Szinérváralja, 1907 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-15 / 3. szám

V

TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP.

Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Fél évre 3 korona Negyedévre 1 korona 50 fillér. Egyes szám ára 12 fillér. Nyilltér soronkint 20 fillér. MEGJELENIK MINDEN KEDDEN.

Felelős szerkesztő és laptulajdonos:

IF1 A. BI -Á.XT X ST "V^LuST

A lapra vonatkozó mindennemű közlemény és küldemény valamint az előfizetési dijak a „Szinérváralja“ szerkesztőségéhez Szinérváraljára küldendők. Hirdetéseket mérsékelt árakon közlünk.

Követendő példa.

Egy ici-pici kis község, melynek nevét talán minden tízezredik ember hallotta, nagyszabású reformra határozta el magát, olyanra, mely eddig nincs sehol Magyarországban, olyanra, melynek párja keyek e világon csak egy helyütt akad s ez London. Tamásda (ez a neve annak a községnek) és London tehát együvé kerültek a civilizáció kétségtelen emelésében. Mert mihelyt arról van szó, hogy az alkoholnak, a modern kor e legnagyobb nyavalyájának hadat izennek, az feltétlenül a műveltség, a felvilágosodott- ság emelkedését jelenti.

Igen, Tamásda kisközség lefőzte az összes magyar városokat, nagyközségeket és falvakat. Képviselőtestülete ugyanis azon határozatot hozta, hogy vasárnap megtiltja a korcsmák nyitvatarlását. A vármegyei törvényhatóság ugyan megsemmisítette ezen határozatot Azonban a község felebbezett és a minisztérium jóváhagyta a község határozatát.

íme Tamásda úttörő, nemes, követésre méltó példája. Ezentúl ott megszűnnek a vasárnapi tobzódások, duhajkodások, végtelen ivások. Nem lesznek parázs verekedések, nem fognak elmerülni a politizálásban, amely előbb-utóbb nézet- eltérésekre vezet.

De sok szó esett már erről hazánkban. Voltak egyes hazafias törvényhatóságok, melyek felírtak a kormányhoz a vasárnapi korcsmázás ellen, azonban soha se járt eredménnyel felterjesztésük. Hol a korcsmárosok és pálinkamérők siránkoztak, hogy tönkremennek, ha vasárnapon csukva kell tartani boltjaikat, hol a kormány félt, hogy elesik tömérdek italfogyasztási adótól, ha rendeletileg betiltja a vasárnapi italkimérést.

íme, ez az ut egyengetve van ahhoz, hogy országosan megcsinálják Tamásda kisközség határozatát. Hisz rettentő statisztikák vannak arról, hogy mily óriási pusztításokat visz végbe népünkben az alkohol mértéktelen fogyasztása; menynyire butítja a különben józan munkás, dologszerető népet, mennyire tompítja az agyát, mily hatással van testére, gondolkozására, érzületére és lelkére. Mily lealacsonyitólag hat az emberre, menynyire huzza lefelé, a biztos megsemmisülés örvényébe az alkohol mértéktelen fogyasztóit.

Az értékes emberanyagot meg kell menteni a nemzet, a társadalom javára; meg keli menteni önmagának és családjának. Csak igv haladhatunk biztosan és feltartózhatlanul kitűzött célunk felé. A nép szabad ideje nem arra való, hogy korcsmázással töltse; ott üljön napestig a füstös, fulladt, bűzös légkörű helyiségben; ott virtuskodjéh. hogy ki tud töb: bet inni, ott elégedetlenkedjenek, hog\ semmi se jó, ami van és ahogy van. Itt hányják-vetik meg a kivándorlási terveket, itt szidnak, káromolnak mindent, fennálló rendet, viszonyokat.

A vasárnap a nyugalom napja. A verejtékes munkában eltöltött hét után pihenjen az ember, legyen vallásos, járjon templomba délelőtt, hol a pap aktuális, de szivet, elmét foglalkoztató, hazafias és népművelő beszédeket tartson; a délutánt meg családja körében tölti, hol jó, hasznos, népolvasmányok töltik be lel- kületét.

Elvégre már itt az ideje, hogy erőteljes mozgalom induljon széles e hazában az alkohol ellen, az ellen a veszedelmes kórság ellen, mely bénít, sújt, emészt, pusztít és öl.

Amit az állam elveszít a fogyasztási adó révén, azt tízszeresen is megkapja az egészséges, józan, munkás emberanyag megmentése által

Küldöttségünk Budapesten.

E hó 8-án végre sikerült a polgári iskola és a bírósági épület ügyében kiküldött bizottságnak összeverődnie és Budapestre eljutnia.

A polgári iskolai küldöttség tagjai voltak : Uray Bertalan jegyző, Bárány Béla bíró és Fábián István. A bírósági épület elhelyezésére vonatkozólag kiküldetett dr. Ember Elemér, Fényes Béla, Uray Bertalan és Bárány Béla. A két küldöttség úgy látta helyesnek, ha mindkét ügyben egyesül s egy füst alatt mindkét megbízatásnak együttesen felel meg. így aztán közös megállapodás szerint, meg az előzetesen megnyert közbenjáró ajánlatára 8-ika tűzetett ki az elutazásra.

A küldöttség eljárásáról és az elért eredményről helyesnek tartjuk a következőkben részletes és feltétlenül hiteles tájékozást nyújtani.

Január 9-én, szerdán reggel felkerestük dr. Földes Béla képviselőt, ki felkérésünkre dr. FaJussy Árpád főispánunkkal egyakaratulag kieszközölte, hogy Petényi Géza igazságügyi miniszter 9-én délután V22 órakor rendkívüli kihallgatáson fogadja a küldöttséget. A miniszter elé Földes vezetett bennünket s ő adta elő azt a kívánságot is. hogy a bírósági épület a község középpontján állíttassák fel. A miniszter határozottan kijelentette, hogy a község kívánságát föltétlenül teljesíteni fogja. Nyomban berendelte magához az ügy referensét, Gyulányi miniszteri tanácsost és meghagyta neki, hogy szakértő közegét haladéktalanul küldje ki Szinérváraljára s az ajánlatot tett telektulajdonosokkal és a községgel tárgyaljon. Egyúttal felkérte Földest is, hogy az ügy megbeszélése céljából maradjon vissza nála.

A 9-iki tanácskozás eredményét másnap délelőtt a képviselőházban Földes közölté velünk. A miniszter kijelentéséhez még azt tette hozzá Földes 10-én, hogy bárminő legyen is a szakértői tárgyalás eredménye, addig nem dönt a kérdésben a miniszter, mig Földessel nem tárgyal; de

A „SZINÉRVÁRALJA“ TÁRCÁJA.

Hollómezei Pintye Grigor.

— Irta : Marosán Viktor. —

(Befejező közlemény.)

A látogatás rendesen a bírák kegyetlen megkinozásával végződött s midőn egy ilyen kinzási procedura Pintye tudomására jutott, kézrekcritetle az adótisztviselőt társaival együtt. Ő is deresre fektette őket és épen úgy meg- kinozta, amint megkinozták ezek is a községi bírákat. Ezzel aztán eleresztette őket azzal a figyelmeztetéssel, mondják meg Besztercze város hatóságának, hogy ha még egyetlenegy bíróval is megtörténnék ez a kinzási procedura: akkor magának a városnak gyűl meg a baja Pintyével.

A város rettenetesen megijedt Pintye üzenetétől. A katonai főhatóságtól egy század huszár- ságot kért Pintye üldözésére, de a huszárság hallván, miről Van szó, amint jött, úgy njent vissza: Pintyével vagy nem akart, vagy nem mert megütközni.

Igen nagyok lehettek ebben az időben az adók annyira, hogy a községek nem voltak képesek legjobb akaratuk mellett sem kifizetni azokat; azért kellett ezeknek a behajtására oly brutális eszközökhöz nyúlni. Megtörtént az is, hogy valamely község nem volt képes adóját kifizetni, Pintyéhez folyamodott segítségért s Pintye egyszerűen kifizette a község adóját.

Pintye, mint a bérc fejedelme: egész fejedelmi udvart is tartott. Volt neki rendes és állandó udvari papja és voltak udvari szállítói is.

Az udvari pap leendőit egy szolnokdoboka- megyei román lelkész végezte. És hogy Pintye és társai nem voltak megátalkodott gonosztevők és erkölcsileg züllöttek, legjobban mutatja az, hogy minden évben részesültek a szent gyónás és áldozásban.

Udvari szállítói közt szerepel egy besztercei örmény is, aki a posztót szállította legénysége számára^

Ennek egyszer megüzente, hogy a legénység számára vigyen posztót. A kereskedő visszaüzent, hogy most nem küldhet posztót, mert Deésre kell mennie vásárra. Pintye gondolva, hogy a kereskedő Deésen valami jó vásárt fog csinálni, nem haragudott, hogy nem küldött posztót.

Cakhogy a kereskedő nem Deésre ment, hanem Bukovinába s útközben épen Piutvével találkozott.

A kereskedő amint meglátta Pintyét, remegni kezdett félelmében, de Pintye bátorította, hogy ne féljen, mert semmi bántódása nem lesz.

Nem is lett a kereskedőnek semmi bántódása, mert Pintye csak azzal állott bosszút füllentéséért, hogy a posztót — nem mint eddig — a kereskedő mértékével, hanem az ő mértékével mérte meg, mely ezúttal ötször nagyobb volt a kereskedő mértékénél; az ára pedig csak a régi. Megmondta egyszersmind a kereskedőnek, hogy ezt csak figyelmeztetésül teszi arra, hogy Pintye előtt hazudni nem szabad.

A Pintyéről szóló s a nép ajkán élő mondák eredetöket nézve háromfélék: hazai, bukovinai moldovai mondák. Ezek is el-eltérnek egymástól, de a Pintye sérthetetlenségéről szóló hitben valamennyi monda egyetért egymással.

Ezek szerint Pintye sérthetetlen volt; testén nem hatolt át a golyó. S ez a hit mind a három mondában annyira erősen tartja magát, hogy az ember maga is majdnem elhiszi ezt.

Dr. Ecsedy Gedeon budapesti államrendőrségi orvos 18 évig „volt Szatmármegvében, az Avasban körorvos. Ő azt mondta, hogy az avasi román nép testi ereje minden képzeletet felülmúl.

Az avasi ember azokat a fejszecsapásokat, karóütéseket és késszurásokat, melyek az orvosi tudomány és tapasztalat szerint feltétlenül halált okoznak : két, három heti pihenés után könnyen ki szokta pihenni, heverni.

Pintye is ilyen, vagy ennél is nagyobb testi erővel bírhatott. Egy-két puskagolyó nem igen árthatott neki s innen származott a hit, hogy a golyó nem fogja őt.

Szüksége volt e hit fentarlására és ápolására már csak azért is, hogy legénységére ezzel is tudjon hatni. És hogy legénysége hitt is ebben, mutatja az, hogy egy alkalommal, mikor elfogyott az eleség s uj eleséghez csak életveszéllyel lehetett jutni: a legénység közül a bátrabbak ily életveszélvlyel is vállalkoztak eleséget szerezni, de csaíc azon feltétel mellett, ha Pintye halála titkát felfedezi előttök. Pintye annyira meg volt szorulva eleség dolgában, hogy kénytelen volt e titkot felfedezni.