajtani rajta annak jogos, igazságos követelését. (2) 1908. Julius 14. __________________ A miniszteri biztos körlevele a gyümölcstermesztőkhöz. (G. L.) ügy a gazdasági tudósítók, mint a földmivelésügyi minisztérium külső szakközegei azt jelentették, miszerint a folyó évben jó gyü­mölcstermés mutatkozik. Ámbátor az ismét má* jusra eső virágzás és rendkívüli meleg időjárás mellett az almafélék terméskilátását csökkentette, — mégis e gyümölcsnemekben is határozott jobb termés lesz, mint az utóbbi két évben. Határozottan bő termés Ígérkezik a cseresz­nyében, kajszinbarackban, szilvában, csemege- szőlőben és dióban; gyengébb a termés meggy­ben, őszibarackban és körtében. Tekintettel már most azon körülményre, miszerint a szaklapok tudósításai szerint a kül­földön is jó termés mutatkozik, — magyar gyü­mölcs értékesítése nem kis gondot fog okozni a termesztőnek. Darányi miniszter ur Ö Nagyméltósága f. évi 51354. sz. rendeletével minden intézkedést megtett, amivel ez irányban a termesztők támo­gatására lehet. Mindenekelőtt intézkedett az iránt, hogy a kisgazdáknak — nyers állapotban nem értéke­síthető gyümölcsfeleslegeik feldolgozására — ál­lami aszalók, izfőző üstök, Győry-féle szeszpárló- kazánok, ciderkészitő malmok és sajtók bocsát­tassanak ingyenes használat végett rendelkezé­sükre, hogy igy a hosszabb ideig nem tartható csonthéjas gyümölcsnek egy része, továbbá az almafélék selejtes része feldolgozás utján legyen értékesíthető és igy annak egy része a piactól elvonatván, — a finomabb és nemesebb gyü­mölcs árára a piacokon nyomást ne gyakoroljon. Ez irányban alulírott hivatal fel lett hatal­mazva az állami gyümölcsfeldolgozó gépeknek a szükséghez képest leendő szaporítására is. Hogy a termés mennyisége és kiviteli esé­lyei iránt a közönség tájékoztatva legyen, — az összes gazdasági tudósítók jelentéseiből szerkesz­tendő kimutatás fog közzététetni; másrészt a külföldi konzulátusaink is felhivattak, miszerint a reánk nézve legfontosabb külföldi államok terméskilátásaiból két ízben és pedig idejében jelentést tegyenek. Utasítva lettek a fontosabb gyümölcspiaco­kon székelő konzulaink arra is, hogy a legel­terjedtebb külföldi lapokban hirdetéseket tegye­nek közzé, a hazánkban várható nagyobb gyü­mölcstermésre figyelmeztetni a külföldi érdeklődő közönséget. Intézkedés történt továbbá oly irányban is, hogy alulírott miniszteri biztos hivatalában ez évben is nyilvántartás vezetessék azon termesz­tőkről, akik egyes gyümölcsnemekből legalább reményeit. Az apa nem is várva feleletet, folytatta: — Ma ismét már reggel óta fenn van Ott olvas egy könyvet a tölgyek alatt. Jöjjön néz­zük meg. Oda mentek. A tölgyek alatt egy pádon ült Erzsiké. A doktor kénytelen volt megvallani, hogy Erzsiké már nem kis leány. Az alatt az egy hónap alatt, hogy nem látta, nagyot változott. Arcza teltebb, pirosabb lett s mintha megnőtt volna. Fehér ruhája csodálatosan illett szépmet- szésü arczához. Ha szemében nincs az a fáradt, bágyadt vonás, senki nem tartotta volna betegnek. Erzsiké elpirult, mikor a vendéget észre­vette. Felkelt a pádról s kezét nyújtotta a ven­dégnek, ki azt melegen megszorította. — Hogy van Erzsiké kisasszony! — kérdé az orvos — fürkészve nézte a leány arczát. — Oh, sokkal jobban vagyok. Az atyja mellette derülten nézte a leány arczát és szólt: — No, ugye, megmondtam! — Hisz én előre megjósoltam, hogy igy lesz, monda az orvos kissé vontatott hangon. Néhány hétig tartó nyugalom teljesen helyreál­lítja Erzsikét. — S ha teljesen meggyógyulok, akkor ismét járhatok a zeneiskolába? — Ha jövő évre még tán nem is, azután mindenesetre. Most még egy kissé kímélnie kell magát. A délelőtt hamar eltelt. Erzsiké nem sokat beszélt, mert az még megerőltette. Annál többet I egy vasúti kocsirakományt kitevő eladó készlet­tel bírnak. Másrészt nyilvántartatnak azon külföldi ke­reskedők és konzervgyárosok is, akik alulírott­nál magyar gyümölcsöt keresnek megvételre. Hogy ezen nyilvántartás és közvetítés mi­nél sikeresebb lehessen, azon kérelemmel járu­lok minden gazdasági és gyümölcsészeti egylet­hez, szövetkezethez, gazdasági szaktudósitóhoz és minden nagyobb termesztőhöz, hogy nagyobb készleteiket oly kistermesztők is bejelenthetik, akiknek termése egyenkint nem nagy ugyan ; de együttesen kitesz egy kocsirakományt. Bejelenthető ezenkívül finomabb válogatott gyümölcsből kisebb mennyiség is; az ily fino­mabb gyümölcs iránt ugyanis a fővárosi csemege­kereskedők és szállodások szoktak érdeklődni. Az árakra nézve legjobbnak tartom, ha a bejelentő közönség a fővárosi központi vásár- csarnok nagybani áraihoz alkalmazkodik. Kelt Budapesten, 1908. junius hó. Molnár. SZÍNÉ RV ÁRALJA HÍREK. Dr Kádár Ambrus praelatus kanonok Szat- máron a papnevelő intézetnél 15 éven át viselt kormányzói állásáról leköszönt, helyére a püs­pök dr Binder András kanonokot nevezte ki. Uj plébános. A szamosujvári püspök An- derkő Arthur nagybányai g. kath. segédlel- készt a mármarosmegyei Izakonyhára plébá­nossá nevezte ki. Eljegyzés. Marosán Demeter papbikói g. kath. tanító e hó 5-én eljegyezte Popán Aurél barlafalui g. kath. tanító leányát, Mariskát. Jegyzőválasztás. A lemondás folytán meg­üresedett erdőszádai körjegyzői állásra Hirsch Ernő, kapnikbányai körjegyző választatott meg. Vasutmegnyitás A Szatmár—mátészalkai vasút ünnepélyes megnyitása e hó 23 án fog megtörténni. Eljegyzés. Róth Samu válaszuli helyettes körjegyző eljegyezte Szegál Paulát Tiszaszeder- kényről. Kitüntetés. A vaüás és közokt. miniszter Szaucsek Dániel kapniki tanítót érdemei el­ismeréséül igazgatóvá nevezte ki. A tiszai ág. ev. egyházkerület közgyűlése. A tiszai ág. ev. egyházkerület julius hó 14—17-én Brassóban tartja rendes évi közgyűlését. Julius 14-én az egyházkerületi bizottságok üléseznek; julius 15-én tartják az egyházmegyék elnökségei a Baldácsy-ülést, ugyanakkor ülésezik az egyház- kerület gyáminlézeli bizottmánya. Délután a gyámintézet közgyűlése lesz, 5 órakor pedig istentisztelet, melyen az egyházi szónoklatot Révész János nagybányai lelkész tartja. A köz­gyűlésen, melyre a meghívót Zelenka Pál püspök bocsátotta ki, az ág. ev. egyház számos kitűnő­sége vesz részt. mesélt atyja. Az orvos csendben figyelte a leányt. Nem tudta miért, de érezte, hogy néki is szük­sége van arra, hogy a leány felgyógyulásában higyjen. De egy rövid köhécselés s a leánykának gyors elfáradása hamar meggyőzték, hogy a javu­lás még csak látszólagos. Erzsikének feltűnt az orvos szótlansága és lehangoltsága. Mikor egy pillanatra magukra hagyták őket, reá vetette fáradt szemét s halk hangou megkérdezte: — Ugy-e nem mulatságos dolog egy beteg társasága. Vagy mért oly roszkedvü? A doktor hirtelen feleszmélt. Érezte a leány fürkésző tekintetét. Eszébe jutott, hogy épen neki kellene erőt és bátorságot öntenie a szegény beteg leányba. De ugyanakkor, mintha valami fojtogatta volna torkát, nem tudott egyetlen vigasztaló szócskát sem szólni. Hirtelen fordult feléje a leány: — Mondja kedves doktor ur, hál igazán meg kell halnom? Az orvos látta a leány izgatottságát, halott- halványságát az arcán s úgy érezte, hogy valami nagy bűnt követett el. Mert hogy nem tudta vigasztalni. Végre mégis összeszedte magát. — Ne higyje Erzsiké, hogy betegsége ve­szedelmes. Szentül ígérem, hogy meg fog gyó­gyulni. Egészen más gondolatok kóvályogtak fejemben s ezek halottak meg annyira, hogy roszkedvünek látszom. Erzsiké hálásan mosolygott, de az orvos ezt nem vette észre. Nem mert a leányra tekin­teni. Szerencsére ekkor jött a leányka atyja s a beszélgetés egészen más fordulatot vett. Megyei közgyűlés Szatmárvármegye tör­vényhatósági bizottsága folyó évi julius hó 10-én d. e. fél 11 órakor rendkívüli közgyűlést tartott. Gyászhir. Beszedics Vilmos földbirtokos, m. kir postamester, az érdemkereszt tulajdo­nosa. munkás életének 68-ik évében folyó hó 1-én Sárközön elhunyt. Temetése a rokonok és nagyszámú ismerősök részvétele mellett ugyan­ott f. hó 3-án ment végbe. Fagy júliusban. Folyó hó 1-re virradóra az alsóvereckei határban és környékén annyira lehűlt a levegő, hogy kevés kivétellel az összes vélemények elfagytak. Az időjárás azóta állan­dóan nagyon hűvös, további lágyaktól is tartanak. Állami tisztviselők lakbére. A pénzügymi­niszter a lakbér-átlag megállapithatása céljából meghagyta valamenyi pénzügyigazgatóságá­nak, hogy a területébe tartozó minden egyes városra vagy községre nézve, a mely valamely állami vagy vármegyei tisztviselőnek állomás­helyét képezi, a tényleg bérbeadóit háromszo­bás lakásokról kimutatási készítsen. E célból legközelebb községünkbe is meg fog jelenni egy állami tisztviselő. Megjegyzi az említett mi­niszteri rendelet, hogy az uj osztályozás szem­pontjából az állami elemi népiskolai tanítók nem esnek az állami tisztviselőkkel azonos szempontok alá. Hát hová esnek? Avagy nekik a szép arcukért olcsóbban adják a lakást ? Vasúti szerencsétlenség. Hétfőn este Szal­máról a 7 órakor induló vonattal szerencsét­lenség történt. Midőn berobogolt a hajduszo- boszlói állomásra, hibás váltóállítás következté­ben belerohant az állomáson veszteglő teher- voiiatba. A mozdonyok összezuzódtak, néhány teher és személykocsi darabokra tört. Meghalt Bakos Ödön, nagylaki ügyvéd akit ki is rabol­tak és Szegedi Ferencz, a tehervonat vezetője. Súlyosan sebesültek 9-en, könnyebben sérültek 7-en. Nagykárolyból könnyebben sérüli Rózen- feld Zsigmond, lapszerkesző. Egyházkerületi közgyűlés. A tiszántúli ref. egyházkerület e hó 7-én Debrecenben rendkí­vüli közgyűlést tartott, mely a püspökválasztási szavazatnak az egyházkerületi főgondnokhoz az esperesi hivatalok utján való beküldésére f. évi augusztus hó 15-ik napját tűzte ki s megválasz­totta a szavazatbontó küldöttséget. Felkérte Dávidházi János társelnököt, hogy az őszi kér. gyűléskor tartandó emlékünnepélyen Kiss Áron felett emlékbeszédet tartson. A püspökavatással járó intézkedések megtételére külön bizottság neveztetett ki. Ideje az őszi közgyűlésre tűzetett ki. A papszentelés erről az évről elhalasztatott tavaszra. Tíz éves találkozó Nagybányán. Szép és lélek­emelő ünnepély folyt le f. hó 5-én Nagybányán a főgimnázium dísztermében, ahol ugyanis az 1898-ik évben érettségit telt ifjak a város inlelligentiájának igen nagy érdeklődése mellett 10 éves találkozóra jöttek össze. Az érettségit Mikor estefelé búcsút veit a doktor, a leány halk hangon, a nélkül, hogy atyja észrevette volna, igy szólott hozzá: — Ha nem találkozunk többé ez életben, fog-e néha gondolni kis betegére ? Az orvos rosszaló pillantást vetett reá, de ismét nem tud szólni semmit. Mikor egyedül volt a vasúti kocsiban, átkozta gyongeségét és a percet, mikor elhatározta, hogy meglátogatja a leányt. Érezte, hogy pótolhatallan hibát követett el, amikor megfosztotta a szegény leányt kedves ábrándjaitó és eléje állította a rideg, kérlelhetet­len valóságot. Szive mélyéből sajnálta a leányt és mit nem adott volna, ha megtudná menteni. Megfogadta mégis, hogy többé nem megy ki hozzá falura, mert érezte, hogy ott nincs meg a kellő higgadtsága. Száz meg száz gondolat kergette egymást lüktető fejében és mindegyiknek vége a fájdalom, a reménytelenség a jövőben volt. Érezte, hogy az ő ereje gyönge a kórral megküzdeni, hogy hiába itt minden. Az őszi le­vélhullás elviszi magával a gyenge teremtést, kinek szivecskéje, ha jól sejtette, érte dobogott. A táviró póznák, az utszéli fák őrült iram­ban rohantak el a robogó vonat ablakai előtt s az orvos forró homlokát a hideg üvegfalra szo­rította. Csak nézett, bámult belé a semmiségbe, a végtelenbe, az ismeretlenbe, miközben küny- nyei lassan, cseppenként gördültek le a vasúti kocsi puha szőnyegére . . .

Next

/
Thumbnails
Contents