Szinérváralja, 1907 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1907-06-18 / 25. szám
25. szám. SZÍNÉ R VÁRALJA a közönséget a lelkiismeretlen ügynökök garázdálkodásai ellen. Addig is a községi elöljárók jegyzők és papok dolga volna a népet felvilágosítani, hogy részletfizetéses1, ügyleteket ne kössön máskép, mint ha a megrendelést a községházán íratja alá. Oda az az ügynök, aki a vevőt becsapni akarja, nem fog elmenni. Elrendelt fegyelmi. A közig, b'zottság f. hó 7-én tartott ülésén Zagyva József kapnikbányai elemi iskolai tanító ellen, a növendékekkel szemben tanúsított durva bánásmódjáért a fegyelmi vizsgálatot elrendelte. Felakasztotta magát. Múlt hó 26-án fényes nappal Márkus Lukrécia Berencén felakasztotta magát. M. Lukrécia hat nő testvére között legkisebb szőke, szép nő volt. Ezelőtt két esztendővel férjhez ment egy tanítóhoz — és Nagykároly környékén lakott. Pályázat utján azonban férje meglett választva a télen Berencén tanítónak és csak kis ideje, hogy állását elfoglalta. Tudomás szerint M. Lukrécia ezelőtt kétszer is kísérelte meg a felakasztást, de mindannyiszor meg lett akadályozva. Most, mig a férje a helybeli papnál volt, ő egy kis széket vett elő, a melyre bölcsőstől elhelyezte csecsemő gyermekét, azzal a tudattal, hogy a bölcső legurulva, a kis gyermeket megöli, azután felment a padlásra, ahol a szalonna közelében felakasztotta magát. Mikor a térje hazatért az ablakok, ajtók nyitva voltak s feleségére csak nagy7 sokára tudott ráakadni. A szerencsétlen holttestét nagy részvét mellett temették el. Beszélik hogy e végzetes tettre leánykori szerelmi csalódás vitte. Utóbb pedig az őrültség tünetei is mutatkoztak rajta. Lakásmizéria. Nyájas olvasó, ne ijedj meg, a fenti cim nem rejt magában dörgedelmes, vérengző cikket a lakásdrágaságról, a házbéruzsoráról, zsarnok házi urakról, mert e kérdést cikkezéssel megoldani nem lehet, mert első sorban is nincs lakásmizéria, mert nincs — lakás, a melyik üres lenne. Tehát első sorban lakás kell, aztán jön a drágaság s csak ezek után mennydöröghetünk a lakásuzsora ellen. Sohse tudtam én, hogy mifán terem a lakáskérdés, mert én mindig laktam. Annyi hónapos szoba három világvárosban sem akad, mint Budapesten. Ha egyik helyen nem tetszett, nyomban akadt egy másik különbejáratu, tiszta, világos, féregmenfes szoba, villanyvilágítással, sőt még fürdőszoba használattal is. Mióta nős vagyok, tudom hogy nem csak hónapos szobák és hónapos ágyak, hanem lakások is vannak a világon. Mert hát egy többtagú családnak már lakás is kell, a hónapos szoba a fiatalemberek és agglegények privilégiuma. Házasságom óta egyebet se tettem, mint lakást kerestem. Sőt a feleségem is keresett és találni kellett. Hova csak beköltözködtünk, a következő negyedben srófolt a háziúr. Nem akartuk a béremelést megadni, hát az utána jövő fertályban hurcolkodtunk. Mindenütt azonban drága lakásokra bukkantunk és egyre drágábban laktunk és emellett a költözködési költségek is tömérdek pénzt emésztettek fel; bútorok törtek, rongálódtak; egyes tárgyak mindig eltűntek, azután a sok mérgelő- dés, boszuság, lólás-futás, időfecserlés, úgy hogy kezdtem oda lenni; a feleségem még odább volt. Azt tanácsolta, hogy adjuk el megmaradt bútordarabjainkat és menjünk e^y hónapos szobába. — Hova gondolsz — jegyeztem meg — én, te, ők, (t. i. három gyermek) csak nem mehetünk egy bútorozott szobába. Sehol nem eresztenek be és még többe kerül egy nagy hónapos szoba, mint egy kétszobás lakás. — Na persze — mondá feleségem — addig-addig költözködünk és egyre drágább lakást bérelünk, mig minden pénzünk rámegy; valamennyi bútordarabjainkat össze zúzzák vagy ellopják. Mit bánod te, ha én és a gyermekek mezítláb járunk és nem eszünk. — Azt hiszem eddig se koplaltatok — szóltam — ezentúl se fogtok. Elvégre arról én nem tehetek, hogy a háziurak stájgeroznak, mi hivatalnokok még örülünk, ha állásunk van. Nőm azonban a díván sarkában sirt, a gyerekek kontráztak hozzá, én meg — mi telhetett tőlem — fogtam a kalapomat és elrohantam. A fertály veszedelmesen közeledett és lakást semmi áron sem találtunk még. Vagy igen nagy lakások voltak, hat hét szobások, vagy semminők. Minden időmet feleségemmel egyetemben lakáskeresésre fordítottuk. Együtt mentünk lakást keresni. Minden házon egy-két, sőt öt-hat cédula fityegett csakhogy sajnos mindannyin külön vagy nem külön bejáratú hónapos szobákat és ágyakat kínáltak. Ki is oktattam a feleségemet, hogy kár az utca egyik oldaláról a másikra átmenni, ha a ház kapuján kisebb alakulcédulákat látunk, mert ezeken hónapos dolgokat? hirdetnek, a minthogy meg is győződhetett erről. Ha majd nagy alakú fehér papiros ötlik a szemünkbe, akkor lakás lesz az. Mentünk, botorkáltunk, fáradtan, lihegve, verejtékezve, utcáról-utcára ; — semmi eredmény. Már a külvárosokban ballagtunk, egyszerre szemembe ötlik az utca túlsó oldalán egy ház kapuján nagy fehér tábla. — Föld — kiáltom örömsikolylyal és csak úgy vonszoltam magammal agyonfáradt nőmet. Mikor a nagy fehérlap előtt megálltunk, nyelvünk lógott, zihált a mellünk, csurgott a viz rólunk és olvastuk, hogy mi áll azon a lapon. Ékes Józsefvárosi magyarsággal ezt olvastuk le : Itt e Hazban egy nagygy tagas I S T A L Ó! ött ló szamara kiattó! ! Negálsz. E rovat alatt közlöttekért nem felelős a szerkesztő. Becses lapjának junius hó 11-én megjelent 24-ik számában »Nyilttér« rovat alatti közöltekre a való tényállásnak megfelelőleg kijelentem, hogy Sehwanner Rezső és Nagy Ferenc urak mint Ziegelhoffer Ödön ur megbízottai folyó hó 2-án lakásomon felkerestek, kérdve, hogy igaz-e az, hogy én nevezett segédjegyzőt »komisz, piszkos fráternek« neveztem. Miután én kijelentettem, hogy a nevezett ur ellen semmiféle sértő kifejezést nem használtam, mit nevezeti megbízottak tudomásul vevén, eltávoztak s sem elégtétel kérésnek, adásnak vagy megtagadásnak esete elő nem fordult. A napihirekben közölt Ziegelhoffer ur ál’i- tásai sem felelnek meg a valóságnak, mert neki velem semmi baja nem volt, hanem a telekkönyvi hivatalban egy átvirrasztott éjszaka után megjelenvén, minden tisztviselőt fenyegetve gorombás- kodott, miért őt ezen kifejezéssel, hogy: saját irodájában lessék fenyegetőzni, rendreutasitottam. Ezért Ziegelhoffer ur, mikor Szabó collegám- mal hazafelé mentünk, utunkat állta és bennünket korbácsával ütlegelni kezdett. Ezen nem úri emberhez illő viselet miatt ami ezután történt, jogos önvédelem és méltó felháborodás következményei. Szinérvaralja, 1907. junius hó 16-án. Fodor József. Az előző lapban megjelent egy nyílttéri közleményre röviden csak azt jegyzem meg, hogy »a bíróság védszárnvai alá« elsősorban és egyáltalán nem én menekültem. (Uray-ügy: 1907. B 122. sz.) A közvélemény Ítélete pedig nem az orvul megtámadottat fogja sulytani. Egyebekben közlöm az alábbi levelet. Szabó Ferenc. Tekintetes Szabó Ferenc urnák Helyben. Felkért ön bennünket, hogy a Ziegelhoffer Ödön ur által öntől 1907. évi junius hó 2-án kért lovagias elégtétel tárgyában nevezett meg- bizottaivaJ, Sehwanner Rezső és Nagy Férenc urakkal érintkezésbe lépjünk. Ezen megbízása folytán 1907. évi junius hó 3-án este ‘|2 7 órakora Burghoffer-féle vendéglőben Schvanner Rezső és Nagy Ferenc urakkal tárgyalást kezdtünk, melynek folyamán ők a felükön 1907. évi junius 2-án délelőtt Szinérváralján a piacon ön által elkövetett tettleges sértésért elégtételt kértek. Részünkről előadtuk, hogy a lovagias elégtétel adás szükségét nem látjuk fenforogni, mert arra lettünk figyelmeztetve, hogy Ziegelhoffer Ödön urat Uray Bertalan ur előzőén súlyos vétségek elkövetésével vádolta, miért kötelességünknek tarljuk kérni annak igazolását, hogy ezen ügy lovagias utón elintézést nyert-e? vagy sem és mivel jelen esetben értesülésünk szerint felünk a személye ellen intézett támadás elhárítására, önvédelemből vette igénybe a tettleges sértést. AzUray urral fennforgott ügy körülményeire Ziegelhoffer Ödön ur megbízottai felvilágosítás adását 1907. junius 4-én este 8 órára ígérték. A mondott időben a már nevezett megbízott urak kijelentették, hogy bár az állított ügy felük és Uray Bertalan ur között fenforgott, a lovagias utón történt elintézést nem igazolhatják, mert Uray Bertalan úrtól, mint »közmegvetésnek kitett egyéntől« felüknek lovagias elégtételt kérni nem is képezte kötelességét. 1907. Junius 18. (3) Ebbéli előadásukat azonban Ziegelhoffer Ödön ur megbízottai elfogadhatóul igazolni nem tudták, amennyiben olyan körülményt, amely Uray urat disqualifiealni alkalmas lenne, elő nem adtak : az ön nevében az elégtételadást meg kellett tagadnunk, annyival is inkább, mert abbeli előterjesztésünket, hogy az ügyet becsületbiróság elé vigyük,Ziegelhoffer ur segédei nem acteptálták. Miről azzal értesítjük, hogy ez ügyet részéről a lovagias utója befejezettnek tekintjük. Tisztelettel Szinérváralja, 1907. junius 5., Lányi Sándor. Dr. Selagian László. Kérem, szíveskedjék egy szóra! Urbán Gábor oki. ballet- és tánctanitó junius 20-án megnyitja tánc- és balletiskoláját a »Korona« szálloda dísztermében csakis iskolás gyermekek részére d. u. 5—7 óráig s úgy az idén, mint a múlt évben, igyekszem eleget tenni kötelességemnek. Kérem a szinérváraljai m. t. szülőket és az érdekelteket, hogy minél tömegesebb pártfogásban részesíteni szíveskedjenek. Kiváló üdvözlettel Urbán Gábor , okleveles ballet- és tánctanitó. Főmunkatársak: Kaba Tihamér dr. és Katona Sándor dr. Tánmliolti megnyitás! Van szerencsém a mélyen tisztelt szülők becses tudomására hozni, hogy folyó év julius IQ-étől kezdődőleg a szünidő tartama alatt Szinérváralján egy gyermek-tánctanfolyamot nyitok, mely alkalommal tanítva lesznek a régi táncokon kívül a legújabb szalon és magyar táncok is Gentri Boston stb., összesen harminckeltő szalon, magyar és különleges disztáncok. A gyermekkolonban tanitva lesz a Gentri- Boston külön dijjazás nélkül. Tandíj a kezdőknek 12 kor. Haladóknak, illetve ismétlőknek 6 kor., az egész idényre. Tanórák gyermekeknek d. u. 4—6-ig felnőtteknek este 8—10-ig. Beiratásokat személyesen fogok eszközölni. Törekvésemmel oda fogok iparkodni, hogy i Szinérváralja mélyen tisztelt közönségének bizalmát és teljes megelégedését ismételten kiérdemeljem. Az igen tisztelt szülők b. pátfogását kéri RÁD RUBEN tánctanitó Nagybányán. * bt Ha köszvényben, N ■ reumában, ischliasban szenved, vegyen egy üveg * Dr FLESCH-féle | köszVény-szeszt, * mely csuzt, köszvényt, reumát, kéz-, láb-, hát- || és derékfájást, kezek és lábak gyengeségét, fáj- dalmakat és daganatokat biztosan gyógyít. Hatása y a legrövidebb idő alatt észlelhető. Kapható JDx PLESCH E. 3* »Magyar Korona* gyógyszertárában, Of3rőr, ❖ Baross-ut 24. szám. ❖ Másfél deciliteres üveg ára 2 korona. Huzamosabb |j| használatra való »Családi« üveg ára 5 korona. 3 kis, vagy 2 »Családi« üveg rendelésnél már bér- § mentve utánvéttel küldjük ^ 108—1907. vh. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szinérváraljai kir. járásbíróságnak 1907. évi V. 90-3. számú végzése következtében dr. Herman Lipót szatmári lakos ügyvéd által képviselt Melchner Testvérek szatmári cég javára Moldován Grigor és Tsai bikszádi lakosok ellen 20 K 43 f s jár. erejéig 1907. évi május hó 13-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 700 koronára becsült következő ingóságok, u. m. : szarvasmarhák nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szinérváraljai kir. járásbíróság 1907-ik évi V. 90/4. számú végzése folytán 20 K 43 fillér tőkekövetelés, ennek 1906. évi november hó 20-ik napjától és 232 K 78 fiiérnek 1906. november 20-tól 1907. január 23-ig járó 5Vo kamatai és eddig összesen 100 koronában biróilag már megállapított költségek erejéig, Bikszádon alperesek lakásán leendő megtartására 1907. évi junius hó 20-ik napjának délutáni '/li órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándéko-
